A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsa a Pécsett, 2023. március 30. napján megtartott tárgyalásán meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért (...)) Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot és az eljárással felmerült 80.000 (nyolcvanezer) Ft összegű átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül fizesse be a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki átutalással teljesítse
(...) bejelentő 2022. április hónap 4. napján bejelentést tett (...) ügyvéd ellen, amelyben előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által, a bejelentő megbízása alapján szerkesztett – egy végrendelet megtámadása iránti – keresetlevél hiányosan lett beadva a bíróságra, emiatt a bíróság hiánypótlást rendelt el, és a bejelentő által két alkalommal is benyújtott hiánypótlást a bíróság elutasította. A bejelentő a bejelentésében nehezményezte tovább, hogy az eljáró ügyvéd az ügy kapcsán nem volt hajlandó több, a bejelentő által felajánlott írásos bizonyítékot a perbe becsatolni, noha a bejelentő álláspontja szerint ezek a bizonyítékok az ügy előmenetelét elősegítették volna. A bejelentő sérelmezte azt is, hogy az eljáró ügyvéd nem vette figyelembe, hogy a bejelentő az örökhagyóval szóbeli öröklési szerződést kötött, valamint azt sem, miszerint a per tárgyát képező végrendelet tartalmát egy idegen személy diktálta a végrendeletet készítő ügyvédnek.
A bejelentő hangsúlyozta a bejelentésében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hibás teljesítéséből fakadóan a bírósági eljárás nem indult meg, miközben a bejelentő kifizetett 200.000 Ft ügyvédi munkadíjat. Bejelentő álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek hibátlan keresetet kellett volna a bíróságra beadnia, vagy amennyiben mégis hiánypótlásra kerül sor, úgy a hiánypótlás beadása is a kereset részét kellett volna képezze, hiszen akkor teljesül a kereset megírására vonatkozó ügyvédi megbízás, ha a bíróságon az ügy aktívan elindul.
Kérte ügyének kivizsgálását.
A Fegyelmi biztos a Pécsett, 2022. október 18. napján kelt B.15/2022. határozatával a benyújtott panasz alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mert állápontja szerint a megbízott ügyvéd a saját munkájáért a felelősségét előre nem zárhatja ki teljes körűen, nem kérheti a megbízójától a keresetlevél jóváhagyását annak megírása előtt, és a megbízott ügyvéd munkájával kapcsolatban a felmentés megadását. Nagyban rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat, ha az ügyvéd már előre kizárja a felelősségét az általa szerkesztett keresetlevél befogadásra való alkalmasságáért, előre kiköti, hogy az esetleges hiánypótlást csak külön díjazás ellenében vállalja teljesíteni, és egyebekben a keresetlevél megszerkesztése és beadása iránt vállalt ügyvédi megbízást akkor is teljesítettnek kell tekinteni, és jár a teljes megbízási díj, ha a bíróság a keresetlevelet hiánypótlára adja vissza, avagy visszautasítja, függetlenül attól, hogy arra kinek a hibájából került sor.
A fegyelmi biztos szerint nincsen lehetősége arra sem a megbízott ügyvédnek, hogy a tényvázlatban teljeskörűen kizárja a polgárjogi és büntetőjogi felelősségét valamennyi a megbízással kapcsolatos, vagy bármely jogcímen érvényesített kártérítés, sérelemdíj követelés tekintetében.
Eljárást kezdeményező határozatában utalt arra, hogy a felvett ügyvédi tényvázlatok tartalmunkat tekintve formanyomtatványok, ezért a fegyelmi eljárásban szükséges vizsgálni, hogy a tényvázlatnak a megbízott ügyvéd kárfelelősségére vonatkozó rendelkezései egyedileg megtárgyalásra kerültek-e a bejelentővel, azok általános szerződési feltételnek minősülnek-e az eljárás alá vont ügyvéd részéről vagy sem.
Fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata rögzíti, hogy tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat során nem állt rendelkezésre sem a keresetlevél, sem pedig az eljáró bíróság hiánypótlásra felhívó végzése, így nem volt tisztázható, hogy a hiánypótlási felhívás kiadására, majd a keresetlevél visszautasítására milyen ok vezetett, így a fegyelmi eljárás feladata annak tisztázása, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hibájából került-e sor a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlás kibocsátására.
A Fegyelmi biztos álláspontja szerint a bejelentő nem hivatkozhat alappal arra, hogy az általa jelzett, vagy rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat eljárás alá vont ügyvéd nem használta fel a keresetlevél megírásához, vagy nem csatolta be a perbe, tekintettel arra, a bejelentő a keresetlevél tartalmát és annak mellékleteit annak beadása előtt megismerte, és kinyilatkozta, hogy az abban foglaltak a szándékának megfelelnek, azokkal egyetért. E körben fegyelmi biztos nem indítványozta eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, és a bejelentő meghallgatása alapján az alábbi tényállást állapította meg:
(...)
Eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő között 2021. augusztus 23. napján ügyvédi megbízás jött létre, melynek keretében a bejelentő egy végrendelet megtámadása iránti keresetlevél elkészítésével bízta meg eljárás alá vont ügyvédet 200.000 forint ügyvédi munkadíj ellenében.
A megbízás elfogadásakor eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta ügyfelét, hogy a kereset megírása további egy hónapot fog igénybe venni. Eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő abban állapodtak meg, hogy amennyiben a perben hiánypótlásra kerül sor, úgy annak külön ügyvédi díja van, és amennyiben a külön ügyvédi díjat a bejelentő felszólításra nem fizeti meg, úgy ügyvéd felmondja a megbízást, és a bejelentő ez esetben maga vállalja a hiánypótlást teljesíteni.
A 2021. augusztus 23. napján kelt tényvázlat már a keresetlevél elkészítése előtt azt rögzíti, hogy az ügyvéd eljárásával a bejelentő egyetért, azt jóváhagyja, a leírtak megfelelnek a valóságnak, a megbízás „teljesítve” a kereset megírásával, így a kifizetett ügyvédi díj „ezennel felhasználva”. Eljárás alá vont ügyvéd már ekkor teljeskörűen kizárta a polgárjogi és büntetőjogi felelősségét valamennyi a megbízással kapcsolatos, vagy bármely jogcímen érvényesített kártérítés, sérelemdíj, és minden egyéb tekintetében.
Az adott ügyben az eljárás alá vont ügyvéd mindennemű felelősségének kizárását a későbbiekben keletkezett további három tényvázlat is tartalmazza.
A 2021. szeptember 9. napján, és a 2021. október 11. napján kelt és a bejelentő aláírását is tartalmazó tényvázlatok szerint a bejelentő által az eljárás alá vont ügyvédnek átadott iratok, és szolgáltatott adatok hiányosak, amelyek hiányában az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet megírni nem tudja, és ha a bejelentő az általa vállalt adatok pótlását nem teljesíti, az érinti a kereset beadhatóságát. A felek kikötötték, hogy amennyiben a bejelentő a hiányzó adatokat nem pótolja, akkor az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet ezen adatok hiányában is benyújtja a bíróságra 2021. november 10. napjáig. A 2021. október 11. napján kelt tényvázlatban az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő ismételten megerősítették, hogy az ügyvédi megbízás csak a keresetlevél megírására és benyújtására terjed ki, további feladat elvégzésére eljáró ügyvéd csak a bejelentő felkérése alapján köteles. Ugyanezen a napon a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között egy külön íven szerkesztett ügyvédi megbízási szerződés is létrejött, amely ugyancsak azt rögzíti, hogy az ügyvédi megbízás csak a keresetlevél megírására és bírósági benyújtására terjed ki, amelynek a díja 200.000 Ft.
Eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet a bíróságra benyújtotta, erről a bejelentőt 2021. november 8. napán e-mailben értesítette, amelyhez csatolta a keresetlevelet és mellékelteket.
2021. november 11. napján újabb tényvázlat felvételére került sor a felek között, amelyben a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd megállapodott, miszerint az ügyvédi megbízást 2021. november 15. napjával közös megegyezéssel megszüntetik, és ezt követően a bejelentő maga vállalja minden további peres irat elkészítését és bíróságra történő beadását.
Rögzítésre került továbbá, hogy a bejelentő ismételten jóváhagyta eljárás alá vont ügyvéd eddigi eljárását, és maga vállalja az esetleges hiánypótlás teljesítését, visszautasítás esetén annak ismételt beadását azzal, hogy a kereset el- vagy visszautasítása esetén is teljesítettnek tekintik az ügyvédi megbízást. A tényvázlat szerint a bejelentő a keresettel és mellékleteivel egyetért, valamint az eljárás alá vont ügyvéd ismételten kizárta mindennemű felelősségét a megbízással kapcsolatos vagy bármely jogcímén érvényesített kártérítés, sérelemdíj, és minden egyéb tekintetében.
Ezen a napon a bejelentő átadta eljárás alá vont ügyvédnek a költségmentességi nyomtatványt, de a mellékleteit nem, és a felek megállapodtak, hogy amennyiben erre 2021. november 15. napjáig nem kerül sor a mellékeltek és a napló oldalak bejelentő általi megküldésére, akkor a megbízás megszűnésére tekintettel a bejelentőnek kell benyújtania a bíróságra mellékleteket és a napló oldalakat.
2021. november 12. napján kelt e-mail levélben eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a költségmentességi nyomtatványt, adóigazolást és a napló oldalakat beadta a bíróságra.
A hiánypótlásra szóló felhívást bejelentő az ügyvédi megbízás megszűnése után kapta kézhez, annak teljesítésére azonban újabb megbízási szerződés nem jött létre, így azt a bejelentő maga nyújtotta be a bíróságra.
Megállapítja a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által felvett ügyvédi tényvázlatok tartalmukat tekintve formanyomtatványok, az adott ügyre nem vonatkozó szövegrészeket is tartalmaz.
A fegyelmi tanács a fenti tényállást az alábbiak szerint értékelt és mérlegelt bizonyítékok alapján állapította meg.
Fegyelmi biztos 2022. október 18. napján kelt határozata azon részében megalapozott, mert eljárás alá vont ügyvéd magatartása sértette az Üttv. 28. § (6) bekezdésébe és a ÜESZ. 5.4. pontjában foglaltakat.
Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, a 2022. április 14. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy kizárólag egy keresetlevél megírását vállalta (...). Mivel a bejelentő többet nem tudott fizetni, ezért ezt követően megegyeztek a megbízás megszüntetésében. Vitatta, hogy eredeti iratokat vett volna át a bejelentőtől. Állítása szerint a bejelentőt folyamatosan tájékoztatta mindenről, a kereset tartalmát leegyeztette az ügyféllel, aki azt jóváhagyta. Ezt követően még beadta a bíróságra az ügyfél által kiválogatott napló oldalakat, és a költségmentességi iratokat, és 2021. november 15. napján bejelentette a bíróságon a megbízása megszűnését.
Eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozatához csatolta a bejelentővel folytatott e-mail levelezést, megbízási szerződést, és ügyvédi tényvázlatokat. Kérte az eljárás megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács a 2023. március 30. napján megtartott tárgyaláson tanúként hallgatta meg a bejelentőt, akinek nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy a keresetlevél benyújtásában állapodtak meg az eljárás alá vont ügyvéddel, melyet ő maga is látott, azt az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a részére.
Megállapítható volt továbbá, hogy a hiánypótlásra szóló felhívást a bíróságtól már az ügyvédi megbízás megszűnése után kapta meg a bejelentő, aki erről egyeztetett is eljárás alá vont ügyvéddel, de ennek benyújtására az ügyvédi munkadíj miatt újabb megbízást nem kötöttek, így azt a bejelentő maga teljesítette. Eljárás alá vont ügyvéd tehát a hiánypótlást teljesíteni nem tudta.
Erre tekintettel a fegyelmi tanács nem látta bizonyítottnak azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette volna az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és a ÜESZ 13.3.a) pontjában foglaltakat.
A bizonyítási eljárás lefolytatását követően fegyelmi biztos végindítványában részben tartotta fenn az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat. A fegyelmi tárgyaláson elhangzottakra tekintettel nem tartotta fenn Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az ÜESZ 13.3.a) pontjában foglaltak megsértése miatti indítványát,
Indítványozta, hogy a fegyelmi tanács (...) felelősségét két rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapítsa meg, mert eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi törvény 28. § (6) bekezdésében és az Etikai Szabályzat 5.4. pontjában foglaltakat.
Álláspontja szerint a megbízott ügyvéd előre a saját munkájáért a felelősségét nem zárhatja ki teljeskörűen. Még a keresetlevél megírása előtt nem kérheti a megbízójától annak jóváhagyását, és a megbízott ügyvéd munkájával kapcsolatban a felmentés megadását. Nagyban rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat, ha az ügyvéd már előre kizárja a felelősségét az általa szerkesztett keresetlevél befogadásra való alkalmasságáért, előre kiköti, hogy az esetleges hiánypótlást csak külön díjazás ellenében vállalja teljesíteni, és egyebekben a keresetlevél megszerkesztése és beadása iránt vállalt ügyvédi megbízást akkor is teljesítettnek kell tekinteni, és jár a teljes megbízási díj, ha a bíróság a keresetlevelet hiánypótlára adja vissza, avagy visszautasítja, függetlenül attól, hogy arra kinek a hibájából került sor.
Nincsen lehetősége arra sem a megbízott ügyvédnek, hogy a tényvázlatban teljeskörűen kizárja a polgárjogi és büntetőjogi felelősségét valamennyi a megbízással kapcsolatos, vagy bármely jogcímen érvényesített kártérítés, sérelemdíj követelés tekintetében.
Mindezekre tekintettel fegyelmi biztos indítványozta, hogy a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírságot szabjon ki és kötelezze az eljárás során felmerült költségek viselésére.
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványát alaposnak ítélte meg, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bizonyítottnak látta a fegyelmi vétség elkövetését.
Megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítése során megsértette az Üttv. 28. § (6) bekezdésében és az ÜESZ. 5.4. pontjában foglaltakat és ezzel eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 28. § (6) bekezdése értelmében a megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható.
Az ÜESZ. 5.4. pontja alapján ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.
A fegyelmi büntetés kiszabásakor a fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvédet korábban már marasztalta azért, mert a tényvázlata nem felel meg a szakmai követelményeknek.
Az eljárási költség megfizetésére kötelezés az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2.a) pontján alapul.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1)–(6) bekezdései biztosítják.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
Záradék: A döntés 2023.06.15. napján emelkedett jogerőre.