A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. szeptember 11. napján 2023.F.179/5. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2024. január 26. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023.F.179/5. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2023.F.179/5. szám alatt 2023. szeptember 11. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 5 év kizárás, valamint 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi tanács 3 évre felfüggesztette, kötelezte az ügyvédet további 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában (...) terjesztett elő panaszt. A 2023. február 7-én érkezett bejelentésében előadta, hogy 2022. március 22. napján, illetve 2022. május 20-án megbízta eljárás alá vont ügyvédet. Az első megbízása egy tulajdonközösség megszüntetése iránti eljárásra, míg a második egy munkaügyi perben történő képviselet ellátására terjedt ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlatilag az ügyében semmit sem csinált, a képviseletét nem látta el megfelelően, sorozatos mulasztásokat követett el, nem tájékoztatta az ügyek állásáról, vagy ha tájékoztatást is adott azt késedelmesen, nem valósághűen adta meg.
Az ügyvéd a tulajdonközösség megszüntetésével kapcsolatos ügyben vállalta a keresetlevél benyújtását, amit nem teljesített.
A munkaügyi peres eljárásban történő képviselete ellátása folyamán a 2023. január 31. napjára kitűzött perfelvételi tárgyalás előtt a megbízó nem tudta utolérni az eljárás alá vont ügyvédet, az perfelvételi tárgyalásra nem volt módja felkészülni.
A perfelvételi tárgyalás előtti napon az eljárás alá vont ügyvéd közölte a bejelentővel, hogy a másnap tartandó tárgyaláson nem tud megjelenni. Ezen telefonon történt beszélgetés folyamán az eljárás alá vont ügyvéd lediktálta, hogy mit mondjon a bejelentő a bíróságon.
A tárgyaláson a bejelentő előadta az eljárás alá vont ügyvéd által lediktált mondatokat, egyben jelezte, hogy az előző napon azt ígérte neki a jogi képviselője, hogy a bíróság részére igazolást fog küldeni.
A tárgyalást vezető bírónő a tárgyalást felfüggesztette abból a célból, hogy az ügykezelői irodában megnézze, érkezett-e igazolás a jogi képviselő részéről. Igazolás nem érkezett, melyre is figyelemmel a bíróság a tárgyalást befejezte, az eljárást megszüntette.
A tárgyalás után több alkalommal is kereste az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő, aki próbálta nyugtatni, ígérte, hogy igazolási kérelmet terjeszt elő.
Sérelmezte azt is a bejelentő, hogy a megbízások létrejötte alkalmából az első ügyben 2.500.000 Ft-ot, míg a második ügyben adott megbízást követően 1.500.000 Ft-ot adott át a jogi képviselőjének, ezen összegek átadása után számla nem került kiállításra egyik alkalommal sem. Az eljárás alá vont ügyvéd átvételi elismervényt adott a bejelentőnek, minkét alkalommal.
Sérelmezte azt is a bejelentő, hogy a 2023. január 31. napján tartott perfelvételi tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy az alperes az ügyben 26 oldal terjedelmű ellenkérelmet terjesztett elő, ezen tényről, valamint az ellenkérelem tartalmáról sem tájékoztatta őt az eljárás alá vont ügyvéd.
A vezető fegyelmi biztos 2023. február 13-án az előzetes vizsgálatot elrendelte, az előzetes vizsgálat 2023. május 11-én további 3 hónappal meghosszabbításra került.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az ügy szempontjából releváns iratok csatolására.
2023. március 1-én közvetítői eljárás kezdeményezésére is sor került az eljárás alá vont ügyvéd részéről. A bejelentő arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a közvetítői eljáráson nem kíván részt venni, kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását.
2023. március 31. napján az eljárás alá vont ügyvéd iratokat csatolt, előadta, hogy a perfelvételi tárgyaláson történt mulasztás rajta kívülálló ok miatt következett be, kérte, hogy a csatolt iratokra is figyelemmel a fegyelmi eljárás kerüljön megszüntetésre.
A 2023. április 4. napján érkezett beadványában a bejelentő arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a jogi képviselő részére adott megbízást felmondta, kérte a korábban kettő részletben általa teljesített, összesen 4.000.000 Ft visszautalását, valamint az iratok visszaadását, csatolta az igazolását arra nézve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ajánlott levél átvételét megtagadta.
2023. május 23-án újabb beadványt küldött a bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megküldte részére az iratokat. Az iratok elolvasását követően szembesült azzal a ténnyel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan eseményeket adott elő az ügyben, melyeket részére kifejezetten megtiltott, továbbá sérelmezte, hogy a jogi képviselő által tett nyilatkozatok teljes mértékben eltértek attól, amelyekben előzetesen megállapodtak.
A fegyelmi biztos 2023. június 20-án fegyelmi eljárást kezdeményezett. A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megbízásban foglaltakat nem teljesítette, a munkaügyi perben a keresetlevél tartalmát nem egyeztette a bejelentővel, az alperesi beadványról nem tájékoztatta, a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta, az átvett munkadíjról nem állított ki számlát, a megbízás megszűnésekor a megbízóval nem számolt el, továbbá felhívás ellenére nem csatolta az üggyel összefüggő iratokat, fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdését, illetve az ÜESZ 2.1, 2.4, 6.10, 12.3, 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, kötelezettségszegésével 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 11. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd, szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A bejelentő meghallgatása megtörtént, a bejelentésében előadottakat fenntartotta.
A fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatában foglaltak szerint 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt kizárás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, egyben kérte annak határozott időre történő felfüggesztését, pénzbírság fegyelmi büntetésre, illetve költségekben történő marasztalásra is tett végindítványt.
Az eljáró fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 5 év időtartamú kizárás, valamint 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, kötelezte továbbá 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére. Az 5 év kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását a fegyelmi tanács 3 évre felfüggesztette.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő két ügyben bízta meg.
1. Az első megbízásra 2022. március 22. napján került sor. Ekkor a bejelentő arra adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy képviselje egy közös tulajdon megszüntetése iránti eljárásban. A tényállás szerint a bejelentőnek 4/12-ed arányban képezte tulajdonát a budapesti (...) kerületi (...)/2. hrsz. alatti ingatlan, mely természetben utca (...) szám alatt található.
Ezen ingatlannak társtulajdonosa még a bejelentő testvére 6/12-ed, valamint a bejelentő másik testvérének a leszármazói 1/12–1/12-ed arányban voltak.
A bejelentő a fennálló közös tulajdont meg kívánta szüntetni oly formában, hogy magához váltja a tulajdonostársak tulajdoni illetőségét.
A bejelentő a peres eljárásban felperesként kívánt eljárni, erre is figyelemmel kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a keresetlevelet mielőbb adja be az illetékességgel rendelkező bíróságon.
Az eljárás alá vont ügyvéd a közös tulajdon megszüntetési szándékra is figyelemmel a peres eljárás megindítása előtt levelezést folytatott az ellenérdekű felek jogi képviselőjével. A felek között nem jött létre egyezség, ennek ellenére a peres eljárást az eljárás alá vont ügyvéd nem indította el.
Ezen tényről az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelét nem tájékoztatta.
Az ellenérdekű fél jogi képviselője az eredménytelen egyezségi kísérletre is tekintettel, peres eljárást kezdeményezett a közös tulajdon megszüntetése vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék előtt a P..../2022. szám alatti peres eljárásban.
Ezen tényről akkor értesült a bejelentő, mikor az eljáró bíróság felhívta az érdemi nyilatkozata megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalásakor, 2022. március 22-én a bejelentőtől ügyvédi munkadíj jogcímen átvett 2.500.000 Ft-ot, a pénz átvételéről számla kiállítására nem került sor.
A jogi képviselő részére adott megbízást a bejelentő első alkalommal a 2023. február 6-án kelt email útján, majd második alkalommal a 2023. március 20-án kelt levelében is felmondta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. április 19-én kelt válaszlevele ellenére az átvett munkadíjjal nem számolt el.
2. A második megbízásra 2022. május 20. napján került sor. Ekkor a bejelentő arra adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy képviselje a munkáltatójával szemben, munkaügyi ügyében. A megbízás kiterjedt a (...) Zrt. elleni kereset elkészítésére, a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumához történő benyújtásra és a perben teljes körű képviselet ellátására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, azonban a benyújtást megelőzően annak tartalmát nem egyeztette a bejelentővel.
A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 2023. január 31. napjára perfelvételi tárgyalást tűzött ki, melyen az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A tárgyalást megelőzően a bejelentő számos alkalommal próbált egyeztetni a jogi képviselőjével, azonban erre az eljárás alá vont ügyvéd nem biztosított lehetőséget.
A tárgyalást megelőző napon a jogi képviselő tájékoztatta a bejelentőt, hogy részben az egészségi állapota, részben a magánéleti problémái miatt a tárgyaláson nem fog megjelenni.
Az eljárás alá vont ügyvéd keresőképtelensége 2023. január 18-tól január 30. napjáig tartott. Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra is, hogy ebben az időszakban magánéleti, házassági problémái voltak.
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2023. január 27. napján hatósági bizonyítványt állított ki az eljárás alá vont ügyvéd részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd Budapesti Ügyvédi Kamaránál bejelentett helyettese dr. (...) budapesti ügyvéd.
A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma a M.(...)/20. szám alatti végzésével az eljárást megszüntette figyelemmel arra, hogy a felperesi jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, továbbá arra, hogy a bejelentő nem kívánt élni a jogi képviselő nélküli személyes eljárás lehetőségével.
A tárgyalás elmulasztása miatt az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 7-én igazolás iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken, mely kérelmet az eljáró bíróság elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalásakor, 2022. május 23-án a bejelentőtől ügyvédi munkadíj jogcímen átvett 1.500.000 Ft-ot, a pénz átvételéről számla kiállítására nem került sor.
A jogi képviselő részére adott megbízást a bejelentő első alkalommal a 2023. február 6-án kelt email útján, majd második alkalommal a 2023. március 20-án kelt levelében is felmondta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. április 19-én kelt válaszlevele ellenére az átvett munkadíjjal nem számolt el.
Tényként állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi felelősség tárgyában az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, a 2023. március 31. napján érkezett beadványában jelezte, hogy álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelően járt el, a perfelvételi tárgyaláson történő mulasztása önhibáján kívül történt, melyre is figyelemmel kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A közös tulajdon megszüntetéssel kapcsolatos megbízás tárgyában az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem terjesztett elő.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdését, illetve az ÜESZ 2.1, 2.4, 6.10, 12.3, 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az ügyvéd a hivatkozott jogszabályok megsértésével, továbbá azon magatartásával, hogy a megbízással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesítette, a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta, ügyfelét megfelelően nem tájékoztatta, az átvett munkadíjról nem adott számlát, a megbízás megszűnésekor nem számolt el ügyfelével, az üggyel kapcsolatos iratait felhívásra nem csatolta, az Üttv. 107. § a) pontja szerint 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi határozatban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kiszabott fegyelmi büntetés megállapítása során értékelte az elkövetett kötelezettségszegések tárgyi súlyát, a figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket.
A fegyelmi tanács az ügyfél érdekét jelentős mértékben hátrányosan érintő kötelezettségszegésekre tekintettel a kizárás és pénzbírság fegyelmi büntetések alkalmazását tekintette indokoltnak azzal, hogy az 5 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását a figyelembe vett enyhítő körülményre tekintettel három évre felfüggesztette.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az FE 40.2. a) pontja alapján elsőfokú átalány költség megfizetésére kötelezte.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn belül megfellebbezte.
Fellebbezésében az ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte, kérte, hogy a vele szemben meghozott felfüggesztett kizárás büntetéstől a Másodfokú Fegyelmi Tanács tekintsen el, a pénzbírság alkalmazását nem vitatta.
Jelezte azt is, hogy a bejelentő által átadott 4.000.000 Ft-ot vissza akarja fizetni, kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását.
A MÜK Országos Fegyelmi Főbiztosa az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései, annak 35.2. pontjában írtak alapján a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FE) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A büntetés kiszabásának az időpontjában már a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) rendelkezései irányadóak az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2024. január 26. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre állt bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, a tényekből helyes következtetést vont le.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint teljes mértékben megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett fellebbezés. Az elsőfokú határozatban a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
Fellebbezésében az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta a fegyelmi felelősségének a megállapítását, jelezte, hogy az általa átvett 4.000.000 Ft-ot vissza kívánja fizetni a bejelentő részére.
A fegyelmi eljárás időtartama alatt az eljárás alá vont ügyvéd nem tanúsított olyan magatartást, mellyel igazolta volna valós teljesítési szándékát.
Önmagában az a tény, hogy ezt a szándékot jelzi, nem elégséges arra nézve, hogy a vele szemben kiszabásra került fegyelmi büntetés enyhítésére sor kerüljön.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent, de az előadott megtérítési szándék megismétlésén kívül semmilyen konkrét érdemi nyilatkozatot nem tett.
A bejelentő részére történő megbízási díj visszafizetésének elmaradását azzal indokolta, hogy házastársa mai napig nem adta részére vissza az ügyvédi iroda tevékenységével szerzett jövedelem fele részét.
Az ügyvéd a másodfokú tárgyalása során az általa átvett ügyvédi díjak és egyéb költségek tételeit nem tudta konkrétan megjelölni, némi bizonytalanság után százalékosan hivatkozott arra, hogy a 4.000.000 Ft mire szolgált fedezetül.
A jogorvoslati kérelemben az ügyvéd magánéleti nehézségére hivatkozva méltányossági alapon kérte büntetésének enyhítését.
Személyes nyilatkozatában arra nem tudott konkrét választ adni, hogy a más által okozott nehézségek elhárítására miért nem törekedett hatásosan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat részletes indokát adta az elkövetett kötelezettségszegések alapján megállapított 5 rendbeli fegyelmi vétség bejelentőt és az ügyvédséget érintő tárgyi súlyának, figyelembe vette a súlyosító körülményeket. Enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi ügyben még nem került elmarasztalásra.
A fegyelmi vétségeket megalapozó kötelezettségszegések tárgyi súlya a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását indokolttá tette, az 5 év időtartamú kizárás arányban áll az elkövetett fegyelmi vétséggel.
Indokoltan alkalmazott az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (7) bek. alapján a kizárás mellett a középértéknek megfelelő 500.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetést is.
Enyhítő körülmény értékelése következtében került sor a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának három évre történő felfüggesztésére.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem látott indokot az elsőfokú határozatban megállapított fegyelmi büntetés méltányosságból történő enyhítésére.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően került megállapításra, erre tekintettel az Üttv. 138. § (1) bek. c) pontja alapján az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bek, valamint az FE 35.7. pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során 50.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére kötelezte a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács az FE 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal. (...)
A határozat 2024. január 26. napján jogerős és 2024. április 11. napján végrehajtható.