Ügyiratszám:. – dig. közzététel
Az ügy száma: –
Határozat száma: –
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (Somogy I.)
A tanács tagjai: –
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: ügyvéd
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, tárgyaláson
Eljárás alá vont személy: ügyvéd
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel, szándékos magatartásával elkövette 2 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megsértését, ezért az eljárás alá vont személyre a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján
350.000 Ft – azaz háromszázötvenezer forint – pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki, továbbá az Üttv. 108. § c) pontja alapján
3 (három) év időtartamra eltiltja a kamarai közügyek gyakorlásától.
A végrehajtásában fel nem függesztett pénzbírságot az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Vármegyei Ügyvédi Kamara számlájára vagy a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg 80.000 Ft azaz nyolcvanezer forint kamarai átalányköltséget a Vármegyei Ügyvédi Kamara számlájára vagy a Vármegyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A fegyelmi eljárásban felmerült 11.982 Ft azaz tizenegyezer-kilencszáznyolcvankettő forint költséget a Vármegyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A – korábbi elnevezéssel – Megyei (jelenleg Vármegyei) Ügyvédi Kamara Elnökének tájékoztatása alapján V. számú, 2022.10.10. napján kelt határozatával a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt ez az eljárás alá vont személlyel szemben a Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály.bü. szám alatti nyomozás adataira figyelemmel. A vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont személy azon, a büntetőeljárásban vizsgált magatartását tette az előzetes vizsgálat tárgyává, miszerint az eljárás alá vont személy a vele szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021.03.04. napján abból a célból, hogy ügyvédi eljárása jogszerűségét igazolja, elektronikus úton olyan tényvázlatot nyújtott be, melyen szereplő aláírások kapcsán kétely merült fel, mely felvetette az Üttv. 1. § (3) bekezdése sérelmének gyanúját.
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a vezető fegyelmi biztos értesítette a nyomozó hatóságot, valamint az eljárás alá vont személyt, míg a kamara elnöke szintén értesítette a fentiekről a nyomozó hatóságot. A nyomozó hatóság. ált. számú határozat megküldésével tájékoztatta a kamara elnökét, hogy a nyomozást a Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. Az eljárás alá vont személy 2022.10.18. napján kelt beadványában kérte az előzetes vizsgálat elrendelésében hivatkozott tényvázlat részére való megküldését arra hivatkozással, hogy más ügyben több iratot nyújtott be, így nem ismert előtte, hogy az előzetes vizsgálat mely irat tartalmához kapcsolódik.
2022.10.20. napján benyújtott igazoló jelentésében az eljárás alá vont személy elsődlegesen az Üttv. 112. § (1) bekezdése alapján arra hivatkozott, hogy a vezető fegyelmi biztos a 6 hónapos határidőt elmulasztotta, mivel a másik ügyben eljárt fegyelmi biztos ismerte a benyújtott iratot, így ha azt aggályosnak találta, úgy már korábban kellett volna eljárnia, mert azt már vélhetően aggályosnak tekintette akkor, mikor azt a más eljárásban az eljárás alá vont személy benyújtotta. Kiemelte iratában az eljárás alá vont személy, hogy a Rendőrkapitányság átirata nem állapítja meg, hogy bűncselekmény történt volna, ahogy azt sem, hogy gyanúsítotti kihallgatására került volna sor. Erre figyelemmel az eljárást megalapozatlannak tartotta az eljárás alá vont személy, és indítványozta, hogy mindaddig, míg a büntetőeljárásban a bűncselekmény, valamint az, hogy azt az eljárás alá vont személy követte volna el, megállapításra nem kerül, addig a fegyelmi biztos ne indítsa meg az eljárást.
Az eljárásra kijelölt Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatta a kamarát a bűnügy áttételéről a P. Rendőrkapitányságra.
A fegyelmi biztos megküldte az eljárás alá vont személy indítványára a kifogásolt tényvázlatot, egyben további 8 napos határidőt biztosított észrevételek tételére arra is figyelemmel, hogy az irat megküldést megelőzően 2022.10.20. napján az eljárás alá vont személy érdemben nyilatkozatot tett.
2022.11.08. napján kelt beadványához az eljárás alá vont személy egy azonos dátumra keltezett, de immár két tanúval ellátott, újabb tényvázlatot csatolt, továbbra is hivatkozva arra, hogy a határidő múlása miatt a tényvázlat és annak benyújtása nem vizsgálható, fegyelmi eljárás nem indítható.
A P. Rendőrkapitányság megkereste a kamara elnökét adatszolgáltatás iránt a kamara általi feljelentésként értékelve a más büntetőeljárásban benyújtott panaszt, melynek a kamara elnöke eleget tett.
A fegyelmi biztos 2022.12.20. napján kelt felhívásában kérte eredeti példányban becsatolni a tényvázlatot, valamint nyilatkozattételre hívta fel az eljárás alá vont személyt, hogy adja okát annak, hogy miért került két különböző fegyelmi ügyben, két különböző tényvázlat becsatolásra, és mi a tényvázlatok közti különbség oka.
2022.12.22-i válaszában az eljárás alá vont személy akként nyilatkozott, hogy tudomása szerint a Megyei Rendőr-főkapitányságnál vannak lefoglalva az eredeti iratok, azokat nem kapta vissza, a különbség oka pedig az, hogy L. M. egy nehéz ügyfél volt, ezért kért fel két tanút a tényvázlat elkészítése során, és ezért küldte el mindkét tényvázlatot. Ugyanezen a napon benyújtott újabb beadványában ismételten hivatkozott arra, hogy a fegyelmi biztosnak az Üttv. 112. § (1) bekezdése szerint nincs lehetősége a határidő lejártára figyelemmel fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
Az iratok közt beszerzésre került a Járási Ügyészség B. sz. határozata, mely tisztázta, hogy a más büntetőeljárást érintő körben a megszüntető határozat mire terjed ki.
A fegyelmi biztos 2023.01.10. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben 1 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének szándékos megsértése megállapítása iránt, egyben indítványt tett a fegyelmi eljárás felfüggesztésére a folyamatban lévő, a fegyelmi eljárás tárgyát érintő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
2023.01.16. napján benyújtott indítványában az eljárás alá vont személy – reagálva a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra – csatlakozott a fegyelmi biztos kérelméhez a fegyelmi eljárás felfüggesztése körében, valamint a büntetőeljárásokkal kapcsolatos észrevételeit rögzítette.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke határozatával kijelölte az eljárni jogosult fegyelmi tanácsot, melynek elnöke az ügy iratait 2023.02.02. napján vette át.
Felhívásban a fegyelmi tanács tájékoztatta az eljárás alá vont személyt az ügy számáról, a fegyelmi tanács tagjainak és a fegyelmi biztosnak a személyéről, az irányadó eljárási szabályokról, eljárási jogairól és kötelezettségeiről, kizárási indítvány előterjesztésének lehetőségéről, az elektronikus kapcsolattartásról, felhívva az eljárás alá vont személyt, hogy nyilatkozzon a fegyelmi biztos eljárást felfüggesztő indítványa körében. Eljárás alá vont személy a felhívásra akként nyilatkozott, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztését maga is indítványozza, egyéb nyilatkozatot nem tett, sem a fegyelmi biztos, sem a fegyelmi tanács tagjainak személyét nem kifogásolta, kizárási indítvány lehetőségével – felhívás ellenére – sem élt.
Megkeresésében a fegyelmi tanács megkereste a P. Rendőrkapitányságot annak tisztázása érdekében, hogy a fegyelmi eljárásban felmerült büntetőügyben az eljárás alá vont személy gyanúsítotti kihallgatására sor került-e. A nyomozó hatóság a megkeresésre közölte, hogy gyanúsítottként kívánja kihallgatni az eljárás alá vont személyt, aki eddig egészségügyi okokra hivatkozva nem volt kihallgatható.
Egyéb határozatával a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást felfüggesztette a P. Rendőrkapitányság előtt bü. számon folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig az Üttv. 140. § (3) bekezdése alapján, mely egyéb határozat – jogorvoslati kérelem hiányában – jogerőre emelkedett.
A P. Rendőrkapitányság átiratában tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy a büntetőügyben az eljárás alá vont személy gyanúsítotti kihallgatására sor került. A gyanúsítás tényét az eljárás alá vont személy a kamara részére nem jelentette be.
A más Megyei Ügyvédi Kamara Ü. számú határozatának csatolása alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személyt a – jelenlegi elnevezéssel – más Vármegyei Ügyvédi Kamara tartja nyilván.
Átiratában a nyomozó hatóság tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy a büntetőügyet vádemelési javaslattal küldte meg az N. Járási Ügyészség részére.
Az ügyészség határozat megküldésével tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy 2 rendbeli, a 2012. év C. törvény (továbbiakban: Btk.) 345. §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelőssége megállapítása és megrovás alkalmazása mellett megszüntette a büntetőeljárást.
A fegyelmi tanács megkereste az ügyészséget annak közlése iránt, hogy az eljárás alá vont személyt és védőjét megillető panaszjoggal a jogosultak éltek-e, vagy a döntéssel szemben már jogorvoslattal élni nem lehet. Válaszában az ügyészség közölte, hogy határozata alaki jogerőre emelkedett.
A fegyelmi tanács az ügyészségi tájékoztatásra figyelemmel fegyelmi tárgyalást tűzött, melyre szóló idézésben rendelkezett az eljárás folytatásáról. A fegyelmi tanács hivatalból észlelte továbbá, hogy a közhiteles nyilvántartás szerint az eljárás alá vont személy irodájának címe megváltozott, így erre figyelemmel az eljárás alá vont személy ügyvédi lapja is beszerzésre került.
A fegyelmi tanács beszerezte továbbá az owncloud rendszer adatait abban a vonatkozásban, hogy a Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökének a fegyelmi tanács megkeresésére adott azon tájékoztatása, melynek mellékletét képezte a kamara elnökének panasza, mikor került rögzítésre az owncloud rendszerben.
Beadványában az eljárás alá vont személy nyilatkozott, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson megjelenni nem kíván, továbbá kizárási indítványt terjesztett elő a fegyelmi tanács elnökével szemben. Beadványában nem vitatta az eljárás alá vont személy, hogy a büntetőügyben vele szemben megrovást alkalmaztak, ahogy azt sem, hogy jogorvoslattal nem élt a döntéssel szemben. Személyi körülményei körében az eljárás alá vont személy – előadását alátámasztó bármely irat, bizonyíték csatolása nélkül – további egészségromlására hivatkozott, melyet nagyobb részben a fegyelmi tanács elnökének tulajdonított, a kamarai tagdíj, valamint az ügyvédi felelősségbiztosítás megfizetése után – állítása szerint – csekély – Ft átlagos jövedelemmel rendelkezik, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőügyben megállapításra került, hogy cselekménye csekély fokban veszélyes csak a társadalomra. Kérte beadványában az eljárás alá vont személy, hogy amennyiben fegyelmi felelőssége megállapításra kerülne, úgy vele szemben a pénzbírság összegének megállapítása során a fegyelmi tanács vegye figyelembe személyi körülményeit. Az eljárás alá vont személy beadványa – az idézésben közölt felhívás ellenére – bizonyítási indítványt nem tartalmazott, beadványához okiratokat nem csatolt. Az eljárás alá vont személy vitatta egyebekben fegyelmi felelősségét, kiemelve, hogy bár megállapították büntetőjogi felelősségét, azonban az aláírások a tényvázlatokon a névtulajdonostól származnak, mert ha nem attól származnának, akkor az adásvételi szerződéseket sem a névtulajdonos írta volna alá, vagy szándékosan elváltoztatta volna az aláírását.
A fegyelmi tanács elnöke a kizárási indítványt a fegyelmi tanács elnökének a kizárási okra vonatkozó nyilatkozatával a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökéhez felterjesztette elbírálás végett, aki a kizárást megtagadta.
Csatolásra került az ügyben a más fegyelmi eljárásban keletkezett felfüggesztő egyéb határozat, valamint a kamara elnökének ezen más ügyben megkeresésre adott válasza és annak melléklete, továbbá a más fegyelmi ügyet érintő képernyőfotó az owncloud rendszerben való iratelhelyezés időpontjáról.
A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos fenntartotta korábbi indítványát az Üttv. 1. § (3) bekezdésének szándékos megsértése megállapítása iránt, utalt az enyhítő és súlyosító körülményekre, és pénzbírság kiszabását indítványozta. Kitért arra, hogy az eljárás alá vont személy vagyoni viszonyai és romló egészségi állapota körében az eljárás alá vont személy saját nyilatkozatán kívül egyéb adat nem áll rendelkezésre, így az legfeljebb kisebb súllyal vehető figyelembe a büntetés kiszabása során.
Az eljárás alá vont személy beadványai és azok mellékletei, nyilatkozatai, személyi lapja, valamint ügyvédi adatlapja, a – jelenlegi elnevezéssel – más Vármegyei Ügyvédi Kamara Ü. számú átjegyző határozata, a Vármegyei Ügyvédi Kamara elnökének a P. Rendőrkapitányság részére a nyomozóhatóság megkeresésére küldött válasza és annak melléklete (V.), a K. Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály .bü. számú átirata, a Megyei Rendőr-főkapitányság bü. számú áttételi határozata, az N. Járási Ügyészség B. számú határozata és megkeresésre adott válasza, az owncloud rendszer adatai a Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa előtt sz. ügyben, a Kaposváron, 2020.02.20. napján kelt 2 darab tényvázlat, valamint a sz. számú ügyből csatolt egyéb fegyelmi iratok alapján az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:
Eljárás alá vont személy elvált, kiskorú gyermek eltartásáról nem köteles gondoskodni, jelenleg a más Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja, egyéni ügyvéd, havi nettó jövedelme a kamarai tagdíj és ügyvédi felelősségbiztosítás levonása után saját nyilatkozata szerint csekély Ft/hó, más fegyelmi ügy adatai alapján súlyos fogyatékosság miatti adókedvezmény illeti meg, illetve erre tekintettel rendszeres járadékban részesül, saját nyilatkozata szerint 49% mértékű rokkantságát orvosi szakértői bizottság állapította meg, vagyonát képezi egy személygépjármű tulajdonjoga és egy balatoni nyaraló haszonélvezeti joga, esetleges tartozásáról nincs adat. Jelenleg más büntetőeljárás és egyéb fegyelmi eljárások hatálya alatt áll az eljárás alá vont személy, akivel szemben több alkalommal került sor fegyelmi felelősségének megállapítására.
Eljárás alá vont személy ügyvédként járt el eladó és L. M. vevő közötti, 2020. február 18. napján kelt ingatlan-adásvételi szerződés során, azonban az ügylet kapcsán felmerült szabálytalanságok miatt a Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa előtt az eljárás alá vont személlyel szemben fegyelmi eljárás indult. A hivatkozott fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy 2021. március 4. napján elektronikus úton (e-papír) beadványt nyújtott be a fegyelmi tanácshoz, melyhez egy 2020. február 20. napján keltezett „Tényvázlat” elnevezésű okiratot csatolt, mely okiraton eladó és L, M. vevő névaláírás szerepelt.
Ezt követően az eljárás alá vont személy a vele szemben folyamatban lévő, a más fegyelmi eljárásban való hamis okirat felhasználása miatt indult előzetes vizsgálat során, 2022. november 8. napján elektronikus úton ismét csatolt egy 2020. február 20. napi keltezésű „Tényvázlat” elnevezésű dokumentumot, azonban azokon az eladó és a vevő névaláírásán túlmenően már két, a korábban benyújtott dokumentumon még nem szereplő ügyleti tanú is feltüntetésre került.
A becsatolt két dokumentum között lényeges eltérés van, hiszen a két ügyleti tanú aláírását utólag, a nyomozás során meg nem határozható személy helyezte el a másodszorra felhasznált (becsatolt) dokumentumon. A büntetőeljárás során tisztázásra került, hogy nem L.M. vevő és eladó aláírása szerepel a tényvázlaton, a névaláírás nem tőlük származik.
Az eljárás alá vont személy ekként a sz. alatti, jelenleg felfüggesztett fegyelmi eljárásban, valamint a jelen fegyelmi eljárást megelőző, előzetes eljárásban a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt hamis tartalmú tényvázlatokat csatolt annak érdekében, hogy ügyvédi eljárásnak jogszerűségét igazolja. Magatartása alkalmas volt 2 rendbeli szándékos bűncselekmény törvényi tényállásnak megvalósítására, büntetőjogi felelősségét ebben a vonatkozásában az N. Járási Ügyészség jogorvoslattal már nem támadható határozatában megállapította, megrovás intézkedés alkalmazása mellett.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A FESZ 27.2. pontja alapján a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.
A jelen fegyelmi eljárás tárgyát képező üggyel összefüggésben büntetőbíróság döntést nem hozott, így a FESZ 27.2/A–B. pontja alapján előzetes döntéshez kötöttség nem áll fenn.
A fegyelmi tanács az összefoglaló tényállás megállapítása során a rendelkezésére álló adatokat, bizonyítékokat, tényeket, információkat a tényállás megállapításához szükséges körben szabadon értékeli, azokat egyenként és összességében veszi figyelembe, bizonyítékértékelési tevékenysége – a FESZ 27.2/A–B. pontjai kivételével – szabad, nem kötött.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács nincs elzárva attól, hogy bizonyítékként értékelje a megelőző eljárásban beszerzett adatokat, meghozott döntéseket akkor, ha azok felhasználhatósága, a tényállás tisztázására való alkalmassága tekintetében kételye nem merül fel, és a megelőző döntés egyébként nem köti. A fegyelmi tanácsnak bár lehetősége van, de nem köteles olyan bizonyítás lefolytatására, melyet az eljárás során – különösen a bizonyítási indítványok előterjesztésének lehetőségére való előzetes felhívás ellenére – senki nem indítványoz.
A fegyelmi eljárás kezdeményezéséig az eljárás alá vont személy a fegyelmi biztos részére nem küldött olyan beadványt, mely bizonyítási indítványként lehetne értékelhető az eljárásban, más eljárások tekintetében terjesztette elő észrevételeit az általa sérelmezett körben, a büntetőeljárásban ragaszkodva egyes nyomozati cselekmények lefolytatásához, utalva arra, hogy más fegyelmi eljárásban milyen indítvánnyal élt, előadva, hogy a büntetőeljárásban milyen jelzést kíván tenni. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárásban nem terjesztett elő bizonyítási indítványt, míg az eljárás alá vont személy által a fegyelmi eljárásban benyújtott beadvány csak az eljárás felfüggesztése tárgyában tartalmaz nyilatkozatot, míg a sz. beadvány kizárási indítványt tartalmaz, megjegyezve, hogy a büntetőeljárásban azért nem került kirendelésre írásszakértő, mert az eljárás alá vont személynek nem volt rá pénze, és javaslata sincsen, így ezen beadvány sem tartalmaz semmilyen bizonyítási indítványt, melyet a fegyelmi tanács megvizsgálhatott volna. Erre figyelemmel a felek által előterjesztett bizonyítási indítványokról – azok hiányában – döntenie nem kellett a fegyelmi tanácsnak.
Az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezésének az Alaptörvény XXIV. cikkének fegyelmi eljárásokra – mint olyan eljárásokra, ahol az ügyfelek, így az eljárás alá vont személy vonatkozásában jogsértést, kötelezettséget állapíthat meg jogilag szabályozott, többfokú eljárásban, mellyel szemben biztosított a közigazgatási bírósági út igénybevétele – is irányadó alkotmányos követelményéből levezethetően, erre irányuló indokolt, megalapozott, határidőben előterjesztett kérelem, bizonyítási indítvány hiányában szükségtelen a megelőzően, egy büntetőeljárásban lefolytatott bizonyítási eljárások megismétlése, melyek azt semmiképpen nem eredményezhetnék, hogy a fegyelmi tanács megállapíthassa, hogy bűncselekményt nem követett el az eljárás alá vont személy, ugyanis erre nézve hatáskörrel nem is rendelkezik.
A fenti indokolás mellett a fegyelmi tanács elfogadta a büntetőeljárásban feltárt tényállást határozata összefoglaló tényállásának alapjául.
A fegyelmi tanács álláspontja az eljárás alá vont személy által hivatkozott Üttv. 112. § (1) bekezdése, az elévülés kapcsán az alábbi:
Az eljárás adataiból megállapítható, hogy korábbi fegyelmi eljárásnak nem képezte – nem is képezhette – tárgyát a jelen eljárásban kifogásolt tényvázlat benyújtásának vizsgálata. Ennek oka, hogy a más fegyelmi eljárással érintett ügyben, az ott érintett nyomozóhatóság általi nyomozás eredményeként hozott határozatból értesült a kamara elnöke először arról, hogy aggályos lehet a benyújtott tényvázlat, korábban erre adat nem merült fel, így fegyelmi felelősség gyanúja sem juthatott az ott eljárt fegyelmi biztos tudomására.
A kamara elnöke nem azonos a fegyelmi biztossal.
Így elsődlegesen azt kellett megvizsgálni, hogy a fegyelmi biztosnak mikor jutott (juthatott) tudomására az, hogy fegyelmi vétség gyanúja áll fenn a 2021.03.04. napján benyújtott tényvázlaton szereplő aláírások kapcsán. A felfüggesztés alatt álló más fegyelmi ügybe való betekintés, és ezen ügyből való iratcsatolás adatai alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban van fegyelmi eljárás, mely büntetőeljárást is érint. Ezen fegyelmi eljárás felfüggesztésre került a 2021.03.31. napján jogerőre emelkedett egyéb határozattal. Az ügyben ezt követően iratok kerültek benyújtásra, köztük a Vármegyei Ügyvédi Kamara Elnökének 2022.09.19. napján kelt beadványa is, melynek mellékletét képezte a kamara elnökének panaszbeadványa a B. Megyei Rendőr-főkapitányság bü. számú részbeni megszüntető határozatával szemben. Ezen panasz 2. pontja érinti jelen fegyelmi eljárás tárgyát. Az irat – a felfüggesztésre is figyelemmel – azon fegyelmi eljárásban kiküldésre nem került sem a fegyelmi biztos, sem az eljárás alá vont személy részére, hiszen az eljárás felfüggesztésére is figyelemmel érdemi eljárási cselekmény nem történt azon ügyben. A fenti ügy iratait az azon ügyben eljárt fegyelmi biztos is jogosult volt megtekinteni, az owncloud rendszeren keresztül az iratokhoz hozzáfért, így legkorábban az irat owncloud rendszerben való elhelyezésének napján (a rendszeradatok alapján: 2022.09.20.) az irat tartalmáról értesült. Erre figyelemmel a fegyelmi tanács is részben osztja az eljárás alá vont személy azon érvelését, hogy a más ügyben eljáró, de a területi kamaránál tevékenykedő fegyelmi biztos tudomására jutásától számít az Üttv. 112. § (1) bek. szerinti 6 hónapos határidő. A jelen fegyelmi eljárás adataiból megállapítható, hogy a vezető fegyelmi biztos jelen eljárásban az előzetes vizsgálatot 2022.10.10. napján kelt határozatával rendelte el, míg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat dátuma: 2023.01.10. napja. Ebből következően kétséget kizáróan megállapítható, hogy 2022.09.20. és 2023.01.10. napja között – figyelemmel egyebekben az Üttv. 116/A. § rendelkezéseire is – 6 hónap nem telt el. Azaz az Üttv. 112. § (1) bekezdésében biztosított határidőt a jelen eljárásban a fegyelmi biztos megtartotta, jogszerűen kezdeményezte fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi eljárás pedig az ügy iratai alapján 2023.02.02. napján (fegyelmi tanács elnöke általi iratátvétel) már folyamatban volt.
A fegyelmi tanács szükségesnek látta megvizsgálni az Üttv. 112. § (2)–(3) bekezdésének rendelkezéseit is annak tisztázása iránt, hogy az objektív elévülési határidő kérdésében állást foglaljon. A rendelkezésre álló adatok– így különösen a K. Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály bü. számú átirata, a B. Megyei Rendőr-főkapitányság bü. számú áttételi határozata, az N. Járási Ügyészség B. számú megszüntető és megrovást alkalmazó határozata, a kamara elnökének a P. Rendőrkapitányság megkeresésére küldött, a fegyelmi iratok közt található válasza és melléklete – alapján az eljárás alá vont személy a felfüggesztés alatt álló fegyelmi eljárás során 2021. március 4. napján elektronikus úton (e-papír) beadványt nyújtott be az eljáró fegyelmi tanácsnak, melyhez egy 2020. február 20. napján keltezett „Tényvázlat” elnevezésű okiratot csatolt, mely okiraton eladó és L. M. vevő névaláírása volt. Ezt követően az eljárás alá vont személy 2022. november 8. napján a fegyelmi eljárásban elektronikus úton ismét csatolta a 2020. február 20. napi keltezésű „Tényvázlat” elnevezésű dokumentumot, azonban azokon az eladó és a vevő névaláírásán túlmenően már két, a korábban benyújtott dokumentumon még nem szereplő tanú is feltüntetésre került.
A fenti időpontok alapján megállapítható, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezéséig (2023.01.10.) még a hamis tényvázlatokon feltüntetett keltezéstől számítottan sem telt el a 3 év, bár jelen ügyben nem a feltüntetett keltezés, hanem a hamis iratok benyújtásának az időpontja a releváns (2021.03.04., 2022.11.08.), melytől szintén nem telt el a 3 év. Figyelemmel pedig arra, hogy minden kétséget kizáróan – és az ügyészség által jogerősen megállapítottan – a fegyelmi vétség bűncselekmény törvényi tényállást is megvalósította (Btk. 345. §) az eljárás alá vont személy, így az Üttv. 112. § (3) bekezdése alapján az elévülés – figyelemmel a Btk. 26. § (1) bekezdésére – 5 év, mely nyilvánvalóan szintén nem telt el.
A fentiek alapján az eljárás alá vont személy vonatkozásában sem az Üttv. 112. § (1) bekezdése, sem pedig az Üttv. 112. § (2)–(3) bekezdése (elévülés) nem akadályozta a fegyelmi tanácsot abban, hogy az ügyet érdemben vizsgálja, és abban az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségéről döntést hozzon, az eljárás alá vont személy hivatkozása így a fenti körben alaptalan.
A fegyelmi szabályszegés minősítése kapcsán a fegyelmi tanács az alábbiakat emeli ki:
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi (...)
A fegyelmi tanács arra figyelemmel, hogy jelen eljárásban annak vizsgálatára került sor, hogy az eljárás alá vont személy nyújtott-e be fegyelmi eljárásokban hamis okiratot akár szándékosan, akár gondatlanul, azt kellett, hogy megvizsgálja, hogy ezen a magatartások – annak megvalósulása esetén – az Üttv. 107. § a) vagy b) pontjába ütközhetnek-e.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdése taxatíve sorolja fel, hogy mi minősül ügyvédi tevékenységnek. A fegyelmi biztos az eljárás tárgyává azt a cselekményt tette, hogy hamis okiratot használt fel fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy. A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy tevékenysége önmagában nem minősül ügyvédi tevékenységnek. Azonban a fegyelmi vizsgálat alapját képező két darab tényvázlatot – az eljárás alá vont személy nyilatkozataiból is kitűnően – az eljárás alá vont személy szerkesztette, íratta alá, azaz ezen, a nem a névtulajdonostól származó aláírásokat tartalmazó okiratok az ő közreműködésével készültek, azokat ebben a vonatkozásban, az okiratszerkesztéssel összefüggő kötelezettségei teljesítésének igazolása céljából hozta létre, és csatolta az eljárás alá vont személy, azaz ügyvédi tevékenységével összefüggésben készítette és használta fel a fegyelmi eljárás során, így ügyvédi tevékenységéhez kapcsolódik a hamis aláírásokat tartalmazó két darab dokumentum elkészítésében való közreműködés, és azok felhasználása is.
A fentiek alapján megállapítja a fegyelmi tanács, hogy mind az ügyleti tanúkat feltüntető, mind pedig ezen tanúkat mellőző, azonos napra keltezett, „Tényvázlat” elnevezésű okirat elkészítésében való közreműködéssel, és annak fegyelmi eljárásban, valamint azt megelőző előzetes vizsgálat során történt felhasználásával (benyújtás) az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel valósított meg fegyelmi szabályszegést.
A fegyelmi tanács ezt követően – a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának keretei közt, az abban rögzített tényállásból kiindulva – vizsgálta meg, hogy mely, az ügyvédekre irányadó szabályok sérültek az eljárás alá vont személy tevékenysége eredményeként.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A fegyelmi tanács az alábbiakat emeli ki előzetesen:
A tényállás, tényvázlat lényegét tekintve, elnevezésétől függetlenül egy megállapodás, mely lehet bővebb, mint az Üttv-ban szabályozott megbízási szerződés, taralmában szűkebb azonban nem, azaz lényegében vagy az ügyvédi megbízási szerződéssel egyező tartalmú vagy kibővített megállapodás, megbízási szerződés, melynek meghatározott tartalmi feltételeknek és alakiságnak (írásbeliség) kell megfelelnie. Azaz a tényvázlat, tényállás felvétele feltételezi önmagában az abban való ügyvédi közreműködést. Másfelől megközelítve: ügyvédi tényállás, tényvázlat ügyvéd nélkül nincs.
Jelen esetben az azonos időpontra datált, „Tényvázlat” elnevezésű dokumentumok bár tartalmilag kifogásolhatók, alakilag írásba foglalt olyan hiányos megállapodások, melyek okiratszerkesztésre irányuló ügyvédi megbízási jogviszony létrehozását célozzák függetlenül attól, hogy azokról az ügyvéd aláírása is hiányzik.
Egyebekben jelen ügyben az okiratok további értékelése szükségtelen, a tényvázlatok egyéb tartalmi és joghatásukat érintő értékelésére, valamint arra, hogy azok alkalmasak voltak-e megbízási jogviszony létrehozására önmagukban úgy, hogy az azon szereplők azt alá sem írták, valamint, hogy azok benyújtása alkalmas-e arra, hogy igazolja azt, hogy milyen megállapodás jött létre az eljárás alá vont személy, mint ügyvéd és a szerződő felek, mint megbízók közt, vagy azt, hogy a megbízási szerződést a felekkel írásba foglalta-e az eljárt ügyvéd (azaz írásban jogilag létezik-e a megállapodás), nem jelen fegyelmi eljárás tárgya, ennek értékelésére egy már folyamatban lévő, azonban jelen eljárástól eltérő, jelenleg felfüggesztett fegyelmi eljárásban kerülhet sor.
Az e-papír szolgáltatáson keresztül az eljárás alá vont személy két alkalommal, két különböző alakiságokkal bíró, egymástól szemmel láthatóan különböző iratot benyújtott, mely azt feltételezi, hogy ezen iratok a benyújtáskor az adott okiratszerkesztési ügyhöz kapcsolódóan az ő birtokában voltak. Törvényes vélelem áll fenn amellett, hogy az iratokat az nyújtotta be, akinek az ügyfélkapuja/cégkapuja felhasználásával a benyújtás történt, de jelen ügyben nem képezte vita tárgyát, hogy mindkét „Tényvázlat” elnevezésű iratot az eljárás alá vont személy nyújtotta be, okát is adta a fegyelmi biztos kérdésére – függetlenül attól, hogy az ok, magyarázat mennyiben elfogadható vagy követhető a beadványból –, hogy miért készült két irat.
A fentiek alapján tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy a két darab okirat elkészítésében közreműködött az eljárás alá vont személy, melyből az is következik, hogy egyebekben az okiratszerkesztés kapcsán hivatása szabályainak megtartását feltételezve azzal is tisztában volt, hogy az iratokon szereplő aláírás nem a névtulajdonosoktól származik.
Megállapítható ekként minden kétséget kizáróan az, hogy az eljárás alá vont személy szándékosan közreműködött két darab olyan okirat létrehozásában, melyekről megállapításra került jogerősen, hogy azok valótlan névaláírásokat tartalmaznak, azaz hamisak. Az is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a két darab okiratot, két külön fegyelmi ügyben benyújtotta az eljárás alá vont személy annak tudatában, hogy ezen iratok hamisak, azaz szándékosan került sor az iratok e-papír útján való továbbítására. A cselekmény 2 rendbeli arra figyelemmel, hogy egyrészt az Üttv. 1. § (3) bekezdés azért sérült, mert két hamis okirat elkészítésében vett részt az eljárás alá vont személy, másrészt azért, mert ezen okiratokat be is nyújtotta két különböző eljárásban, mely benyújtás bűncselekmény törvényi tényállást valósította meg, így a Btk.-ba ütközik.
Az eljárás alá vont személy ekként azon magatartásával, hogy egy általa állítottan okiratszerkesztési tevékenysége kapcsán, az ő közreműködésével keletkezett, két darab hamis okiratot tevékenysége jogszerűségének alátámasztására benyújtott (felhasznált) két fegyelmi ügyben, mely magatartása szándékos bűncselekmény törvényi tényállását is kimerítette, megvalósította 2 rendbeli, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének szándékos megsértését.
A nyomozó hatóság bejelentői minősége kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a K. Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály bü. számú, a kamarához megküldött irata nem minősül bejelentői panasznak, abból nem derül ki, hogy a nyomozó hatóság a fegyelmi felelősségre vonást indítványozná, pusztán egy tájékoztatás a büntetőeljárás tényéről. Ekként attól függetlenül, hogy a vezető fegyelmi biztos és a kamara elnöke tájékoztatást adott a nyomozó hatóságnak az előzetes vizsgálatról, a bejelenő jogállása a nyomozó hatóságot jelen ügyben nem illeti meg, jelen eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.
Alkalmazott joghátrányok, enyhítő és súlyosító körülmények:
Üttv. 108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
Üttv. 109. § (2) A pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével –
a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,
terjedhet.
Üttv. 109. § (3) A pénzbírságot az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.
(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga, valamint nem lehet irodagondnok.
Üttv. 109. § (7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók.
FESZ 26.1. A pénzbírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az tízezerrel maradék nélkül osztható legyen.
FESZ 26.2. A kizárás, a kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás), a kamarai közügyektől eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetések tartamát egész években kell meghatározni.
A fegyelmi tanács kisebb súllyal enyhítő körülményként figyelembe vette az eljárás alá vont személy egészségi állapotára vonatkozó saját nyilatkozatát annak igazolása nélkül is, a súlyos fogyatékosság fennállását elfogadta, azonban arra figyelemmel, hogy az egészségi állapot magát a cselekmény megvalósítását nyilvánvalóan nem befolyásolta, így nyomatékos enyhítő körülményként értékelni nem tudja. Figyelembe vette a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vagyoni körülményeire tett nyilatkozatát is azzal azonban, hogy annak igazolása hiányában az állított összegszerűséget igazoltnak elfogadni nem tudta, így annyiban értékelte enyhítő körülményként a vagyoni viszonyokat, hogy elfogadta, hogy az eljárás alá vont személy alacsony jövedelemmel rendelkezik. A fegyelmi felelőssége megállapítása esetére az eljárás alá vont személy sem nyilatkozott beadványában, hogy teljesen fizetésképtelen lenne. Enyhítő körülményként vette figyelembe a fegyelmi tanácsa a FESZ 26.4. c) pontjára figyelemmel azt, hogy a büntetőügyben megrovást is alkalmaztak a cselekmény elkövetése miatt, a pénzbírság összegének meghatározása során pedig arra is figyelemmel volt, hogy a pénzbírság mellett kamarai közügyektől eltiltást is alkalmazott a fegyelmi tanács.
Súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi tanács a többrendbeli, szándékos elkövetést, azt, hogy az eljárás alá vont személy magatartása nem pusztán jogszabályba ütköző volt, hanem 2 rendbeli szándékos bűncselekmény megállapítására volt alkalmas, továbbá hogy a cselekmény célzata a fegyelmi jogkört gyakorlók megtévesztése volt a jogszerű ügyvédi működés tekintetében, valamint azon körülményt, hogy a második irat benyújtására 2022.11.08. napján került sor, mikor már az eljárás alá vont személlyel szemben jogerősen fegyelmi büntetések kerültek kiszabásra. Súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi tanács továbbá, hogy büntetőeljárás (S. Járásbíróság B. számon) hatálya alatt követte el cselekményét az eljárás alá vont személy.
A súlyosító körülmények jelentős számára, az azzal szemben figyelembe vehető csekély számú enyhítő körülményre tekintettel határozta meg a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetések nemét, valamint döntött arról, hogy a kamarai közügyektől eltiltás alkalmazása is indokolt a pénzbírság mellett. Ennek alapvető indoka az, hogy a kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt irodagondnoki teendők sem láthatók el. Mivel az eljárás alá vont személy célja tevékenysége szabályszerűtlenségének a fegyelmi jogkör gyakorlója előtti szándékos leplezése volt, így alappal lehet tartani attól, hogy esetleges irodagondnoki tisztség gyakorlása esetén – melytől eddig elzárva nem volt – hasonlóan járna el. Továbbá arra figyelemmel, hogy a kamarai közéletben való aktív részvételi jogra méltatlan az, aki a kamara szerveinek működését oly módon kívánja akadályozni, gátolni, hogy annak során bűncselekmény elkövetésétől sem riad vissza, szintén indokoltnak tartotta a kamarai közügyektől eltiltás alkalmazását a fegyelmi tanács.
A kamarai közügyektől eltiltás időtartamát arra figyelemmel, hogy azt években kell meghatározni a fegyelmi tanács a középmértékhez közeli tartamban, 3 évben állapította meg, bízva abban, hogy ezen időtartam elegendő visszatartó hatással van az eljárás alá vont személyre, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.
A pénzbírság összegszerűségénél figyelemmel volt az enyhítő körülményekre a fegyelmi tanács, azonban a súlyosító körülmények meghatározó súlyára tekintettel is, kiemelve azt, hogy két jogerős pénzbírság után sem érezte úgy az eljárás alá vont személy, hogy szakmája, hivatása egyértelmű szabályai betartására nagyobb súlyt kellene fektetnie, nem volt lehetőség a jogszabályi minimumhoz közeli pénzbírság kiszabására, azonban a személyi körülményekre és az egyéb jogkövetkezmény alkalmazása is figyelemmel a középmértéktől elmaradó összegű pénzbírság megállapítását tartotta indokoltnak a fegyelmi tanács, így a pénzbírság összegét a kiszabható maximális pénzbírság 35%-ban határozta meg.
Enyhébb fegyelmi büntetési nemek alkalmazása az eljárás alá vont személy előéletére figyelemmel teljesen súlytalan lenne, míg súlyosabb büntetési nem alkalmazása sem indokolt a fegyelmi tanács álláspontja szerint.
A fegyelmi tanács tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, hogy amennyiben a kiszabott pénzbírság egy összegben történő megfizetése az eljárás alá vont személy részére nehézséget okoz, úgy az Üttv. 143. § (2) bek., valamint a FESZ 39.8–9. pontjai alapján részletfizetési kérelmet terjeszthet elő, melyet azonban célszerű megfelelő okiratokkal, egyéb bizonyítékokkal alátámasztani, mert a méltányossági részletfizetési kedvezmény elbírálása során vizsgálni kell a kérelemben foglaltak valóságtartalmát és megalapozottságát, melynek hiánya a kérelem elutasításához vezethet.
A fegyelmi eljárásra irányadó határidő 2023.02.02. napján indult (Üttv. 126. § (1) bek.). A fegyelmi tanács 2023.02.15. napján kelt, 2023.03.04. napján jogerőre emelkedett egyéb határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette. Az eljárás felfüggesztésének jogerőre emelkedéséig 29 figyelembe vehető nap telt el. A fegyelmi eljárás 2023. július 03. napjától folytatódott, határozatát a fegyelmi tanács 2023. július 14. napján hozta meg. Az Üttv. 126. § (4) bekezdésére figyelemmel, az ezen § szerinti határidőben hozta meg döntését a fegyelmi tanács. (figyelembe vehető napok száma: 41 nap).
Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont személy felelősségre vonásával zárult, annak viselésére az eljárás alá vont személy köteles. (Üttv. 142. § (1), (2) bek., FESZ 40.1. a), 40.2. a) pont). A fegyelmi tanács tagjának megjelenésével felmerülő költséget a Vármegyei Ügyvédi Kamara viseli (FESZ 40.6.).
A fegyelmi ügyben a fegyelmi tanács illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
Az első fokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A jelen határozat az Alaptörvény, Üttv., a FESZ, a Btk., az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
Határozathozatal helye, ideje: –
A határozat – jogorvoslati kérelem hiányában – 2023.09.05. napján jogerőre emelkedett.