A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a Pécsett, 2023. szeptember 14. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Pécsi Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd (...) Személyi körülményeiről egyéb adat nem áll rendelkezésre.
A 219/2023/PRFB sz. fegyelmi ügy előzményeként rögzítendő, hogy (...) a Pécsi Ügyvédi Kamarához 2022. október 3. napján érkezett bejelentést terjesztett elő dr. (...) ügyvéddel szemben. A bejelentő életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll, mely büntetését a (...) tölti jelenleg is.
(...) bejelentő előadta, hogy az ellene (...) napján indult emberölés bűntette miatti eljárásban megbízást adott a védelmének ellátására (...) ügyvédnő részére.
Bejelentő előadta, hogy a megbízás (...) akként történt, hogy (...) bement hozzá a (...) börtönbe, ahol elmondta neki, hogy miért van letartóztatva és megkérdezte tőle, hogy vállalja- e a védelmének ellátását, és ha igen mennyi lenne a munkadíja. (...) elvállalta bejelentő védelmét, aki az ügyvédi munkadíjat (...) – Ft-ban határozta meg és beleegyezett abba, hogy bejelentő csak ingatlana értékesítését követően tudja részére azt megfizetni.
Bejelentő ekkor aláírt egy meghatalmazást, azonban az ügyvédi munkadíjról csak szóbeli megállapodás született a felek között. Bejelentő – állítása szerint – arról nem kapott tájékoztatást, hogy az ellene folyó büntetőeljárásban mire vonatkozik ez a munkadíj, az egész eljárásra, vagy csak esetleg az elsőfokra.
Bejelentő véleménye szerint (...) már akkor mulasztott, amikor az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodásukat nem foglalta írásba és erről később sem tett említést.
Előadta továbbá, hogy (...) levelében (...) Ft-ot követel rajta elmaradt munkadíjként, pedig ő csak (...) Ft munkadíj teljesítését vállalta, amelyből (...) Ft-ot már teljesített, így az általa elismert követelés 680.000 Ft.
Bejelentéséhez mellékelte a fent hivatkozott levelet, továbbá előadta azt is, hogy (...) védői munkáját is kifogásolja, hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 40. § (2) bekezdésére és előadta, hogy (...) nem tett meg mindent a védelme ellátása érdekében, jogszabályi kötelezettségét súlyosan megszegte az elsőfokú tárgyalás során, amikor becsatolt egy „önvallomás” elnevezésű iratot, melyet korábban vele nem egyeztetett és alá sem írta. A bíróság ezt az iratot is bizonyítékként mérlegelési körébe vonta és a terhére értékelte. Bejelentéséhez csatolta az önvallomást is.
Előadása szerint (...) követően, visszadátumozva (...). áprilisra egy 600.000 Ft-os kölcsönszerződést is aláírattatott vele eljárás alá vont ügyvéd, egy későbbi kapcsolattartója javára, akit ő csak (...). szeptemberében ismert meg.
Előadta, hogy ennek az ismerősének a nevére lett bejegyezve a családi házára a haszonélvezeti jog is, mondván, hogy így nem tudnak beköltözni az örökösök. Előadta, hogy ezért ez az ismerőse (...) Ft-ot követel tőle, holott tudja, hogy nem került sor kölcsön adására.
Kérte az ügyének kivizsgálását.
A Pécsi Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa Pécsett, 2022. október 27. napján kelt B.46/2022. számú határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte hivatkozással az Üttv. 119. § (1) b) pontja és a MÜK Fegyelmi Eljárási Szabályzatának 8.2. pontja alapján az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi elkövetésének gyanúja miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. november 19. napján elektronikus úton megküldött igazoló nyilatkozatában előadta, hogy bejelentő képviseletét azért vállalta el, mert egy másik védencének volt a zárkatársa, aki elmondta neki, hogy a bejelentő új ügyvédet szeretne, mivel a kirendelt védőjével és munkájával nem elégedett.
Előadta, hogy a meghatalmazás aláírására a (...) büntetésvégrehajtási intézetben került sor, ahol tájékoztatta a bejelentőt, hogy az elsőfokú eljárásra a munkadíja (...) Ft, amit ő el is fogadott és tény az is, hogy tudomásul vette, hogy a teljes munkadíj kifizetésére akkor kerül sor, amikor a bejelentőnek a néhai férjével közös ingatlana értékesítésre kerül.
Előadta, hogy bejelentő határozottan állította, hogy a (...) halálához nincsen semmi köze, kizárólag a kirendelt védője miatt tett beismerő vallomást, ő pedig hitt az általa elmondottak valóságtartalmának, ennek tudatában látta el a védelmet és kérte a felmentését.
Előadta, hogy a meghatalmazáskor szóba sem került esetleges fellebbezés, vagy további eljárások, felülvizsgálat vagy hagyatéki eljárásban történő képviselet ellátása sem.
Nem vitatja, hogy a bejelentővel csak szóbeli megállapodást kötött a munkadíjról, ezen tényt támasztja alá, hogy levelét úgy kezdi, „hivatkozással a korábbi telefonbeszélgetésünkre”.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy időközben (...) bejelentő visszavonta a meghatalmazást (...) és az új meghatalmazottja (...) kolléga lett, aki nem fizette ki a részére a (...) Ft-ról szóló számláját sem, bár a bejelentő annak jogosságát a bejelentésben is elismeri.
Észrevételében előadta, hogy a bejelentő által tett „önvallomás” elnevezésű irat tartalmazza, hogy azt a bejelentő saját előadásának tekinti, melyet felhatalmazása alapján jogi képviselője szerkesztett meg és jogosult az eljáró hatóság felé beterjeszteni.
Előadta, hogy vitatja azt, hogy a bejelentő megbízásából (...). évben aláíratott volna vele egy (...) Ft-ról szóló kölcsönszerződést, nem vitatja azonban, hogy haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződést szerkesztett (...) és (...) között.
Előadta, hogy a szerződés mindkét fél egyező akaratnyilatkozata alapján készült, a bejelentő a bv. intézetben, (...) pedig (...) az ő irodájában írta alá.
Eljárás alá vont ügyvéd vitatta azt, hogy a bejelentő kapcsolattartója, (...) az ő ismerőse lett volna. Eljárás alá vont ügyvéd tudomása szerint a bejelentő már korábbról is ismerte (...) t, aki rendszeresen utalt a bejelentő részére pénzt, bejelentő pedig megbízta őt a (...) ingatlana karbantartásával.
Eljárás alá vont ügyvéd összegezve előadta, hogy nem követte el a bejelentő által a terhére felróttakat, megjegyezte, hogy a bejelentés alapja egyértelműen az, hogy a bejelentő jelenlegi meghatalmazott képviselője megtagadta még a bejelentő által is elismert munkadíja kifizetését.
Eljárás alá vont ügyvéd vitatta azon bejelentői állítást, hogy ő (...) javára, és bejelentőnek hátrányt okozva járt el. A bejelentő (...) bízta meg a tulajdonát képező ingatlan értékesítésével és a vételár átvételével, aki az első vételárrészletből a bejelentőt terhelő adósságot is kiegyenlítette. Erről eljárás alá vont ügyvéd később szerzett tudomást, mint ahogy arról is, hogy a második vételárrészletet már a fentnevezett (...) ügyvéd vette át, aki jelenleg is a bejelentő meghatalmazottja és eljárás alá vont ügyvédnek járó – bejelentő által is elismert – hátralékos ügyvédi munkadíj kifizetését megtagadta.
Eljárás alá vont ügyvéd indítványozta (...) tanúként történő meghallgatását.
Igazoló jelentéséhez csatolta a haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződést, az ahhoz kapcsolódó megbízási szerződést, illetve tényvázlatot és a (...) Ft-ról szóló ügyvédi munkadíj számláját.
A Vezető Fegyelmi Biztos 2023. január 24. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította, melyet követően (...) bejelentése és az előzetes vizsgálat nyomán 2023. március 23. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Álláspontja szerint a benyújtott bejelentés és mellékletei, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata és annak mellékletei alapján az alábbiak állapíthatóak meg:
1. Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd látta el (...) bejelentő védelmét a (...) Törvényszék előtt az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban.
Megállapította, hogy a meghatalmazás kelte nem állapítható meg, hiszen azt sem a bejelentő, sem pedig eljárás alá vont ügyvéd nem jelölte meg. Megállapította, hogy a büntetőeljárás során eljárás alá vont ügyvéd által aláírtan 2019. április 6. napján kelt keltezéssel eljárás alá vont ügyvéd egy önvallomás elnevezésű okiratot nyújtott be a (...) Törvényszékre.
Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd sem a megbízás elvállalásakor, sem pedig az önvallomás benyújtásakor nem rendelkezett tényvázlattal, így azt nem lehetett megállapítani, hogy a bejelentő pontosan milyen jellegű megbízást adott eljárás alá vont ügyvéd részére, és az sem, hogy az (...) Ft szóban megállapodott munkadíjon felül a megbízás keletkezésekor további munkadíjban megállapodtak-e a felek.
Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fenti eljárás jogerős befejezéséig látta el a bejelentő védelmét, így eljárt a (...) Ítélőtáblán is.
Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2019.11.06. napján „Megállapodás haszonélvezeti jog alapításáról” elnevezésű okiratot szerkesztett és jegyzett ellen (...) haszonélvezeti jogot engedő és (...) haszonélvezeti jog szerző között. Megállapította, hogy ugyanezen napon az okirat szerkesztése okán tényvázlat is készült.
Megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2022. 09. 14. napján (...) Ft összegről ügyvédi munkadíjszámlát állított ki a bejelentő részére.
Az előzetes vizsgálati eljárás adataiból megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalásakor sem megbízási szerződést, sem pedig tényvázlatot nem készített, mely magatartásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdését, amely előírja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) bek. szerint pedig az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd az önvallomás elnevezésű (...). napján kelt iratot saját maga által aláírtan, a terhelt, egyben bejelentő aláírásának hiányában nyújtotta be a törvényszék felé, mellyel megsértette az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 2.3. és 2.4. rendelkezéseit, melyek kimondják, hogy a védelmet ellátó ügyvéd védence előadásához kötve van, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével. Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő előadását cáfolni nem tudta, így azt sem, hogy ezt vele egyeztette volna, melyet alátámaszt az a tény, hogy a bejelentő azt alá sem írta.
Fentiek alapján a Vezető Fegyelmi Biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a fenti rendelkezéseket megsértve 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
2. Megállapíthatónak tartotta továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által sem vitatott (...) Ft munkadíjon felül további (...) Ft munkadíj követelést terjesztett elő a bejelentővel szemben, mely követelést megbízási szerződéssel nem tudta igazolni, így ezzel a magatartásával álláspontja szerint megsértette az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 69. rendelkezését, mely előírja, hogy tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.
Fentiek alapján a Vezető Fegyelmi Biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
3. Megállapította, hogy a bejelentésben foglalt haszonélvezeti jog alapításáról kelt okiratot a bejelentő (...) írta alá, eljárás alá vont ügyvéd csatolta a megbízási szerződést is, ezen okirat kapcsán fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg.
Megállapította, hogy a bejelentő kölcsönszerződéssel kapcsolatos előadása kapcsán sem állapítható meg fegyelmi vétség elkövetése, hiszen azt bejelentő bejelentéséhez nem csatolta, eljárás alá vont ügyvéd pedig vitatta azt, hogy kölcsönszerződést szerkesztett vagy jegyzett volna ellen.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2023. március 31. napján kelt határozatával az elsőfokú fegyelmi tanácsot kijelölte.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2023. április 12. napján kelt észrevételét küldte meg a Kamara részére, melyben az alábbiakra hivatkozott.
Előadta, hogy a megbízási szerződés hiányának oka abban jelölhető meg, hogy a BV intézet csak rövid, pár perces beszélőt biztosított számára a védencével való konzultációra.
Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy ha a bejelentővel a teljes eljárásra vonatkozott volna az (...) Ft összegű munkadíjmegállapodás, akkor kétség sem merülhetett volna fel a bejelentőben a munkadíj tekintetében, azonban ő mégis e körben tájékoztatást kért tőle.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ő a bejelentő kérésére adott tájékoztatást a munkadíj tekintetében, az nem követelésnek tekintendő, hiszen azt a bejelentő előzetesen, telefonon kérte tőle, melyre hivatkozik is levele elején. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy kizárólag a (...) Ft összegű munkadíja tekintetében állított ki számlát, amely az (...) Ft és a bejelentő által már megfizetett (...) Ft különbözete volt. Előadta, hogy munkadíj igénye iránt eljárást nem kezdeményezett a bejelentővel szemben és kísérletet sem tett annak behajtása érdekében, így fegyelmi vétséget nem követett el.
Az önvallomás megnevezésű okirat kapcsán előadta, hogy azt a bejelentő kérésének megfelelően írta meg, hivatkozott arra, hogy nincs előírás a tekintetben, hogy azt a bejelentőnek kellett volna aláírnia, és egyebekben pedig vallomását bejelentő maga is fenntartotta a büntetőeljárásban tartott tárgyalás során, amikor a bíró bejelentő részére azt felolvasta. Eljárás alá vont ügyvéd csatolta e körben a tárgyalási jegyzőkönyvet, továbbá csatolta a bejelentő egy további levelét, amely kapcsán hivatkozott arra, hogy a levélben előadottak és az önvallomás tartalma is egyező. Mindezek alapján álláspontja szerint e körben sem követett el fegyelmi vétséget. Előadta továbbá, hogy további eljárásokban is (hagyatéki eljárás, Emberi Jogok Európai Bírósága) képviselte a bejelentőt, így bizalomvesztése a bejelentőnek biztosan nem volt irányában. Csatolta e körben is a hagyatéki eljárás okiratait és a bejelentő levelét.
Eljáró Fegyelmi Tanács elnöke jelen fegyelmi ügy iratait 2023. április 04. napján vette át.
A Fegyelmi Tanács tagjai részéről kizáró ok nem merült fel.
A fentieket követően a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás során 2023. július 6. napján fegyelmi tárgyalást tartott. Ugyanezen a napon az eljárás alá vont ügyvéd rövid úton tett bejelentésében kérte a tárgyalás elhalasztását arra való tekintettel, hogy gyermekénél hirtelen rosszullét következett be. A tárgyaláson a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd kérelmének helyt adott és a tárgyalást elhalasztotta 2023. 09. 14. napjára.
A 2023. 09. 14. napjára kitűzött, és ugyanakkor megtartott tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának ismertetését követően, az abban foglaltakat módosította. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben kizárólag – jelen határozat III/2. pontjában részletezett magatartás miatt – az Etikai Szabályzat 6.9. pontjában foglaltak megsértését tartotta megállapíthatónak és ezzel álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. fegyelmi vétséget valósított meg.
Vezető fegyelmi biztos a középmértékhez közel álló összegű pénzbüntetés kiszabására tett indítványt és kérte súlyosító körülményként értékelni az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi büntetéseit. A másik két fegyelmi vétség tekintetében előadta, hogy azok elévültek, így ezek tekintetében indítványát nem tartotta fenn.
A tárgyalásra megidézett, és azon megjelent (...) tanukénti meghallgatását a fegyelmi tanács lefolytatta.
A tanú nyilatkozta, hogy a bejelentő általa ismerte meg eljárás alá vont ügyvédet, a bejelentő emberölésével kapcsolatban jött létre megbízás közöttük. A tanú elmondta, hogy a bejelentővel rendszeres telefonos kapcsolatban állt, a börtönben is látogatta, melynek kapcsán szóba került az eljárás alá von ügyvéd eljárása is. A bejelentő elégedett volt eljárás alá vont ügyvéddel egészen 2022. májusáig, amikor szintén ő segített másik jogi képviselőt szerezni számára. A tanú elmondta továbbá, hogy bejelentő más üggyel is megbízta eljárás alá vont ügyvédet, konkrét megbízási díjakról nem tudott nyilatkozni, de tudomása volt arról, hogy kb. 3 millió forint körüli összegről volt szó a felek között.
Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, észrevétele, a Vezető Fegyelmi Biztos módosított indítványa alapján, (...) tanú vallomása alapján, a lefolytatott bizonyítás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg:
(...) eljárás alá vont ügyvéd és (...) bejelentő között (...) – a (...) BV Intézetben – megbízási jogviszony jött létre a letartóztatásban lévő bejelentő védelmének ellátására, az ellene emberölés bűntette miatt indult büntető eljárásban. A bejelentő ekkor meghatalmazást írt alá, a megbízási szerződés írásba foglalására nem került sor.
Eljárás alá vont ügyvéd a (...) Törvényszék előtt bejelentővel szemben indult (...). sz. büntető perbe becsatolt egy általa szerkesztett és aláírt, 2019. április 6-ai keltezésű „önvallomás” elnevezésű okiratot. A bejelentő 2019. május 22. napján az előbbiekben megjelölt számú per tárgyalásán akként nyilatkozott, hogy az önvallomást úgy tekinti, mint a tárgyalási vallomását.
Megállapítható, hogy a megbízás keletkezésekor bejelentő által is elismerten a felek (_) Ft megbízási díjban megállapodtak.
Bizonyítottan eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú büntetőeljáráson kívül II. fokon, továbbá a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban is, továbbá közjegyző előtti hagyatéki eljárásban is képviselte a bejelentőt.
Eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 8. napján kelt és a bejelentőhöz intézett levelében megjelölte – eljárásonként – az azokra felszámított, összesen (...) Ft ügyvédi munkadíjat, és kérte annak kifizetését. Felek között a megbízási jogviszony 2022. májusáig állt fenn.
Megállapítást nyert, hogy a bejelentő (...) Ft összegű munkadíjat – meg nem határozható időpontban – már megfizetett eljárás alá vont ügyvéd részére, eljárás alá vont ügyvéd további (...) Ft összegű megbízási díjról 2022. 09. 14. napján számlát állított ki a bejelentő részére.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Vezető Fegyelmi Biztos indítványa nem alapos.
Eljáró Fegyelmi Tanácsnak – figyelemmel a Vezető Fegyelmi Biztos módosított fegyelmi indítványára – kizárólag abban kellett állást foglalnia eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét illetően, hogy az általa a bejelentőhöz intézett 2022. június 8. napján kelt levélben foglaltak sértik-e az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 6.9. rendelkezésében előírtakat, ami kimondja, hogy tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.
Fegyelmi Tanács a bizonyítékok mérlegelése során a bejelentő (...) Ft összegű ügyvédi munkadíjat vitató állításával szemben elfogadta eljárás alá vont ügyvéd védekezését és az általa felajánlott bizonyítékokat. Fegyelmi Tanács nem osztotta Vezető Fegyelmi Biztos azon álláspontját, hogy eljárás alá vont ügyvédnek nem volt megbízása bejelentőtől az egyéb eljárások vonatkozásában, mert azt megbízási szerződéssel igazolni nem tudta.
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd állítását a tanúként meghallgatott (...) nyilatkozata alátámasztotta, aki elmondta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő büntetőügye kapcsán több ügyben is képviselte a bejelentőt. Tanú a megbízási díjak összegét pontosan megjelölni nem tudta, akként nyilatkozott, hogy az hárommillió forint körül volt. Tanú azt is elmondta, hogy a bejelentővel folyamatosan kapcsolatot tartott, mely során eljárás alá vont ügyvéd eljárása is szóba került közöttük. A tanú vallomása, a bejelentőnek eljárás alá vont ügyvédhez címzett levelei bizonyítják azt, hogy közöttük több éven keresztül megbízási jogviszony állt fenn, továbbá az is megállapítható, hogy bejelentőnek eljárás alá vont ügyvéddel szemben kifogása nem merült fel. Bejelentő nem tiltakozott az ellen, hogy eljárás alá vont ügyvéd a különböző eljárásokban képviselje, levelében utalást is tett rá, hogy tudja, hogy tartozik eljárás alá vont ügyvédnek. Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az sem zárható ki, hogy közöttük szóbeli megállapodás jött létre a bejelentő által kifogásolt összegű megbízási díjak vonatkozásában is. Fegyelmi Tanács elfogadhatónak tartotta eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését is, mely arra utalt, hogy a bejelentő tisztában volt azzal, hogy nem csak (...) Ft ügyvédi munkadíjjal tartozik, hiszen a vizsgált ügyvédi levél is tartalmazza, hogy az ő kérésére került sor a tartozása részletezésére. Ellenkező esetben, ha tudja, hogy (...) Ft-tal még tartozik, nem kérte volna a tartozása részletezését.
Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy a vizsgált ügyvédi levél – a tartalmát illetően – írásbeli tájékoztatásnak, és nem követelésnek minősül. A levélben meghatározott díjak tekintetében ugyanis nincs annak megfizetésére határidő megjelölve, leszámlázására nem került sor, így annak esedékessége sem állapítható meg, követelni – fizetési meghagyásos, illetve polgári perben – pedig kizárólag olyan tartozást lehet, amely lejárt. Ennek hiányában a levél tartalma kizárólag tájékoztató jellegű lehet.
Fegyelmi Tanács fentiekből következően nem találta megállapíthatónak eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a vizsgálat tárgyává tett levélben foglaltak miatt.
Fegyelmi Tanács arra tekintettel, hogy – a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása miatti felelősségre vonásra irányuló – fegyelmi indítványától Vezető Fegyelmi Biztos elévülésre hivatkozással a tárgyalási szakban elállt, a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztását, mint eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapítható fegyelmi vétséget megalapozó magatartást, nem vizsgálhatta.
Fegyelmi Tanács álláspontja szerint fentiek alapján eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi felelősség megállapításának nincs helye, ezért az eljárást vele szemben a rendelkező részben foglaltak szerint megszüntette.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a Fegyelmi Tanács nem állapította meg, így az eljárási költség a Pécsi Ügyvédi Kamara terhén marad.
Jelen határozat az Üttv. 114. §, a 116/A. §, a FESZ 42.2. pontján alapul
A Fegyelmi Tanács fent kifejtettekre tekintettel döntött az eljárás költségeinek viseléséről a FESZ 40.6. pontja alapján. A határozat elleni jogorvoslati lehetőség az Üttv. 135. § rendelkezésein alapul.
Záradék: A határozat 2023.11.15. napján jogerőre emelkedett.