A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] és [....] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban a 2023. október 26. napján megtartott tárgyaláson meghozta, az elnök kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [....] (KASZ: [....], irodájának székhelye: [....] sz.) eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. (egy) rendbeli gondatlan és 2 rb. (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft (azaz Kétszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
[....]
[....]
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és a nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapította meg.
[]
[....] és felesége [....] 2023. június 8-án bejelentést tettek dr. [....] ügyvéddel szemben eljárási határidő túllépése és károkozás miatt. Kifogásolták azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd részükre nem kért a bírósági eljárásban „költségtámogatást.”, holott az előző perben 50%-os mértékben megkapták azt. Kérték annak kivizsgálását, hogyan csúszhatott ki az ügyvéd a határidőből, ezzel több milliós kárt okozva nekik, továbbá a káruk megtérítésében történő segítségnyújtást igényelték.
A vezető fegyelmi biztos 2023. június 30. napján kelt P.20/2023 számú határozatában az előzetes vizsgálatot elrendelte, amely az ügyvédnek 2023. július 06. napján feltöltésre került. Az ügyvéd a határozatot 2023. július 07. napján letöltötte. A vezető fegyelmi biztos 2023. június 30. napján kijelölte a fegyelmi biztost a vizsgálat lefolytatására. A kamara elnöke aznap a bejelentőket tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. július 14. napján megküldte az ügyben keletkezett valamennyi iratot, melyet a Debreceni Ügyvédi Kamara ügyintézője 2023. július 18. napján letöltött. Ezek között megtalálható a [....] Járásbíróság ítélete, a [....] Járásbíróság ítélete, a fűtésszerelő szakembernek küldött felszólító levél, valamint az ügyfelekkel és a fűtésszerelő szakember ügyvédjével kapcsolatos levélváltások, e-mailek. Részletes észrevételt tett a bejelentésre, az ügy elhúzódásának okát a jogi képviselők közötti hosszas levelezésben jelölte meg.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet 2023. szeptember 08. napján kelt és szeptember 11- én feltöltött levelében felszólította, hogy csatolja a 2022. június 16. napján kelt meghatalmazás másolatát, valamint az ehhez kapcsolódó megbízási szerződést. Egyúttal felhívta arra is, ahogy amennyiben az ügy ellátásával kapcsolatosan keletkezett még meghatalmazás, vagy megbízási szerződés, azokat is csatolja. A felhívást eljárás alá vont ügyvéd 2023. szeptember 11. napján letöltötte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. szeptember 17. napján kelt levelében arról tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy egyik esetben sem készített ügyvédi megbízási szerződést, valamint a meghatalmazásokat eredetiben csatolta a bíróságok, közjegyző és az ellenfél részére, azokról másolat nem maradt. Egyedül a 2023. január 06. napján adott meghatalmazásról tudott másolatot csatolni, amely alapján a kereseti kérelmet előterjesztette.
A fegyelmi biztos 2023. szeptember 29. napján hozott határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Megállapította, hogy a [....] Járásbíróság bejelentőket elmarasztaló ítélete 2021. szeptember 07. napján emelkedett jogerőre. Az ügyben eljárás alá vont ügyvéd már 2022. június 16. napján kapott meghatalmazást felszólítás készítésére a kivitelezővel szembeni igény érvényesítésére. Megbízási szerződést egyik esetben sem készített, ezért az ügyvéd – álláspontja szerint – megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.2. pontját a megbízás írásba foglalásának elmulasztása miatt az Üttv. 29. §-t, a tájékoztatási kötelezettség körében az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az ÜESZ 5.12. b) alpontját, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott három rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Pénzbírság kiszabását indítványozta. A határozat a feladási igazolás szerint 2023. október 03. napján feltöltésre került, míg a letöltési igazolás szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2023. október 04. napján azt letöltötte.
A fegyelmi biztos 2023. szeptember 29. napján a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét tájékoztatta a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, valamint ugyanezen napon értesítette a bejelentőket is a határozat kivonatával.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke DRFB–30/2023 ügyszám alatt a fegyelmi tanácsot kijelölte.
A tanács elnöke tárgyalási határnapot tűzött, eljárás alá vont ügyvédnek idézést küldött 2023. október 09. napján, aznap feladásra került a feladási igazolás szerint, melyet eljárás alá vont ügyvéd 2023. október 10. napján letöltött.
A Fegyelmi Tanács 2023. október 26. napján tárgyalást tartott, amelyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent, csatolta a MÜBSE által jelen ügyben részére küldött iratanyagot.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentők írásbeli, és eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapítja meg: Bejelentők 1998-ban megvásárolták a [....] [....] krt. 69. szám alatti ingatlant, amely az 1960-as években épült és elhanyagolt állapotban volt. Bejelentők az ingatlant felújíttatták kőműves, villanyszerelő, víz-gáz-központi fűtésszerelő szakemberekkel. Az ingatlanban ezt követően 18 évig laktak, majd 2016. májusában értékesítették. Az értékesítést követően rövid időn belül a vevők a bejelentőkkel szemben kijavítási költség megfizetése iránt pert indítottak. Az ügyben a műszaki hibák, hiányosságok, szakszerűtlen javítás, kivitelezéssel kapcsolatosan szakértői bizonyítást folytattak le. A bejelentők előzetes szakértői bizonyítás során szakvéleményt szereztek be. A perben a közjegyzői nem peres eljárásban beszerzett szakértői vélemény vitatásra került. Az alperesek hivatkoztak arra, hogy a szakértő a helyszíni szemle alkalmával jelezte, hogy a fűtési rendszer fele hiányzik.
A beszerzett műszaki szakértői véleményeket a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ Műszaki Szakértői Intézet felülvéleményezte, a bíróság az MSZKK-t szakértőként az ügybe bevonta.
A benyújtott egyesített igazságügyi műszaki szakértői vélemény szerint a lakóépületre 1964-ben adtak ki építési engedélyt, majd ezt követően építették azt. Az engedélyben szereplő tervhez képest a főépület melletti garázst elbontották, az északi oldalhoz kiugró toldalék épületet építettek fedett terasszal. Az átalakítás időpontja nem ismert.
Az összegző szakértői vélemény rögzíti, hogy az előző szakértői vélemény készítésének időpontjában is részlegesen elbontott állapotban volt a fűtési rendszer és így nehéz objektív szakvéleményt adni. A padló fűtési rendszer létesítésének idején még nem léteztek olyan előírások, amelyek rögzítették volna a szakmailag megfelelő, műszakilag elfogadható kivitelezést, a rétegrendet. Előadta, hogy a szakmai gyakorlat szerint a fűtési rendszert összesen hét napig kellett volna folyamatosan működtetni a hibák feltárása kapcsán. A szakértő akként nyilatkozott, hogy biztosra veszi, hogy a rendszer működésében működési zavarok fennállhattak a korábbi szilárd tüzelésből fakadó nagyobb fűtővíz hőmérsékletek, a fűtővíz kezelés hiánya, a fűtés csövek vegyes anyaga és az oxigén diffúzió ellen nem védett műanyagcsövek megfelelő alkalmazása miatt a rendszer eliszaposodása természetszerűen bekövetkezhetett, amely dugulásokat, csökkenő teljesítményeket és egyenetlen működést eredményezhetett. Ez azonban nem került kellő alapossággal feltárásra.
A [....] Járásbíróság az ügyben 2021. július 13. napján hozott ítéletet, amelyben kötelezte a bejelentőket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül 2.611.323 Ft-ot, valamint 23.871 Ft perköltséget fizessenek meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasították.
Az iratokhoz csatolásra került a [....] Járásbíróság ítélete.
Az MSZKK bevonásával megállapításra került az, hogy a padlófűtés hálózat már korábban sem teljesítette az épület kifűthetőségét.
Az épület felújítása során a korábban már meglévő hiba kiküszöbölésre nem került.
A [....] Járásbíróság ítélete – fellebbezés hiányában – 2021. szeptember 7-én jogerőre emelkedett. 2022. június 16. napján kapott eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazást a bejelentőktől felszólítás készítésére a felújítási munkálatokat végző kivitelezővel szembeni igény érvényesítése érdekében. Külön megbízási szerződés nem készült, az szóban született meg. 2022. június 21-én az ügyvéd felszólítást kézbesített a kivitelező részére a bejelentőkkel egyeztetett tartalommal.
A fizetési felszólítás a vállalkozó részére kézbesítésre került azzal, hogy a jogerős bírói ítéletre tekintettel 8 napon belül 3.872.781 Ft összeget fizessen meg. Ebben rögzítésre került, hogy a padló fűtési rendszer javítási költségeként a [....] Járásbíróság a jogerős ítéletben 2.611.323 Ft kijavítási költség megfizetésére kötelezte a bejelentőket. A kijavítási költségen túl a fizetési felszólítás rögzíti az ügyben keletkezett költségek megfizetésének igényét is. Ezek együttes összege a 3.872.781 Ft.
A fizetési felszólítás kézbesítését követően a vállalkozó jogi képviselője e-mailben értesítést küldött, majd 2022. június 29-én válaszlevelet kézbesített, amelyben vitatta a követelést.
A bejelentőkkel történt egyeztetést követően 2022. augusztus 16-án válaszlevél került kézbesítésre, amelyre a jogi képviselő 2022. szeptember 14. napján ismét választ írt.
A levelezést követően a bejelentőkkel történt egyeztetés alapján a megállapodás reményében 2022. november 4-én ismét levelet küldött eljárás alá vont ügyvéd a vállalkozó jogi képviselője részére, amelyre 2022. december 6. napján elutasító válasz érkezett.
2022. december 14. napján fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd a vállalkozó ellen.
A fizetési meghagyással szemben a vállalkozó ellentmondással élt és az eljárás perré alakult. A per a [....] Járásbíróság előtt P./2023. alatt volt folyamatban. A bíróság a /17. sorszám alatt hozott ítéletében bejelentők keresetét a vállalkozóval szemben kártérítés megfizetése iránt elutasította. Az ítélet indokolása szerint a korábban [....] Járásbíróság előtt P./2017/195. sorszám alatt folyamatban volt perben a bíróság a bejelentőket kötelezte a fentebb megjelölt kijavítási költség megfizetésére. Az ítélettel szemben a felek fellebbezést nem terjesztettek elő, így az az ítélet 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett.
Bejelentők a végrehajtás elkerülése érdekében a fizetési kötelezettséget a jogerős ítélet alapján 2022. július 5. napján teljesítették.
Az ítélet indokolása szerint a bejelentők fizetési meghagyással érvényesített kártérítési igénye elévült, erre tekintettel a bíróság az eljárást megszüntette. A bíróság elsődlegesen a vállalkozó új jogi képviselője által előterjesztett elévülési kifogásra tekintettel azt vizsgálta, hogy a felperesek követelése valóban elévült- e?
A r. Ptk. 310. §-a szerint szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
A r. Ptk. 318. § (1) bekezdése szerint a szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének – ha jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye.
A r. Ptk. 360. § (1) bekezdés értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
A r. Ptk. 326. § (1) bekezdés szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
A r. Ptk. 326. § (2) bekezdés szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást kapott.
A bíróság megállapította, hogy a károsító folyamatot az alperes 1998. évi munkavégzése indította el, a jogellenes magatartáshoz képest a kár később következett be, mégpedig akkor, amikor a felperes számára észlelhetővé, felismerhetővé vált a károsodás.
A bíróság rögzítette. hogy a vevő a 2017. május 17. napján kelt levelében közölte a felperesekkel a nem peres eljárásban beszerzett szakértői megállapításokat, amelyek között szerepelnek a vállalkozó által végzett fűtésrendszer kialakításával kapcsolatos hibák. A levél 2017. május 19-ei átvételével a bíróság álláspontja szerint a felperesek tudomást szereztek a kárról, mivel felismerhetővé vált számukra a károsodás. Ezt követően a vevő által indított [....] Járásbíróság előtt folyamatban volt eljárás időtartama alatt az ítélet meghozataláig az elévülés nyugodott. Az ítélet meghozatalakor állt elő az a helyzet, hogy a felperesek minden információ birtokába kerültek a kártérítési igényük érvényesítéséhez. A [....] Járásbíróság ítélete 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett.
A r. Ptk. 326. § (2) bekezdés alapján tehát az akadály megszűnésétől – amely 2021. szeptember 7. napján az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével bekövetkezett – egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy ebből egy évnél kevesebb van hátra.
A bíróság megállapította, hogy a felperesek -bejelentők -- követelése 2022. szeptember 7. napján elévült. így a 2022. december hó 14. napján benyújtott fizetési meghagyás iránti igény az elévülési időn túl került benyújtásra, ezért a Hajdúböszörményi Járásbíróság a bejelentők keresetét elutasította, így a bejelentők által a vevőnek kifizetett kártérítés összege nem térült meg. A bejelentők a MÜBSE-hez fordultak 4.543.317 Ft-ban jelölték meg a kárukat és a költségeiket. 2023. 06. 08-án eljárás alá vont ügyvédet felhívta a MÜBSE nyilatkozattételre. Megküldték a bejelentők beadványát, és felhívták az ügyvédet, nyilatkozzon, hogy a valóságnak megfelel-e a tényállás, van-e ok-okozati összefüggés az ügyvédi tevékenység és a kár bekövetkezése között. Eljárás alá vont ügyvéd a MÜBSE-nek 2023. 06. 16-án válaszolt, és ebben részletesen kifejtette álláspontját, bizonyos összegeket elismert, másokat vitatott a bejelentők követeléseiből.
A MÜBSE határozata 2023. 07. 10-én kelt. Megállapítottak 500.000 Ft sérelemdíjat és 476.162 Ft peres eljárási illeték és perköltség miatt keletkezett vagyoni kárt, összesen 976.162 Ft-ot. Ebből az ügyvédi önrész 146.424 Ft volt, a MÜBSE fizetett a bejelentőknek 829.738 Ft-ot.
Ezt a bejelentők valószínűleg megkifogásolták, mert eljárás alá vont ügyvéd kapott egy másodfokú határozatot 2023. 08. 03-án, amellyel helybenhagyták az elsőfokú döntést, és részletesen megindokolták, hogy miért nem jár több a bejelentőknek.
Mivel írásbeli megbízási szerződés nem készült, így nem deríthető ki, hogy az ügyvéd tájékoztatta- e a bejelentőket az eljárási költségkedvezmény megadásának lehetőségéről, annak feltételeiről és az sem, hogy ezt a bejelentők kérték tőle. Tény azonban, hogy a közjegyzői, illetve bírósági eljárásban eljárás alá vont ügyvéd költségkedvezményt nem kért.
A felek nyilatkozatai:
Bejelentők:
Beadványuk szerint 1998-ban, [.településen.] megvásároltak egy 1960-as években épített családi házat. Felújításra szorult, ezért víz-gáz-központifűtés szerelő szakembert kértek fel a fűtéskorszerűsítésre. A munkát a szakember elvégezte, hosszú évekig benne laktak, majd 2016 májusában eladták az ingatlant. A vevő birtokba vette, és peres eljárást indított ellenük a nem jól működő fűtésrendszer miatt.
Az öt évig húzódott per folyamán a bírósági eljárásban kirendelt igazságügyi szakértői intézet megállapította, hogy a beépített padlófűtés-hálózat már vadonatúj korában sem teljesítette az épület kifűthetőségét. A [....] Járásbíróság a vevőnek adott igazat, és kötelezte a bejelentőket, hogy több millió forintot fizessenek meg kártérítésként a vevő részére. Az ítélet 2021. szeptember 07. napján jogerőre emelkedett.
Bejelentők 2022. június 16-án megkeresték Dr. [....] ügyvédet, hogy szólítsa fel, és egyben képviselje őket a fűtésszerelő szakemberrel szemben a rosszul kivitelezett fűtésrendszerből adódóan keletkezett káruk megtérítésére.
A [....] Járásbíróság kereseti kérelmüket elévülésre hivatkozva elutasította.
A bejelentők káruk megtérítését kérték a kamarától, illetve az ügyvédi mulasztás kivizsgálását.
Bejelentők sérelmezték azt is, hogy a [....] Járásbíróság előtt 50%-os költségtámogatást kaptak, és ezzel szerettek volna élni a [....] Járásbíróság előtti perben is, de ez ügyben nem intézkedett az ügyvéd.
Eljárás alá vont ügyvéd:
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt 31 oldalas iratanyagban a [....] Járásbíróság ítélete, a [....] Járásbíróság ítélete, a fűtésszerelő szakembernek küldött felszólító levél, az ügyfelekkel és a fűtésszerelő szakember ügyvédjével kapcsolatos levélváltások, e-mailek, továbbá az ügyvéd által készített fizetési meghagyás, annak perré alakulásáról szóló értesítő található.
Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában előadta, hogy a bejelentőkkel és szüleikkel évek óta munkakapcsolatban áll. A bejelentők azzal keresték meg, hogy a [] Járásbíróság a vállalkozó hibás teljesítése miatt őket, mint eladókat marasztalta az I. fokon a 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett ítéletében. 2022. június 16. napján kapott meghatalmazást felszólítás elkészítésre. Ezután a bejelentőkkel egyeztetve a megállapodás reményében 2022. december 06. napjáig megpróbált egyezkedni a hibásan teljesítő fűtésszerelő jogi képviselőjével, ami nem vezetett eredményre. A 2022. december 4. napján érkezett elutasító válasz miatt 2022. december 14. napján fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett a közjegyzőnél.
Az ellenfél ellentmondással élt, így 2023. január 06. napján eljárás alá vont ügyvéd – meghatalmazás alapján – kereseti kérelmet terjesztett elő a Hajdúböszörményi Járásbíróságon, amely 2023. május 24. napján kelt ítéletével elutasította a keresetet elévülésre tekintettel. Az ítélet jogerőre emelkedett. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására azt közölte, hogy egyik esetben sem készített ügyvédi megbízási szerződést, valamint a meghatalmazásokat eredetiben beadta a bíróság és az ellenfél részére, azokról másolat nem maradt. Csak a 2023. január 06. napján adott meghatalmazásról tudott másolatot csatolni, amely alapján a kereseti kérelmet előterjesztette.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, arra hivatkozott, hogy mindenáron egyezséget szeretett volna ügyfelei számára elérni, ezért húzódott a jogi képviselővel történt levelezések ideje.
Az elévülési időre nézve kifejtette, hogy a bíróság számára sem volt azonnal egyértelmű, hogy a régi vagy az új Ptk. szabályait kell-e alkalmazni.
A költségkedvezményre vonatkozóan előadta, hogy a bejelentők jelentős vagyoni háttere miatt fel sem merült benne, hogy azt kérje, álláspontja szerint a bíróság elutasította volna. Elmondása szerint a bejelentők az előző perükben csak utólag kaptak a bíróságtól a per végén 50%-os költségkedvezményt.
Az ügyvédi munkadíjra vonatkozóan előadta, hogy a megbízáskor úgy állapodtak meg, hogy az eljárás végén – az elvégzett munkák után – közli a munkadíj összegét. Nyilatkozata szerint a bejelentők a teljes eljárás alatt részére nem fizettek munkadíjat, ő sem számlázott részükre. Ennek ellenkezőjét a bejelentők sem állították.
A fegyelmi tárgyaláson becsatolta a MÜBSÉ-vel folytatott levelezését. A MÜBSE határozata 2023. 07. 10-én kelt, amelyben 500.000 Ft sérelemdíjat és 476.162 Ft peres eljárási illetéket és perköltséget, mint vagyoni kárt, összesen 976.162 Ft-ot állapítottak meg a bejelentőknek. Ebből az ügyvédi önrész 146.424 Ft volt, a MÜBSE a bejelentőknek 829.738 Ft-ot fizetett ki.
Az ügyvédi munkadíjjal kapcsolatban eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ügyvédi munkadíjat nem kapott a bejelentőktől.
Okirati bizonyíték: a [....] Járásbíróság 2023. május 24-én kelt 6.P./2023/17. számú jogerős ítélete.
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson végindítványában az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd mulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.2. pontját, a megbízás írásba foglalásának elmulasztása miatt az Üttv. 29. §-t, a tájékoztatási kötelezettség körében az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az ÜESZ 5.12. b) alpontját, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott három rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Pénzbírság kiszabására tett indítványt.
A Fegyelmi Biztos indítványa túlnyomórészben alapos.
A Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett a fegyelmi biztos által leírt tényállással, az elévülési idő túllépésével elkövetett mulasztást azonban 1 rb. gondatlan vétségnek minősítette, tekintettel arra, hogy a régi és új ptk. alkalmazásával kapcsolatos anomáliák a bíróság számára is olykor jogértelmezési problémákat vetnek fel. A kártérítés követelésére előírt határidő túllépése és ezzel összefüggésben okozott kár keletkezése miatt eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, és a 28. § (3) bekezdését, a r. Ptk. 326. § (2)bekezdését, valamint az ÜESZ 2.2. pontját.
A Fegyelmi Tanács egyetértett azzal is, hogy az ügyvéd nem készített megbízási szerződést, ezért megsértette az Üttv. 29. §-át és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Bár több eljárásra kapott meghatalmazást, azonban ezeket lehetősége lett volna az első alkalommal egy megbízási szerződésben rögzíteni, esetleg később kiegészíteni.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is elmulasztotta az ügyvéd a tájékoztatási kötelezettségét a bírósági eljárással kapcsolatos költségkedvezményre vonatkozóan, ezzel megsértette az ÜESZ 5.12. b) pontját, amivel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
1. Eljárási késedelem:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ. 2.2. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Eljárás alá vont ügyvédnek a 2022. június 16. napján adott – a felszólítás elkészítésére vonatkozó meghatalmazás megadását követően – a vállalkozó képviseletében eljáró ügyvéd írásbeli válaszlevelének 2022. június 29-i kézhezvételekor haladéktalanul be kellett volna nyújtani a fizetési meghagyás iránti kérelmet. Az ügyvéd peren kívüli egyeztetést és peren kívüli megállapodás létrehozását szerette volna elérni, ugyanakkor figyelemmel kellett volna lennie az elévülés bekövetkezésének lehetőségére, arra, hogy a kártérítési igényre vonatkozó eljárást a r. Ptk. 326. § (2) bekezdése alapján legkésőbb 2022. szeptember 7. napját megelőzően – egy éven belül – bíróság előtt meg kellett volna indítani és az igényt érvényesíteni kellett volna. Figyelemmel arra, hogy egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra. Ezt az ügyvéd elmulasztotta.
Megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a rábízott feladatát nem megfelelően végezte el, a közjegyzői, illetve bírósági eljárást késve indította el, emiatt nem merítette ki a bejelentők jogai gyakorlására rendelkezésre álló lehetőségeket, ezzel 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
2. Megbízási szerződés hiánya:
Eljárás alá vont ügyvéd sem a felszólító levél, sem a fizetési meghagyás iránti kérelem elkészítése, illetve a perré alakult eljárás megindítása előtt nem készített írásbeli megbízási szerződést, így annak tartalmát az ügyvédnek kell bizonyítania. A megbízás célja a bejelentők és az ügyvéd között nem vitatott, ugyanakkor nem derült ki, mennyiben tett eleget szóban az írásbeli megbízási szerződés kötelező elemeinek. Nem derül ki az sem, hogy a felek milyen munkadíjban állapodtak meg, a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az ÜESZ: 5.4. pontja előírja, hogy a megbízási szerződésben „külön fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre.
6.1. Ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.
6.4. A megbízási díjat forintban vagy más devizanemben kell kikötni.
6.5. Az elszámolás módját, idejét és feltételeit, biztosítékokat, a jogkövetkezményeket, valamint a beszámítás lehetőségét a megbízási szerződésben kell meghatározni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés készítésének elmulasztásával megszegte a fent részletezett szabályokat, ezzel további 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
3. Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
Az ÜESZ 5.12. pontja alapján „A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.
A bejelentők beadványa szerint kifejezetten kérték eljárás alá vont ügyvédtől a költségkedvezmény iránti kérelem benyújtását, az ügyvéd szerint ilyen kérés felé nem hangzott el. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fenti szabályzat értelmében akkor is köteles lett volna kioktatni a feleket az adható költségkedvezményről, ha ezt a bejelentők tőle kifejezetten nem kérik, illetve ha kérték, benyújtani a bíróság felé, függetlenül attól, hogy szerinte a hatályos jogszabályok alapján nem felelnek meg a kritériumoknak.
A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak összegét a kiszabható mérték alsó harmadához közeli összegben állapította meg. A büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem talált.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács, hogy az egyik mulasztás gondatlanságból ered, a fegyelmi felelősségét beismerte, nyomatékosan értékelte azt, hogy 2008 óta munkáját kifogástalanul végzi, személyi körülményei közül azt, hogy házastársa rokkantnyugdíjas, értékelte azt a körülményt is, hogy a MÜBSE által a bejelentők részére meghatározott önrészt az ügyvéd megfizette.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. december 15-én jogerős és 2024. január 24. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság DRFB–30/2023. (P20/2023)