Ügyiratszám: – dig. közzététel
Tárgy: eljárás megszüntetése, kérelemhez kötöttség
Az ügy száma: –
Határozat száma: –
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa
A tanács tagjai: –
Az eljárás alá vont személy: ügyvéd (személyesen eljáró)
Egyéb határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, tárgyaláson kívül
Eljárás alá vont személy: ügyvéd
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont személlyel szemben ügyszámon folyamatban lévő fegyelmi eljárást megszünteti.
A fegyelmi eljárás során felmerült 30.000,- Ft azaz harmincezer forint kamarai átalányköltséget a Vármegyei Ügyvédi Kamara viseli.
A jelen határozat ellen az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi biztos a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban, elektronikus úton fellebbezéssel élhet, melyet a Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsánál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre, vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban, arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárás alá vont személy a jelen határozat ellen az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti, mely kérelmét elektronikus úton nyújthatja be kizárólag. Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. Amennyiben az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a határozat ellen nem fellebbez, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Eljárás alá vont személy bejelentette a Vármegyei Ügyvédi Kamara részére, hogy gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság a 2012. évi C. tv. (továbbiakban: Btk.) 342. § (1) c) pontjába ütköző, és aszerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte a bejelentés alapján, iratcsatolásra és nyilatkozatra hívva fel az eljárás alá vont személyt, aki a felhívásra nyilatkozatot tett, iratokat csatolt. A rendelkezésére álló adatok alapján – arra is figyelemmel, hogy a büntetőeljárás folyamatban volt – a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, egyben indítványt tett a fegyelmi eljárás felfüggesztésére is.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke számú határozatával kijelölte az eljárásra jogosult fegyelmi tanácsot, melynek elnöke az ügy iratait 2023.09.27. napján vette át.
A fegyelmi tanács az iratok áttekintését követően 4. számú egyéb határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette, mely egyéb határozat jogerőre emelkedett.
Eljárás alá vont személy beadványában – mely a fegyelmi tanácshoz napján érkezett meg – bejelentette, hogy a nyomozó hatóság a vele szemben elrendelt büntetőeljárást megszüntette, és csatolta a megszüntető határozatot, melynek alaki jogereje megállapíthatósága érdekében a fegyelmi tanács felhívást közölt az eljárás alá vont személlyel.
Eljárás alá vont személy napján megküldött beadványában igazolta, hogy panaszjogáról lemondott, így a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy nyilatkozata alapján megállapította, hogy panasz hiányában a büntetőeljárás jogerősen lezárult (a megszüntető döntés alaki jogereje megállapítható volt), így sz. egyéb határozatával napján a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el, egyben tájékoztatta a fegyelmi eljárás résztvevőit, hogy a fegyelmi ügyben tárgyaláson kívül hoz határozatot a fegyelmi tanács.
Az eljárás alá vont személy nyilatkozatai, az általa csatolt iratok, a Rendőrkapitányság által megküldött iratok alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:
Az eljárás alá vont személy ügyvédi tevékenysége keretei közt cégeljárásban látott el jogi képviseletet, valamint ezzel összefüggésben okiratokat szerkesztett és ellenjegyzett gazdasági társaság üzletrészátruházása, vezető tisztségviselőjének, székhelyének változása miatt. A cégmódosítással összefüggésben keletkezett, általa szerkesztett és ellenjegyzett iratokat a módosítások átvezetése iránti kérelemmel benyújtotta az illetékes cégbíróság részére. A cégeljárásban az illetékes cégbíróság napján kelt hiánypótlásra hívta fel az eljárás alávont személyt, mint jogi képviselőt arra figyelemmel, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapítható volt, hogy az új vezető tisztségviselővel szemben a 2013. évi V. tv. szerinti kizáró ok áll fenn. A hiánypótlást az eljárás alá vont személy nem teljesítette, így a cégbíróság napján kelt végzésével a kérelmet elutasította, mely végzés – jogorvoslati kérelem hiányában – jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont személy ügyvédi eljárásával összefüggésben a nyomozó hatóság büntetőeljárást indított, mert álláspontja szerint az eljárás alá vont személy a kérelem benyújtásakor tisztában volt azzal, hogy az új tulajdonos, vezető tisztségviselő büntetett előéletű, így szerzési, tisztségviselési képessége korlátozott, ennek ellenére ellenjegyezte és magánokiratba foglalta a kizárt személy nyilatkozatát a kizárási ok hiánya tekintetében, mely okiratot a változásbejegyzési eljárásban az adatváltozás közhiteles nyilvántartásban történő átvezetése végett benyújtott, azt felhívásra sem módosította, kérelmét nem vonta vissza, így magatartása bűncselekmény kísérletének megalapozott gyanúját veti fel. A nyomozás eredményeként azonban nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, így nem lehetett megállapítani azt, hogy – akár gondatlanul – tudott volna a kizáró ok fennállásáról az eljárás alá vont személy akkor, mikor a kérelmet meghatalmazása alapján benyújtotta a cégbíróság részére.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás tárgyává az eljárás alá vont személy azon magatartását tette, hogy jobb tudomása ellenére szerkesztett, jegyzett ellen és nyújtott be változásbejegyzés érdekében iratokat, kérelmet a cégbíróság részére, mellyel bűncselekményt valósított meg a megalapozott gyanú szerint. Ez azonban a jelen eljárásban, a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, egyéb ügyvédi eljárás pedig nem volt vizsgálható fegyelmi szempontból, mivel a fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanács vizsgálati lehetőségének határait a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata határozza meg, mely keretek közt egyéb ügyvédi eljárás és tevékenység vizsgálatára a fegyelmi tanács nem látott jogszerű lehetőséget.
Azonban felhívja az eljárás alá vont személy figyelmét a fegyelmi tanács, hogy ügyvédi megbízása a jelen ügyben kiterjedt a teljes változás-bejegyzési eljárásra, így a hiánypótlás teljesítésének kötelezettségére is. Amennyiben bármely okból a hiánypótlást teljesíteni az ügyvéd nem tudja, úgy ezen okot, valamint a hiánypótlás szükségességéről, annak elmaradása következményeiről való tájékoztatást megfelelően, utólag is igazolható módon dokumentálnia indokolt (esetlegesen a tényállás, tényvázlat kiegészítésével) annak érdekében, hogy elkerülje annak gyanúját is, hogy esetlegesen a tevékenysége ellátása során akár gondatlanul, akár szándékosan mulasztott volna. Ebben a vonatkozásban saját nyilatkozatai az ügyvéd tevékenysége szabályszerűségének alátámasztására alkalmatlanok. Azonban a vezető fegyelmi biztos nem kifogásolta az eljárás alá vont személy ügyvédi tevékenységét a hiánypótlási eljárás tekintetében, így a fegyelmi tanács pusztán felhívja az eljárás alá vont személy figyelmét a fentiekre, de elmarasztalására – erre irányuló fegyelmi eljárást kezdeményező indítvány hiányában, mely indítvány jelen eljárásban nem pótolható –, ügyvédi eljárásának részletesebb vizsgálatára nincs lehetősége.
A fegyelmi tanács elnöke az Üttv. 126. § (2) b) pontja szerint kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. A fegyelmi tanács megállapította, hogy az Üttv. 127. § (1) bek., a FESZ 22.1-2. pontja alapján a fegyelmi eljárás tárgyaláson kívüli megszüntetésének feltételei fennállnak, mivel a rendelkezésre álló adatokból – különösen a Rendőrkapitányság büntetőeljárást megszüntető határozatából – egyértelműen megállapítható a tényállás, valamint azon körülmény, hogy bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható az eljárás alá vont személlyel szemben, így a fegyelmi eljárásnak – mely kizárólag a bűncselekmény elkövetésére alapozottan került kezdeményezésre a vezető fegyelmi biztos részéről – az alapja hiányzik.
A fegyelmi tanács kiemeli, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben a vezető fegyelmi biztosnak nem volt egyéb eljárásjogi eszköze, mint a fegyelmi eljárás kezdeményezése, így az előzetes vizsgálat elrendelésének, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésének feltételei az előzetes vizsgálat elrendelésekor, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezésekor fennálltak. Azonban a büntetőeljárásban beszerzett adatok alapján kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy bűncselekményt az eljárás alá vont személy nem követett el, magatartása pedig így – a vezető fegyelmi biztos által a fegyelmi eljárás tárgyává tett körben – fegyelmi szempontból nem kifogásolható.
A fentiek alapján fegyelmi felelősségre vonásnak az eljárás alá vont személlyel szemben nincs helye, így a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást megszüntette.
A fegyelmi eljárásra irányadó határidő napján indult, az eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, a felfüggesztés időtartama, valamint az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartam nem számít be, így az Üttv. 126. § (4) bek. szerinti határidőben hozta meg döntését a fegyelmi tanács, tárgyaláson kívül bírálva el a fegyelmi ügyet.
Az eljárás során 30.000,- Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont személy felelősségre vonása nélkül zárult, így a felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara viseli. (FESZ 40.6.), míg a fegyelmi tanács tagjának megjelenésével összefüggésben költség nem merült fel.
A jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3)–(4) bekezdésén alapul.
A jelen határozat az Üttv., a FESZ, az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
Határozathozatal helye és ideje: –
A határozat – jogorvoslati kérelem hiányában – 2024.04.23. napján jogerőre emelkedett.