A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. II. em.) Dr. ..................... ügyvéd ellen ..................... bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. június 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ..................... (KASZ: ....................., irodájának székhelye: ..................... .) – eljárás alá vont ügyvéd
vétkes 1 (egy) rendbeli szándékos és 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében, ezért
megrovás
fegyelmi büntetést szab ki, valamint 80.000.- Ft. (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség és 4.431.- Ft. (azaz négyezer négyszázharmincegy forint) egyéb tételes költség megfizetésére kötelezi.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011–20005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: Kamarai tagságának kezdete: 1991. 07. 08. egyéni ügyvédi iroda tagjaként. Korábban ellene fegyelmi eljárás nem indult
2023. 01. 06. napján érkezett a Jász-nagy-Kun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarába ..................... bejelentő beadványa, amelyben panasszal élt eljárás alá vont ügyvéddel szemben, amiatt, hogy egy 2021 decemberében általa készített és ellenjegyzett falusi Csok támogatással finanszírozandó adás-vételi szerződés meghiúsult. Előadta, hogy a szerződést 3–4 alkalommal is módosítani kellett, melyet követően továbbra is hibás volt a szerződés, a támogatást nem kapta meg, melyet követően az eladók a türelmüket elvesztették, és újabb szerződést kötni már nem voltak hajlandóak, mely miatt a kifizetett 1.000.000.- Ft. összegű foglalót, és az eljárás alá vont ügyvéd részére megfizetett 400–500.000 forintot elvesztette. Előadta, hogy a munkadíjakról számlát nem kapott, illetőleg volt rá példa, hogy a szerződés módosítás aláírásakor nem volt mindenki jelen. Előadta, hogy a szerződés, illetve annak módosításai nem feleltek meg a GDPR követelményeinek sem. Sérelmezte, hogy eljárás alá vont ügyvédet az eladók mint ismerős ügyvédet ajánlották.
2023. 01. 20. napján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az adás-vételi szerződés készítése során mulasztott, számlakibocsátási kötelezettségének nem tett eleget, az ellenjegyzés szabályait megszegte, illetőleg a megbízást nem foglalta írásba.
Bejelentő 2023. 01. 30-án pótlólag megküldte a Takarékbank Zrt-nek az adás-vételi szerződéssel kapocslatos hiányok pótlására vonatkozó, 2022. 09. 23-án kelt levelét.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. 01. 31-én előterjesztette igazoló jelentését, csatolta titkárnője nyilatkozatát, miszerint eljárás alá vont ügyvéd a feleket korábbról nem ismerte, elkért munkadíjról kiállított számlát, és az előlegek átvételéről kiállított átvételi elismervényeket, a szóban forgó ingatlan hatályos tulajdoni lap szemléjét, az adásvételi szerződést, annak módosításait, megszüntető megállapodását, és az újbóli szerződést. Igazoló jelentésében az adásvételi szerződés szerkesztése és a számlakibocsátás körében a felelősségét nem ismerte el, ugyanakkor azt elismerte, hogy a megbíz írásba foglalására nem került sor.
2023. 03. 13-án a fegyelmi biztos az eljárást megszüntette, mivel álláspontja szerint szabálysértésre nem került sor.
20223. 04. 11-én az Ügyvédi kamara elnöke a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalt írásba, továbbá az Áfa tv. rendelkezéseit megsértve számlakibocsátási kötelezettségének nem tett eleget, továbbá aggályos eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége a szerződés készítése kapcsán, hiszen azt többször módosítani kellett, illetőleg a második szerződésből a korábban hiányolt tartalmak ismételten hiányoztak.
2023. 04. 28. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
2023. 06. 09. napján a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő is megjelent szabályszerű idézésre. A tárgyaláson fegyelmi biztos nem terjesztett elő további bizonyítási indítványt. A tárgyaláson a bejelentő személyes meghallgatását a fegyelmi tanács foganatosította
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Bejelentő és mint vevő adás-vételi szerződést kötött a ..................... hrsz-ú ingatlan vonatkozásában 2021. 12. 22-én, melyet eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett.
A szerződés első módosítására 2022. 02. 08-án került sor, melyben meghosszabbításra került a vételár fizetésének határideje, illetőleg a falusi Csok-ot és a lakáskölcsönt folyósító pénzintézet. A szerződés kiegészítésre is került a pénzintézet és a Magyar Állam jelzálogjogának, és az elidegenítési- és terhelési tilalmának bejegyzésére irányuló engedélyre, illetve a szerződés felbontásához az előbbiek engedélyéhez kötöttségére vonatkozó rendelkezésekkel. Utóbbiakra azért volt szükség, mert a pénzintézet jelezte, hogy ezen rendelkezések nélkül, sem a falusi Csok, sem a banki kölcsön folyósítása nem lehetséges.
A szerződés újból módosításra került 2022. 04. 12-én, melyben a fizetési határidő újból meghosszabbításra került, illetőleg a felek rendelkeztek arról, hogy a vevő önerőt is biztosít, a korábbiakhoz képest, mely szerint a teljes vételár falusi Csok és banki kölcsönből lett volna finanszírozva.
A szerződés harmadjára is módosításra került 2022. 05. 23-án, mely során a fizetési határidő újból meghosszabbításra került, illetőleg a felek rendelkeztek arról, hogy a megfizetett önerőből 1.000.000.- Ft-ot foglalónak minősítenek.
2022. 08. 05-én a felek a szerződést közös megállapodással felbontották, mivel a földhivatalnál előterjesztett tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben tartási határideje letelt, majd ugyanezen a napon a harmadik módosítás szerinti fizetési feltételeknek megfelelően de a pénzintézet által korábban hiányolt tartalmi elemek nélküli tartalmú szerződést a felek újból aláírták, mely alapján a tulajdonjog bejegyzési kérelem is újból előterjesztésre került.
Az újabb szerződés alapján bejelentő falusi Csok kérelmét és banki kölcsön igényét a Takarékbank Zrt. jóváhagyta, az erre vonatkozó szerződése aláírása a közjegyző előtt is megtörtént. A folyósítást megelőzően a pénzintézet újból megvizsgálta a támogatott adás-vételi szerződést és észlelte, hogy a korábbi tartalmi hiányosságok újból fennállnak, ezért 2022. 09. 23-án 10 munkanapon határidő tűzésével bejelentőt felhívta, hogy a szerződés módosítása felől intézkedjen.
A foglaló ismételt megfizetésére nem került sor, azt, illetve az önerő többi részét a felek a korábbi szerződésből betudták az új szerződés teljesítésébe.
A Takarékbank Zrt. 2022. 09. 23-i levelének tartalmáról bejelentő az eladókat értesítette, akik az újabb szerződés módosítástól elzárkóztak. Bejelentő eljárás alá vont ügyvédet a szerződés újbóli hiányosságairól nem értesítette, őt nem kereste fel a szerződés módosításának elkészítése és közreműködése érdekében.
A bejelentő tulajdonjogbejegyzési kérelmét a földhivatal elutasította, mivel a függőben tartás ideje alatt tulajdonjog-bejegyzési engedély nem került benyújtásra.
A felek közötti adás-vételi szerződés újbóli felbontására, vagy egyoldalú felmondására nem került sor, az jelenleg is érvényes és hatályos.
Az eljárás alá vont ügyvéd a számlakibocsátása körében a felelősségét nem ismerte el, mivel az Áfa törvény rendelkezései szerint a 900.000.- Ft-ot el nem érő előlegről számlát kibocsátani nem köteles az adóalany. Elismerte a felelősségét a megbízás írásba foglalásának elmulasztása miatt, illetve a gondatlanságát a 2022. 08. 05-én kelt szerződés szerkesztése körében, ugyanakkor az első szerződés, illetve annak módosításai körében a felelősségét nem ismerte el. Tagadta továbbá, hogy neki felróhatóan hiúsult meg végül a szerződés teljesítése, védekezése szerint a Takarékbank Zrt. 2022. 09. 23-i leveléről nem volt tudomása.
A fegyelmi biztos végindítványában nem tartotta fenn, hogy eljárás alá vont ügyvéd a számlakibocsátás körében fegyelmi vétséget követett el, eljárás alá vont ügyvéd védekezésével egyetértett az Áfa törvény azon rendelkezése körében, miszerint a 900.000 Ft-ot el nem éri előlegről számlát kibocsátani nem köteles az adóalany, ugyanakkor fenntartotta az indítványát, miszerint eljárás alá vont ügyvéd a 2022. 08. 05-én kelt szerződés szerkesztése körében egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget és a megbízás írásba foglalásának elmulasztása miatt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a számlakibocsátása körében a felelősségét nem ismerte el, mivel az Áfa törvény rendelkezései szerint a 900.000.- Ft-ot el nem érő előlegről számlát kibocsátani nem köteles az adóalany. Elismerte a felelősségét a megbízás írásba foglalásának elmulasztása miatt, illetve a gondatlanságát a 2022. 08. 05-én kelt szerződés szerkesztése körében, ugyanakkor az első szerződés, illetve annak módosításai körében a felelősségét nem ismerte el. Tagadta továbbá, hogy neki felróhatóan hiúsult meg végül a szerződés teljesítése, védekezése szerint a Takarékbank Zrt. 2022. 09. 23-i leveléről nem volt tudomása.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A fegyelmi tanács először eljárás alá vont ügyvéd számlakibocsátási kötelezettségét vizsgálta:
Áfa tv. 159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;
b) * részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni.
(2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselő a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs, egyenlő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs.
A bejelentő mint természetes magánszemély vette igénybe az eljárás alá vont ügyvéd szolgáltatását, azaz nem minősül adóalanynak, sem pedig adóalanynak nem minősülő jogi személynek, így nem esik az Áfa tv. 159. § (2) a) pontja szerinti személynek vagy szervezetnek. Bejelentő az előlegkibocsátásáról számla kibocsátását nem kérte.
Fentiek alapján eljárás alá vont ügyvéd az előlegekről nem volt köteles számlát kibocsátani. A megbízás megszűnését követően eljárás alá vont ügyvéd számlát bocsátott ki a teljes, átvett előlegek összegéről, mely alapján a fegyelmi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a számlakibocsátás körében eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el.
Ezt követően a fegyelmi tanács vizsgálta eljárás alá vont ügyvédnek a szerződés készítése körében a gondosságát. Az első adás-vételi szerződés a jogszabályoknak alapvetően megfelelt, abban minden, az adás-vételi szerződés kötelező tartalmi eleme rendezésre került. Arra vonatkozóan nem merült fel adat, hogy a pénzintézet egyéb tartalmi követelményeiről eljárás alá vont ügyvédet a felek, így különösen a bejelentő mint vevő tájékoztatta volna. Erre figyelemmel eljárás alá vont ügyvédet felelősség nem terelte, hogy az egyébként a jogszabályok által meg nem követelt tartalmi elemeket nem szerkesztette bele az alap szerződésbe. Egyébiránt az első szerződés módosításaira azért is sor került, mert a vevő mint bejelentő másik pénzintézetet választott, a felek a vételár fizetés feltételeit folyamatosan megváltoztatták, mind annak összetétele, mind pedig annak végső határidejét tekintve.
A 2022. 08. 05-i újabb szerződés szerkesztése körében azonban eljárás alá vont ügyvéd gondatlanul járt el, hiszen a korábban már egy ízben, a pénzintézet által hiányolt hiányosságokat újból kihagyta a szerződésből, mely megalapozza eljárás alá vont ügyvéd gondatlan fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi tanács figyelemmel volt a bejelentő azon sérelmére is, miszerint ő a foglalót elvesztette, illetve az eljárás alá vont ügyvéd részére fizetett munkadíjakat. Utóbbi körében a fegyelmi tanács megjegyzi, hogy a rendelkezésre álló bizonylatok és számla szerint bejelentő mindössze 160.001.- Ft-ot fizetett meg, melyet meghaladóan az ügyvéd és az ügyfél közötti elszámolási vita tárgyában a fegyelmi tanácsnak nincsen hatásköre, annak elbírálására a polgári bíróság jogosult. A fegyelmi tanács a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd meghallgatása, egyező előadása alapján arra az álláspontra jutott, hogy a második szerződés megkötésekor a foglaló újbóli kifizetésére nem került sor, mind azt, mind az önerő többi részét a felek a korábbi szerződésből betudták az új szerződésbe. A szerződés közös megegyezéssel való felbontására, illetve egyoldalú felmondására nem került sor, azaz a szerződés jelenleg is érvényes és hatályos. Mindezekre figyelemmel bejelentő a kifizetett foglalót nem veszítette el, az továbbra is a szerződés vételára teljesítésének a része.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy a megbízási szerződés írásba foglalása nem történt meg, melyet eljárás alá vont ügyvéd elismert, mely megalapozza eljárás alá vont ügyvéd szándékos fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el az által, hogy megsértette a Ptk. 6:272. §-t és a 6:273. § (1)–(2) bekezdéseit
Ptk. 6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
6:273. § [Utasítás]
(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a második szerződés készítése során a pénzintézet által megkívánt tartalmi elemeket újból kihagyta, gondatlanul járt el. Eljárása nem volt szándékos, az új szerződés szerkesztése során gondatlanságból az alapszerződést mintaként alkalmazta, azonban abban csak a harmadik módosítás tartalmát vezette át, az első módosítás tartalmát figyelmen kívül hagyta. Ezen gondatlan eljárása aljárás alá vont ügyvédnek nyilvánvalóan okiratszerkesztési hiba, mely alapvetően nem állt eljárás alá vont ügyvéd szándékában, ugyanakkor megállapítható, hogy e körben a gondossági kötelmét megsértette, ezért a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megbízási jogviszonya nem jogi tanácsadásra irányult, így köteles lett volna a megbízási szerződést írásba foglalni, melyet eljárás alá vont ügyvéd nem teljesített, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd több mint harminc éven át kifogástalan munkát végzett, ellene fegyelmi eljárás nem indult. Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács továbbá azt, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulása nem kizárólag eljárás alá vont ügyvéd gondatlansága miatt következett be, hiszen a hiányok pótlására a pénzintézet adott 10 munkanapot, azaz a gondatlanság kiküszöbölhető volt, a hiba javítható volt, ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd a pénzintézet hiánypótlás teljesítését előíró leveléről nem szerzett tudomást csak a fegyelmi eljárás keretén belül, s a további módosítástól alapvetően az eladók zárkóztak el a Ptk. 6:62. §-ban foglalt kötelezettségük ellenére. Szintén enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy a bejelentő tévedésben volt a szerződése érvényessége és hatályossága tekintetében, úgy vélte, hogy a foglalóra átadott pénzét elvesztette, s valójában ezt sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége kapcsán, s előadta, hogy amennyiben tudta volna, hogy a szerződés még jelenleg is él, úgy nem is élt volna panasszal az Ügyvédi Kamara felé, melyet úgy értékelt a fegyelmi tanács, hogy a bejelentő nem tart fenn olyan sérelmet, amit eljárás alá vont ügyvédnek ró fel. Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács végül, hogy az egyik fegyelmi vétség gondatlanul került elkövetésre. Eljárás alá vont ügyvéd a személyi körülményeire nem nyilatkozott.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként kizárólag a fegyelmi vétségek rendbeliségét tudta figyelembe venni, azonban a fenti enyhítő körülmények túlsúlyára tekintettel a fegyelmi tanács a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd költségéről az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján rendelkezett. Az eljárás során felmerült költségről az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2.a) pontja és 40.1.a) és c) pontjai alapján rendelkezett (mely körben a fegyelmi tanács kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a felmerült 80.000.- Ft. összegű átalány és a bejelentő megjelenésével kapcsolatos tételes költség megfizetésére) a Fegyelmi Tanács akképpen, hogy annak megfizetésére eljárás alá vont ügyvéd köteles, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget állapított meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján, a határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták, ügytípusként az egyéb fegyelmi tárgyú ügyek megjelölése mellett. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A határozat jogerős 2023. 07. 14. napján.