A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvédjelölt fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. szeptember 4. napján 2023.F.168/5. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részéről bejelentett fellebbezés folytán 2024. január 26. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023.F.168/5. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000, – Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
1. (...) által – jogi képviselője útján – előterjesztett, a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2023. április 27. napján érkezett beadványában előadta, hogy letéti szerződést kötött a (...) Ügyvédi Irodával, mely alapján, a szerződésben megjelölt bankszámlaszámra történő átutalás útján 8.000.000 Ft összeget helyezett letétbe. Utóbb nyilvánvalóvá vált a letevő számára, hogy az átutalással érintett bankszámlaszám nem az ügyvédi iroda, hanem eljárás alá vont volt ügyvédjelölt privát bankszámlaszáma.
2. (...) – jogi képviselője útján – 2023. május 18. napján jelzéssel élt a Budapesti Ügyvédi Kamara irányába, miszerint nem bejelentést kívánt tenni, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben fegyelmi eljárást nem kívánt kezdeményezni, hanem csak tájékoztatást kért a kamarától, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt mettől-meddig állt a (...) Ügyvédi Iroda alkalmazásában.
3. A (...) Ügyvédi Iroda képviseletében dr. (...) ügyvéd 2023. május 15. napján bejelentéssel élt, hogy az iroda alkalmazásában állt eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tudomása nélkül meghatalmazást és letéti szerződést írt alá (...) letevővel, aki ezen okiratok alapján 8.000.000 Ft összeget utalt át eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magán bankszámlaszámára. Előadta, hogy a meghatalmazáson, illetőleg a letéti szerződésen szereplő aláírás nem tőle származik. Rögzítette, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részére kifejezetten elismerte, hogy az ügyvállalás során önállóan, prinicpálisa tudta és hozzájárulása nélkül járt el, az ügyvédi iroda bélyegzőjét engedély nélkül használta fel.
4. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. május 11. napján, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-ában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt előzetes vizsgálatot rendelt el.
5. Ezt követően, a fegyelmi biztos 2023. május 31. napján kelt határozatával az Üttv. 107. § a) pontja alapján, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről hivatalból határozott.
6. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (a továbbiakban: Elsőfokú Fegyelmi Tanács) az eljárást a MÜK fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban FE.) alapján folytatta le. Ennek során 2023. szeptember 4. napján, nem nyilvános szóbeli tárgyaláson, zárt ülésen meghozott, 2023.F.168/5. szám alatti határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartamát 10 évben határozta meg, kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
7. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa lefolytatott bizonyítási eljárást követően az alábbi tényállást állapította meg.
7.1. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt névjegyzékbe történő bejegyzésére 2017. december 29. napján került sor, majd munkaviszonya megszűnése okán az ügyvédjelöltek nyilvántartásából 2022. november 9. napján törlésre került. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2018. szeptember 1. napjától 2022. augusztus 8. napjáig állt ügyvédjelöltként a (...) Ügyvédi Iroda alkalmazásában. Korábban fegyelmi eljárásban elmarasztalása nem történt.
7.2. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a munkáltatója tudomása nélkül az ügyvédi iroda nevében fellépve önálló ügyintézést vállalt akként, hogy 2022. április 25-i keltezéssel ügyvédi meghatalmazást, 2022. május 2-i keltezéssel pedig letéti szerződést szerkesztett.
7.3. A meghatalmazás szerint (...) meghatalmazta a (...) Ügyvédi Irodát, hogy néhai (...) hagyatéki ügyében, valamint a hagyatékba tartozó ingatlan megvétele iránti ajánlattétel és tárgyalás során a jogi képviseletet lássa el. A letéti szerződés szerint (...) letevő a meghatalmazással érintett ingatlan megvásárlása iránti szándékhoz kötődően 8.000.000 Ft-ot letétbe helyez a (...) Ügyvédi Irodánál.
7.4. A meghatalmazásban és a letéti szerződésben a meghatalmazott és a letéteményes (...) Ügyvédi Iroda nevében aláíróként (...) ügyvéd neve került feltüntetésre, az iratokat azonban az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt írta alá, aki a letéti szerződésben az ügyvédi iroda letéti számlájaként a saját bankszámlaszámát jelölte meg. (...) a 8.000.000 Ft-ot a letéti szerződésben meghatározott számlára 2022. május 2-án átutalta. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a letét címén saját bankszámlájára átutalt összeggel sajátjaként rendelkezett, továbbá azt nem fizette vissza a letevőnek, az általa okozott kár nem térült meg.
7.5. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az ügyvédjelöltek kamarai nyilvántartásából – visszamenőlegesen – 2022. november 9. napjával törölték.
8. A fentiek alapján az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, emiatt az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartamát 10 évben határozta meg, kötelezte továbbá az eljárás során felmerült eljárási költségek megfizetésére.
9. Az elsőfokú fegyelmi határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal, hogy az ő szándékos, megtévesztő, célzatos magatartásának eredményeként az ingatlan ügyletben szereplő foglalót a letevő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt saját bankszámlájára utalta át, továbbá a principálisa tudomása nélkül, önállóan vállalt ügyet és hamis aláírással látta el az őt alkalmazó ügyvédi iroda és a megbízó közötti iratokat, olyan jelentős súlyú normasértéseket valósított meg, aminek következményeként jelen ügyben kizárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetés szabható ki.
10. Az elsőfokú határozat tartalmazza a törvény (Üttv.) egyéb kötelező rendelkezéseiről történő tájékoztatást, jogi indokolást és figyelemfelhívást is.
11. Az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt – törvényes határidőn belül – a 2023. október 19. napján érkezett beadványában jelentett be fellebbezést, melyben nem vitatta a szándékos fegyelmi vétség elkövetését, fellebbezése kizárólag az elsőfokú határozat megváltoztatására irányult akként, hogy kerüljön mérséklésre a vele szemben kiszabott fegyelmi büntetés.
12. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fellebbezésében előadta, hogy a kiszabott – törvényi maximummal megegyező mértékű – fegyelmi büntetés álláspontja szerint nem áll arányban a jogsértés súlyával, valamint az okozott kár összegével. E körben nyilatkozott, hogy a károsulttal kapcsolatban áll, ez idáig a részére 2.000.000 Ft összeg megfizetésre került, illetőleg jelenleg is folyamatban van banki kölcsön igényélése, melyből a teljes kár megfizetésére törekszik. Ennek alátámasztásául azonban okiratot nem csatolt, mindezeket a másodfokú eljárás befejezéséig semmivel nem igazolta.
13. A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa az észrevételében utalt arra, hogy álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozata az alkalmazott fegyelmi büntetés és annak mértéke kapcsán sem eljárási okból nem tartja sérelmesnek, sem pedig megalapozatlannak, a tényállás tisztázott, mely alapján az egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítása indokolt, az alkalmazott büntetés és annak mértéke okszerű és helyes volt. Hivatkozott a 4/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzatra, mely az ügyvédjelölti fogadalom szövegéről rendelkezik. Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fogadalmát súlyosan megszegte, mind munkáltatóját, mind pedig a bejelentőt megtévesztve, akár büntetőjogi normarendszert is sértő módon. Rögzítette, hogy az ügyvédi letét alapja a bizalom a jogkereső ügyfél részéről az ügyvéd felé. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát hagyja helyben és kötelezze az eljárás alá vont volt ügyvédet a másodfokú fegyelmi eljárással felmerült költségek megfizetésére.
14. A jogorvoslatra figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács 2024. január 26. napjára tárgyalást tűzött ki. A megtartott másodfokú tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem jelent meg.
15. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fellebbezése nem alapos.
16. A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenekelőtt utal arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is teljeskörűen irányadó volt. Az ügyben nem észlelhető olyan körülmény, nem állt rendelkezésre olyan – az elsőfokú eljárásban nem értékelt – bizonyíték, ami alapján az elsőfokú határozatot ki kellene egészíteni.
17. A rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azzal, hogy az ő szándékos, megtévesztő, célzatos magatartásának eredményeként az ingatlan ügyletben szereplő foglalót a letevő az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt saját bankszámlájára utalta át, továbbá a principálisa tudomása nélkül, önállóan vállalt ügyet és hamis aláírással látta el az őt alkalmazó ügyvédi iroda és a megbízó közötti iratokat.
18. Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
19. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az Üttv. 28. § (2) és (3) bekezdését, az Üttv. 47. § (1) bekezdését, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.4, 5.2. és 5.4. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
20. Mindezt az érvendszert az elsőfokú határozat világosan és átfogóan tartalmazza. Ezzel az indokolással szemben az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem hozott fel sem ténybeli, sem jogi okfejtést, nem szegezett szemben olyan logikai láncot az elsőfokú eljárás során, aminek mentén a Másodfokú Fegyelmi Tanács az iratok tartalma, a felvett bizonyítás alapján átértékelhette volna az elsőfokú döntést, netalán olyan eljárási hibát tapasztalt volna, ami az eljárás megismétlését vonta volna maga után.
21. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a FE rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtak alapján a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
22. Az elsőfokú határozatban a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
23. A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi vétség tárgyi súlya alapján a kizárás büntetés kiszabása megalapozott volt. A büntetés megállapítása során a fegyelmi tanács valamennyi rendelkezésére állt adatot értékelte. A Másodfokú Fegyelmi Tanács olyan körülményt nem észlelt, amely az elsőfokú fegyelmi határozatban kiszabott büntetés tartamának csökkentésére alapot adhatott volna.
24. Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
25. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy helyesen jutott arra következtetésre a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartásával egy rendbeli fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést követett el, az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja szerint a meglapozott elsőfokú határozatot a részletezett indokokra való tekintettel helybenhagyta.
26. Az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni a vétség súlyát, a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatását, a szándékosság vagy gondatlanság fokát, a súlyosító és enyhítő körülményeket, a kár elhárítását, az alkalmazott (elszenvedett) egyéb következményeket. A FE. 26.4. pontja további, büntetéskiszabási szempontokat határoz meg. A jogkövetkezményt a fegyelmi tanács mérlegelési jogkörében eljárva állapítja meg. A fegyelmi büntetés nemének megválasztása és mértékének megállapítása esszenciális eleme az Elsőfokú Fegyelmi Tanács eljárásának. Olyan értékelő tevékenység, amelynek eredménye a másodfokú eljárásban is kiindulópont. Az indokolási kötelezettség alá eső felülbírálat origója mindig az, hogy a büntetéskiszabási elvek és körülmények helyes alkalmazása mellett, az országos ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve van-e kellő alapja az Elsőfokú Fegyelmi Tanács döntésétől való eltérésnek. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az alkalmazott jogkövetkezmény első fokon szabatosan, teljeskörűen, annak minden törvényi elemére kiterjedően meghatározott volt, az attól való eltérést a kötelezettségszegés kiemelkedő tárgyi súlya, a súlyosító körülmények túlsúlya, illetőleg az enyhítő körülmények teljes hiánya folytán nem volt indokolt.
27. A Másodfokú Fegyelmi Tanács – a Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosával egyetértésben – rögzíti, hogy az ügyvédi letétkezelés rendkívül nagy szakmai etikai és pénzügyi felelősséggel járó tevékenység, melyre figyelemmel a letétkezelésre vonatkozó normák maradéktalan betartása alapvető elvárás, mindezek megsértése az ügyvédi tevékenység gyakorlásának egyik alappillérét jelentő ügyvéd-ügyfél közötti bizalmi elvet sérti. A letétkezeléssel kapcsolatosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség, a letét összegével történő elszámolás hiánya az ügyvédi karba vetett bizalmat, társadalmi megítélést roppantmód negatív irányba befolyásolja.
28. A Másodfokú Fegyelmi Tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy a büntető hatalom gyakorlása az állam bűnüldöző hatóságainak alkotmányos kötelezettsége és közjogi felelőssége, amihez a hatóságok rendelkeznek megfelelő eszközökkel. A fegyelmi felelősség szempontjából érdektelen, hogy valaki ellen nem indult vagy nem és hogy miért nem indult büntetőeljárás. A fegyelmi hatóság nem rendelkezik kompetenciával annak megállapítására, hogy adott magatartás bűncselekménynek minősül-e vagy sem, továbbá arra sem, hogy állást foglaljon a büntetőjogi felelősség megállapítására irányuló eljárás elmaradásának vagy vélelmezett elmaradásának okairól. A fegyelmi felelősség szempontjából közömbös, hogy büntetőeljárás azért nem indult, mert a büntető hatóság nem szerzett tudomást a bűncselekményről, vagy mert a felderítés vagy a bizonyítás eredménytelen maradt, vagy éppen a büntető hatóság alkalmazott olyan jogintézményt, amely a felelősségre vonás jogszerű elmaradását indikálta.
29. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FE. 40.2. pontjában írtakra figyelemmel állapította meg a másodfokú eljárásban felmerült, és az eljárás alá vont volt ügyvédet terhelő kamarai átalányköltséget.
30. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. (...)
A határozat 2024. január 26. napján jogerős és 2024. április 18. napján végrehajtható.