A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. március hó 21. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...)
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja (melynek időtartama 3 év).
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a kamara 50800111–11141046 számú bankszámlájára.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú tanácsnál benyújtott, de a másodfokú tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezést kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás eredménye, a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
(...)
Jelen fegyelmi ügy előzménye (...) szám alatti lakosnak 2022. március 16. napján a Pécsi Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentése volt. (...) előadta, hogy (...) 2017. május 23. napján megállapodást kötött, amelyet eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és jegyezte ellen. Ezen megállapodás alapján (...) a bejelentő javára (...) Ft összeget helyezett letétbe eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára. A megállapodás szerint (...) tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzését követő 15 napon belül volt köteles eljárás alá vont ügyvéd bejelentő részére a (...) Ft letétet kiadni. (...) tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvátartásban, azonban a letét összegét eljárás alá vont ügyvéd nem fizette ki bejelentő részére, továbbá semmilyen igazolást nem kapott arról, hogy a letét összege rendelkezésre áll. Bejelentéséhez csatolta a megállapodást, 2 db ügyvédi felszólító levelet, bankszámla kivonatot (...) Ft-ról, 5 db ajánlott küldemény feladóvevényt, elfogadó nyilatkozatot, elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot, földműves nyilvántartásba vételi és őstermelői igazolást, őstermelői igazolvány betétlapokat, személyi okmányai fénymásolatát, a (...) Megyei Kormányhivatal (...). sz. adásvételt jóváhagyó határozatát és (...). sz. végzését.
Vezető fegyelmi biztos 2022. március 24-én kelt B.12/2022. számú határozattal a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) sz. szabályzata (továbbiakban: FESZ) 8.2. pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt.
Eljárás alá vont ügyvéd Pécsi Ügyvédi Kamarához 2022. április 5. napján érkezett igazoló jelentésében előadta, hogy 2017. január 31. napján adásvételi szerződést készített a (...) hrsz alatti ingatlan adásvétele tárgyában. Az adásvételi szerződés 60 napra kifüggesztésre került, mely során (...) bejelentő elővásárlási jogával élve elfogadó nyilatkozatot nyújtott be a (...) Jegyzőségre. (...) vevő felkereste (...) elővásárlásra jogosultat, akivel megegyeztek abban, hogy (...) Ft kártalanítás ellenében (...) az elővásárlási jogáról lemond. A 2017. május 23-ai megállapodást eljárás alá vont ügyvéd készítette és jegyezte ellen, továbbá bejelentő részére is elkészített és ellenjegyzett egy okiratot, mely az elővásárlási jog visszavonását tartalmazta. Előadta, hogy (...) 2017. június 8. napján átutalt a letéti számlájára (...) Ft-ot, melyről letéti igazolást küldött bejelentő részére. Ezt követően (...) Ft-ot (...) részére kifizetett, de (...) Ft a letéti számláján maradt. (...) sérelmezte, hogy a jóváhagyásra hónapokat kell várnia és a pénze holt tőkeként fekszik a letéti számlán, ezért kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy azt fizesse vissza részére. (...) továbbra is vállalta, hogy a tulajdonjog bejegyzését követően (...) Ft kártalanítási összeget megfizet bejelentő részére. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd a letétet (...) részére visszafizette, melyről elmondása szerint bejelentőt telefonon tájékoztatta.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a jóváhagyó határozat kézhezvételét követően (...) megkezdte a vételár kifizetését eladók részére. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta arról (...), hogy a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtása a vételárnak valamennyi eladó részére történő kiegyenlítését követően lehetséges. (...) azt a választ kapta, hogy az eladók részére a kifizetések folyamatosan történnek. Több hét elteltével (...) elkérte eljárás alá vont ügyvédtől az eredeti adásvételi szerződéseket és jóváhagyó határozatot azzal az indokkal, hogy azokat be kell mutatnia valahol.
Eljárás alá vont ügyvéd (...) részére valamennyi eredeti okiratot kiadta. Elmondása szerint ezt követően az okiratokat már nem kapta vissza (...), a földhivataltól érkezett elutasító határozat alapján jutott tudomására az, hogy a tulajdonjog bejegyzési kérelmet (...) ügyvéd nyújtotta be az illetékes földhivatalba.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ezen körülmények után vált világossá számára, hogy az eladók részére (...) a vételárat nem fizette meg, így a megállapodás 2./ pontjában foglalt feltételek nem teljesültek, a megállapodás hatályát vesztette és ezért nincs kinek vagy miért fizetni. Előadta továbbá, hogy több földügy kapcsán (...) szemben indult büntetőeljárás, amiben ő is érintett lett, kérte továbbá (...) tanúkénti meghallgatását.
Vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. június 21. napján meghozott határozatával további három hónappal meghosszabbította.
2022. szeptember 6. napján vezető fegyelmi biztos a Pécsi Ügyvédi Kamara hivatalos helyiségében eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatását foganatosította. Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy más – a jelen fegyelmi eljárással össze nem függő – ügyben folyik ellene büntetőeljárás. Előadta, hogy tudomása szerint nem került sor (...) tulajdonjogának bejegyzésére, ő nem készített a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatokat, mert az ügyfelek elmentek tőle. Kérdésre elmondta, hogy külön letéti szerződést nem készített, mert azt a bejelentő ügyvédje készítette. Eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatásakor átadta vezető fegyelmi biztosnak a 2017. január 31. napján kelt adásvételi szerződés egy felek által aláírt és aláírásokat nem tartalmazó példányát, illetve a 2017. május 23. napján kelt megállapodást, mely azonos a bejelentő által becsatolt megállapodással. Ezen megállapodás tartalmazza a letétre vonatkozó rendelkezéseket is. Eljárás alá vont ügyvéd azt állította, hogy ezt az okiratot nem ő készítette, csak kiegészítette azt, majd az aláírások után ellenjegyezte. Kijelentette továbbá, hogy megbízási szerződést sem készített az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy első alkalommal (...) Ft-ot készpénzben fizetett ki (...) részére. Ezt követően a (...) Ft-os összeget 2017 augusztusában fizette ki (...) részére úgy, hogy a kifizetésekről írásos dokumentumot nem készített, de (...) bejelentőt a letéti összeg kifizetéséről telefonon tájékoztatta. Eljárás alá vont ügyvéd a letét kifizetés okául elfogadta (...) indokait.
Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy az eredeti szerződéseket és jóváhagyó határozatot azért adta ki, mert azokat (...) valahol igazolásul be kellett mutatnia.
Eljárás alá vont ügyvéd a letét bejelentési kötelezettség elmulasztását indokolni nem tudta, elismerte továbbá, hogy tudatában volt annak, hogy a megállapodás 2./ pontja szerint a tulajdonjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését követően lett volna jogosult a letétet kifizetni. Eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy bejelentő tudomással bírt arról, hogy a letéti összeg már nincs az ő birtokában.
Eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatásakor csatolta a (...) Megyei Rendőrfőkapitányság (...). bü. számú kutatási és lefoglalási jegyzőkönyvét.
Vezető fegyelmi biztos 2022. szeptember 20. napján B.12/2022. sz. határozatával fegyelmi eljárást rendelt el (...) ügyvéddel szemben, az alábbiakat állapítva meg.
1. Eljárás alá vont ügyvéd az általa 2017. január 31. napján szerkesztett és ellenjegyzett, a (...) hrsz-ú termőföldnek minősülő ingatlan adásvételéhez kapcsolódóan 2017. május 23. napján szerkesztett egy megállapodást (...) vevő és (...) elővásárlásra jogosult bejelentő között. A megállapodás értelmében (...) vevő vállalta, hogy kártérítés ellenében megfizet (...) bejelentőnek (...) Ft összeget, ha eláll elővásárlási jogától, továbbá ezen összeg letétbe helyezését vállalta dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára. A megállapodás 5./ pontja értelmében a (...) Ft letéti összeg kifizetése (...) vevő tulajdonjogának bejegyzését követő 15. napon belül volt esedékes banki átutalás formájában. Felek megállapodtak abban is, hogy amennyiben (...) vevő tulajdonjogot nem szerez, úgy a megállapodás hatályát veszti és eljárás alá vont ügyvéd a letevő részére köteles a letét összegét banki átutalás útján visszafizetni.
2. Vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy 2017. június 8. napján eljárás alá vont ügyvéd (...). sz. ügyvédi letéti számláján jóváírásra került (...) Ft, az utalás közleményében (...) hrsz szerepel. Megállapítást nyert, hogy a (...) Megyei Kormányhivatal 2017. 06. 12. napján (...) vevő tulajdonszerzését jóváhagyta, a becsatolt tulajdoni lap szerint (...) vevő a tulajdonjogot 2020. március 12. napján szerezte meg.
3. Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd a nála letétbe helyezett (...) Ft-ból 2017 augusztusában (...) Ft-ot nem a jogosult (...) részére fizette meg, hanem (...) vevő részére.
4. Vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy (...) bejelentő több alkalommal felszólította eljárás alá vont ügyvédet a letéti összeg kifizetésére, aki azonban ezen felhívásokra nem válaszolt.
Vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem készített megbízási szerződést, ezzel megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem készített letéti szerződést, ezzel az Üttv. 47. § (2) bekezdésében foglaltakat sértette meg. Eljárás alá vont ügyvéd nem a megállapodás szerint fizette ki a (...) Ft letétet, ezzel megsértette az Üttv. 48. § (1) bekezdésében foglaltakat, elmulasztotta az Üttv. 51. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét és megsértette az Üttv. 53. § (3) bekezdése és a (2) bekezdésben foglaltakat amikor az eredeti okiratokat kiadta a vevő részére akként, hogy ő eredeti példánnyal már nem rendelkezik. Vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a fenti cselekményekkel 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a Pécsett, 2023. január 12. napján meghozott 198/2023. PRFB számú határozatával az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatására a jelen fegyelmi tanácsot jelölte ki.
Eljáró Fegyelmi Tanács elnöke jelen fegyelmi ügy iratait 2023. január 16. napján vette át.
A Fegyelmi Tanács tagjai részéről kizáró ok nem merült fel.
Fegyelmi Tanács 2023. március 21. napján délután 14 órakor fegyelmi tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont ügyvéd személyesen nem jelent meg, távolmaradását előzetesen bejelentette.
Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok, a lefolytatott bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg.
(...) eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 31. napján (...) vevő és eladók között adásvételi szerződést készített és jegyzett ellen, melynek tárgya a (...) hrsz alatt felvett termőföldnek minősülő ingatlan volt.
Az adásvételi szerződés 60 napos kifüggesztése alatt 2017. 04. 06. napján (...) (...) lakos bejelentő elővásárlási jogával élve fenti ingatlanra elfogadó nyilatkozatot tett.
Eljárás alá vont ügyvéd 2017. 05. 23. napján Megállapodás elnevezésű okiratot szerkesztett és jegyzett ellen. Ezen okirat szerint (...) vevő vállalta (...) Ft kártalanítás megfizetését, (...) bejelentő vállalta, hogy külön okiratban elővásárlási jogáról lemond, elfogadó nyilatkozatát visszavonja és ezen nyilatkozatokat 3 napon belül megküldi az illetékes agrárkamara részére. A megállapodás 2./ pontjában a kártalanítási összeg kifizetésének esedékességét a vevő tulajdonjog-szerzéséhez kötötték akként, hogy annak végső határidejeként az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől számított 15. napot határozták meg. Felek akként rendelkeztek, hogy a megállapodás hatályát veszti, ha vevő a tulajdonjogot nem szerzi meg.
A Megállapodás 5./ pontja szerint a letétből banki átutalás útján volt köteles eljárás alá vont ügyvéd (...) bejelentő részére kifizetni a kártalanítás összegét, melynek határideje (...) vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 15 napon belül volt. A Megállapodás ugyanezen pontja szerint amennyiben a tulajdonjog bejegyzése meghiúsul, a letéti összeget 15 napon belül a letevő (...) részére kellett visszafizetni.
Megállapítást nyert, hogy 2017. 06. 08. napján (...) Ft összeg került jóváírásra eljárás alá vont ügyvéd (...) számú ügyvédi letéti számláján, az utalás közleményben (...) hrsz feltüntetésével.
Megállapítható volt, hogy a (...) Megyei Kormányhivatal 2017. 06. 12. napján kelt határozatával jóváhagyta (...) vevő tulajdonszerzését.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd (...) – kérésére – az adásvétellel kapcsolatos okiratok valamennyi eredeti példányát kiadta. Eljárás alá vont ügyvéd a nála letétbe helyezett kártalanítási összeget pedig két részletben, első alkalommal (...) Ft összeget 2017 júniusában, majd augusztusban (...) Ft összeget (...) részére visszafizette, elfogadva azon indokot, melyet (...) előadott.
Megállapítható volt, hogy (...) tulajdonjoga (...) 3 hrsz alatti ingatlan 16292/48198 tulajdoni részére adásvétel jogcímén 2020. 03. 12. napján bejegyzésre került.
Eljárás alá vont ügyvéd a letét szabálytalan kifizetésével kapcsolatos fegyelmi felelősségét nem vitatta.
A vezető fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Eljáró Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a jelen fegyelmi eljárásban vizsgált Megállapodás elnevezésű okiratot eljárás alá vont ügyvéd 2017. május 23. napján készítette és ellenjegyezte. A letétkezelés szabályainak megsértése miatti bejelentés 2022. március 16. napján érkezett a Pécsi Ügyvédi Kamarához.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy Vezető Fegyelmi Biztos azon indítványai tekintetében, melyeket a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradására, a letéti szerződés hiányára, a letét elektronikus letéti nyilvántartásba történő bejelentésének elmulasztására, az eredeti okiratok jogosulatlan kiadására alapítottan terjesztett elő, fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok áll fenn. Ezen indítványok esetében az elévülés kezdő időpontja 2017. május 23. napja volt, melyhez képest az elévülés 2020. május 23. napján bekövetkezett. Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, ezért az elévülés, mint fegyelmi felelősséget megszüntető ok miatt bizonyítás lefolytatása ezen indítványok tekintetében nem volt lehetséges.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a Megállapodás 5./ pontja eljárás alá vont ügyvédet terhelő olyan letétkezeléssel kapcsolatos kötelezettséget határozott meg, melynek teljesítéséhez kapcsolódó fegyelmi felelősségre vonhatóság vonatkozásában az elévülés még nem következett be, ezért vezető fegyelmi biztosnak a jogosulatlan letétkifizetése miatt előterjesztett indítványa alapján a bizonyítási eljárás lefolytatása indokolt volt az alábbiak miatt.
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a vevő (...) 2020. március 12-ei tulajdonjog szerzését követően eljárás alá vont ügyvéd 2020. március 27. napjáig tehetett volna eleget a letétkifizetési kötelezettségének, mely határidőt elmulasztotta, ezért ezen mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi felelősségének elévülése ezen a napon kezdődik. A bejelentés 2022. március 16. napján érkezett a Pécsi Ügyvédi Kamarához, még elévülési időn belül.
Fentiek alapján Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható abban, hogy megsértette a fent körülírt Megállapodás 5./ pontjában foglaltakat, mert a letétet nem a Megállapodásban meghatározott időpontban és arra jogosult személynek fizette ki. Megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd erre vonatkozó kifizetési bizonylatot nem is tudott bemutatni, elmondása szerint már 2017 augusztusában kifizette a (...) Ft-ot az arra nem jogosult (...) vevő részére.
A bizonyítékok értékelése körében Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2022. szeptember 6. napján foganatosított személyes meghallgatása során elmondta, hogy tisztában volt a letét kifizetésének feltételeivel. Kérdésre akként nyilatkozott, hogy tudomása szerint (...) tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasították, azonban ezen állítását alátámasztó okiratot nem tudott csatolni, ezért Fegyelmi Tanács a fegyelmi felelősség alóli mentesülésként ezt a védekezését elfogadni nem tudta. Fegyelmi Tanács nem találta indokoltnak teljesíteni eljárás alá vont ügyvédnek (...) tanúkénti meghallgatására irányuló bizonyítási indítványát, mert álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a letét kifizetéséről tudott-e a bejelentő vagy sem. Ez a körülmény sem mentesítheti eljárás alá vont ügyvédet a szabálytalan letétkifizetés miatti fegyelmi felelősség alól.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentebb részletezett magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert magatartása az alábbi jogszabályi és kamarai szabályzati rendelkezéseket sérti:
Az Üttv. 107. § a) bekezdése alapján:
„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha......
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy”
Az Üttv. 48. § (1)–(2) bekezdése alapján:
„48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.”
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával a legsúlyosabb fegyelmi vétséget követte el. Annak ellenére, hogy tisztában volt a letét kifizetésének feltételeivel, annak kifizetése előtt nem győződött meg arról, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre került-e, azt jogosulatlan személy részére kifizette.
Fegyelmi Tanács véleménye szerint eljárás alá vont ügyvéd magatartása a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályokat megsérteni csak szándékosan lehet. Fegyelmi Tanács álláspontja szerint egyszeri szabályszegés valósult meg, ezért egy rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd javára, hogy több évtizedes ügyvédi tevékenysége során egyetlen alkalommal marasztalták fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírsággal, továbbá azt, is, hogy ügyvédi kamarai tagságáról (...) napjával önként lemondott. Súlyosító körülményként értékelte viszont Fegyelmi Tanács a letétkezelés szabályainak megsértését, különös tekintettel a letét magas összegére.
Fegyelmi Tanács a fenti körülmények mérlegelésével a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását tartotta indokoltnak, annak a jogszabályban meghatározott legkisebb időtartama meghatározásával.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítást nyert, ezért a Fegyelmi Tanács marasztalta 80.000 Ft eljárási átalányköltség megfizetésére.
A jelen határozat az Üttv. 114. §, 107. § a) pontja, az elévülés tekintetében a 112. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a FESZ 42.2. pontja, a jogkövetkezmény tekintetében az Üttv. 108. § e) pontja és 109. § (6) bekezdése rendelkezésein alapul.
A határozat elleni jogorvoslati lehetőség az Üttv. 135. §, a fellebbezés előterjesztésének módja az Üttv. 144. § (4) bek. és a FESZ 6.1. pontjában foglalt rendelkezéseken alapul.
A Fegyelmi Tanács a fent kifejtettekre tekintettel döntött az eljárás költségeinek viseléséről a FESZ 40.2. a) pontja alapján.
Záradék: A döntés 2023. május 13. napján jogerőre emelkedett.