A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. szeptember 08. napján F–11/2013/28. számú ügyben hozott határozata ellen az eljárás alá vont volt ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2024. február 02. napján megtartott tárgyalásán a következő meghozta az alábbi
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F–11/2013/28 számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben kiszabott 400.000 Ft összegű Ft pénzbírság fegyelmi büntetés összegét leszállítja, és az eljárás alá vont volt ügyvédet 100.000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A másodfokú eljárás költségeinek – 50.000 Ft átalányköltség – viselésére a Szegedi Ügyvédi Kamarát kötelezi.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Szegedi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Eljárás alá vont személyi körülményeire vonatkozó adatok:
(...)
Az elsőfokú fegyelmi eljárás fontosabb eseményei, időpontok
Eljárás alá vont 2013. február 4. napján kelt és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2013. február 27. napján érkezett beadványában tájékoztatta a kamarát, hogy a BRFK V. kerületi Rendőrkapitánysága (...)/2011. Bü. szám alatt indult büntető eljárásban a Btk. 274. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. Egyben kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás befejezéséig.
A Magyar Ügyvédi Kamara 2013. február 25. napján kelt, és a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2013. február 28. napján érkezett átiratához csatoltan megküldte a BRFK eljárás alá vontra vonatkozó értesítését.
A bejelentés alapján a Szegedi Kamara Elnöke 2013. március 6. napján kelt Bp. 99/2013/3. számú határozattal, a Fegyelmi Szabályzat 14. § (1) bekezdés alapján előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont 2013. március 19. napján kelt, a kamarához 2013. március 20. napján érkezett igazoló jelentést adott be és kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését.
A kamara fegyelmi főmegbízottja 2013. március 31. napján kelt összefoglaló jelentésében indítványozta, hogy a kamara elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatását rendelje el.
A Kamara Elnöke 2013. április 2. napján kelt F–11/2013/6. szám alatti határozatával az Üt. 37. § (1) bekezdésében meghatározott 1 rb. fegyelmi vétség miatt elrendelte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
Az elsőfokú Fegyelmi Bizottság Elnöke 2013. november 13. napján kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást 2014. január 27. napján kelt határozatával a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, és felhívta eljárás alá vontat, hogy a büntető eljárás jogerős befejezését haladéktalanul jelentse be a kamarának és csatolja az ügyet befejező jogerős határozatot.
Az elsőfokú Fegyelmi Bizottság Elnöke 2014. október 1. napján kamarai választások következtében beállt változás miatt az ügyet átszignálta más fegyelmi tanácsra.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács 2014. november 7. napján kelt megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatta a kamarát, hogy az ügyet vádemelési javaslattal a Budapesti V–XII. Kerületi Ügyészségnek megküldték.
A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2017. március 2. napján kelt átiratában tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás lefolytatására a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészséget jelölték ki.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. február 5. napján kelt levelével kamarai tisztújító közgyűlésen történt változás miatt, új fegyelmi tanácsra szignálta át a fegyelmi ügyet.
Eljárás alá vont a Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. március 6. napján kelt megkeresésére – melyben az ügy állásáról kért tájékoztatást Fegyelmi Tanács – nem válaszolt.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács ugyancsak 2023. március 6. napján kelt megkeresésére a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség 2023. március 22. napján kelt és a kamarához 2023. március 23. napján érkezett tájékoztatása szerint a vád képviseletét a Budapesti V. és XII. Kerületi Ügyészség látta el.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. március 28. napján kelt megkeresésére a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023. április 1. napján kelt átiratában megküldte a kamarának a Pesti Központi Kerületi Bíróság B..../2014/40. sz. 2016. január 19. napján kelt ítéletét, valamint a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf..../2016/4. számú, 2016. január 19. napján kelt jogerős és végrehajtható ítéletét.
A jogerős ítélet eljárás alá vont bűnösségét megállapította Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, ezért 360 napitétel pénzbüntetésre ítélte.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. április 27. napján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatával elrendelte a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. május 4. napján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatával 1 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt 400.000 Ft pénzbírságot szabott ki eljárás alá vonttal szemben, és kötelezte eljárás alá vontat 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Eljárás alá vont a 2023. május 30. napján átvett határozattal kapcsolatban 2023. június 5. napján kelt és postázott, a kamarához 2023. június 8. napján érkezett beadványában tárgyalás tartását kérte.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. június 21. napján kelt idézővel idézte eljárás alá vontat a 2023. szeptember 8. napjára tűzött tárgyalásra. Eljárás alá vont az idézőt ügyfélkapuján 2023. július 7. napján vette át a letöltési igazolás szerint.
A tárgyalás napján, 2023. szeptember 8-án a kamarában leadott beadványában eljárás alá vont személyi körülményeiről nyilatkozott, és kérte, hogy ezeket enyhítő körülményként vegye figyelembe Fegyelmi Tanács.
Szegedi Regionális Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 8. napján tartott tárgyalást az ügyben, melyen eljárás alá vont szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
Tényállás:
A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont igazoló jelentése, valamint a PKKB, a Fővárosi Törvényszék első-, másodfokú ítéletei, a Szegedi Ügyvédi Kamara határozatai, az eljárás alá vont személy adatlapja alapján az alábbi tényállást állapította meg a Fegyelmi Tanács.
Eljárás alá vont 2010. március 23. napján a (...) Kft. üzletrészészének átruházásáról készített szerződést és azt ellenjegyezte. A Kft. ügyvezetője az új tulajdonos, (...) lett. Eljárás alá vont elkészítette és ellenjegyezte az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, és 2010. március 23. – április 14. napja közötti időpontban elektronikus úton benyújtotta a Fővárosi Bíróság Cégbírósághoz, a cégbíróság 2010. április 14. napján jegyezte be (...)–t a Kft. tagjaként és ügyvezetőjeként. Az üzletrészt megvásárló (...) aláírása az iratokon hamis, az üzletrészt nem vásárolta meg, azért nem fizetett, nem állt szándékában, hogy a Kft. tagja és ügyvezetője legyen. A közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek be. Ellenjegyzésekor eljárás alá vont nem győződött meg az aláírás valódiságáról, és az aláíró nem is ismerte el előtte sajátjaként az aláírást.
A büntető eljárásban 2016. január 19. napján kelt jogerős és végrehajtható bírósági határozat.
Eljárás alá vont a Fegyelmi Tanács, 2014. január 27. napján kelt határozatában foglalt felhívásnak – mely szerint a büntető eljárás jogerős befejezését haladéktalanul jelentse be a kamarának és csatolja az ügyet befejező jogerős határozatot – nem tett eleget.
Eljárás alá vont a Fegyelmi Tanács 2023. március 6. napján kelt megkeresésére – melyben az ügy állásáról kért tájékoztatást Fegyelmi Tanács – nem válaszolt.
Eljárás alá vont előadása
Eljárás alá vont 2013. március 19. napján kelt igazoló jelentésében előadta, hogy 2010. március 23-án a (...) Kft. cégmódosítását végezte el, üzletrész átruházás és cégvezető változás bejelentése volt a megbízás tárgya. Előadása szerint a szerződő felek személyazonosságát leellenőrizte, az új ügyvezető személyi igazolványát lemásolta. Az iratokat elektronikus úton benyújtotta a Fővárosi Bíróság Cégbíróságához, amely a módosítást bejegyzete.
További, 2023. szeptember 8. napján kelt beadványában eljárás alá vont előadta, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamarából 2022. szeptember 27-ei hatállyal véglegesen szándékkal kilépett, ügyvédi tevékenységet közel 1 éve nem folytat.
Előadta továbbá, hogy a cselekmény elkövetésének időpontjától több, mint 13 év telt el, és a jelen eljárást megelőzően korábban fegyelmi eljárás ellene nem volt, illetve jelenleg sincs ellene lezárt, jogerős fegyelmi határozat. Mindezeket kérte enyhítő körülményként figyelembe venni.
Vezető fegyelmi biztos végindítványa az elsőfokú fegyelmi eljárásban
Indítványozta a jogerős büntető ítélet tartalma szerint megállapítani a fegyelmi eljárás tényállását, annak bizonyítékaira alapozva eljárás alá vont fegyelmi felelősségének 4megállapítását. Továbbá eljárás alá vont az iratbecsatolási és tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, ebben is indítványozta eljárás alá vont fegyelmi felelősségének megállapítást. Mindezekre tekintettel indítványozta az Üt. 37. § a) pontja szerinti 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítását, és pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását eljárás alá vonttal szemben.
Arra figyelemmel, hogy eljárás alá vont a tájékoztatási kötelezettségének felhívás ellenére nem tett eleget, nem látta indokoltnak a jelentős időmúlást enyhítő körülményként figyelembe venni.
Fegyelmi Tanács döntése meghozatalára irányadó jogszabályok elsőfokon
A büntető ügyben jogerősen elbírált vizsgálandó magatartás megvalósulásának időpontja 2010. március 23. – 2010. április 24. közé tehető. A jogerős és végrehajtható bírósági határozat 2016. január 19. napján kelt, tehát a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása 2016. január hónapra tehető.
A fegyelmi eljárásra irányadó jogszabályok tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
A 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 208. § (22) bekezdése, valamint a 20/2018. (XI.26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 42.1. pontja alapján 2019.02.04. napját (regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának napja) követően már az Üttv. és a FESZ rendelkezései szerint kell folytatni a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat azzal, hogy a korábbi Üt. és a 3/2018. (VI. 27.) fegyelmi szabályzat alapján már teljesített vagy folyamatban volt eljárási cselekmények is hatályosnak tekintendők. (FESZ 42.3.)
A FESZ 41.1. pontjára is figyelemmel tehát jelen fegyelmi eljárásban irányadó eljárásjogi szabályok az Üttv. és a FESZ.
A fegyelmi felelősség – eljárás alá vont magatartásának anyagi jogi – elbírálása szempontjából irányadó jogszabály tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartások továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandók el enyhébben.
Így az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.) rendelkezései, valamint az érintett időszakban hatályos kamarai szabályzatok, így a régi, MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata, valamint Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata alapján kell elbírálni a cselekményt.
Az elsőfokon eljárt Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka A fegyelmi vezető biztos indítványa alapos.
Üt. 37. § a) pontja szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.”
Üt. 27. § (1) a) és b) pontja szerint: „Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el...”
Fentiekre tekintettel eljárás alá vont azzal, hogy az okiratok ellenjegyzésekor nem győződött meg a vevő aláírásának valódiságáról, és az aláíró nem is ismerte el előtte sajátjaként az aláírást, és így a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek be, bűncselekményt követett el, melyet a bíróság jogerős ítéletével megállapított.
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítéletéhez a FESZ 27.2./A. pontja szerint kötve van Fegyelmi Tanács, meg kellett állapítani, hogy eljárás alá vont az általa tanúsított magatartásával bűncselekményt, közokirat-hamisítás bűntettét valósította meg. Így Fegyelmi Tanács mind a bűnösséget, mind a tényállást a bírósági jogerős ítélettel egyezően állapította meg.
Eljáró Fegyelmi Tanács – miután a jogerős bírósági ítélethez kötve van – eljárás alá vont igazoló jelentésében előadott védekezését, miszerint a szerződő felek személyazonosságát leellenőrizte, az új ügyvezető személyi igazolványát lemásolta, nem tudta figyelembe venni, de eljárás alá vont bizonyítékot e körben nem is csatolt.
A 8/1999. (III. 22.) MÜK Etikai Szabályzata 14/2. pontja kimondja, hogy „Az ügyvéd köteles ... a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni. Az ügyvédet az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás folytatásának.” Erre tekintettel eljárás alá vont azzal, hogy az üggyel kapcsolatos rendelkezésére álló iratokat nem csatolta, valamint a Fegyelmi Tanács eljárás felfüggesztéséről szóló 2014. január 27. napján kelt határozatában foglalt felhívásnak nem tett eleget, továbbá a Fegyelmi Tanács 2023. március 6. napján kelt megkeresésére – 6 évvel a büntető eljárás jogerős befejezését követően – sem reagált, nem csatolta a 2016. január 19. napján kelt jogerős és végrehajtható bírósági határozatot, újabb fegyelmi vétséget követett el.
Fentiekre tekintettel Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont az Üt. 37. § a) pontjába ütköző 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Büntetéskiszabás, súlyosító és enyhítő körülmények
Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodik, valamint krónikus betegségeit.
Eljárás alá vont által hivatkozott jelentős időmúlást Fegyelmi Tanács nem tudta enyhítő körülményként értékelni, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, tehát a jelentős időmúlás éppen neki felróható.
Nem tudta Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelni eljárás alá vont nemleges fegyelmi előéletre való hivatkozását, mert az tényszerűleg nem a valóságnak megfelelő.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédségbe vetett alapvető bizalom megingatásához vezethet az eljárás alá vont által elkövetett bűncselekmények előfordulása. Az ügyvédség részére biztosított okirat ellenjegyzési jogosultság fontos és garanciális jellegű mind az ügyfelek, mind pedig az ügyvédség részére. További súlyosító körülményként értékelte Fegyelmi Tanács a szándékos elkövetést, valamint azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen ezt megelőzően már volt fegyelmi eljárás, és több folyamatban lévő fegyelmi eljárás is van ellene, ezek közül kettőben elmarasztaló jogerős büntető ítélet van.
Fegyelmi Tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelve a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását tartotta arányosnak.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács F–11/2013/28. sorszám alatt meghozott I. fokú határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést jelentett be elektronikus úton a törvényes határidőn belül 2023.10.24. napján, melyben kérte, hogy a 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség alapján kiszabott 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést a II. fokú Fegyelmi Tanács jelentősen mérsékelje. Előadta, hogy az enyhítő körülményként az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács nem vette figyelembe az időmúlást, a cselekmény elkövetése óta eltelt időt, valamint sérelmezte, hogy a fegyelmi bizottság a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat súlyosító körülményként értékelte annak ellenére, hogy azokban még nem született jogerős határozat.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. fokú Fegyelmi Tanácsa 2024. február 02. napján tárgyalást tartott elektronikus hírközlő eszköz útján az eljárás alá vont ügyvéd ügyében, ezt követően zárt tanácskozás után meghozta a II. fokú Fegyelmi Tanács a határozatát, melynek rövid indoklása a következő:
Az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács az ügyben keletkezett tényállást a fent kifejtettek szerint feltárta és részletezte. Az elsőfokon lefolytatott fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Bizottság a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, beszerezte a szükséges iratokat, meghallgatta a fentiek tanúsága szerint az érintetteket, a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédet, a tényállást részletesen, teljeskörűen feltárta és ezt követően hozta meg érdemi határozatát.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében azt kérte, a 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség alapján kiszabott 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést a II. fokú Fegyelmi Tanács jelentősen mérsékelje. Előadta, hogy az enyhítő körülményként az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács nem vette figyelembe az időmúlást, a cselekmény elkövetése óta eltelt időt, valamint sérelmezte, hogy a fegyelmi bizottság a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat súlyosító körülményként értékelte annak ellenére, hogy azokban még nem született jogerős határozat.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a Fesz. 10.2. alapján a fellebbezésre észrevételt tett, melyben elsősorban a fellebbezés elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az I. fokú fegyelmi határozattal szemben a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül eljárás alá vont nem terjesztett elő fellebbezést. A 2023. október 24. napján elektronikus úton előterjesztett és a Magyar Ügyvédi Kamara által 2023. október 25-én letöltött fellebbezést tartalmazó irat a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottsághoz csak a fellebbezési határidő eltelte utáni napon érkezett meg.
Másodlagosan a Fegyelmi Főbiztos helybenhagyásra tett indítványt.
A II. fokú Fegyelemi Tanács álláspontja szerint a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság határozata a fellebbezésre vonatkozó rész vonatkozásában nem egyértelmű, hiszen a határozat a következő kioktatást tartalmazza: „a határozat ellen az eljárás alá vont személy és a Fegyelmi Biztos a II. fokú Fegyelmi Tanácshoz fellebbezhet.” Ez a mondta azzal, hogy itt befejeződik, nem teszi egyértelművé, hogy a következő mondat tartalmazza a fellebbezés benyújtására vonatkozó rendelkezést, ebből a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelműen az eljárás alá vont ügyvéd nyilvánvaló mulasztása, hiszen ha a Magyar Ügyvédi Kamara 2023. október 24-én letöltötte volna és még ugyanezen napon továbbította volna a fellebbezést tartalmazó iratot a Regionális Fegyelmi Tanács részére, úgy a fellebbezés időben beérkezettnek tekintendő lett volna.
A II. fokú Fegyelmi Tanács tekintettel arra a tényre, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 2022. szeptember 27 e óta saját kérésre az ügyvédi névjegyzékbe törlésre került, ügyvédi tevékenységet nem folytat, így számára az I. fokú határozatot egyértelműbben és félreérthetetlen módon kellett volna megszövegezni, ugyanakkor az az 1 napos késés, mely abból fakadt, hogy a Magyar Ügyvédi Kamaránál a fellebbezést egy nappal a beérkezést követően töltötték le, és továbbították, az eljárás alá vont terhére nem értékelhető. Ezért a II. fokú Fegyelmi Tanács érdemben tárgyalta eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését.
Az I. fokú Fegyelmi Tanács abszolút részletesen és helytállóan taglalja eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, személyi körülményeit és a fegyelmi eljárás tárgyát képező ügy tényállási elemeit, melyekkel a II. fokú Fegyelmi Tanács maximálisan egyetért.
Az I. fokú fegyelmi határozat megállapítja, hogy a Fővárosi Törvényszék vonatkozó II. fokú ítélete, melynek bírósági ügyszáma Bf..../2016/4. 2016. január 19-én jogerőre emelkedett és végrehajtható. A II. fokú Fegyelmi Tanács egyetért azzal az I. fokú Regionális Fegyelmi Tanács megállapításával, hogy ezen ítélet jogerőre emelkedését eljárás alá vontnak be kellett volna jelentenie a Szegedi ügyvédi Kamarához, ahol jelen fegyelmi ügy felfüggesztésére sor került.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja, hogy eljárás alá vont előéletében és azon tényre is figyelemmel, hogy 2022 szeptember 27-én törlésre került, a kamarának észlelnie kellett volna a kamaránál folyamatban lévő eljárásokra is figyelemmel, hogy jelen eljárás a felfüggesztés folytán nyitott és ez minimum legalább egy érdeklődés szintjén az eljárás állását illetően kérdés felvetésére szorul.
Ez azt eredményezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számítottan a II. fokú Fegyelmi Tanács tárgyalási napjáig megközelítőleg 8 év telt el, mely minden más eljárások vonatkozásában is nagyon jelentős enyhítő körülménynek minősül. Az időmúlást ebben az esetbe sem lehet egyértelműen eljárás alá vont terhére róni, különösen a 2010. évi elkövetés és a 2016. évi jogerős büntető bírói elbírálás időtartamát, viszont mint objektív tényt nagyon jelentős enyhítő körülményként kell értékelni.
Az I. fokú Regionális Fegyelmi Tanács határozatának VIII. pontja alatt értékelte a büntetés kiszabás súlyosító és enyhítő körülményeit. Ezen körben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az időmúlást értékelni enyhítő körülményként nem tudja, hiszen eljárás alá vont nem tett eleget bejelentési kötelezettségének. Enyhítő körülmények között a Fegyelmi Tanács nem tudta érdemben értékelni eljárás alá vont nemleges fegyelmi előéletére való hivatkozást sem.
Az I. fokú fegyelmi határozatból megállapítható, hogy jelen fegyelmi eljárás 2011-ben indult büntető eljárás alapján 2013. február 4-én kelt beadvány alapján indult. A II. pontban felsorolt, eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére vonatkozó megállapítások 2013. után tartalmaznak megállapításokat megindult fegyelmi ügyekre vonatkozóan, így azon megállapítás, mely szerint nemleges fegyelmi életre való hivatkozás tényszerűen nem felel meg a valóságnak, nem megállapítható.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja az I. fokú Fegyelmi tanács megállapításával ellentétben az, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2013. előtt a határozatból kitűnően fegyelmi eljárás hatálya alatt nem áll, így ezt a körülményt is enyhítő körülményként kell figyelembe venni.
Eljárás alá vont ügyvéd a kart saját kérésére, önként elhagyta, ebből egyértelműen látszik, hogy saját maga is úgy ítélte meg, hogy a karhoz való tartozása a vele szemben megindult eljárásokra tekintettel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását fogja vele szemben eredményezni. Ezzel a magatartásával saját maga deklarálta, hogy a karhoz való tartozása az ügyvédi hivatás tekintetében is méltatlan.
Ezért a II. fokú Fegyelmi Tanács az Üt. 38. § (1) bek. b) pontjára figyelemmel az I. fokú Fegyelmi Tanács határozatát részben, és akként változtatta meg, hogy a fegyelmi büntetés mértékét 100.000 Ft-ra csökkentette figyelemmel a fellebbezésben foglaltakra, másrészt a súlyosító és enyhítő körülmények értékelésének eltérő módjára figyelemmel.
Miután a fellebbezés eredményre vezetett, a II. fokú eljárás átalányköltségét a Szegedi Ügyvédi Kamarának kell viselnie az Üttv. 142. § (1) bekezdése és a FESZ. 40.2. b) pontja és 40.6. pontja alapján.
A jogszabályi előírásnak megfelelően (FESZ 38. 1. pont) került megállapításra, hogy jelen határozat jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. (...)
A határozat 2024. február 2. napján jogerős és 2024. április 9. napján végrehajtható.