A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a (dr.....) eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. szeptember 8. napján DRFB–21/2023. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2024. február 02. napján tartott tárgyalásán meghozta az alábbi
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának DRFB–21/2023 számú határozatát megváltoztatja, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárást megszünteti.
A másodfokú eljárásban felmerült 50.000 Ft átalányköltséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Az előzetes vizsgálat
2022. december 12. napján a (...) Kft. élt bejelentéssel eljárás alá vont ügyvéddel szemben – akkor még – ügyvédjelölttel szemben, mely szerint a bejelentő 2021. december 16. napján meghatalmazást adott a VI–BE–TEX Kft. követelésének behajtására vonatkozó valamennyi eljárásban a képviselete ellátására az Újvárosi Tüzép Kft. adóssal szemben, amely 12.000.000 Ft összeggel tartozott a gazdasági társaságnak. A bejelentő előadása alapján ennek az összegnek a behajtását kérte eljárás alá vont ügyvédtől, azonban nem tudta, hogy a meghatalmazáson dr. (...) ügyvéd szerepel, mert ő úgy tárgyalt eljárás alá vonttal, hogy ő viszi végig az ügyet, dr. (...) ügyvéd személyéről nem esett szó közöttük. A bejelentő előadta továbbá, hogy az (...) Kft. felszámolás alá került, majd egyezséget kötött valamennyi hitelezőjével, a 180 napon belül, de 40 napon túl bejelentkező hitelezőkkel is. A meghatalmazás ellenére azonban csak 2022. május 31. napján kelt az a kérelem, amelyben az ügyvédjelölt behajthatatlansági nyilatkozatot kért a felszámolóbiztostól. A bejelentő álláspontja szerint az ügyvédjelöltnek lehetősége lett volna megtenni a hitelezői bejelentést még 2021. decemberében, amely esetben maradéktalanul megtérült volna a cég kintlévősége az egyezségkötés során. A bejelentő álláspontja szerint azzal, hogy az ügyvédjelölt 5 hónapot várt az intézkedés megtételére, hatalmas kárt okozott a cégnek.
A bejelentő 2022. november 28. napján kelt levelében kérte dr. (...) ügyvédtől és eljárás alá vonttól az őt ért 12.000.000 Ft tőke, késedelmi kamatok, valamint 320.000 Ft eljárási költségekből eredő kárának a megtérítését, Válaszlevelükben az eljáró ügyvéd elzárkózott a kár megtérítésétől ellenben felhívta a figyelmet arra, hogy a cég tovább működése okán megnyílt a lehetőség újra a követelés behajtására.
A bejelentő ezt követően fordult a Debreceni Ügyvédi Kamarához bejelentéssel, amelyet követően a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. január 19. napján P. 66/2022. sz. határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az ügyvédjelölt és munkáltatója 2023. január 30. napján kelt beadványukban előadták, hogy ellenőrizve a cégjegyzék közhiteles adatait, megállapításra került, hogy az adós cég felszámolás alá került és a 40 napos hitelezői igénybejelentési határidő lejárt. Tájékoztatták a bejelentőt, hogy a polgári peres eljárásban a kereset benyújtásához 360.000 Ft eljárási illeték lerovása szükséges, illetve a hitelezői igényt a felszámolási eljárásban a felszámolás elrendelésétől számított 180 napon belül még be lehet jelenteni a felszámoló biztosnál, amelyhez 120.000 Ft díjat kell megfizetnie. A bejelentéssel érintett ügyvédjelölt, illetve munkáltatója szóban kereste meg a felszámoló biztost a bejelentett igények nagyságrendjének tisztázása érdekében, amelyet követően a bejelentő úgy döntött, hogy az ügy folytatására további költség invesztálása nem racionális. Ezt követően a bejelentő és könyvelője kereste meg az ügyvédet és az ügyvédjelöltet, hogy kérjenek a felszámolóbiztostól behajthatatlansági nyilatkozatot. A behajthatatlansági nyilatkozatot az ügyvédjelölt több hónap késedelemmel kérte meg. Az ügyvezetőnek később tudomására jutott, hogy a cég tovább működik és a hitelezőivel egyezséget kötött. Az ügyvezető álláspontja szerint az ügyvédjelölt felelőssége, hogy a társaság kára nem térült meg a késedelmes eljárása miatt, valamint azért, mert nem jelenttették be a hitelezői igényt.
2023. február 24. napján a fegyelmi biztos megkeresést intézett az (...) Felszámoló Zrt. felszámolójához, tájékoztatást kérve az igénybejelentés, nyilvántartási díj megfizetése, követelés behajthatatlanságával, a panaszos kft tájékoztatás kérésével kapcsolatban és az (...) Kft. tovább működésével kapcsolatosan. A fegyelmi biztos egyúttal eljárás alá vont felé is megkeresést intézett.
Eljárás alá vont és munkáltatója 2023. március 19. napján nyilatkozatukat és a fegyelmi biztos által kért dokumentumokat becsatolta.
A felszámolóbiztos 2023. március 21. napján a kért nyilatkozatot megtette és az iratokat becsatolta.
A Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2023. április 5. napján kelt P 66/2022. sz. határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból nem volt bizonyítható az ügyvédjelölt fegyelmi vétsége.
A határozattal szemben a bejelentő 2023. május 3. napján kifogással élt. Kifogásában előadta, hogy megtévesztésre került, mert nem volt tudomása arról, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt. Továbbra is sérelmezte, hogy az ügyvédjelölt késedelmes és hibás döntései miatt került a bejelentő abba a helyzetbe, hogy jogait a felszámolási eljárás során nem tudta megfelelően érvényesíteni, melynek folytán jelentős anyagi kára keletkezett.
Az országos fegyelmi biztos 2023. május 19. napján kelt V/203/2023. sz. tájékoztatójával a Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította, mert álláspontja szerint ugyan az ügyben részletes vizsgálat folyt, de az iratokból mégsem volt megnyugtatóan tisztázható eljárás alá vont ügyvédjelölt szerepe, illetve általa a bejelentő részére adott jogi tájékoztatás.
A fegyelmi biztos 2023. június 2. napján kelt P 66/2022. sz. határozatával az ügyvédjelölttel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy bejelentővel nem tartotta a kapcsolatot, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 41. § (4) bekezdését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
Az elsőfokú határozat:
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa több tárgyalást tartott, majd 2023. szeptember 8. napján kelt határozatával eljárás alá vontat 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség elkövetése miatt 120.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata tartalmazza eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit. Az elkövetett fegyelmi vétség az ügyvédjelölti tevékenységével kapcsolatos.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatai, tárgyaláson tett nyilatkozata, a bejelentő törvényes képviselőjének tárgyaláson tanúként történt meghallgatása, valamint az általa indítványozott tanúk meghallgatása és becsatolt iratok alapján állapította meg a tényállást, mely szerint eljárás alá vont ügyvédjelöltet a (...) Kft. ügyvezetője kereste fel azzal a céllal, hogy meghatalmazza az (...) szemben fennálló 12.000.000 Ft-os követelésének érvényesítésére, tekintettel arra, hogy az adós céggel szemben benyújtott fizetési meghagyás ellentmondás folytán perré alakult. Ezen összeg behajtását kérte eljárás alá vonttól, azonban azt nem tudta, eljárás alá vont ügyvéd még nem ügyvéd, hanem ügyvédjelölt A megbízás keletkezésétől számítottan viszonylag hosszabb idő elteltével kért behajthatatlansági nyilatkozatot az eljárás alá vont ügyvéd. Nem került sor a hitelezői igényérvényesítésére a követelés bejelentésére, mivel a bejelentő végül azt nem kérte eljárás alá vonttól. Az előzetes vizsgálat során az ügyvédjelölt és ügyvédnő 2023. január hó 30. napján a Debreceni Ügyvédi Kamarához érkezett közös érdemi beadványukban vitatták felelősségüket, előadták, hogy a tőlük telhető alapossággal jártak el, és a bejelentőt teljes körűen tájékoztatták. Az elsőfokú fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta körültekintően és mindere kiterjedően a bejelentőt, mert tájékoztatásában nem tért ki a kezessel szembeni igényérvényesítés szubszidiárius jellegére, arra, hogy ha a hitelező nem jelentkezik be a felszámolási eljárásba, akkor követelését a továbbiakban továbbműködés esetén sem érvényesítheti és a kezessel szemben is megszűnik az igényérvényesítési joga. Nem tájékoztatta az egyezségkötés lehetőségéről, kockázatairól.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a megbízás során nem készített megbízási szerződést. Nem tudta elfogadni eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, hogy a bejelentővel való kapcsolata a tanácsadás szintjén megrekedt, hiszen a bejelentő részére meghatalmazást írt alá, a követelés behajthatósága érdekében felvette a kapcsolatot a felszámoló biztossal és később a bejelentő kérésére elkészítette a behajthatatlansági igazolás kiadására vonatkozó kérelmet a bejelentő részére. A megbízási szerződés hiány az Üttv. 29. § (2) bekezdése szerint azt eredményezte, hogy a megbízási szerződés hiányában a megbízás tartalmát az eljárás alá vontnak kell bizonyítani, ez viszont az eljárás során nem sikerült. Az elsőfokú fegyelmi tanács a meghallgatott tanúk vallomása és a beszerezett egyéb bizonyítékok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy eljárás alá vont részére a bejelentő a követelés behajtására irányuló megbízást adott és kapcsolatuk nem pusztán a tanácsadásra irányult.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította eljárás alá vont vétségét az Üttv. 41. § (1)–(2) bekezdéseinek megsértése tekintetében, mert a lefolytatott fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem teljes körűen és nem pontosan tájékoztatta a felszámolási eljárás lehetőségeiről, hitelezői igénybejelentés, egyezségkötés lehetősége, és a követeléssel kapcsolatos behajthatatlansági nyilatkozat megigénylésének jogkövetkezményei tekintetében.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában megjelölte azokat a jogszabályhelyeket, melyeket eljárás alá vont az eljárása során nem tartott be, figyelemmel Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-ára, mely szerint vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont fegyelmi vétséget követett el azzal a magtartásával, hogy nem készített írásba foglalt megbízási szerződést ügyfelével és ezzel saját magát sodorta abba a helyzetbe, hogy jelen fegyelmi eljárásban nem tudta tisztázni magát a felelősségre vonás alól. Eljárás alá vont nem tudta hitelt érdemlően alátámasztani, hogy milyen tatalmú jogi kioktatást, tanácsot adott ügyfelének. A tanácsadás keretében nem adott teljeskörű és pontos kioktatást a felszámolási eljárás szabályairól, különös tekintettel a kezesi igényérvényesítés szubszidiárius jellegéről és annak ellehetetlenüléséről abban az esetben, ha a főkövetelés hitelezői érvényesítése elmarad.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapított, hogy eljárás alá vont a magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését a 29. § (2) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, az Üttv. 41. § (1) és (4) bekezdését, továbbá az Etikai Szabályzat 2.1. és 2.2. pontjait.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vonttal szemben az ügyvédjelölti időszaka alatt nem volt fegyelmi eljárás folyamatban, (...) az önálló ügyvédi tevékenységet még csak most kezdte, nem megítélhető, hogy milyen várható bevétellel számolhat. Az elsőfokú fegyelmi tanács fokozott enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyelmi vétség elkövetésében közre hatott, hogy principálisától ebben a kérdéskörben nem kapott megfelelő oktatást. Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy a tájékoztatás elmaradása abba a helyzetbe hozta az ügyfelet, hogy nem tudta döntését kellően megfontolni, hiszen nem kapott tájékoztatást a felszámolási eljárásban köthető egyezségkötési lehetőségről, a behajthatatlansági nyilatkozat kikérésének jogi következményiről. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a kiszabott pénzbírás alkalmas arra, hogy az eljárás alá vont a jövőben körültekintőbb eljárásra ösztönözze.
Jogorvoslati kérelem:
Az elsőfokú fegyelmi határozatot az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője 2023. október 14. napján vette át, azzal szemben 2023. október 30. napján terjesztett elő joghatályos fellebbezést. Az eljárás alá vont jogi képviselője fellebbezésében vitatta az elsőfokú fegyelmi tanács által tett megállapításokat, valamint lényeges eljárási szabálysértéseket kifogásolt. Álláspontja szerint az Üttv. és a FESZ. által előírt fegyelmi eljárás lefolytatásával kapcsolatos garanciális szabályok sérültek. Kifogásolta, hogy a panaszbejelentés formailag nem felel meg a FESZ. 13.1. pontjában foglaltaknak, valamint nem került az eljárt fegyelmi biztos kijelölésre és a fegyelmi eljárás megindítására a törvényben meghatározott 6 hónapon belül nem került sor. Lényeges eljárási szabálysértésnek tartja, hogy az eljárt fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt fegyelmi vétségeken túl, a fegyelmi tárgyaláson további fegyelmi vétségek elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Az ügy érdeme tekintetében vitatta a fegyelmi határozat megállapításait, véleménye szerint ellentmond egymásnak az a két megállapítás, hogy az eljárás alá vont elmulasztotta a megbízást írásba foglalni, ugyanakkor a megbízás tanácsadásra vonatkozott. Szintén kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd legjobb tudása szerinti, lelkiismeretes hivatásgyakorlásra vonatkozó általános előírásra visszavezetett fegyelmi marasztalás megalapozottságát. Álláspontja szerint az eljárás alá vont nem látta és nem is láthatta előre, hogy a felszámolási eljárás során egyezségkötésre kerül majd sor, így az ezzel kapcsolatban megállapított fegyelmi vétséget teljesen megalapozatlannak tartja.
Az országos fegyelmi főbiztos indítványa:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa a 2023. november 16. napján kelt észrevételében az eljárási szabálysértésekre vonatkozó kifogásokkal kapcsolatban megállapította, hogy a panaszbejelentés benyújtása szabályszerű volt. A FESZ. 13.1. pontja a saját kezű aláírást kívánja meg a bejelentés kapcsán, amelynek a jelen eljárásra okot adó beadvány megfelel. A bejelentő 2022. december 14-én, postai úton érkezett beadványán a társaság cégjegyzésének megfelelő módon szerepel az ügyvezető saját kezétől származó aláírás. Ugyanakkor kifejti, hogy az eljárás hivatalból folyik, ezért amennyiben önmagában a bejelentés formailag esteleg nem megfelelő előterjesztése miatt az annak alapján elrendelt fegyelmi eljárás nem válik jogsértővé.
Az országos fegyelmi főbiztos felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyelmi eljárás irataiból megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatására a kamara vezető fegyelmi biztosa (...) jelölte ki 2023. január 19. napján. Az erről szóló döntés a fegyelmi ügy iratai között elfekszik. Az Üttv. 128. § (3) bekezdése szerint az eljárás alá vont személy, a képviselője és a fegyelmi biztos az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő. Az eljárás alá vont ügyvédnek az eljárás során bármikor módja lett volna a kijelölésről szóló döntésről az ügy irataiba való betekintés során bizonyosságot szerezni.
A panaszbejelentés a kamarába 2022. december 14. napján érkezett. Az Üttv. 116/A. § szerint a fegyelmi felelősségre vonatkozó eljárások kapcsán meghatározott határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig és december 24-től január 1-ig terjedő időszaka. Az Üttv. 122. § szerint az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni, amely indokolt esetben egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2023. január 19. napján került sor, így a 2023. június 2-án kelt fegyelmi eljárást kezdeményező határozat határidőben keletkezett, annak kapcsán eljárási szabályszegés megállapítására indokot nem látott. A rendelkezésre álló adatok szerint a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2023. június 12. napján töltötte le cégkapujáról, így a kézbesítés kapcsán sem merül fel eljárási szabálysértés gyanúja.
Az országos fegyelmi főbiztos az ügy érdeme tekintetében több helyütt is osztotta a jogi képviselő álláspontját. Az eljárt fegyelmi tanácsnak kizárólag a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt, a fegyelmi eljárás tárgyává tett magatartás kapcsán van módja a fegyelmi felelősség kérdésében határozni. Amennyiben a fegyelmi tanács elnöke az Üttv. 126. § (3) bekezdésében írt előzetes vizsgálat kiegészítését nem rendelte el, úgy álláspontja szerint a fegyelmi tárgyalás eredményeként felmerült újabb fegyelmi vétség megállapításának jogi lehetősége nincsen. Ennek alapján kizárólag abban a körben kellett volna a fegyelmi tanácsnak döntést hozni, hogy az eljárás alá vont megfelelően tartotta-e a kapcsolatot a bejelentővel.
Az országos fegyelmi főbiztos kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint az ügyvédjelölt részéről megbízás írásba foglalásának kötelezettsége fogalmilag kizárt, így ezen fegyelmi vétség semmiképp nem róható az eljárás alá vont ügyvéd terhére. Álláspontja szerint az ügyvédjelölt, aki munkaviszonyban látja el feladatát munkáltatója utasításai szerint, megbízást nem tud írásba foglalni, mivel megbízást nem is vállalhat. Ez a kötelezettség a megbízott ügyvédet terhelheti csupán. Erre figyelemmel a megbízás írásba foglalásának elmaradása miatt az eljárás alá vont ügyvéd terhére fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg.
Az országos fegyelmi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az iratokból megállapítható, hogy az eljárt fegyelmi biztos fenntartotta június 2-án kelt határozatában annak jogát, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát utóbb kiegészítse, azonban a rendelkezésre álló adatok szerint erre az eljárás során nem került sor szabályszerűen.
Álláspontja szerint nem volt beazonosítható pontosan, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács mely magatartást értékelte szándékos, és melyet gondolatlan fegyelmi vétségként, az azonban kétséget kizáróan rögzítésre került, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban az eljárás alá vont terhére rótt kapcsolattartási kötelezettség során az elsőfokú fegyelmi tanács fegyelmi vétség elkövetését nem állapította meg és ennek részletes indokát is adta az eljárást lezáró határozatában.
Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján, az eljárás alá vont terhére az Üttv. 107. §-ban foglalt ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségszegés nem állapítható meg, ezért indítványozta, hogy a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát változtassa meg és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást szüntesse meg, és a FESZ. 40.6. pontja alapján a Debreceni Ügyvédi Kamarát kötelezze a másodfokú eljárással felmerült költségek megfizetésére.
A másodfokú eljárás
A másodfokú fegyelmi tanács 2024. február 2. napján fegyelmi tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője elektronikus hírközlő eszköz útján megjelent, a fellebbezésben foglaltakat fenntartották.
A másodfokú fegyelmi tanács egyetért az országos fegyelmi főbiztos indítványában foglaltakkal.
A másodfokú fegyelmi tanács kiemeli az alábbiakat:
Az Üttv. 126. § (2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„(2) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás kezdetétől számított tizenöt napon belül – az eljárás alá vont személy és a bejelentő egyidejű értesítése mellett – a következő intézkedéseket teheti:
a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi biztosnak”...
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát utóbb nem egészítette ki, így indítvány hiányában a fegyelmi büntetés megállapítására sem kerülhetett sor. Az Üttv. 126. § (2) bekezdés alapján az elsőfokú fegyelmi tanácsnak módja és lehetősége lett volna arra, hogy a fegyelmi biztost az indítvány kiegészítésére felhívja, azonban erre nem került sor.
A másodfokú fegyelmi álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése ezért megalapozott volt.
Mindezekre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontjára és a FESZ 35. 3. bekezdésében foglaltakra figyelemmel megváltoztatta, és a fegyelmi eljárást megszüntette.
A másodfokú eljárás átalányköltségének a mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezés a FE. 40.2. c) pontján és a 40.6. pontján alapul.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a FE. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézés- re köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat 2024. február 02. napján jogerős és 2024. április 04. napján végrehajtható.