A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) ............................ ügyvéd ellen ...................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2023. július 11. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy .................................... (KASZ száma: ..................., irodájának székhelye: .........................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért 400.000,-Ft (négyszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000,-Ft (nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
Az eljárás alá vont ügyvédet ...................... napján jegyezték be a Debreceni Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, a ..................... számú fegyelmi eljárásban 1 rendbeli szándékos és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség miatt 100.000 Ft pénzbírsággal sújtották. Személyi körülményeire, vagyoni viszonyaira vonatkozóan egyéb adat nem áll rendelkezésre.
A Debreceni Ügyvédi Kamarához (a továbbiakban: Kamara) 2022. december 20. napján érkezett .......................... (a továbbiakban: bejelentők) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolták.
2023. január 3. napján a Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot és az eljárás lefolytatására kijelölte a fegyelmi biztost. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatról az eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 10. napján, a Kamara elnöke és a bejelentők 2023. január 11. napján értesültek. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat 8 napon belül történő beterjesztésére, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd lánya 2023. január 13. napján a határidő meghosszabbítását kérve bejelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fekvőbeteg ellátásban részesül. Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 8. napján iratokat csatolt és észrevételeket tett. A kijelölt fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédtől 2023. február 24., február 28. és március 20. napján a tényállás tisztázása érdekében további iratok megküldését kérte, majd 2023. április 3. napján az előzetes vizsgálatot meghosszabbította. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásoknak nem tett eleget, így a fegyelmi biztos 2023. május 23. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett; a határozatról az eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 24. napján, a Kamara elnöke és a bejelentők 2023. május 23. napján értesültek.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2023. május 24. napján a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot, amelynek elnöke 2023. május 30. napján a fegyelmi iratokat átvette és 2023. május 31. napján (2023. július 11. napjára) tárgyalást tűzött ki, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd idézés ellenére nem jelent meg.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen, a bejelentők bejelentésben foglalt nyilatkozatai és az általuk becsatolt iratok (különösen: az ajándékozási szerződés, a ..............Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 2. ................. számú határozata), az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli észrevételében foglalt nyilatkozatai és az általa becsatolt iratok (különösen: ügyvédi megbízás és tényvázlat, az ajándékozási szerződést kiegészítő nyilatkozat) alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. júliusában megbízást kapott néhai ............... megbízótól a végrendelete elkészítésére, amely megbízásnak az eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 17. napján (a végrendelet elkészítésével és ellenjegyzésével) eleget tett. 2020. szeptemberében néhai ............... megbízó a végrendeletében szereplő ingatlanait érintő ajándékozási ügylet lebonyolítására is megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, amely alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 14. napján elkészítette, ellenjegyezte és az illetékes földhivatal részére 2020. október 15. napján benyújtotta az ajándékozási szerződést.
Az ajándékozási szerződés 1.) pontja szerint a megbízó (mint ajándékozó) a tulajdonát képező 1 darab lakóházas ingatlanra elismerte házastársa, ............ bejelentő (mint haszonélvezeti jogot alapító) 1/2 arányú tulajdonjogát házastársi vagyonközösség jogcímén, a fennmaradó 1/2 tulajdoni hányadát pedig egyenlő arányban ajándékba adta gyermekei, .................... bejelentők (mint megajándékozottak) részére, ............... házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogának biztosítása mellett. Az ajándékozási szerződés 2.) pontja szerint a megbízó az ott felsorolt termőföldekből 14 darabot 1/1 arányban a házastársának, 6 darabot pedig egyenlő arányban a gyermekeinek ajándékozott a házastársa javára 20 évre kikötött haszonélvezeti joggal terhelten. Az ajándékozási szerződés 3.) pontja szerint a megbízó az ott felsorolt 16 darab termőföldre és 1 darab gazdasági épület ingatlanra elismerte házastársa 1/2 arányú tulajdonjogát házastársi vagyonközösség jogcímén, a fennmaradó 1/2 tulajdoni hányadát pedig egyenlő arányban ajándékba adta gyermekei részére, a házastársa javára 20 évre kikötött haszonélvezeti joggal terhelten. Az ajándékozási szerződés 5.) pontjában a szerződő felek hozzájárulásukat adták a megajándékozottak tulajdonjogának és a haszonélvezeti jogot alapító haszonélvezeti jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.
A megbízó 2020. október 9. napján elhunyt.
Az eljárás alá vont ügyvéd által 2020. november 10. napján készített és ellenjegyzett, az illetékes földhivatal részére aznap benyújtott „ajándékozási szerződést kiegészítő nyilatkozat”-ban .............. házastárs a ..................... megajándékozott leendő tulajdoni hányadára bejegyezni kért haszonélvezeti jogáról lemondott, a bejegyzési kérelmét ezen tulajdoni hányadok vonatkozásában visszavonta.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 2. .................. számú határozatával a szerződő felek tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzése érinti kérelmeit 37 darab ingatlan esetében elutasította, 1 darab ingatlan esetében visszautasította. A határozat indokolása szerint az ajándékozási szerződés 1.) pontjának tartalma önmagában és az 5.) ponttal is ellentmondásos, ugyanis a lakóházas ingatlan esetében a szerződés szövegezése szerint ajándékba adásról van szó, mégis házastársi vagyonközösség jogcímén kérik a házastárs tulajdonjogának bejegyzését, az 5.) pontban ugyanakkor a házastárs megajándékozottként szerepel. Az 5.) pontban a lakóházas ingatlan esetében nincsenek megjelölve a tényleges jogcímek, a megjelölt jogcímek ellentmondásosak, a mondat első fele hiányos, befejezetlen, érthetetlen, a házastárs neve helytelen. Az ajándékozási szerződés egyik termőföld ingatlan esetében sem tartalmazza a Földforgalmi tv. 14. § (1) és (2) bekezdésében foglalt pontos nyilatkozatokat, 1 darab további ingatlan pedig nem képezi az ajándékozó tulajdonát. A földhivatal megállapította továbbá, hogy a fenti elutasítást, illetve visszautasítást megalapozó tények mellett az ajándékozási szerződés egyéb hiányosságokat, hibákat, ellentmondásokat is tartalmaz: a házastárs csak haszonélvezeti jogot alapítóként szerepel, holott megajándékozott is; az egyik megajándékozott lakóhelye hiányzik a szerződésből, helyette a tartózkodási helye van lakóhelyként feltüntetve; az ingatlanok sorszámozása helytelen; az ajándékozó tulajdoni hányada több esetben helytelenül van megállapítva (kizárólagos tulajdonos helyett csak résztulajdonos); hiányzik a szerződésből a szerződő felek közeli hozzátartozói viszonyára vonatkozó nyilatkozat. A határozat megállapítása szerint az egyik megajándékozott kiskorú, de ezen tény a szerződésben sehol nem szerepel, így a kiskorú azon szerződéses nyilatkozata, hogy cselekvőképes, nem helytálló. A szerződést a kiskorú megajándékozott maga írta alá, a szerződésben ugyanakkor nem szerepel, hogy a törvényes képviseletét ki biztosította, mivel szülei (az ajándékozó és a haszonélvezeti jogot alapító) érdekellentét folytán nem járhattak volna el, így eseti gyám kirendelésére, valamint gyámhatósági jóváhagyásra lett volna szükség. A földhivatal megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződést kiegészítő nyilatkozatot nem biztonsági okmányon nyújtotta be.
Az eljárás alá vont ügyvéd a végrendelet és az ajándékozási szerződés elkészítéséért kapott ügyvédi díjról számlát nem állított ki, az előzetes vizsgálati eljárásban a fegyelmi biztos 2023. február 24-i, február 28-i és március 20-i iratcsatolási kérelmeire nem válaszolt.
A bejelentők a bejelentésben előadták, hogy néhai ................ a halála előtt az eljárás alá vont ügyvéddel készíttetett végrendeletével és az ajándékozási szerződéssel a lányaira és a feleségére szerette volna íratni a teljes vagyonát, kizárva az örökségből házasságon kívül született fiát, .................-t. A bejelentők kifogásolták, hogy a végrendelet (annak hibái miatt) érvénytelen volt, de mivel annak érvényességét .................. elismerte, így a végrendeletben szereplő ingatlanok után „csak” kötelesrészt, a végrendeletből az eljárás alá vont ügyvéd hibája folytán kimaradt ingatlanok és ingóságok vonatkozásában pedig törvényes örökrészt kellett fizetniük, míg az ajándékozási szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzését a földhivatal elutasította, így az ingatlanok nem kerülhettek a megajándékozottak nevére. A bejelentők álláspontja szerint, ha az eljárás alá vont ügyvéd a jogszabályoknak megfelelően készíti el a végrendeletet és az ajándékozási szerződést, úgy a hagyatékból nem örököl ..................., így viszont jelentős káruk keletkezett (a hagyatéki eljárásban .................-nak osztályos egyezségként kifizetett 8.000.000,-Ft; az eljárás alá vont ügyvédnek kifizetett kb. 300.000,-Ft ügyvédi díj, amelyről nem kaptak számlát; az elutasított ajándékozási szerződés bejegyzéséhez a földhivatal részére kifizetett 237.600,-Ft díj; a hagyatéki tárgyalások során az új ügyvédjüknek kifizetett 1.000.000,-Ft ügyvédi díj és ................... ügyvédjének kifizetett 2.000.000,-Ft), amelynek megtérítésére igényt tartanak.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, a bejelentők panaszát megalapozatlannak tartotta. Állítása szerint néhai ..............végakaratában eredetileg a legidősebb lányát és a házasságon kívül született fiát sem kívánta az örökségéből részesíteni, de mivel nem tudott megnevezni egyetlen, Ptk.-ban nevesített kitagadási okot sem, azon ügyvédi tájékoztatás ismeretében is kérte tőle a végrendelet elkészítését, hogy a kötelesrészből nem tudja őket kizárni. A megbízó a végrendelet elkészítéséhez rendelkezésére bocsátotta a lakóházas ingatlan és a gazdasági épület adatait, valamint bemutatott egy (a családi gazdaság használatában álló 35 darab termőföld ingatlant tartalmazó) listát, kijelentve, hogy más ingatlan tulajdona nincs. Később néhai ............... azzal kereste meg, hogy már megbocsátott a legidősebb lányának és egy ajándékozási szerződéssel szerette volna biztosítani azt, hogy a házastársa és a házasságából született lányai tulajdonába kerüljenek a végrendeletben is felsorolt ingatlanok. Álláspontja szerint az ügyfele akaratának megfelelően, a rendelkezésére bocsátott adatok alapján készítette el az okiratokat, az örökhagyó által nem közölt ingatlanokat és ingóságokat nyilvánvalóan nem tudta a végrendeletbe foglalni. Véleménye szerint a földhivatal az ajándékozó halála után olyan indokokkal utasította vissza a bejegyzési kérelmek teljesítését, amelyek egy jogorvoslati eljárásban orvosolhatóak lettek volna, így pedig ugyan a hagyatéki vagyon átadásának alapjául a végrendelet szolgált, ez a bejelentők öröklési pozícióját nem befolyásolta: az ajándékozási szerződés elkészítése előtt is kifejezetten felhívta a szerződő felek figyelmét arra, hogy az ingatlanok értékét hozzá kell majd számolniuk a kötelesrész alapjához (az okiratszerkesztő ügyvéd felelősségi körébe pedig nem tartozhat az bele, hogy a kötelesrészre jogosult érvényesíteni fogja-e igényét), illetve csak a végrendeletben nem szereplő ingatlanok vonatkozásában érvényesült a törvényes öröklés rendje, amelyek értéke elenyésző volt az összes ingatlanhoz képest. Álláspontja szerint a túlélő házastársnak jutó ingatlanérték (és ezáltal a kötelesrész számításának alapja) a hagyatéki eljárásban amiatt változott jelentősen, hogy 22 darab termőföld esetében a közjegyző megállapította a házastársi közös szerzés tényét és azokat (a hagyatékból kirekesztve) ................ házastárs részére rendelte átadni házastársi vagyonközösség jogcímén, amely körülményről az örökhagyó a végrendelet előkészítése során nem tett említést. Előadta, hogy a hagyatéki eljárásban való képviseletre nem kapott meghatalmazást, a bejelentőknek a hagyatéki leltár felvétele során tanúsított magatartására pedig nem terjedhet ki a felelőssége, valamint vitatta, hogy az örökhagyó megbízásából készített okiratok munkadíja és költségei, a kötelesrészre jogosult kielégítésére szolgáló összeg és az egyezkedés során felmerült, irreálisan magas ügyvédi költségek a bejelentőket ért kár fogalmi körébe lennének vonhatók.
A fegyelmi biztos (a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt) álláspontja szerint azt ugyan nem lehetett megállapítani bizonyossággal, hogy bizonyos vagyontárgyak az eljárás alá vont ügyvéd miatt nem kerültek megjelölésre a végrendeletben, azonban az eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződés szerkesztésével nem a néhai .................. által kinyilvánított akaratnak megfelelően járt el, az általa készített okirat alkalmatlan volt arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog változtatások átvezetésre kerülhessenek (amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el), megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd többszöri felhívás ellenére sem igazolta, hogy a tevékenységéért kapott munkadíjról számlát állított ki (amellyel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el), valamint többszöri felhívás ellenére sem csatolta az iratait a Kamara részére (amellyel szintén 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el). Végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségrevonása mellett pénzbírság kiszabását javasolta.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
1.) A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint pusztán az okirat tartalmának vizsgálatával, minden további bizonyítás felvétele (így a bejelentők tanúkénti meghallgatása) nélkül is egyértelműen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által készített ajándékozási szerződés
− a korlátozottan cselekvőképes kiskorú megajándékozott törvényes képviseletének biztosítása és az ügylet gyámhatósági jóváhagyása hiányában érvénytelen,
− olyan (az illetékes ingatlanügyi hatóság határozatában részletesen felsorolt) szerkesztési hibákkal és tartalmi hiányosságokkal bír, amelyek alapján a szerződésen alapuló tulajdonjog és haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmatlan.
Tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés nem volt alkalmas a felek kinyilvánított akaratának megfelelő joghatás kiváltására (a bejelentők tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jogának alapítására és azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére), az eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződés készítése során megsértette
− az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
− az Üttv. 42. § (4) bekezdését („az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen”),
− az Üttv. 44. § (1) bekezdés a) pontját („az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel”)
− az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 2.2. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el”),
amellyel 1 rendbeli „joghatás kiváltására alkalmatlan okirat szerkesztése” fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, amely szerint az ajándékozási szerződés hibái, hiányosságai egy jogorvoslati eljárásban orvosolhatóak lettek volna, a Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni, tekintettel arra, hogy jelen esetekben (ha a benyújtott okirat tartalma érthetetlen, ellentmondó; ha a benyújtott okirat tartalmát, így különösen a jogcímet kellene módosítani vagy pótolni; ha az a jog, amelyre a bejegyzést kérték, az ingatlan- nyilvántartásban nem szerepel; ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen) az Inytv. kifejezetten kizárja a hiánypótlás (vagy a hiányosságokat 15 napon belül pótló új kérelem benyújtásának) lehetőségét, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai utóbb egy jogorvoslati eljárásban (közigazgatási per során) sem pótolhatók.
2.) A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás iratai alapján megállapította, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban a fegyelmi biztos 2023. január 3-án ugyan felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az ügyben keletkezett összes irat, 2023. február 24-én az ügyvédi díjról szóló számlák, majd 2023. február 28-án és 2023. március 20-án az általa hivatkozott, 35 darab termőföldet tartalmazó lista becsatolására, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásoknak csak részben tett eleget, sem az ingatlan-listát, sem a számlákat nem küldte meg, ezzel megsértette
− az Etikai szabályzat 12.3. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat ... köteles becsatolni”), amellyel 1 rendbeli „vizsgálati és fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztása” fegyelmi vétséget követett el.
3.) A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok (a bejelentőknek az eljárás alá vont ügyvéd által nem vitatott nyilatkozata, valamint a fegyelmi biztos többszöri ezirányú felhívásának eredménytelensége) alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a végrendelet és az ajándékozási szerződés elkészítéséért kapott ügyvédi díjról számlát nem állított ki, így megsértette
− az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
− az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 159. § (1) bekezdését („az adóalany köteles ... szolgáltatásnyújtásáról a ... szolgáltatás igénybevevője részére ... számla kibocsátásáról gondoskodni”), amellyel 1 rendbeli „számlaadás elmulasztása” fegyelmi vétséget követett el.
4.) A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétségek szándékosak voltak, mivel ügyvédként nyilvánvalóan ismerte és előre látta a megbízások teljesítése és a fegyelmi eljárás során elkövetett mulasztásai lehetséges hátrányos jogkövetkezményeit (és azok fegyelmi vétséget is kimerítő jellegét), de e következményekbe belenyugodott.
5.) A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor (egyetértve a fegyelmi biztossal) az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget a végrendelet szerkesztése során, a bejelentők állításán túlmenően ugyanis semmilyen egyéb adat nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az általa készített végrendelet érvénytelen lett volna, vagy hogy abból az az eljárás alá vont ügyvéd hibája miatt maradtak volna ki egyes hagyatéki vagyontárgyak, és a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint további bizonyítás felvételétől sem lett volna várható fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját felvető körülmény felmerülése.
Megjegyzi továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentők kártérítési igényének elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, ezen érvényesítése iránt a bejelentők polgári peres eljárást kezdeményezhetnek.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, a pénzbírság mértékét pedig a középértékhez közeli összegben állapította meg, mivel a súlyosító körülmények figyelembevételével azt találta alkalmasnak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe a „joghatás kiváltására alkalmatlan okirat szerkesztése” fegyelmi vétség nagy tárgyi súlyát (az ajándékozási szerződés érvénytelenségéhez és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre való alkalmatlanságához vezető nagyszámú, esetenként súlyos okiratszerkesztési és tartalmi hibát), a fegyelmi vétségek számát és szándékosságát, valamint az eljárás alá vont ügyvéd által korábban elkövetett fegyelmi vétséget. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt (a rendelkezésére álló adatok alapján, az eljárás alá vont ügyvéd erre vonatkozó nyilatkozata hiányában) nem tudott figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul.
A határozat 2023. október 4. napján jogerős és 2023. november 6. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–18/2023. (P70/2022.)