Magyar

 

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.76/2023. határozata

Üttv. 131. § (3) bek. b) pont szerinti szándékos fegyelmi vétség

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2024. február 16. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson Dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács Dr. (...) ügyvéd ellen (...) panaszos bejelentése alapján indult fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján

megszünteti.

Az eljárási költség a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara terhén marad.

Jelen határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell adni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Eljárás alá vont ügyvéd a (...) Ügyvédi Kamara szünetelő tagja. A rendelkezésre álló adatok szerint fegyelmi előzménye nem volt.

Dr. (...) ügyvéd ellen (...) panaszos bejelentése alapján került fegyelmi eljárás megindításra.

A panaszos a (...) Ügyvédi Kamarához a 2023. szeptember 18-án érkezett bejelentéssel élt és kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi-etikai eljárás lefolytatását. Beadványában a panaszos előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a (...) sz. peres eljárásban hozott 6-II. sz. ítélet ellen beadott fellebbezése az álláspontja szerint ügyvédhez méltatlan tartalmú és sérti a bírósági eljárás méltóságát, mert álláspontja szerint a fellebbezésben megfogalmazott „náci gondolkodású rasszista gazembernek” illetve a „náci csibészek gyülekezetének” kitételek „a bíró emberi méltóságának megsértése, a bíróság ugyancsak minősíthetetlen sértegetése, a bírósági eljárás méltóságának megsértése” megállapítására alkalmasak. Ennek okán a panaszos kérte az eljárás megindítását.

A bejelentést a (...) Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. szeptember 27. napján kelt levelében kérte a (...) Fegyelmi Bizottság elnökétől az eljárásból való kizárását elfogultság címén. Ennek alapján a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2023. október 10. napján kelt elnöki határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki. Ezen kijelölés alapján a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara az előzetes vizsgálatot F.76/2023. sz. a. lefolytatta és az iratokat a további ügyintézés végett a (...) Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága részére visszaküldte további ügyintézés végett.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke fentiek után F/10/2024/Kj. és 2024. február 5. napján kelt határozatával az eljárás lefolytatására a Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki.

Az előzetes vizsgálati eljárás során eljárás alá vont ügyvéd 2023.11.06. napján részletes igazoló jelentést terjesztett elő, eleget téve a FE 14.2.c pontjában foglalt kötelezettségének, azonban a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Előadta, hogy a bejelentő számos alkalommal élt ellene fegyelmi panasz előterjesztésével és a hivatkozott fellebbezésben foglaltakat fenntartja, azt nem érzi az eljáró bíróságok részére sértőnek, álláspontja szerint a fellebbezésében megfogalmazott állítások a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos védelmet élvező megnyilatkozások körébe tartoznak.

A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2024. január 25. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rb. az Üttv. 107. § b) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt, álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a hivatkozott fellebbezésében írt jelzőkkel nem adta meg az eljáró bíróságok részére az ügyvédtől elvárható kellő tiszteletet. A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján továbbá egyedül az vizsgálandó, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kifejezései sértik-e az eljáró bíró és bíróság részére az elvárt, az ügyvédi hivatástudatból eredő tisztelet megadását, és kifejezései az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztetik-e. Álláspontja szerint a fellebbezésében előadottakkal megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat 1.1, 2.5., 11.5., és 13.1. pontjában foglalt rendelkezéseket.

Az ügyben 2024. február 16. napján fegyelmi tárgyalás került megtartásra, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre nem jelent meg – a 2024. február 14-én napján kelt beadványában Covid megbetegedésre hivatkozással kimentette távolmaradását –, míg a panaszos megjelent. A tárgyaláson a panaszos a részletesen ismertetett bejelentését változatlan tartalommal fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján – ideértve a panaszos személyes meghallgatását – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésben foglalt kijelentések megtételével nem követett el fegyelmi vétséget.

Ennek oka, hogy a panaszos által sérelmezett kijelentéseket az eljárás alá vont ügyvéd általánosságban, konkrétumok nélkül – értve ezalatt az eljárt bíróságok egyedi megnevezését – fogalmazta meg. Az eljárás alá vont ügyvéd által tett két kijelentés tehát nem tartalmazott konkrét véleménynyilvánítást, hanem azzal általánosságban fogalmazza meg a két kijelentést. Az eljárás alá vont ügyvéd által tett két kijelentést a fellebbezés teljes szövegkörnyezetében nézve egy általános kijelentésként lehet ezt értékelni. A Fegyelmi Tanács megjegyzi továbbá, hogy a bejelentő által sérelmezhetőnek tartott kijelentések miatt az eljáró bíróságok sem látták indokoltnak megkeresni az illetékes kamarát fegyelmi eljárás kezdeményezése végett.

Mindezekre tekintettel a fegyelmi vétség elkövetése nem volt megállapítható. Fegyelmi eljárási költség nem merült fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszűntetésre került, ezért a Fegyelmi Tanács a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bek. teszi lehetővé.

Alkalmazott jogszabályok: Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja.

A határozat 2024. április 2. napján jogerős és végrehajtható.