A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. (...) ügyvéd ellen (...) bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2024. február 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) (KASZ: 360....., székhelye: (...)) – eljárás alá vont ügyvéd
3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft. (azaz kettőszázezer) forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség és 20.000 Ft tételes költség megfizetésére kötelezi. A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Szolnoki Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011–20005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
–
– Az ügyben (...) tett bejelentést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához 2023. május 19. napján beérkezett, kézzel írott levelében. A bejelentő azt adta elő, hogy két eljárás, egy gyermekelhelyezési per, illetve egy védelembe vételi eljárás kapcsán bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet a perbeli, illetve az eljárásbeli képviseletével. A levelében a bejelentő részletesen előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás alá van ügyvéd nem járt el, vagy ha eljárt úgy nem vele egyeztetve, és nem az általa kértek szerint járt el a megjelölt két eljárásban. Az eljárásokban a megbízási díját előre nem közölte, amikor pénzt kért és a bejelentő adott számára, akkor számlát ezekről nem kapott. A bejelentő a leveleihez igen sok iratot csatolt, amelyek között az általa kiegészített előkészítő irat-tervezetek, illetve e-mailes levelezések is voltak.
– A Szolnoki Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 12/2023-as számú, 2023. június 12. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt értesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd a kamarához 2023. július 6. napján érkezett levelében tette meg az észrevételeit. Az észrevételében előadta, hogy mivel tartósan akadályoztatva van (a (...) Büntetés Végrehajtási Intézetben előzetes letartóztatásban volt) iratcsatolási kötelezettségének nem tud eleget tenni. Eljárás alá vont ügyvéd azonban nyilatkozott arra, hogy a két, a bejelentő által megjelölt eljárásban keletkezett iratok hol lelhetőek fel. Hivatkozott arra, hogy amennyiben az akadályoztatása megszűnik, úgy az irat megküldési kötelezettségének eleget tesz. Az észrevételek között az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott arról is, hogy nem csupán a két megjelölt ügyet „vitte”, hanem egy büntető ügyben is eljárt mint kirendelt védő, egy további másikban pedig mint meghatalmazott. Az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele szerint a megjelölt ügyekben egyébként eljárt, de észrevételezte, hogy „amikor nem teljesítette szolgai módon a megbízója utasításait, ő a háta mögött több alkalommal minősíthetetlen stílusú beadványokat nyújtott be” a bírósághoz. Eljárás alá vont ügyvéd észrevétele szerint az ügyekben a lehető legmagasabb színvonalú munkákat nyújtotta, állítása szerint számlákat állított ki a bejelentő részére a munkájáról.
– A kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. augusztus 28. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A határozatban indítványozta, hogy fegyelmi tanács függessze föl a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő büntető eljárásban meghozandó jogerős ügydöntő határozatig, illetve egyesítse az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő másik ügyhöz jelen járást. A vezető fegyelmi biztos kétrendbeli szándékosan elkövetett ügyvédi mulasztás, kétrendbeli szándékosan elkövetett megbízó tájékoztatásának elmulasztása, kétrendbeli szándékosan elkövetett megbízás írásba foglalásának elmulasztása, két rendbeli szándékosan elkövetett számlaadás elmulasztása fegyelmi vétségek megállapítására tett indítványt a meglévő okiratok alapján rögzített tényállás miatt.
– A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2023. szeptember 5. napján rendelte ki az ügyben eljáró tanácsot.
– 2023. szeptember 13. napján a fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendelte el, majd 2023. november 9. napján rendelte ki ügygondokul (...) ((...)) ügyvédet, észlelve azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd továbbra is akadályoztatva van, a kirendelő határozat időpontjában is előzetesen letartóztatásban volt. A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését tartotta indokoltnak, annak tisztázása érdekében, hogy az eljárás alá volt ügyvéd eljárt- e a megjelölt ügyekben. A fegyelmi tanács elnöke indokoltnak tartotta az eljárás alá volt ügyvéd kapcsolattartóját nyilatkoztatni arra, hogy tudomással bír-e arról, hogy a bejelentő részére kiállított számlák rendelkezésre állnak-e, és azokat vezető fegyelmi biztos részére meg tudja-e küldeni.
– Az előzetes vizsgálat kiegészítése során az ügyvédi kamarához a (...) Kormányhivatal (...) Járási Hivatala 2023. november 30. napján küldte meg a válaszait. A (...) Járási Hivatal szerint eljárás alá vont ügyvéd látott el képviseletet a megjelölt számú ügyben. A hatóságnak a meghatalmazás megszűnésével kapcsolatban információ nem állt rendelkezésre, ugyanígy a felek közötti ügyvédi megbízási szerződés, tényvázlat sem.
– A kirendelt ügygondnok 2023. december 4. napján válaszolt a vezető fegyelmi biztosnak. A válasz alapján fölvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéd könyvelőjével, aki azt nyilatkozta, hogy csupán „2022. szeptember óta intézi Dr. (...) ügyvéd könyvelési feladatait, így érdemben nem tud segíteni”.
– A fegyelmi tanács elnöke 2023. december 12. napján írt az eljárás alá vont ügyvédnek, és hívta föl arra, hogy ki volt 2022. szeptemberét megelőzően a könyvelője annak érdekében, hogy a könyvelési anyagból a bejelentő részére kiállított számlákat – ha azok vannak – a fegyelmi tanács beszerezhesse. A (...) Vármegyei Büntetés Végrehajtási Intézet 2024. január 2. napján válaszolt, a megkeresést visszaküldve tájékoztatta a Szolnoki Ügyvédi Kamarát arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már nincsen előzetes letartóztatásban a büntetés végrehajtási intézetben és a megkeresést tovább küldték a nyilvántartásuk szerinti (...) címre.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő beadványát megelőzően egészen az előzetes letartóztatásáig több ügyben is eljárt a bejelentő érdekében, részben mint meghatalmazott védő, részben, mint kirendelt védő, illetve jogi képviselőként is. A büntető eljárásokban történő eljárásával kapcsolatban a bejelentő nem emelt kifogást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A (...) Szolnoki Járásbíróság előtt (...). szám alatt, illetve a (...) Járáshivatala előtt (...)–es szám alatt voltak folyamatban eljárások. A Járásbíróság előtt egy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított peres, a Járási Kormányhivatal előtt pedig védelembe vétel érdekében indított nem peres eljárás.
Ezen két utóbbi ügyben az eljárás alá vont ügyvéd megbízás alapján járt el, a megbízást részére mindkét esetben a bejelentő adta. A megbízásról azonban írásbeli szerződés egyik esetben sem történt.
Eljárás alá vont ügyvéd mindkét ügyben a 2022-es évben egészen az előzetes letartóztatásáig eljárt mind a Járásbíróság előtt, mind pedig a Kormányhivatal Járási Hivatala előtt. Az eljárási cselekményeken részt vett, a Járásbíróság és a hatóság elvárásainak, és a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett. Jelentős számú okiratot nyújtott be mindkét eljárásban.
A védelembe vétel iránti eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a részére átadott megbízási díjáról állított ki számlát a bejelentő részére, míg a Járásbíróság előtt a gyermek elhelyezés megváltoztatása iránt folyamatban lévő eljárásban nem.
A fegyelmi tanács a bizonyítékok mérlegelése során kétséget kizáró módon adottnak tekintette azt a (...) Járásbíróság, illetve a (...) Kormányhivatal Járási Hivatala által megküldött válaszok tartalmát és mindazokat az okiratokat, amelyekkel kétséget kizáró módon lehetett azt igazolni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mind a peres eljárásban, mind a védelembe vételi eljárásban az eljárásbeli kötelezettségeinek eleget tett. A szükséges beadványokat benyújtotta mind a bíróság, mind pedig a hatóság részére. Ebben a körben tehát elfogadta fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését is, melyet a fenn megjelölt okirati bizonyítékok, illetve a járásbíróság és a járási hivatal válasza alátámasztott.
Mérlegelnie kellett a fegyelmi tanácsnak a rendelkezésre álló bizonyítékokat a megbízási szerződések írásba foglalásának elmaradása, illetve a járásbíróság előtt folyamatban lévő gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perben a számlaadási kötelezettség elmulasztása vonatkozásában.
A számlaadási kötelezettség elmulasztása vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte, hogy megbízási díjat kapott a bejelentőtől. Arra is nyilatkozott a fegyelmi tárgyaláson, hogy az online számlázási rendszerében az adott ügyre vonatkozóan a bejelentő részére kiállított számlát nem talált. Nyilatkozatból tehát okszerűen levonható az a következtetés, hogy a számlaadási kötelezettségét az eljárás alá vont ügyvéd valóban nem teljesítette, ellenkező esetben ugyanis az online számlázási rendszere a számlát tartalmazta volna. A számlázási rendszer sajátosságaira tekintettel a fegyelmi tanács gyakorlatilag ténybeli beismerésnek tekintette az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát..
A két megjelölt eljárásban a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása tekintetében a fegyelmi tanácsnak mérlegelnie kellett a rendelkezése álló nyilatkozatokat.
A bejelentő a beadványaiban nem nyilatkozott megbízási szerződésekről, és az eljárás alá vont ügyvéd sem csatolta őket a fegyelmi eljárásban. Erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna bizonyítania azt, hogy a megbízási szerződéseket írásba foglalta, azokat a megbízójával, a bejelentővel együtt aláírta.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a megbízási szerződésnek írásba foglalása elmulasztása miatt ugyan nem ismerte el, de a fegyelmi tárgyaláson végül is úgy nyilatkozott, hogy határozottan nem emlékszik arra, hogy ezeket a szerződéseket írásba foglalta volna.
Mivel a megbízási szerződéseket az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta, a fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem emlékszik határozottan a szerződések írásba foglalására, és semmilyen más bizonyíték nem merült fel erre nézve a fegyelmi eljárásban, a fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, megállapítva azt, hogy a megbízási szerződéseket nem foglalta írásba.
A vezető fegyelmi biztos a végindítványában – ahogyan a fegyelmi tárgyalás kezdetén is – a fegyelmi eljárást elrendelő határozatának csupán a megjelölt három azon szándékos fegyelmi vétség tekintetében tartotta fönn, amelyekben a fegyelmi tanács meg is állapította az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét. A vezető fegyelmi biztos a történeti tényállást is ezen álláspontjához igazította. A vezető fegyelmi biztos pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos végindítványát követően nyilatkozott, hogy mindig kifogástalanul látta el az ügyvédi munkáját, kérte annak figyelembevételét, hogy csak a fegyelmi eljárásban vizsgált ügyekben hibázott, az évi több, mint kétszáz egyéb ügyében nem.
Fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárást elrendelő határozatnak a vezető fegyelmi biztos által a fegyelmi tárgyaláson fenntartott része alapos és a végindítványban foglaltakkal együtt teljes mértékben megalapozott, így osztotta a vezet fegyelmi biztos álláspontját.
Nem vitatható, hogy a megbízási és írásba foglalásának elmulasztása fegyelmi vétség, méghozzá szándékos. Mivel a megjelölt két ügy mindegyikében elmaradt a megbízás írásba foglalása, ezért ezen magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A számlaadási kötelezettség elmulasztása csupán egy esetben volt kétséget kizáró módon megállapítható, így az rendbeli, szándékos fegyelmi vétség.
A megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása az Üttv. 29. § előírtakat, és az ÜESZ. 5.5 pontjában előírtakat sérti.
A számlaadás elmulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, és a 2007. évi CXXVII-es törvény 159. §-ban előírtakat sértette meg.
Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vette természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban meghatározott kötelezettségét szándékosan .... megszegi.
A fentieknek megfelelően a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a korábbiakban megjelölt jogszabályhelyeket, így három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi büntetés meghatározásakor a fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az ügy súlyára tekintettel pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása indokolt.
Arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jövedelemmel a fegyelmi eljárás alatt és a határozat meghozatalakor nem rendelkezik, a fegyelmi tanács eltért a kiszabható büntetés középmértékétől is, annak ellenére, hogy három rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt kellett fegyelmi büntetést kiszabni.
A fegyelmi tanács mindezekre tekintettel 200.000 Ft-ban állapította meg a pénzbíróság mértékét.
A fegyelmi tanács megítélése szerint nem lehet enyhítő körülményként azt értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek korábban fegyelmi eljárásban a felelősségét még nem állapították meg, mivel ehhez az lenne szükséges vagy a kamarai tagsága legalább 10 éve fennálljon. A fegyelmi tanács egyetlen súlyosító körülményt állapított meg, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét három szándékos fegyelmi vétségben kellett megállapítani.
Kötelezte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet a 80.000 Ft-os átalány költség megfizetésére, és mivel az ő érdekében merült föl az ügygondok kirendelésének szükségessége, az ügygondnok részére megítélt 20.000 Ft megfizetésére is az eljárás alá vont ügyvédet kellett kötelezni.
A fegyelmi eljárás lefolytatása az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd költségéről az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján rendelkezett. Az eljárás során felmerült költségről az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján rendelkezett a Fegyelmi Tanács akképpen, hogy annak megfizetésére eljárás alá vont ügyvéd köteles, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget állapított meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján, a határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták, ügytípusként az egyéb fegyelmi tárgyú ügyek megjelölése mellett. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A határozat jogerős 2024. április 18. napján.