A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia utca 46., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) ............................... ügyvéd ellen .......................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2023. szeptember 25. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy ................................. (KASZ száma: ........................., irodájának székhelye: .........................................) – tevékenységét jelenleg szüneteltető – eljárás alá vont egyéni ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft (kétszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
Az eljárás alá vont ügyvéd .................. napja óta folytat egyéni ügyvédi tevékenységet a Debreceni Ügyvédi Kamara tagjaként, ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult. Ügyvédi tevékenységét ............................. napjától szünetelteti, jelenleg havi 150.000,-Ft jövedelemmel rendelkezik, egyéb személyi és vagyoni körülményeiről nem nyilatkozott.
A Debreceni Ügyvédi Kamarához (a továbbiakban: Kamara) 2023. március 14. napján érkezett .......................... (a továbbiakban: bejelentők) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolták.
2023. március 17. napján a Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot és az eljárás lefolytatására kijelölte a fegyelmi biztost. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatról a Kamara elnöke és a bejelentők 2023. március 22. napján kerültek tájékoztatásra, míg az eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 23. napján értesült. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat 8 napon belül történő beterjesztésére, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 30. napján iratokat csatolt és észrevételeket tett. A kijelölt fegyelmi biztos 2023. június 9. napján az előzetes vizsgálatot meghosszabbította, 2023. július 12. napján az eljárás alá vont ügyvédtől további tájékoztatást és iratokat kért, amely felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd 2023. július 25. napján eleget tett. A fegyelmi biztos 2023. augusztus 30. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett; a határozatról a Kamara elnöke és a bejelentők 2023. szeptember 6. napján kerültek tájékoztatásra, míg az eljárás alá vont ügyvéd 2023. szeptember 5. napján értesült.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2023. szeptember 5. napján a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot, amelynek elnöke 2023. szeptember 6. napján a fegyelmi iratokat átvette és (2023. szeptember 25. napjára) tárgyalást tűzött ki, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd is megjelent.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen, a bejelentők bejelentésben foglalt nyilatkozatai és az általuk becsatolt iratok (különösen az adásvételi szerződés), az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, valamint az általa becsatolt iratok (különösen ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat) alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentők édesapja, néhai ............... eladó résztulajdonát képező mezőgazdasági hasznosítású föld átruházása tárgyában 2020. március 6. napján létrejött adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv (az ingatlan időközbeni megosztására és a helyrajzi szám megszüntetésére tekintettel) megtagadta, így a vevő 2020. nyarán megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek a kialakult új helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés újbóli elkészítésére. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján 2020. szeptember 4. napján elkészítette és ellenjegyezte, majd kifüggesztés és hatósági jóváhagyás céljából az illetékes hatóságok részére benyújtotta az adásvételi szerződést annak ellenére, hogy az eladók közül az adásvételi szerződést néhai .................... nem előtte írta alá, annak személyi okmányait nem tekintette meg és a JÜB ellenőrzést sem folytatta le.
A bejelentők a bejelentésben előadták, hogy édesapjuk a szerződéskötés idején Budapesten egy idősotthonban volt elhelyezve, egészségi állapota (amputált lába, demenciája, Alzheimer- kórja) miatt az otthont nem tudta elhagyni, az okiratot készítő ügyvéd előtt nem jelenhetett meg, a tudata sem volt tiszta, a Covid-helyzet miatt pedig hozzá sem lehetett az idősotthonba bejutni, így az adásvételi szerződés a nevével visszaélve, közokirat-hamisítást megvalósítva készült.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a közel három éve megnyitott fiókirodájában ügyintéző munkakörben alkalmazta azt az ügyvédet, aki korábban, 2020. március 6. napján az eredeti adásvételi szerződést készítette és aki őt az ügy előzményeiről tájékoztatta. Előadta, hogy 2020. nyarán a vevő azzal kereste meg, hogy szeretné rendezni a tulajdonjogát, ezért megbízta a megváltozott helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés elkészítésével. Mivel a vevő a 2020. március 6-i szerződéssel igazolta, hogy a teljes vételár az eladók részére megfizetésre került (a szerződés szerint a bejelentők édesapja a vételárat készpénzben meghatalmazott útján kapta meg), így az előzményeket figyelembevéve a 2020. szeptember 4. napján megkötött új szerződésben azt rögzítette, hogy a vételár korábban kifizetésre került. Előadta, hogy az adásvételi szerződés ugyan nem került jóváhagyásra, de az időközben elhunyt néhai ................ tulajdoni részét kihagyva ismételten adásvételi szerződést kötöttek és az alapján a vevő tulajdonjoga már bejegyzésre került. Megjegyezte, hogy mivel néhai ............... tulajdoni hányada jelenleg is a bejelentők tulajdonát képezi, így őket jogsérelem nem érte, valamint a vevőnek továbbra is fennáll a vételi ajánlata a megörökölt tulajdoni illetőségre nézve annak ellenére, hogy a vételárat már korábban megfizette. A fegyelmi biztos felhívására tett észrevételében úgy nyilatkozott, hogy a személyek beazonosítását a személyi igazolvány és lakcímkártya megtekintésével végezte el, JÜB lekérésre viszont sajnálatos módon nem került sor. A szerződéskötés körülményeire nézve előadta, hogy néhai ............. akként írt alá, hogy az előzményekre tekintettel, a rendelkezésére álló meghatalmazás alapján a meghatalmazott vitte el néhai ................ tartózkodási helyére az adásvételi szerződést és ott (Budapesten) írta azt alá. Mivel néhai .................. a meghatalmazásában is kinyilvánította eladási szándékát, ezért úgy ítélte meg, hogy a meghatalmazottban megbízik, így a szerződés a meghatalmazott előtt került aláírásra, ezt követően hozta vissza a meghatalmazott a szerződést az irodájába és ezután a vevő és a többi eladó újra, szabályszerűen aláírták azt. Megismételte, hogy az adásvételi szerződésre csak azért került sor, mert a telekmegosztás folytán a helyrajzi szám változott, valamint hogy az általa készített adásvételi szerződés jóváhagyását ugyan megtagadták, de 2021. február 19. napján (immár .................. nélkül) ismételten adásvételi szerződést kötöttek a felek (a vevő és a többi eladó), amelyet bejegyeztek. A fegyelmi tárgyaláson elismerte a fegyelmi felelősségét abban, hogy a szerződést néhai ................ nem előtte írta alá, mentségül azt hozta fel, hogy ez egy megismételt szerződés volt, a pénz korábban átadásra került és mivel mindenki összegyűlt és a meghatalmazott jött el, így eltekintett attól, hogy a bejelentők édesapja ott legyen, nem akart még egyszer visszahívni mindenkit egy ilyen szerződés miatt, úgy érezte, hogy ezzel akadályozná az ügyletet, főleg azért, mert itt már nem pénzről volt szó. Elismerte, hogy néhai ............... személyes okmányait nem látta, a személyi igazolványának és lakcímkártyának másolatát a meghatalmazottól kapta meg a szerződés elkészítéséhez és nem történt JÜB ellenőrzés sem.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd olyan okiratot ellenjegyzett, amelyet néhai ...................... nem előtte írt alá, amellyel az Üttv. 1. § (3) bekezdését megsértve 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, míg végindítványában a határozatát kiegészítette jogszabályba ütköző ellenjegyzés miatt az Üttv. 44. § (1) bekezdésre, az ügyfélazonosítás elmaradása miatt az Üttv. 32. § (1) bekezdésre hivatkozással, így az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben való felelősségrevonása mellett pénzbírság kiszabását javasolta.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eset körülményei, valamint az eljárás alá vont ügyvéd beismerő nyilatkozatai alapján, minden további bizonyítás felvétele (így a bejelentők tanúkénti meghallgatása) nélkül is megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint:
1.) Az adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése során a szerződő felek közül az egyik eladó eredeti okmányait nem tekintette meg, valamint a JÜB ellenőrzést nem folytatta le, ezzel megsértette
− az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
− a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 3.1. a) pontját („az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során az ügyvéd ... a természetes személy ügyfelet ... a személyazonosításra alkalmas okmányának megtekintésével és az okmány érvényességének ellenőrzésével azonosítja”), 5.1. pontját („ ... okmányok bemutatása történhet a) az ügyfél ... személyes megjelenése alkalmával az okmányok eredeti példányának bemutatásával az ügyvéd részére, b) az okmányok hitelesített másolatának az ügyvéd részére való eljuttatásával, vagy c) előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján”), 2.8. pontját („ha az ügyfél, illetve a fél az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez szükséges érvényes okmányokat, illetve okiratokat nem mutatja be, vagy az ahhoz szükséges nyilatkozatokat nem teszi meg, a megbízási szerződés nem köthető meg, illetve a már akár szabályszerűen megkötött megbízási szerződés nem hajtható végre”),
− az Üttv. 32. §-át („(1) A ... megbízási szerződés megkötése előtt ... ügyvéd elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását. (2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja. (3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány- nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti: .... (7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. (8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került”),
− a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 73. § (1) bekezdés b) pontjának utaló szabálya alapján alkalmazandó 7. § (3) bekezdés a) aa) pontját („a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni ...: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát”), 13. § (8) bekezdését („ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni ... ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot”),
amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el („ügyfél azonosítás elmulasztása”).
2.) A szerződő felek közül az egyik eladó által nem előtte aláírt adásvételi szerződést ellenjegyezte, ezzel megsértette
− az Üttv. 44. § (1) bekezdését („az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy a) az okirat a jogszabályoknak megfelel, b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el”),
amellyel 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el („ellenjegyzés szabályainak megszegése”).
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétségek szándékosak voltak, mivel ügyvédként nyilvánvalóan ismerte és előre látta mulasztásai lehetséges hátrányos jogkövetkezményeit (és azok fegyelmi vétséget is kimerítő jellegét), azonban ezen következményekbe belenyugodott.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, a pénzbírság mértékét pedig az alsó értékhez közeli összegben állapította meg, mivel az enyhítő körülmények figyelembevételével azt találta alkalmasnak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy
− az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőző 10 éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet (sőt, vele szemben a 26 éves kamarai tagsága alatt fegyelmi eljárás nem indult),
− a fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálása között jelentős idő (3 év) telt el,
− a bejelentőket kár nem érte (örökösként az ingatlan tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhetnek),
− az eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi tevékenységéből jelenleg nem származik bevétele, más forrásból pedig minimális jövedelemmel rendelkezik.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul.
A határozat 2023. november 10. napján jogerős és 2023. december 11. napján végrehajtható
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–27/2023. (P8/2023/B)