A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] eljárás alá vont ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a mai napon tárgyalás tartása nélkül – meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....] székhely: [....]) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a vele szemben indított fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.
[....]
1. 2022. december 19-én érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarába [....] bejelentése, amelyben Dr. [....] eljárás alá vont ügyvéd peres eljárásban kifejtett tevékenységét kifogásolták és kérték az ügyvéd felróhatóságának megállapítása esetén 1.386.586 Ft megtérítését.
2. 2023. 01. 3. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, kijelölte a fegyelmi biztost és felhívta eljárás alá vont ügyvédet az ügyben keletkezett összes irat megküldésére és észrevételei megtételére. A határozat 2023. január 9-én került feltöltésre, az ügyvéd aznap átvette.
2. A Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke 2023. január 11-én erről tájékoztatta bejelentőt.
3. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 10-én nyilatkozatot tett, a bejelentésben foglaltakat visszautasította, fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Csatolta a bírósági eljárás iratait, és az üggyel kapcsolatos egyéb iratait egy meghatalmazás kivételével.
4. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat idejét – anélkül, hogy bármilyen érdemi intézkedést tett volna – 2023. március 13. napján további 3 hónappal meghosszabbította, az irat 2023. március 15-én feladásra került, az ügyvéd aznap letöltötte.
5. 2023. május 26-án a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást a bejelentésben kifogásolt ügyvédi tevékenységre vonatkozóan megszüntette, egyúttal egy megbízási szerződés hiánya miatt az ügyvédet figyelmeztetésben részesítette iratcsatolás elmulasztása miatt. A határozat az ügyvéd részére 2023. május 31-én feltöltésre került, aki azt aznap átvette.
6. A fegyelmi biztos 2023. június 2-án értesítette a megszüntető és egy rendbeli kisebb súlyú fegyelmi vétség miatt az ügyvédet figyelmeztetésben részesítő határozatáról az ügyvédi kamara elnökét, aki a határozatot aznap tudomásul vette.
7. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. június 1. napján a fegyelmi biztos határozatával szemben kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, csatolta a hiányzó, harmadik megbízási szerződést, valamint számlamásolatot.
8. A fegyelmi biztos 2023. június 2-i feladással értesítette a bejelentőket a megszüntető határozatáról, azonban részükre téves felvilágosítást adott, mivel nem tájékoztatta őket a bejelentésben foglalt cselekményekre vonatkozó megszüntetett rész elleni kifogás lehetőségéről.
9. A fegyelmi biztos 2023. június 9. napján kelt 50058/2022–12. iktatószámú határozatával megállapította, hogy az eljárást megszüntető határozata – az ügyvéd kérelmére – hatályát vesztette és elrendelte a fegyelmi eljárást 1 rb. az iratcsatolás elmulasztásának vétsége miatt. Tárgyalás mellőzésével megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
10. Az irat 2023. június 9-én érkezett DRFB-hoz, a Fegyelmi Tanács kijelölésére aznap sor került.
11. A Fegyelmi Tanács elnöke 2023. június 9-én felhívta a fegyelmi biztos figyelmét arra, hogy a bejelentők részére téves tájékoztatást adott, mivel az általuk kifogásolt ügyvédi magatartás vonatkozásában a FESZ 17.2. pontja alapján a megszüntetés ellen kifogással élhetnek 15 napon belül. Emiatt az iratokat visszaküldte a fegyelmi biztos részére.
12. 2023. június 16-án az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett az előzetes vizsgálatot figyelmeztetéssel megszüntető és a fegyelmi eljárást elrendelő határozatra is. Kérte, hogy a fegyelmi eljárást tárgyaláson kívül szüntesse meg a fegyelmi Tanács.
13. 2023. június 19-én a fegyelmi biztos pontosította, kijavította a bejelentők tájékoztatását, lehetőséget adva számukra a megszüntetett rész vonatkozásában 15 napon belüli kifogás előterjesztésére.
14. A bejelentők a tájékoztatást 2023. június 23-án átvették, ellene a mai napig kifogást nem nyújtottak be.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget javasolt megállapítani azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárás során nem csatolta be az elsőfokú bírósági eljárásra szóló megbízási szerződését, azt úgy tekintette, hogy nem készült, ezzel a fegyelmi biztos álláspontja szerint megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írt rendelkezést.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló iratok, a bejelentők beadványa, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata és becsatolt iratai alapján állapította meg a következők szerint:
Bejelentők 2020. január 15. napján megbízást adtak eljárás alá vont ügyvéd részére közjegyzői nem peres eljárásban az építkezésükkel kapcsolatban igazságügyi szakértői vélemény beszerzésére. Az ezzel kapcsolatos megbízási szerződés az iratokhoz csatolásra került.
Eljárás alá vont ügyvéd Dr. [....] Közjegyző részére benyújtott kérelmében igazságügyi szakértői vélemény beszerzését kérte előzetes bizonyítási eljárásra vonatkozó jogszabályhely megjelölése nélkül.
A közjegyző az igazságügyi szakértői kirendelésre irányuló végzésében az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 21. § (1), 24. §, 25. § (1) – (2) és 26. § (1) bekezdésére alapította a végzését.
Az előzetes szakértői bizonyítás során beszerzésre került a [....] építész és ingatlanértékbecslő igazságügyi szakértő szakértői véleménye a település [....] hrsz alatt lévő, valóságban [....] szám alatti ingatlanra vonatkozóan.
A szakértői vélemény kelte 2020. június hó 4. A közjegyző részére benyújtásra került 2020. június 15. napján.
A [....] Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (székhelye: [....] cégjegyzékszáma: Cg. [....]) felperes 2020. március 12. napján keresetet nyújtott be a Debreceni Járásbíróság részére O.I. I. r. és O.A. II. r. alperesek ellen vállalkozói díj és egyéb megfizetése iránt.
A keresetlevélben a felperesek 3.915.161 Ft vállalkozói díjat és ezen összeg után 2019. október 25. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra számított törvényes késedelmi kamat 15 napon belül történő megfizetésére kérte az alperesek kötelezését egyetemlegesen.
A per P.../2020. sorszám alatt volt folyamatban, eljárás alá vont ügyvéd a perbeli képviseletet ellátta, ezt a tényt igazolják a megküldött tárgyalási jegyzőkönyvek.
A megküldött iratok között az előzetes vizsgálat ideje alatt a perbeli képviselet ellátására vonatkozó megbízási szerződés nem volt, és erre irányuló hiánypótlási felhívást a fegyelmi biztos sem adott ki.
A [....] Járásbíróság előtt folyamatban lévő perben a bíróság részére az ügyvéd az iratokhoz csatolta az előzetes közjegyzői eljárásban beszerzett szakértői véleményt. A bíróság 2020. szeptember 22. napján megtartott tárgyaláson az 1. sorszámú végzése alapján a „Pp. 302. § (1) és (2) bekezdése alapján helyt adott az alperesek magánszakértői vélemény benyújtására irányuló indítványának, egyidejűleg felhívta az alperesek jogi képviselőjét, hogy a közjegyzői eljárásban beszerzett szakértői véleményt 8 napon belül terjessze elő a [....] Járásbíróságnál”. A felhívásnak megfelelően az ügyvéd a szakértői véleményt csatolta, bizonyítási indítványt előterjesztett.
A [....] Járásbíróság a 2020. november 3. napján megtartott tárgyalásán előzetes alperesi, felperesi képviselők közötti nyilatkozat párbajt követően meghozta az I. sorszámú végzést, amellyel „a bíróság a P.../2020/11/1. sorszám alatt meghozott pervezető végzését megváltoztatja az alperesek által közjegyzői nem peres eljárásban beszerzett véleményt magánszakértői véleményként nem fogadja be”. A végzés indokolása tartalmazza, hogy Dr. [....] Közjegyző [....] /../../2020. számú nem peres eljárásban [....] igazságügyi szakértőt rendelte ki. A közjegyzői iratokból megállapítható, hogy a szakértő kirendelésére egyoldalú kérelem alapján került sor, mert a közjegyző a kirendelő végzését az ellenérdekű félnek nem kézbesítette, a közjegyző a beszerzett szakértői véleményt az ellenérdekű félnek nem küldte meg. Mindezen körülményekből az állapítható meg, hogy a közjegyző az egyes közjegyzői nem peres eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 21. § (1) bekezdés alapján rendelt ki igazságügyi szakértőt.
Az ilyen jellegű kirendelés adott esetben magánszakértői véleményként felhasználható, ha a magánszakértő a Pp. 303. § (2) bekezdés a)-d) pontjában előírt kötelezettségének eleget tett. A magánszakértő a megbízója ellenfelét nem értesítette a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről. A helyszíni szemléről értesítette a felperest, azonban azon a felperes képviselője nem jelent meg.
A bíróság szerint „Alaptalan alpereseknek a Pp. 306. § (1) bekezdésére történő hivatkozása, amely szerint a bizonyító fél a más eljárásában kirendelt szakértőnek a szakkérdés tárgyában készített szakvéleménye felhasználását indítványozhatja. A 2008. évi XLV. törvény 17. § (1) bekezdés a) szerint előzetes bizonyításnak van helye a Pp. 334. §-ban szabályozott esetekben. A Pp. 338. § (4) bekezdés alapján az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja.
A Pp. 306. §-hoz fűzött indokolás szerint a törvény a szóba jöhető eljárások körét nem szűkíti le a polgári eljárásra, így pl. egy büntető eljárásban készült szakvéleményt is fel lehet használni, továbbá a bizonyító fél e szabályok szerint bizonyíthat az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről szóló törvény vagy egyes közjegyzői nem peres közjegyzői eljárásokról szóló törvény alapján eljárt szakértő szakértői szakvéleményével is. A bíróság álláspontja az, hogy „amennyiben a közjegyzői nem peres eljárásban nem előzetes bizonyítás keretében kerül sor a szakértői vélemény beszerzésére, úgy a közjegyzői nem peres eljárásban kirendelt szakértő által készített szakvélemény csak és kizárólag akkor tekinthető magánszakértői véleménynek, ha az megfelel a Pp. 303. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltaknak”.
A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság nem megfelelően értelmezi a Pp. 306. §-át. Majd miután a bíróság a perfelvételt le kívánta zárni felhívta az ügyvédet, nyilatkozzon, hogy az általa beszerzett magánszakértői szakvéleményt kéri figyelembe venni vagy a bíróság által kirendelt szakértői bizonyítást igényli-e? A bíróság tájékoztatta alperesek képviselőjét az utólagos bizonyítás nehézségeiről.
A fenti előzményeket követően az ügyvéd szakértői bizonyítást indítványozott a szakértőhöz korábban intézett kérdések körében.
Ezt követően a bíróság ugyanezen tárgyaláson a II. sorszámú végzésével a perfelvételi tárgyalást lezárta és áttért a per érdemi tárgyalására.
Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson történtekről az ügyfeleket a tárgyalás napján e-mailben tájékoztatta. Tájékoztatta őket arról is, hogy a bíró a tárgyaláson azt kifogásolta, hogy a közjegyző nem küldte ki a szakértő kirendeléséről szóló végzést a [....] Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. részére.
Az ügyben ezt követően igazságügyi szakértői bizonyításra került sor ugyanazon kérdéskörben, mint az előzetes bizonyítási eljárás során. Alperesek beszámítási kifogást terjesztettek elő és egyebekben a kereset elutasítását kérték.
Az ügyben a [....] Járásbíróság /64. sorszám alatt 2022. január 25-én ítéletet hozott. Az ítéletében rögzítette, hogy a bíróság a beszerzett szakértői véleményt csak, mint bizonyítékot vette figyelembe és a perben a Pp. 307. § (1) bekezdése alapján kirendelt szakértőt alkalmazott. A kirendelt szakértő bizonyos kérdésekben az előzetes bizonyítás során adott szakértői véleményben foglaltakkal egyetértett, több kérdésben nem. A perben kirendelt igazságügyi építész szakértői véleményében megállapította, hogy az építész terv és a statisztikai terv között eltérés volt a garázs padló szintje, illetve a garázs tető hajlásszöge vonatkozásában. Ez tervezési hiba, amely a statikai tervező érdekkörébe esik. Ez befolyásolta a pótmunkák mértékét.
A bíróság az alperesek beszámítási kifogását a válaszfal bontás, a hátsó terasz befejezés, tető szigetelés, pótlólagos költsége, valamint ezeket terhelő áfa, kötbér, albérleti díj vonatkozásában elutasította. Megállapította a perben beszerzett szakértői vélemény alapján, hogy felperesnek nem felróható a teljesítési határidő elmulasztása, mert az a tetőszerkezet áttervezésére vezethető vissza. Az alpereseket a bíróság kötelezte 1.386.586 Ft és járuléka megfizetésére.
Az ítélettel szemben az alperesek fellebbezéssel éltek. A fellebbezés készítésére és a másodfokú eljárásban képviselet ellátására bejelentők 2022. február 5. napján megbízást adtak eljárás alá vont ügyvédnek. A megbízási szerződés szerint a megbízott feladata: a fellebbezés készítése, benyújtása, peres képviselet ellátása fellebbezési eljárásban.
Az ügyben a [....] Törvényszék Gf... /2022/9. sorszám alatt hozott ítéletet. Az ítélet az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részeit helyben hagyta. Az ítélet indokolásában rögzítette, hogy „az elsőfokú bíróság tévesen kifogásolta a szakvéleményt amiatt, hogy az nem felel meg a magánszakértői véleménnyel szemben támasztott követelményeknek. Az alperesek által hivatkozott szakvélemény ugyanis előzetes bizonyítás során készült”. A Törvényszék megjegyezte a teljesség kedvéért azt, hogy az elsőfokú bíróság tévedéséhez az alperesek is hozzájárultak, mert ők más eljárásban készült szakvélemény beszerzését kérték annak ellenére, hogy a közjegyző előzetes bizonyítás keretében rendelkezett a szakértő kirendeléséről.
A Törvényszék ítéletének indokolásában hivatkozott arra, hogy az alperesek a Pp. 156. §-a alapján az eljárási szabálytalanság esetén kifogást terjeszthettek volna elő. Azt azonban az ítélet nem rögzíti, hogy „ha a bíróság a kifogást elutasítja, határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletben köteles megindokolni”. Vagyis, ha eljárási szabálytalanságra hivatkozással kifogás kerül előterjesztésre, akkor ezen végzéssel szemben külön fellebbezésnek helye nincs. Helytelen az az ítélet indokolási rész, mely szerint „az alperesek a bíróság döntését elfogadva, az ellen az eljárás szabálytalansága miatt kifogást nem emeltek, hanem a szakértő kirendelését indítványozták”.
A szakértő kirendelése iránti indítvány elmaradásának a hátránya nagyobb lett volna, mint annak indítványozása. Miután a perfelvételi szak lezárása miatt ebben a kérdésben dönteni kellett, ezért az ügyvéd helyesen a szakértői bizonyítás iránti indítványt előterjesztette, mert ha az eljárás szabálytalanságára hivatkozik, azzal szemben önálló fellebbezésre lehetősége nem lett volna és elzárta volna az ügyfeleket az elől is, hogy szakértői bizonyítást rendeljen el a bíróság.
Eljárás alá vont ügyvéd szakmai hibát azzal nem követett el, hogy a bíróság téves megállapítása okán eljárási szabálytalanság miatt kifogást nem terjesztett elő, ehelyett szakértői bizonyítás iránti kérelmet nyújtott be.
Az eljárás alá vont ügyvéd a perben legjobb tudása szerint, professzionális pervezetés mellett járt el, és az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva tett szakértői bizonyításra vonatkozóan indítványt.
Az ügyben mulasztás az eljárás alá vont ügyvédet csak abban a körben terheli, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésekor megjelölt összes irat közül egy megbízási szerződést nem csatolt, erre azonban hiánypótlási felhívás a fegyelmi biztos részéről az előzetes vizsgálat teljes időtartama alatt nem érkezett annak ellenére, hogy az ügyvéd 2023. január 10-i keltezéssel az iratait a fenti kivétellel becsatolta, részletes nyilatkozatot tett.
A fegyelmi biztos szerint ügyvéd fenti magatartásával megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írt rendelkezést – a megbízási szerződés írásba foglalását – és ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács – tekintettel arra, hogy erre irányuló indítvány a fegyelmi biztos részéről nem volt, a bejelentők által kifogásolt perbeli ügyvédi magatartást nem vizsgálta, kizárólag az iratcsatolási kötelezettség kérdésében döntött.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban előterjesztett nyilatkozatában vitatta a fegyelmi vétség elkövetését és részletes indokát adta annak, miért volt eljárása az ügyfelei érdekét szolgáló. Ezt a bírósági eljárásban keletkezett irataival igazolta.
Az előzetes eljárás megszüntetése tárgyában hozott DÜK–50068/2022 számú határozat rendelkező résszel egyetértett, azonban kifogásolta, hogy Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa azt állapította meg, hogy megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, mivel az ügyféllel kötött megbízási szerződésnek az írásba foglalását elmulasztotta, ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A határozat kézhez vételét követően megküldte a bejelentőkkel a peres eljárás elsőfokon történő vitele tárgyában 2020.08.12-én megkötött megbízási szerződést.
„A fegyelmi biztos részéről írt azon nyilatkozatot: „majd felhívás alapján a per vitelére vonatkozó megbízási szerződését nem csatolta” vitatni kívánom. E nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, mivel arra vonatkozóan nem kaptam külön felhívást, hogy külön, a peres eljárás elsőfokon történő vitelére vonatkozó megbízási szerződésemet csatoljam, mivel azt hiányolja a fegyelmi biztos. Az előzetes eljárás megindításáról szóló DÜK–59068/2023–01 ikt.számú iratban a felhívás arra vonatkozott, hogy „a vizsgálat lefolytatásához a bejelentésben foglalt ügyben keletkezett összes iratot 8 napon belül köteles ... megküldeni”.
„Semmilyen felhívásban nem szerepelt az, hogy az ügyféllel kötött összes megbízási szerződést csatolni kell az előzetes eljárásban. Az előzetes eljárásban kiadott felhívásra igen jelentős számú iratot küldtem meg. Az iratok megküldésére iratjegyzék mellett került sor, amelyben szerepelt „2020- 01–15 [....] Megbízási Szerződés aláírt” elnevezésű irat, illetve „2022–02–05_Megbízási szerződés másodfokra” elnevezésű megbízási szerződést. Az tény, és eddig sem vitatattam, hogy az előzetes eljárásban elmaradt a 2020.08.12.-én kelt elsőfokú bíróság előtti peres eljárás vitelére vonatkozó megbízási szerződés megküldése. A megbízási szerződés össze volt fűzve a költségfeljegyzéshez csatolt iratokkal, így az elkerülte a figyelmemet.
A fegyelmi biztos véleményével nem értek egyet, hogy célszerűtlen lett volna hiánypótlási felhívás kiadása annak érdekében, hogy tisztázásra kerüljön, hogy megbízási szerződés nemlétére alapított a fegyelmi vétségem megalapozott-e vagy sem. Azzal sem értek egyet, hogy a megbízási szerződés elküldésének elmaradása, ha egyébként a panaszos beadványára tekintett számos irat megküldésre került, az önmagában fegyelmi vétséget valósítana meg. A közjegyzői eljárásra vonatkozóan becsatolt megbízási szerződés, illetve a másodfokú eljárásra becsatolt megbízási szerződés az eljáró fegyelmi biztosban kérdést kellett volna ébresszen, hogy esetleg a peres eljárásban történő képviseletre is létezik megbízási szerződésem az ügyféllel.
A fegyelmi biztos a 2023. május 26. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálati eljárást a bejelentők által kifogásolt ügyvédi felelősség kérdésében megszüntette, ugyanakkor 1 megbízási szerződés becsatolásának hiánya miatt az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentiek miatt 2023. 06. 01. napján a fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozta, emiatt a fegyelmi biztos határozata hatályát vesztette.
A fegyelmi biztos 2023. június 7-én elrendelte a fegyelmi eljárást, ennek során eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rb. szándékos, az Üttv. 29. § (1) bekezdésének megsértése miatt indítványozta a fegyelmi vétség megállapítását megbízási szerződés hiánya miatt.
A fegyelmi biztos indítványa alaptalan, így annak a Fegyelmi Tanács nem adott helyt.
A rendelkezésére álló közel hat hónap időtartam alatt lehetősége lett volna az általa hiányolt megbízási szerződés becsatolására felhívni az eljárás alá vont ügyvédet, aki amint erről a hiányosságról értesült, pótolta azt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, írásbeli nyilatkozatok alapján a tényállást aggálytalanul tudta megállapítani.
Nem osztotta a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédnek azt az álláspontját, hogy csak és kizárólag a bejelentésre vonatkozóan vizsgálódhat a fegyelmi biztos, hiszen az ügyvéd adott ügyben folytatott tevékenységének a vizsgálata ennél sokrétűbb, adott esetben egy megbízási szerződéssel tudja az eljárás alá vont személy igazolni azt, hogy pontosan mivel bízták meg, annak mennyiben tett eleget.
Ugyanakkor egyetértett a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédnek azzal az észrevételével, hogy egy hiánypótlási felhívás kiadása a fegyelmi biztos részéről mindenképpen indokolt lett volna már az eljárás kezdetén.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenysége gyakorlója, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A fegyelmi eljárás megszüntetéséről hozott határozat az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.2. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül is meghozható.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Értelemszerűen alkalmazható ez arra az esetre is, ha nem kerül sor fegyelmi felelősség megállapítására. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni, miután a jelen ügyben a tényállás az iratok alapján megállapítható volt, amelyből a felelősség kérdése, illetve annak hiánya mérlegeléssel eldönthető volt. A határozat elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 4. napján jogerős.