A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. július 06. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizesse be a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd Kamarai tagságának bejegyzési ideje: (...) Családi állapota: (...) Eltartottak: (...) Átlag jövedelem: (...)
(...) szám alatti lakos panaszos 2022. augusztus 22. napján kelt és a Pécsi Ügyvédi Kamarához 2022. augusztus 30. napján érkezett beadványában előadta, hogy (...) való kapcsolatából kettő gyermeke született. A felek a bíróság előtt – egyezségben – megállapodtak abban, hogy (...) gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, míg (...) kapcsolattartási jog illeti meg. (...) való 2022. augusztus 07. napján történő láthatás 18 órakor lejárt, azonban a gyermekeket (...) (...) ügyvéd javaslatára nem vitte vissza (...) gondozó szülő részére, annak ellenére, hogy panaszolt ügyvéd tudomással bírt a felek között fennálló jogerős egyezség fennállásáról. Erre tekintettel panaszos kéri az ügy kivizsgálását.
Vezető fegyelmi biztos 2022. szeptember 26. napján eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot B.35/2022. ügyszámon elrendelte, és felhívta eljárás alá vont ügyvédet, az igazoló jelentésének benyújtására.
2022. október 03. napján kelt és a Pécsi Ügyvédi Kamarához ugyanezen a napon érkeztetett beadványában eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette nyilatkozatát és csatolta az ügyben keletkezett iratokat, majd az előzetes vizsgálat során csatolta a (...) Rendőrkapitányság (...). sz. határozatát az eljárás megszüntetéséről, melyet a panaszos tett (...) szemben.
Vezető fegyelmi biztos 2023. január 03. napján kelt határozatában megszüntette az előzetes vizsgálatot arra való hivatkozással, hogy az Üttv. 123. § (1) bek. c) pontja és (2) bek. a) pontja alapján az előzetes vizsgálatot meg kell szüntetni, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem állapítható meg.
A Pécsi Ügyvédi Kamara Elnöke 2023. január 11. kelt iratában a Vezető fegyelmi biztost az Üttv. 124. § (2) bek. alapján utasította a fegyelmi eljárás lefolytatására arra való hivatkozással, hogy a tények pontos tisztázásához további iratok beszerzése szükséges, amelyek ismeretében lehet az ügyben dönteni.
Vezető fegyelmi biztos a 2023. január 26. napján kelt határozatában az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta a Kamara Elnökének 2023. január 11. kelt utasítására tekintettel és fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Határozatában az alábbi ténybeli összefoglalást adta elő:
– (...) bejelentésében előadta, hogy gyermekelhelyezési ügyében a bíróság megállapította a kizárólagos szülői felügyeleti jogát, e tekintetben a (...) egyezséget kötött.
– Eljárás alá vont ügyvéd 2022. augusztus 07. napján (...) megbízásából ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, valamint a (...) Járásbíróság előtt (...). szám alatt jegyzőkönyvben foglalt egyezség megváltoztatása iránti kérelmet terjesztett elő bejelentővel szemben.
– 2022. augusztus 07. napján a gyermekekkel való kapcsolattartása lejárt (...) szülőnél, azonban (...) ügyvéd javaslatára nem vitte haza a gyermekeket. Eljárás alá vont ügyvéd és (...) között 2022. augusztus 07. napján kelt tényvázlatban rögzítésre került, hogy eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta az Ügyfelét az egyezségben rögzítettek be nem tartásának következményeiről, amelyeket a megbízó tudomásul vett és kijelentette, hogy annak következményeit vállalja, azonban (...) a gyermekeket nem fogja visszaadni.
– Panaszos bejelentése alapján rendőri intézkedés történt. 2022. augusztus 10. napján (...) számon kelt rendőrségi jelentés tanúsága szerint: „a telefonbeszélgetés során jól hallható volt, hogy az ügyvéd közli (...), hogy semmilyen körülmények között ne adja át a gyermekeket senki részére.
– A (...). számon kelt rendőrségi jelentéssel szemben eljárás alá vont ügyvéd panaszt terjesztett elő, azonban a panaszt a kamara felé nem csatolta, továbbá nem csatolta a panaszt elbíráló határozatot sem.
Jogi összefoglalás:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bek. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az ügyben eljáró fegyelmi tanácsot 2023. február 01. napján kijelölte.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd írásban és személyesen tett nyilatkozatai, a panaszos írásbeli beadványa és csatolt okiratai, (...) tanú előadása, és a (...) Rendőrkapitányság (...). számon 2022. augusztus 10 napján kelt rendőri jelentése alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
(...) panaszosnak (...) való kapcsolatából (...). napján (...) utónevű és (...) napján (...) utónevű gyermeke született. Felek a szülői felügyeleti jog gyakorlása kapcsán egyezséget kötöttek a (...) Járásbíróság előtt 2022. február 21. napján, amely egyezségüket a bíróság jóváhagyott. A felek az egyezségben abban állapodtak meg, hogy (...) fogja kizárólagosan gyakorolni a szülői felügyeleti jogot a gyermekek felett.
2022. augusztus 07. napján a gyermekek láthatása 18 órakor lejárt a külön élő (...) szülőnél, azonban a megadott határidőig a gyermekeket (...) nem adta vissza az édesanyának, így (...) rendőrségi intézkedést kért az ügyben.
2022. augusztus 10. napján (...). számon kelt rendőri jelentés szerint (...) közölte az intézkedésben részt vevő rendőrökkel, hogy (...) bántalmazza a gyermekeket, amely miatt feljelentést tett a rendőrségen és emiatt nem adja vissza részére a gyermekeket. A rendőri intézkedés alatt (...) telefonon felvette a kapcsolatot eljárás alá vont ügyvéddel, majd a telefont átadta az intézkedő rendőr részére.
Eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta az intézkedő rendőrt, hogy Ügyfele feljelentést tett (...) ellen kiskorú veszélyeztetése miatt, amelynek elbírálása még nem történt meg. Ekkor a rendőr arról tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy amíg érdemi döntés nem születik a feljelentés ügyében, addig a felek között létrejött és jogerős egyezség van érvényben, amely szerint a gyermekeket át kell adni (...) részére.
Eljárás alá vont ügyvéd az intézkedő rendőrnek azt hozta tudomására, hogy egy bántalmazó anyának nem fogják átadni a gyermekeket, majd miután újra Ügyfelével, (...) beszélt, azt a tanácsot adta Ügyfelének, hogy semmilyen körülmények között ne adja át a gyermekeket senki részére, amely kijelentés az intézkedő rendőr által hallható volt.
Eljárás alá vont személy, bejelentő és tanú nyilatkozatai és csatolt egyéb iratok tartalma:
Panaszos bejelentésében előadta, hogy (...) való kapcsolatából kettő gyermeke született. A felek a bíróság előtt – egyezségben – megállapodtak abban, hogy (...) gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, míg (...) kapcsolattartási jog illeti meg. (...) való 2022. augusztus 07. napján történő láthatás 18 órakor lejárt, azonban a gyermekeket (...) – (...) ügyvéd javaslatára nem vitte vissza (...) gondozó szülő részére, annak ellenére, hogy panaszolt ügyvéd tudomással bírt a felek között fennálló jogerős egyezség fennállásáról. Bejelentéséhez csatolta a 2022. augusztus 10. napján kelt rendőri jelentést.
A 2022. augusztus 10. napján (...).id. számon kelt rendőri jelentés az alábbiakat tartalmazza: (...) elmondta, hogy feljelentést tett (...) ellen kiskorú veszélyeztetése miatt, és amíg azt el nem bírálják, addig a gyermekeket nem adja vissza az (...) részére. A rendőrök felhívták (...) figyelmét, hogy amíg a feljelentés ügyében érdemi döntés nincs, addig a felek korábbi jogerős egyezsége van érvényben, így a gyermekeket át kell adni az (...) részére. (...) felhívta eljárás alá vont ügyvédet telefonon, majd a telefont átadta a rendőrnek. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta az intézkedő rendőrt, hogy a feljelentés megtörtént, érdemi döntés az ügyben nincsen, majd eljáró ügyvéd kijelentette, hogy nem adják át a gyermekeket. Ezt követően az intézkedő rendőr hallotta, amint eljárás alá vont ügyvéd azt tanácsolja (...), hogy semmilyen körülmények között ne adja át a gyermekeket senki részére.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai és csatolt iratai:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
Írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy 2022. július 28. napján megbízást kapott (...) (...) szemben feljelentés megtétellére kiskorú veszélyeztetése miatt. Tényvázlatában tájékoztatta a megbízót a (...) Járásbíróság (...). sz. jegyzőkönyvben foglalt egyezség betartására, tanácsolta, hogy a feljelentés ellenére a gyermekeket vissza kell adni az (...) részére az egyezségben foglaltak szerint, továbbá tájékoztatta az egyezség be nem tartásának jogkövetkezményeiről is. Megbízó ezen tájékoztatásokat és tanácsot tudomásul vett, és vállalta annak esetleges jogkövetkezményeit is.
Előadta, hogy a rendőri jelentéssel szemben panasszal élt, mivel a jelentésben szereplő mondatok nem úgy hangzottak el, ahogy azt a jelentés tartalmazza. Ügyfelei érdekét képviselte, a jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a gyermekek biztonságba helyezése a bántalmazás okán nem jogellenes a megsértése az egyezségben foglaltaknak.
Írásbeli nyilatkozatának alátámasztására csatolta a 2022. július 23. napján kelt ügyvédi tényvázlatát, a 2022. augusztus 07. napján kelt ügyvédi tényvázlatát, 2022. július 28. napján kelt írásbeli feljelentést, 2022. augusztus 22. napján (...). számon kelt Gyámügyi Osztály által készített jegyzőkönyvet.
Csatolta továbbá a (...) Rendőrkapitányság (...). szám alatt 2022. november 07. napján kelt határozatát (...) szemben folytatott kk. elhelyezése megváltoztatásának vétsége miatti eljárás megszüntetéséről.
Továbbá csatolta a 2022. augusztus 20. napján kelt panasz beadványát a rendőri jelentéssel szemben, illetőleg a 2023. január 31. napján kelt beadványát, amelyet a (...) Járási Ügyészségnek címzett a panasz elbírálásának elmaradása végett.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy (...) elleni eljárás jogerősen befejeződött, (...) bejelentő ellen kk. veszélyeztetése miatti eljárás folyamatban van, (...) megbízásából indított gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per jelenleg felfüggesztésre került bejelentő elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Előadta, hogy az igazoló jelentés tartalma szerint valóban beszélt ügyfelével a jelentésben írt időben és helyen, azonban a felek között felfokozott hangulat uralkodott, tudomása szerint a telefon kihangosítva nem volt. Állítása szerint olyan állítást nem tett, amelyet a rendőri jelentés tartalmaz, azonban a gyermeke veszélyeztetettsége miatt aggodalmának adott hangot, ha a gyermek visszakerülne az (...), akkor újra bántalmazásnak lehetne kitéve. A telefonbeszélgetés alkalmával elmondta ügyfelének, hogy a hatályos döntés szerint a gyermekeket vissza kell adni (...).
(...) tanú: nem emlékszik a pontos időpontra, de elmondása szerint 2022. augusztus elején a (...). szám alatti ingatlan előtt rendőrök vártak rá, hogy a két nagyobb gyermekét visszavigyék panaszoshoz tekintettel arra, hogy 2022. augusztus 07.én lejárt (...) láthatás. Előadta, hogy szóváltásba keveredett a rendőrökkel, mert (...) külsérelmi nyomokat talált a gyermekeken, amelyből arra következtetett, hogy panaszos bántotta a saját gyermekeit és erre tekintettel nem akarta átadni a gyermekeket (...). A rendőrökkel való szóváltás közben (...) felhívta telefonon eljárás alá vont ügyvédet és kérte tanácsát ez ügyben, de pontosan nem emlékszik a telefonos beszélgetésre. A telefonos beszélgetés közben a telefont a tanú átadta eljárás alá vont ügyvédnek, hogy az beszéljen a rendőrrel. Előadja, hogy nem hallotta a rendőri beszélgetést, és miután a rendőr visszaadta a telefonját, utána a tanú ugyan beszélt ügyvédjével, de annak tartalmára már nem emlékszik. Tanú szóbeli előadásában előadja, hogy neki volt az az álláspontja, hogy nem adja vissza a gyerekeket, nem emlékszik már, hogy eljárás alá vont ügyvéd milyen kifejezést használt, de akkor tanú közölte eljárás alá vont ügyvéddel, hogy a gyerekeket nem adja vissza. Tanú előadja, hogy a rendőr nem hallhatta azt, hogy a tanú mit beszél az ügyvédjével, ő sem hallotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mit beszél a rendőrrel.
(...) Járási Ügyészség 2023. június 19. napján (...). számon kelt irata szerint 2023. április 30. napjáig tájékoztatást kért a (...) Rendőrkapitányságtól a panasz elbírálása végett, amelyre az a tájékoztatás érkezett, hogy a nyomozó hatóság megküldte a 2023.04.20. napján kelt és eljárás alá vont ügyvédnek címzett átiratát, amely szerint a jelentésben foglaltak az intézkedés során történteket helyesen tartalmazzák.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. Álláspontja szerint megállapítható, hogy a (...)számon (...) 2022.08.10. napján kelt rendőri jelentésben foglaltak szerint eljárás alá vont ügyvéd mind az intézkedő rendőrnek, azt követően pedig ügyfelének is azt mondta, hogy semmilyen körülmények között ne kerüljenek a gyermekek átadásra senki részére. A (...) Rendőrkapitányság átiratában megállapították, hogy a jelentésben foglaltak az intézkedés során történteket helyesen tartalmazzák, így mindezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és indítványozta, hogy a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás büntetést alkalmazzon. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy eljárás alá vont ügyvéd (...) eltartására köteles, súlyosító körülményként nem kért figyelembe venni semmit.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapítására vonatkozóan az alábbiakat rögzíti:
(...) panaszosnak (...) való kapcsolatából (...). napján (...) utónevű és (...). napján (...) utónevű gyermeke született. Felek a szülői felügyeleti jog gyakorlása kapcsán egyezséget kötöttek a (...) Járásbíróság előtt 2022. február 21. napján, amely egyezségüket a bíróság jóváhagyott. A felek az egyezségben abban állapodtak meg, hogy panaszos fogja kizárólagosan gyakorolni a szülői felügyeleti jogot a gyermekek felett. 2022. augusztus 07. napján a gyermekek láthatása 18 órakor lejárt a külön élő (...) szülőnél, azonban a megadott határidőig a gyermekeket (...) nem adta vissza az (...).
2022. augusztus 07. napján rendőri intézkedésre került sor (...) lakásánál, amely intézkedésről jelentés készült. A jelentés tartama szerint (...) telefonon felhívta eljárás alá vont ügyvédet és tanácsot kért az ügyben. (...) nem emlékszik az ügyvéddel folytatott telefonbeszélgetés tartalmára, a beszélgetés közben átadta a telefont az intézkedő rendőrnek, majd ezt követően újra (...) vette át a telefon és további beszélgetés után a telefonhívás abba maradt, (...) a gyermekeket nem adta át a gyámügyi előadó és a rendőrök részére.
A rendőri jelentés tartalmazza, hogy a rendőr tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy (...) nem tartja be a (...) Járásbíróság jogerős végzésében foglaltakat, amely a két fél közös megállapodásán alapul. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy feljelentést tettek panaszossal szemben kk. veszélyeztetése miatt, azonban érdemi döntés az ügyben nem született. Eljáró rendőr előadta, hogy erre való tekintettel a felek között fennálló (...) Járásbírósági végzés van érvényben, azaz a gyermekeket panaszosnak át kell adni. Ekkor eljárás alá vont ügyvéd közölte a rendőrrel, hogy „nem gondolom, hogy egy bántalmazó (...) át fogják adni a gyermekeket”. Válaszul közölte a járőr: „hogy a büntetőeljárásban nincs érdemi döntés, így ezt nem lehet kijelenteni, és továbbra is a végzés van érvényben.” Eljárás alá vont ügyvéd közölte: „akkor sem fogják átadni a gyermekeket”.
A jelentés azt is tartalmazza, hogy (...) és eljárás alá vont ügyvéd telefonbeszélgetéséből jól kihallható volt: „az ügyvéd közli (...), hogy semmilyen körülmények között ne adja át a gyermeket senki részére”.
Eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint olyan állítást nem tett, amelyet a rendőri jelentés tartalmaz. (...) tanú nem emlékezett az eljárás alá vont ügyvéddel folytatott telefonbeszélgetés tartalmára. A (...) Rendőrkapitányság (...). ügyszám alatt 2022. augusztus 10. napján tett jelentés közokirat, amelynek valóságtartalmát sem eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, sem (...) tanú előadása nem döntötte meg, amelyre tekintettel a közokiratban foglaltakat valós tényeknek kell elfogadni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a (...) Járásbíróság (...) sz. jegyzőkönyvben foglalt jogerős egyezségével, bírósági határozattal ellentétes magatartásra ösztönözze Ügyfelét, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, szándékosan szegte meg az Üttv. szabályokat, azok jogkövetkezményeinek pontos ismerete és azokban eshetőleges bekövetkezésében belenyugodott.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Záradék: A döntés 2023.09.28. napján jogerőre emelkedett.