A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ... ügyvéd fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. november 3. napján a P.10/2023 sz. ügyben meghozott határozata ellen, eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2024. február 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. november 3. napján a P.10/2023 sz. ügyben meghozott határozatát megváltoztatja és a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.- Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
Eljárás alá vont ügyvéd a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja. Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során személyi körülményeiről nem nyilatkozott.
1. Bejelentő 2023. március 24. napján tett bejelentést eljárás alá vont ügyvéddel szemben, miszerint eljárás alá vont ügyvéd részére egy üres lapot tartalmazó borítékot küldött.
A bejelentés alapján a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke 2023. április 03. napján e-mailben megkereste eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozzon. Ezt követően 2023. április 11. napján a kamara az ügyvéd ügyfélkapus elérhetőségére is megküldte a megkeresést, melyet az ügyvéd 2023. április 11. napján letöltött, azonban arra nem válaszolt.
2023. április 25. napján a kamara elnöke felkérte a vezető fegyelmi biztost, hogy az ügyben hivatalból rendelje el az előzetes vizsgálatot.
2023. május 02. napján az előzetes vizsgálat elrendelésre került, és felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül csatolja az ügyhöz kapcsolódó iratokat. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 05. napján töltötte le a felhívást.
2023. május 11. napján eljárás alá vont ügyvéd beadványt nyújtott be, melyben nyilatkozatot tett az ügyre vonatkozóan, illetve előadta, hogy nem ügyvédként járt el, a tárgyi ügyben másolata az iratról nincs.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. június 02. napján újabb nyilatkozatot nyújtott be, melyhez csatolt végrehajtási eljárásban keletkezett iratokat, és nyilatkozott, hogy nem ügyvédi minőségében járt el. Hivatkozott arra, hogy a kamara elnökének felhívására emailben válaszolt, azonban a választ nem csatolta.
2023. július 27. napján a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az alábbi magatartások körében: (1) eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének, és (2) eljárás alá vont ügyvéd a levél elküldésével súlyosan sértette a hivatás méltóságát.
2. 2023. június 23. napján bejelentő ismételt bejelentést tett a kamara felé, miszerint eljárás alá vont ügyvéd 5 Ft-ot utalt a bankszámlájára. A vezető fegyelmi biztos 2023. július 27. napján előzetes vizsgálatot rendelt el, és felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a szükséges iratokat 8 napon belül csatolja. Eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2023. július 31. napján letöltötte, azonban iratot nem csatolt.
A vezető fegyelmi biztos 2023. szeptember 11. napján elrendelte a fegyelmi eljárást az alábbi magatartások körében: (3) eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, és (4) nem adott magyarázatot az utalásra, ezért megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, miszerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A kijelölt Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a két ügy – azaz a 4 magatartás – egyesítéséről határozott.
3. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. október 10. napján beadványt terjesztett elő, melyben előadta, hogy magánszemélyként járt el mindkét esetben, bejelentővel szemben jogerős követelése áll fenn végrehajtható FMH alapján, eljárása során álláspontja szerint jogszabályt nem sértett. Magyarázatot adott az utalásra is, mely szerint a bejelentő bankszámlaszámát kívánta így megtudni. Kérte az eljárás megszüntetését.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa 2023. november 03. napján hozott határozatot, melyben megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 4 rb. szándékos fegyelmi vétségben.
4. Eljárás alá vont ügyvéd – törvényes határidőben – fellebbezést terjesztett elő, melyben hivatkozott arra, hogy magánszemélyként járt el minden esetben, illetve jogszabályt nem sértett magatartásával. Álláspontja szerint magatartása nem sértette a hivatás tekintélyét. Csatolta továbbá azon levelet, melyet 2023. április 05. napján küldött meg a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara elnöke részére – az elnök által szintén e-mailben küldött felhívásra válaszolva.
Az országos fegyelmi főbiztos 2024. január 02. napján terjesztette elő észrevételeit. Álláspontja szerint az (1) és (3) számú ügyekben – az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása okán – nem állapítható meg fegyelmi vétség, mivel eljárás alá vont ügyvéd nem ügyvédi tevékenysége körében, hanem igazoltan magánszemélyként járt el, így „ügyvédi irat” nem is keletkezhetett. Egyebekben hivatkozik arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett, miszerint nem rendelkezik másolattal az elküldött levélről. Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint a (2) és (4) számú magatartások szintén nem érik el a fegyelmi vétség szintjét. Eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként, nem ügyvédi tevékenysége körében járt el, és magatartása nem tekinthető az ügyvédségbe vetett bizalmat súlyosan veszélyeztetőnek. Az országos fegyelmi főbiztos az eljárás megszüntetésére tett javaslatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2024. február 21. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent. Az országos fegyelmi főbiztos a tárgyaláson írásbeli indítványát fenntartotta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként eljárva fizetési meghagyás iránti kérelmet adott be bejelentővel szemben, mely jogerőssé vált. Eljárás alá vont ügyvéd egy levelet küldött bejelentő részére, mely bejelentő szerint üres lapot tartalmazott, eljárás alá vont ügyvéd szerint azon egyetlen mondat volt, mely arra vonatkozott, hogy végrehajtási eljárást fog indítani eljárás alá vont ügyvéd. Bejelentő a levélről bejelentést tett a kamarának. Bejelentő, illetve tanúk nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a lap üres volt.
Eljárás alá vont ügyvéd – szintén magánszemélyként eljárva – ezt követően 5 Ft-ot utalt bejelentőnek, aki ezt szintén bejelentette a kamarának. Eljárás alá vont ügyvéd azt nyilatkozta, hogy így kívánta megtudni a bankszámlaszámát.
Az iratcsatolás körében kiemelendő, hogy eljárás alá vont ügyvéd igazolta, hogy a kamara felhívására – e-mail formájában – nyilatkozatot tett, illetve nyilatkozott arról is, hogy iratokkal nem rendelkezik.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és megállapított, hogy fellebbezés alapos, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztja a fegyelmi főbiztos álláspontját, miszerint nem ügyvédi tevékenység körében nem beszélhetünk ügyvédi iratról, és nem értelmezhető az iratcsatolási kötelezettség sem. A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat továbbá, hogy a kamara eljárás alá vont ügyvéddel az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok mellőzésével – e-mailben – vette fel a kapcsolatot, így eljárás alá vont ügyvéd is ilyen módon tette meg nyilatkozatát.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács körültekintően vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított magatartás bármely módon megvalósítja-e az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi vétséget.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács hangsúlyozza, hogy az ügyvéd magánszemélyként eljárva is élhet azokkal a jogszabályi lehetőségekkel, melyek egy fennálló tartozás behajtása érdekében rendelkezésre állnak.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy sem egy üres levél elküldése, sem egy banki átutalás nem minősül a jogszabály megkerülésének, hiszen az adatgyűjtés a legtöbb ügyvédi megbízás része. Ennek megfelelően ezen magatartás – még abban az esetben is, ha az ügyvéd saját érdekében jár el – nem alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatás méltóságát sértse, hiszen nem várható el az ügyvédtől, hogy saját érdekében ne éljen azon eljárási lehetőségekkel, melyekkel az ügyfelek érdekében él.
Az ügyvédi hivatás tekintélyét elsősorban az ügyfelek sérelmére elkövetett magatartások, vagy más sérelmére elkövetett magatartás valósítja meg. A jogerősen megállapított követeléssel érintett ellenérdekű féllel szembeni fellépés nem tekinthető ilyen magatartásnak, így eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem valósított meg fegyelmi vétséget.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács ellenzi azt a bejelentői magatartást, mely szerint a fegyelmi eljárás az ügyvédek magánjogi jogvitáinak terepe lehet. Fontos, hogy az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítását gondos mérlegelés előzze meg, kiszűrve ezzel a visszaélésszerű bejelentéseket.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fentiek alapján a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. november 03. napján hozott határozatát megváltoztatta és a fegyelmi eljárást megszüntette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte.
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak meg- felelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézés- re köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.”
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5. pontján alapul.
A határozat 2024. február 21. napján jogerős és 2024. április 18. napján végrehajtható.