A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2023. május 3. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....], irodájának székhelye: [....]) – eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 1 rb. (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, melyet folytatólagosan valósított meg, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008–20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
[....]
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
[....]
Az eljárás adatai
– [....] bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2022. október 13. napján érkezett levelében tett bejelentést az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Levelében a bejelentő azt állította, hogy az ügyvédet pártfogó ügyvédként rendelték ki a számára egy olyan, a [....] Törvényszék előtt folyamatban volt ügyben, amelyet kártérítés megállapítás végett maga indított a fogvatartásának körülményei miatt. Állítása szerint a bejelentő mindenről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, minden okiratot megküldött neki, és kérte, hogy az iratokat nyújtsa be az illetékes bírósághoz azért, hogy az általa beadott keresetlevelet ne utasítsák vissza.
Ennek ellenére [....] Törvényszéktől jött egy végzés, amelyből megtudta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem nyújtott be semmit sem a bírósághoz.
Sokszor hívta az eljárás alá vont ügyvédet, akit nehezen ért el. Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor megígérte, hogy mindent benyújt, ami szükséges, skype-n beszéltek is, de újra elérhetetlenné vált számára.
– A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. október 18. napján az 54/2022. számú határozatával rendelte el az ügyben az előzetes vizsgálatot, és fegyelmi biztosul dr. [....] jelölte ki.
– Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 22. napján kelt levelében tett észrevételt az előzetes vizsgálat elrendelésével kapcsolatban. Álláspontja szerint nem érte az ügyfelet joghátrány, nem sérültek a jogai, hiszen az elévülési időn belül beadta a keresetlevelet.
– A fegyelmi biztos 2023. január 18. napján továbbá 3 hónappal meghosszabbította az előzetes vizsgálatot.
– A 2023. január 19. napján kelt levelével hívta fel a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet nyilatkozattételre abban a vonatkozásban, hogy keresetlevél benyújtását követően milyen intézkedés történt, a keresetlevelet az illetékes bíróság befogadta-e, perfelvételi tárgyalás volt-e, egyben kérte, ha volt akkor küldje meg részére a tárgyalási jegyzőkönyvet.
– Eljárás alá vont ügyvéd a kamarához 2023. január 26. napján kelt levelével válaszolt. A válaszban ismét azt állította eljárás alá vont ügyvéd, hogy benyújtotta a kerestet, ellenben perfelvételi tárgyalásra még nem került sor, illetve azt is közölte, hogy kérte a [....] Megyei Kormányhivatalt, hogy szíveskedjen felmenteni őt a pártfogó ügyvédi tisztség alól, azonban erre elutasító választ kapott, melyet a nyilatkozatához mellékelt.
– A fegyelmi biztos ezt követően a [....] Törvényszék Közigazgatási Kollégiumát kérte adatközlésre abban a vonatkozásban, hogy megindult-e az eljárás a 2021. október 19. napján a bejelentő által benyújtott keresetlevél kapcsán, és történt-e az ügyben intézkedés. Abban a vonatkozásban is kérte a fegyelmi biztos az adatközlést, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nyújtott-e be hiánypótlást, illetve nyújtott-e be új keresetlevelet a kirendelését követően.
– A [....] Törvényszék bírája 2023. február 15. napján válaszolt az adatközlésre. Tájékoztatása szerint a Polgári Kollégiumnál kell tájékoztatást kérni, mivel a bíróság Közigazgatási Kollégiuma az ügyet áttette a Polgári Kollégium részére.
– A [....] Törvényszék Elnöke 2023. február 28. napján kelt levelében azt a tájékoztatást adta, hogy eljárás alá vont ügyvéd egyetlen beadványt sem terjesztett elő.
– Időközben 2023. február 28. napján a bejelentő érdeklődött arról, hogy milyen szakban van az ügy, amelyre a fegyelmi biztos 2023. március 1. napján válaszolt.
– A fegyelmi biztos 2023. március 22. napján hozta meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdéseit, valamint a 28. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 3.1.3. pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli (folytatólagosan megvalósított) szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos a határozatban magas összegű pénzbírság kiszabását indítványozta azeljárás alá vont ügyvéddel szemben.
– 2023. március 23. napján a bejelentő újabb beadványt küldött, amelyben kérte az ügyvédi kamara segítségét más pártfogó ügyvéd kijelölésében. A levélre a fegyelmi biztos válaszolt, és tájékoztatta a bejelentőt a kamara lehetőségeiről.
Tényállás
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok és egyéb bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg.
A bejelentő a fogvatartásának a körülményei miatt 2021-ben nyújtott be kártérítés megfizetése iránt keresetet a Debreceni Törvényszékhez. Mivel a törvényszék előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet, a törvényszék felhívta arra, hogy a keresetlevelet a megjelölt hiányosságok nélkül, és jogi képviselő útján terjessze elő.
A bejelentő segítő jogi képviselő kirendelését kérte, és ennek hatására az illetékes kormányhivatal az eljárás alá vont ügyvédet rendelte ki 2022. április 5. napján.
A kirendelő végzés április 25. napján jogerőssé vált. A jogerőssé válást követően az illetékes kormányhivatal mind az eljárás alá vont ügyvédet, mind pedig az illetékes bíróságot tájékoztatta a kirendelő határozatról, illetve annak a jogerőre emelkedéséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben azonban egyetlen beadványt sem nyújtott be a bejelentő érdekében, így a törvényszék a bejelentő által előterjesztett keresetlevelet 2022. június 15. napján jogerős végzésével visszautasította. Visszautasította a törvényszék azt a fellebbezést is, amelyet maga a bejelentő nyújtott be az elutasítás miatt.
Ezt követően tett bejelentést a bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához. Az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd a kijelölt fegyelmi biztos a korábban már megjelölt számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Az előzetes vizsgálat elrendelését követően, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala előtt az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel felvette a kapcsolatot, bocsánatot kért, megszerkesztette a keresetlevelet és azt benyújtotta az illetékes bírósághoz. A bíróság előtt a polgári peres eljárás folyamatban van.
Bizonyítékok
A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás objektív, mérlegelési tevékenységet nem igénylő bizonyítékokon alapul. A Fegyelmi Tanács így bizonyítékként értékelte az ügyvédet kirendelő határozatot, a Debreceni Törvényszék adatkérésre adott válaszait, a bejelentő által leírtakat, és az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli, és a felelősségét elismerő nyilatkozatát is, amelyekben ellentmondás nem volt fellelhető.
A fegyelmi biztos indítványa
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat a történeti tényállás és az eljárás alá vont ügyvéd cselekvőségének minősítése tekintetében változatlanul fenntartotta. Egy vonatkozásban tért el a fegyelmi eljárást kezdeményező határozattól, mégpedig abban, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek azon magatartása alapján, amely szerint felvette a bejelentővel a kapcsolatot, tőle bocsánatot kért, és a keresetlevelet benyújtotta az illetékes bírósághoz, vállalva a bejelentő jogi képviseletét. A fegyelmi biztos álláspontja szerint ez olyan mértékű enyhítő körülmény, amely miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben elegendő büntetés az írásbeli megrovás alkalmazása, és természetesen az átalányköltség megfizetésére való kötelezés.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában megjelölt jogszabályhelyek alapján a fegyelmi biztos az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte.
Fegyelmi Tanács által levont jogi következtetés
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozat alapos és a végindítványban foglaltakkal együtt teljes mértékben megalapozott, így osztotta a fegyelmi biztos álláspotját. Eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna a bejelentő által benyújtott keresetlevélnek a hiányosságait orvosolni és azokat benyújtani a Debreceni Törvényszékhez, amely természetesen az illetékes bíróság elé továbbította volna azt.
Maga az eljárás alá vont ügyvéd sem tudta megindokolni objektív okokkal a késedelmének az okát. A felelősségét elismerte, és az előzetes vizsgálat elrendelését követően olyan magatartást tanúsított, mely megfelel a bejelentő érdekeinek. A bejelentőtől meghatalmazást kért, tehát nem kirendelt jogi képviselőként fog eljárni az ügyben, amely szintén azt támasztja alá, hogy számára fontossá vált a kötelezettségének a teljesítése.
A végindítványban megjelölt jogszabályhelyek közül az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az alábbiakat:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”. Az Üttv. 28. § (3) bekezdésében foglaltak alapján eljárás alá vont ügyvéd jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár. A fentiekre tekintettel nem volt kétséges, hogy a Fegyelmi Tanácsnak a megfelelő jogi következtetése csak az lehetett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, ráadásul azt folytatólagosan, hiszen a mulasztása hosszabb időtartamra terjedt ki.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, súlyosító és enyhítő körülmények
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, ... meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, és a 28. § (3) bekezdésében előírtakat, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el folytatólagosan.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd utólagosan, a fegyelmi vétség megvalósítását követően tanúsított magatartása alapján elegendő az írásbeli megrovás alkalmazása.
A Fegyelmi Tanács ebben a vonatkozásban jelentős enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi vétség megvalósítását követő magatartását, azt, hogy a mulasztását orvosolta
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács is úgy ítélte meg, hogy az írásbeli megrovás elegendő arra, hogy az ügyvédet a jövőben a hasonló cselekmények elkövetésétől távol tartsa, ezért pénzbírság kiszabása nem indokolt.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem állapított meg,
Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének a megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A jogorvoslati jogra való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 19. napján jogerős és 2023. július 20. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–15/2023 (P54/2022)