A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] bejelentésére indult eljárásban a 2023. november 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....], irodájának székhelye: [....]. sz.) eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000.-Ft. (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
[....]
[....]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
[....]
Ellene korábban nem indult fegyelmi eljárás.
[....]
Bejelentő 2023. március hó 02. napján tett bejelentést mivel álláspontja szerint Dr. [....] ügyvéd az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségét megszegte. Beadványában előadta, hogy 2011. november 02. napján házastársi vagyonközösséget megosztó, közös tulajdont megszüntető szerződést kötöttek a volt házastársával. A szerződéskötés során mindenben akként jártak el, ahogy azt dr. [....], az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd javasolta. Tizenegy évvel később a volt felesége vele szemben keresetet indított a szerződés vonatkozásában, és a keresetben azt állította, hogy az általa készített és ellenjegyzett szerződés semmis. Legnagyobb megdöbbenésére a volt feleségét a perben ügyvédként szintén dr. [....] képviselte, vagyis azt az álláspontot képviselte, hogy az általa szerkesztett és ellenjegyzett szerződés semmis. Álláspontja szerint az ügyvéd vele szemben nem járhatott volna el, mivel korábban az ügyfele volt, a keresettel támadott szerződés megkötése során őt is képviselte, hiszen amint az a szerződés szövegéből is kiderül, a volt feleségével együtt bízták meg. Előadta azt is, hogy a kereset benyújtását követően az ügyvéd a perfelvételi tárgyalás után a perbeli megbízását megszűntette, a vele egy irodában lévő saját fia lett helyette megbízva, és az ügyvéd tanúkénti meghallgatását indítványozták akként, hogy közben tőle a titoktartás alóli felmentést a mai napig nem kérték és nem adta meg. Csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
A fegyelmi biztos 2023. augusztus hó 30. napján kelt P/9 ügyszámú, DÜK–50009/2023–10 iktatószámú határozatában az előzetes eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Álláspontja szerint dr. [....] ügyvéd a bejelentésben leírt magatartásával megszegte az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglalt tilalmat, és ezzel a magatartásával Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson megjelent.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratok, nyilatkozatok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Eljárás alá vont ügyvéd 2011. november 2-án elkészítette és ellenjegyezte a bejelentő és volt felesége között a házassági vagyonközösséget megosztó, közös tulajdont megszüntető szerződést, továbbá a házasság felbontásával járó járulékos kérdésekben történő megállapodást. Mindkét szerződésben szerepel, hogy a felek az okirat megszerkesztésére, ellenjegyzésére megbízást adnak dr. [....] ügyvédnek. Eljárás alá vont ügyvéd 11 évvel később, 2022. február 4-én kelt, volt felség által adott ügyvédi meghatalmazás alapján 2022. március 07. napján peres eljárást indított a bejelentő volt felesége képviseletében a volt férj, [....]ellen tulajdonjog megállapítása iránt. A keresetlevélben az általa készített és ellenjegyzett megállapodás színlelt voltát, így semmiségét állította. A kereset benyújtását követően 2022. november 04. napján a volt feleség képviseletét felmondta, az ügyvédi képviseletet a továbbiakban egy új megbízás alapján a külön irodával rendelkező, szintén egyéni ügyvéd fia, dr. [....] látta el. A perben a bejelentő alperesi „ellenkérelem változtatás” megnevezésű beadványában jogi képviselője útján bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással felhívta a felperesi volt feleséget, hogy csatolja be a 2011. november 2-án készített ügyvédi tájékoztatással kapcsolatos bizonyítékait, elsősorban az ügyvédi megbízási szerződést. Tekintettel arra, hogy ez már a hatályos szabályozás szerint selejtezésre került, a volt feleség új jogi képviselője tanúként kérte meghallgatni az eljárás alá vont ügyvédet.
A felek nyilatkozatai:
Bejelentő: beadványában előadta, hogy 2011. november 2-án házassági vagyonközösséget megosztó, közös tulajdont megszüntető szerződést kötött volt házastársával. Beadványa szerint: „A szerződéskötés során mindenben úgy jártak el, ahogyan az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvéd javasolta. 11 évvel később a volt felesége vele szemben keresetet indított ezen szerződés a vonatkozásában és a keresetben azt állította, hogy az általa készített és ellenjegyzett szerződés semmis. Legnagyobb megdöbbenésére a volt feleségét a perben ügyvédként szintén az eljárás alá vont ügyvéd képviselte, vagyis azt állította, hogy az általa szerkesztett és ellenjegyzett szerződés semmis. Vele szemben nem járhatott volna el az eljárás alá vont ügyvéd, mivel a korábbi ügyfele volt. A keresettel támadott szerződés megkötése során őt is képviselte, hiszen mint az a szerződés szövegében is kiderül, a volt feleségével együttesen bízták meg.”
Hangsúlyozta, hogy az ügyvédségbe, az ügyvédi munkába vetett bizalmat ássa alá az, egy ügyvéd az általa szerkesztett és ellenjegyzett okiratról azt állíthatja egy évtizeddel később, hogy az semmis, és saját ügyfelét perli. Kijelentette, hogyha az ember abban sem bízhat, hogy a saját ügyvédje az általa szerkesztett okirat alapján nem perli a másik fél képviseletében, akkor mire szolgál az ügyvédi munka, az ügyvédi díj és az ügyvédség diszkréciójába vetett bizalom.
Álláspontja szerint sérti az ügyvédségbe vetett bizalmat az is, hogy az ügyvéd lemondása után, a vele egy irodában lévő saját fia lett megbízva és aki az eljárás alá vont ügyvéd tanúkénti meghallgatását is indítványozta úgy, hogy tőle a titoktartás alóli felmentést mai napig nem kérte és azt nem adta meg.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, beadványában előadta, hogy 2011. októberében a feleség és a bejelentő azzal keresték meg, hogy egyező akaratnyilvánítás alapján történő válásukkal, valamint vagyonmegosztó szerződésükkel összefüggésben jogi segítséget nyújtson.
A megbízás felvételekor a feleség adott megbízást a bontóper indítására és perbeli képviselete ellátására, mindkét fél megbízása arra terjedt ki. hogy a házastársi vagyonközösségükhöz tartozó [....]hrsz.-ú épülő lakóházuk feleség nevén nyilvántartott 1/2-ed része kerüljön átírásra a bejelentő nevére.
Nyilatkozata szerint a megbízási szerződés és az ehhez kapcsolódó iratok már nem lelhetők fel az irodájában, figyelemmel arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara 1994. (VI. 1.) MÜK Szabályzata – az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről szóló –jogszabály 9. § (2) bek. alapján az iratok őrzési ideje 5 év volt és azok selejtezésre kerültek.
A megbízáskor a felek konkrét szándékkal és kívánsággal érkeztek és nem tárták fel előtte a házasság felbontásának és a hivatkozott szerződés megkötésének okait, amelyekre a megegyezésükre figyelemmel nem is volt szükség.
Utóbb, már a házasság felbontását és a fenti ingatlant érintően [....]-nak az elvált házastársa tulajdoni hányadára történő tulajdonjog bejegyzését követően jutott tudomására, hogy a megbízói életközössége a valóságban nem szakadt meg, a válás ellenére A.A.O. szüleivel együtt, az ő családi házukban éltek még évekig és közösen építették tovább – a válástól nyilvánvalóan már élettársi kapcsolatban – az érintett ingatlanon található lakóházat, az ingatlan építéséhez általuk felvett és a bejelentő által 1. sz. mellékletként csatolt szerződés 1. pontjában felsorolt– pénzintézeti kölcsönöket közösen törlesztették és a folyósító bankok felé semmiféle lépést nem tettek a kölcsönök [] általi átvállalása érdekében.
A ház építése során a csatolt szerződés aláírását követően is közösen működtették a megbízói az 50–50%-os tulajdonukat képező [....] Kft. keretei között a [településen] szinte mindenki által ismert nagybani virágkereskedésüket, így a lakóház építéséhez szükséges pénzügyi forrást a 2011. november 2. napján aláírt vagyonmegosztó szerződés keletkezését követően is együtt teremtették elő.
A válást és a tulajdonjog bejegyzést követően nem ügyvédként, hanem magánszemélyként jutott tudomására, hogy mindkét fél által színlelt válás és lényegileg az épülő lakóházra kiterjedő színlelt vagyonmegosztás oka az volt, hogy a feleség nevén nyilvántartott egyéni vállalkozás ellen NAV végrehajtás indult, amely végrehajtás keretében a felek vagyonközösségéhez tartozó [....] Kft.-beli üzletrészét le is foglalták.
Az életközösség változatlan és folyamatos, valamint a közösen folytatott vállalkozási tevékenység, az ebből közösen megteremtett pénzügyi forrásokból történő építkezés, majd a ház közös berendezése és a közös beköltözés ellenére, az épülő és jelenleg már többszáz milliós értékű luxusingatlan végrehajtás alóli kimentéseként választották a felek a válást és az épülő lakóingatlan feleség nevéről történő leíratását megoldásként.
Eljárás alá vont ügyvéd csatolta a bejelentőnek a [....] Törvényszék előtt a volt feleség felperes által [....] a volt férj alperes ellen [....]/2022. sz alatt tulajdonjog megállapítása iránt indult perben az alperes által 2022. november 17. napján keltezett „ellenkérelem változtatása” megjelölésű periratait., amelynek 6. oldalán a IV. fejezetben az alperes maga sem teszt vitássá, hogy a felek életközössége nem szűnt meg, gyakorlatilag elismeri a válás és vagyonmegosztás színlelt voltát és annak okát. Az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint a bejelentő a bírósági beadványban a valóságtól eltérően olyan nyilatkozatot tesz, mintha ő tanácsolta volna a feleknek a színlelt válást és a feleség nevén nyilvántartott tulajdonjog színlelt vagyonmegosztó szerződéssel [....]-ra történő átírását.
Kijelentette, hogy valótlanul állítja a bejelentő azt is, hogy a volt felesége édesanyja javaslatára jöttek volna hozzá, mert több alkalommal képviselte a családot.
Ehhez képest a valóság az, hogy a feleség szüleinek vállalkozását kb. 30 évvel ezelőtt egy perben képviselte, ugyanakkor a házaspárt egyidejűleg akkor ismerte meg, amikor a [....] Kft. alapításának jogi feladataival bízták meg.
Állítása szerint valótlanul állítja a bejelentő azt is a csatolt beadvány 6. oldalán, hogy ő tanácsolta volna a valóditól eltérő lakcímre történő átjelentkezését, tudvalevő, hogy a közös bontóban senki nem vizsgálja a felek tényleges életkörülményeinek helyszínét.
Szintén valótlan állítás ugyanezen perirat ugyanezen oldalán a bejelentő azon állítása is, hogy a vagyonmegosztó szerződés és a válás színlelt voltáról készített egy felek közötti megállapodást, amit odaadott aláírás nélkül a feleknek, hogy írják alá.
Előadta továbbá, hogy azon túl, hogy a bejelentő ez utóbbi tényállításával is egyértelműen elismeri a válás és az általa csatolt vagyonmegosztó szerződés színlelt voltát, általa ismeretlen megfontolásból olyan valótlan állításokat tesz, hogy ő adta 2011 őszén a feleknek színlelt válásra és színlelt vagyonmegosztó szerződésre vonatkozó jogi tanácsot és működött közre ennek alapján színlelt válás és a színlelt szerződés létrejöttében.
Hangsúlyozta, hogy – amint azt a bejelentő által csatolt perirat tartalmazza, nem volt kérdés a tulajdonjogot megállapító kereset előterjesztésekor, a válás és a vagyonmegosztó szerződés színlelt volta, a csatolt perirat 6. oldalán rögzítetteket összehasonlítva a bejelentő által csatolt bontóperi jegyzőkönyvben tett nyilatkozataival – mely szerint máshol lakik, mint a valós [....] utcai cím, megszűnt az életközösség, végleges a válási szándék látható és igazolható mindez.
Előadta, hogy a bejelentő csatolta az általa a volt feleség képviseletében a [....] Törvényszékhez benyújtott keresetlevelet, amelynek F/4 alatti mellékleteként csatolták a [....] és a feleség nevére szóló 2016. február 10. napján kelt használatbavételi engedélyt, amelyet a felek a 2011. évi válás és vagyonmegosztási szerződés ellenére közösen szereztek meg.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a felek életközössége 2016-ig folyamatosan, a válástól függetlenül fennállt és mivel rájuk az 1959. évi IV. törvény 578/G. § rendelkezéseit kell alkalmazni és a házasság felbontásától élettársi közös vagyon szerzése történt az érintett lakóház építésével, amely a volt feleség részére tulajdoni igényt keletkeztetett, ezen tulajdoni igény érvényesítésére vállalta el a megbízását a perindításra.
Kijelentette, hogy fel sem merült a körülmények ismeretében, hogy a bejelentő a nyilvánvaló színleltség ellenére, amely a felek válását és akkori vagyonmegosztó szerződését érintette – a perben vita tárgyává teszi a tények elismerése ellenére, hogy az érintett ingatlan feleség nevén nyilvántartott 1/2-ed része csak formálisan került át a nevére, továbbá vita tárgyává teszi, hogy a válást követően még évekig fennálló élettársi kapcsolat alatt befejezett építkezés tulajdoni igényt alapoz meg a feleség részére.
Kifejezetten és határozottan állította, hogy a felek a váláskor és a vagyonmegosztó szerződés kötésekor vele sem közölték a válás és a szerződéskötés valós indokát és annak színlelt voltát. A vagyonmegosztó szerződés aláírását követően a közösen folytatott és befejezett építkezés, közös használatba vételi engedély, közös beköltözés egyértelmű jogi helyzetet teremt az élettársi kapcsolat alatt történő dologi jogi igény tekintetében, amelyet a bejelentő nem ismer el, de amely a per indításakor – a 2011. évi színlelt vagyonmegosztást követő vagyonszerzésre figyelemmel – a megítélése szerint nem ütközött az ügyvédi magatartás szabályaiba.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a bírósági tárgyaláson derült ki számára, valójában ki volt az az ügyvéd kolléga, aki a volt házastársaknak a NAV által a feleség egyéni vállalkozása ellen indított végrehajtási eljárás miatt a színlelt válást tanácsolta, illetve a volt feleség és édesanyja megbízásából készített a házaspár részére egy szerződést, amelyben elismerik a fentieket.
Mindez igazolja, hogy a bejelentő őt valótlanul vádolta azzal, hogy tudatosan színlelt, fedezetelvonó szerződést készített, illetve ezzel kapcsolatosan tájékoztatást adott részükre.
Nyilatkozott továbbá arról, hogy „velem azon kívül, hogy mit szeretnének és mi legyen a szerződésben, a világon semmit nem közöltek.”
Álláspontja szerint az általa 2022-ben indított per ingatlannak a tulajdonjog megállapítási pere, a felülépítmény létrehozásának kb. %-e élettársi időszakra vonatkozik, aminek semmi köze nincs már a házassági vagyonközösséget megszüntető szerződéshez, teljesen más jogviszony. És van egy olyan ingatlan, amelynek az életközösség fennállása alatt keletkezett 100%-át ez a házaspár, majd élettársi pár együtt hozta létre, és a 2011-es szerződést követően a döntő részét. A semmisség az ott bír jelentőséggel, hogyha mindketten elismerik, hogy a közöttük létrejött szerződés az fedezetelvonó, tulajdonképpen annak a létezése az ingatlant érintő tulajdonjogra vonatkozó akaratukkal egyáltalán nem konform, akkor a tulajdonjog megállapításánál a jogcímeknél – nem házastársi vagyonmegosztás, közös tulajdon megszüntetése, erre nem irányult a kereseti kérelem, kizárólag tulajdonjog megállapításra indult a per.
Álláspontja szerint a 2017. évi LXXVIII. tv. 20. § (1) és (4) bekezdése sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a 2011. évben a bejelentő vagyonmegosztó szerződés megkötésére adott megbízással ellentétes lenne, nem jelent Alsó-Antal Orsolyának a tulajdonjog megállapítására irányuló perben történő képviselete olyan ügyvédi tevékenységet, amely az ügyvédi tevékenységét illetően „összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével”.
2011. évben az akkori legjobb tudása és szándéka szerint járt el mind a felek válása, mind az általuk kívánt vagyonmegosztási szerződés szerkesztését illetően, a bejelentővel szemben semmiféle olyan vállalt kötelezettsége nem állt fenn 2022-ben a Törvényszék előtti per indításakor, amellyel megszegte volna az ügyvédi magatartás szabályait.
Okiratok:
2011. november 2-án készült megállapodás és házastársi vagyonközösséget megosztó, közös tulajdont megszüntető szerződés
2011. évi bontóperi iratok
2022. február 4. ügyvédi meghatalmazás
2023. március 3. keresetlevél
2023. április 12. ellenkérelem változtatása
A vezető fegyelmi biztos végindítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy volt ügyfelével (megbízójával) szemben pert indított, megsértette az Üttv. 20. § (4) bekezdését és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy eljárás alá vont ügyvéd a kifogásolt megbízást felmondta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos, a Fegyelmi Tanács a tényállás és az elkövetett fegyelmi vétség tekintetében is megalapozottnak tartja.
Az Üttv. 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Azzal, hogy eljárás alá vont ügyvéd elvállalta a volt férjjel szemben a volt feleség bíróság előtti képviseletét, illetve a saját maga által a felek közös megbízásából készített és ellenjegyzett szerződést támadta meg, megsértette az Üttv. 20. § (4) bekezdésének rendelkezését, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.”
Ez a jogszabályi rendelkezés nem érdekellentétet kíván meg, hanem az ügyek közötti összefüggést, ezen belül azonban közvetett vagy közvetlen összefüggésre vonatkozó megkülönböztetés nincs.
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti cselekményével megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 4.1. pontját is, amely szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának. Emiatt a tényállás akkor is megvalósul, ha a korábbi és az új ügy között esetlegesen összefüggés nem lenne, de az összeférhetetlenség látszata fennáll.
Az ügyvédeknek azért kell az összeférhetetlenség látszatát is elkerülni, hogy ezáltal az ügyfelek bizalma az ügyvédi titok megtartásában erősödjön.
Fentiekkel eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Itt jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy az elévülési határidőkre tekintettel nem vizsgálta a 2011. évben keletkezett szerződések hátterét, azonban a bizonyítási eljárásban erre vonatkozóan tett nyilatkozatokat, adatokat, okirati szövegrészeket rögzítette.
Megjegyzi továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy nem róható eljárás alá vont ügyvéd terhére és a vezető fegyelmi biztos sem tett erre irányuló indítványt, hogy a megbízási szerződésének felmondását követően a volt ügyfele kit bíz meg, az pedig, hogy ő is és az ügyet elvállaló fia is külön irodában, önálló ügyvédként tevékenykedik, az ügyvédi nyilvántartásból igazolható.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, amelynek alkalmas arra, hogy az ügyvédet a jövőben körültekintőbb eljárásra ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem tárt fel, enyhítő körülményként értékelte, hogy az ügyvéd az új megbízását felmondta.
Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd 40 éves pályafutása alatt kifogástalanul végezte ügyvédi tevékenységét.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
---
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. december 21-én jogerős és 2024. január 30. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–29/2023. (P9/2023)