Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Vármegyei II. Tanácsának határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztető magatartásról

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Vármegyei II. Tanácsának

----- sz. FEGYELMI HATÁROZATA

Eljáró tanács: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (Somogy II.)

Eljáró tanács tagjai: ---

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve: egyéni ügyvéd

Határozat meghozatalának módja: Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény („Üttv.”) 126. § (2) bek. c) pontja alapján megtartott tárgyaláson

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Vármegyei II. Tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) --- egyéni ügyvéd (székhelye: ---; kamarai azonosító száma: ---; születési neve: ---; születési helye, ideje: ---, anyja neve: ---; kamaránál bejelentett lakcíme: ---) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

HATÁROZATOT:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy --- az Üttv. 107. § b) pontja szerinti szándékos, 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette.

A fenti fegyelmi vétségeket elkövető ---, egyéni ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács 300.000 Ft összegű pénzbírság büntetést szab ki, amelyet az eljárás alá vont személy köteles a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül megfizetni a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában őt nyilvántartó területi kamarának!

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Vármegyei II. Tanácsa az Üttv. 142. § (2) bek. alapján kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget mint a fegyelmi eljárás költségét fizesse meg a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara részére!

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Vármegyei II. Tanácsa kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a pénzbírságot és a fegyelmi eljárás költségét 30 napon belül fizessen meg a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt. által vezetett 11743002–20014627 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmibizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára a fellebbezés során is kötelező.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy kérelmére, méltányolható körülmények fennállása esetén a jogerősen kiszabott pénzbírság kettőtől tizenkettő havi részletben történő teljesítését, vagy a megfizetésre legfeljebb hat hónapi halasztást engedélyezhet. A jogerősen kiszabott pénzbírság megfizetésére részletfizetési, illetve halasztási kérelmet az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell előterjeszteni a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséről számított tizenöt napon belül. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Eljárási költség megfizetésére részletfizetés, vagy halasztás nem adható. A fegyelmi tanács a részletfizetési, illetve halasztási kérelmet az előterjesztéstől számított nyolc napon belül bírálja el. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetése elmulasztásának a napján a hátralékos összeg egy összegben esedékessé válik.

INDOKOLÁS

Az eljárás alá vont személy személyi körülményei:

Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit a fegyelmi tanács a 2023. augusztus 28. napján megtartott tárgyalás alapján a következők szerint állapította meg:

Hány alkalmazottat foglalkoztat? ---
Mekkora havi jövedelemmel rendelkezik? ---
Milyen ingatlanvagyona van? ---
Milyen gépkocsit vezet? ---
Törleszt-e hitelt? ---
Volt-e, megy-e idén nyaralni? Ha igen, hol/hova? ---
Kiskorú gyermek vagy más eltartásáról gondoskodik-e? ---

Az eljárás adatai:

Az eljárás alá vont személy 2021. június 28. napján jelentette be, hogy vele szemben közúti veszélyeztetés bűntette miatt büntetőeljárás van folyamatban.

A vezető fegyelmi biztos 2021. július 9. napján döntött az előzetes vizsgálat elrendeléséről, amelyet azonban 2021. július 27. napján megszüntetett, azon az alapon, hogy a veszélyeztető bűncselekmény nem veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét.

Az eljárás alá vont személy 2022. június 1. napján bejelentette, hogy vele szemben ugyanazon bűncselekmény kapcsán az ügyészség vádat emelt.

2022. június 7. napján a fegyelmi biztos az egy évvel korábbi, az eljárást megszüntetéséről rendelkező határozatát visszavonta és ismét fegyelmi eljárást kezdeményezett, azon az alapon, hogy a 2022-ben már rendelkezésre álló iratok, azaz a vádirat alapján mégis arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont személy cselekménye az ügyvédi hivatás tekintélyét veszélyezteti.

A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata az ügy érdemére vonatkozóan a következő megállapításokat tartalmazza:

A vádiratban írt tényállásból az a következtetés vonható le, hogy cselekménye az. ügyvédi tevékenységen kívüli, de az ügyvédi hivatás tekintélyét veszélyeztető magatartás, a kőznyelvben ..büntetőfékezésnek” nevezett és egyre elszaporodó – vélt közlekedési szituációt megtorló magatartás nem egyeztethető össze az ügyvédi mivolttal, mint ahogyan a segítségnyújtás is minimálisan elvárható egy ügyvédtől, ezért a most rendelkezésre álló vádirat tartalma alapján az. előzetes vizsgálat megszüntetéséről szóló határozatot visszavontam, mivel annak jogerőre emelkedésétől még egy év nem telt cl, ezért a fegyelmi eljárást kezdeményezem két rendbeli az ügyvédi tevékenységen kívüli az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztető szándékos magatartással megvalósult – az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítására alkalmas a cselekmény miatt.

Az eljárás alá vont személy 2022. június 15. napján a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta azon az alapon, hogy a büntetőeljárás során a tényállásban semmilyen változás nem állt be, azaz a fegyelmi vétség tekintetében, annak minden elemére kiterjedően valamennyi információ, maga a fegyelmi vétség – a cselekmény időpontja, lefolyása, sérülés ténye, büntetőeljárás megindításának ténye – a vezető fegyelmi biztos rendelkezésére állt, tudomására jutott 2021. július 8. napján. Ezzel kapcsolatban a fegyelmi tanács megjegyzi, hogy a fegyelmi biztos --- ügyszámú határozatával valóban megszüntette az előzetes vizsgálatot, --- számú határozatával azonban megállapította a megszüntető végzés jogszabályba, illetve kamarai szabályzatba ütközését és törvényes határidőben visszavonta azt, egyúttal fegyelmi eljárást kezdeményezett. A visszavonás joghatása, hogy a fegyelmi biztos --- sz. fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát úgy kell tekinteni, mintha azt már 2021. július 27. napján, tehát a fegyelmi ügy alapját képező tényállással kapcsolatos 2021. június 28-i tudomásszerzést követő 6 hónapon belül meghozta volna.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont személy figyelmét, hogy az Üttv. 112. §-ban szabályozott eljárási határidők kapcsán a jogszabály nem hivatkozik jogvesztésre, azaz azok mindegyike elévülési jellegű és a fegyelmi biztos hallgatását hivatottak rendezni. Az előzőeknek megfelelően az Üttv. 132. § (1) bek. b) pontja szerinti jogkör gyakorlása során az Üttv. 112. §-a szerinti határidő figyelmen kívül marad.

Az ügyben eljáró első fegyelmi tanács 2022. június 17. napján került kijelölésre. A fegyelmi tanács 2022. szeptember 16. napjára fegyelmi tárgyalást tűzött.

Az eljárás alá vont személy 2022. augusztus 16. napján ismételten kérte – korábbival azonos alapon – a fegyelmi eljárás megszüntetését.

2022. szeptember 16. napján megtartásra került a korábban kitűzött tárgyalás. Az eljárás alá vont személy az ügy érdemében a következőket adta elő:

ügyvéd sz. alatti lakos. Személyi adatait a sz. személyi igazolványával és sz. lakcímkártyájával igazolta.
Tanács elnökének kérdésére eljárás alá vont személy: Megértettem a figyelmeztetést.
Az ügyben az alábbiakat kívánom előadni: Tisztában vagyok azzal, hogy ennél rosszabbul nem kezelhettem volna a szituációt, vitatom, hogy bosszúból kanyarodtam volna a busz mellé, felzaklatott állapotban voltam, nem gondoltam végig, hogy mi lesz a következmény. A sofőrrel történt szóváltás után kb. 100 méterre eltávolodtam, és megfordulásra alkalmas helyet kerestem. A Bartók Béla utcának ez a része rossz minőségű, keskeny, zártkerti rész. Nem volt semmiféle bosszúvágy bennem, eszembe sem jutott bárkit veszélyeztetni.
A segítségnyújtás elmulasztásával kapcsolatban elmondja, hogy miután nem volt ütközés, eszébe se jutott, hogy bárki megsérülhetett. A buszsofőr is csak azt mutogatta és mondta, hogy ..index”, nem mondta, hogy bárki megsérült volna. Elmondja még. hogy az esemény után kapcsolatba került a sérülttel, aki egyébként daganatos beteg volt és azóta elhunyt. Többször találkoztak, jó kapcsolatot alakított ki vele és az özvegyével a halála után is tartja a kapcsolatot. A sérült hajlandó lett volna közvetítői eljárásra is, de az ügyészség ettől elzárkózott.

Tanács elnökének kérdésére eljárás alá vont személy: havi nettó rendszeres jövedelmem kb. 300 000 Ft. Hitelem nincs.

Ezt követően a jegyzőkönyv tanúsága szerint a fegyelmi tanács határozatával felfüggesztette a fegyelmi eljárást.

2022. december 2. napján kijelölésre került a fegyelmi ügyben jelenleg eljáró fegyelmi tanács.

2022. december 9. napján a fegyelmi tanács intézkedett az eljárást felfüggesztő határozat módosítása iránt, amely ettől a naptól kezdődően jogorvoslati felvilágosítást és indokolást is tartalmazott. 2023. június 30. napján az eljárás alá vont személy megküldte a fegyelmi ügy alapjául szolgáló, eljárást befejező első- és másodfokú ítéletet.

2023. július 6. napján a fegyelmi tanács az eljárás folytatásáról döntött, a fegyelmi tanács elnöke pedig

2023. augusztus 28. napjára tárgyalást tűzött ki, amelyen az idézettek megjelentek, fegyelmi határozat meghozatalára és kihirdetésére is sor került.

A megállapított tényállás és annak bizonyítékai:

Tekintettel arra, hogy a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál köti a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítélete, a fegyelmi tanács a tényállást a következő bizonyítékok alapján állapította meg: Kaposvári Járásbíróság --- számú ítélete, amely a Kaposvári Törvényszék --- számú ítéletében írt változtatásokkal 2023. május 17. napján emelkedett jogerőre.

A jogerős ítélet alapján a büntetőbíróság közúti veszélyeztetés bűntettében és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében találta az eljárás alá vont személyt bűnösnek, ami alapján a büntetés pénzbüntetés és 2 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásban került megállapításra. A 600.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére a bíróság 10 havi részletfizetést engedélyezett.

Az ítéleti tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd 2007. február 22. napja óta rendelkezik „AM” és „B” kategóriákra érvényes járművezetői engedéllyel.

Eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 22. napján reggel 7 óra körül Kaposváron, a --- szám alatti otthona előtt haladt gyalogosan az úttest szélén az ott leállított --- frsz.-ú, piros színű Seat Ibiza típusú személygépkocsijához. Ezzel egy időben ugyanezen utcában a város központja felől a 67-es főút irányába közlekedett 35 km/óra körüli sebességgel a buszsofőr sértett egy menetrendszerinti helyi járatú autóbusszal, amely ekkor nyolc utast szállított.

A buszsofőr az autóbusszal elhaladt az úttest menetiránya szerinti jobb oldali szélén vele szemben gyalogosan haladó eljárás alá vont személy mellett. Az eljárás alá vont személy azonban úgy vélte, hogy ennek során az autóbusz vezetője megfelelő oldaltávolságot nem tartott, és emiatt az autóbuszvezető számonkérését határozta el.

Az eljárás alá vont személy ennek érdekében a személygépkocsijával az autóbusz után indult, azt kb. 600 méter távolság megtételét követően a Boróka utcában érte utol, amikor a buszsofőr sértett az autóbusszal a Harangvirág utcai autóbuszöbölben utascsere céljából megállt a járművével.

Az eljárás alá vont személy a személygépkocsijával 7 óra 18 perc 25 másodperckor az álló autóbusz mellett bal oldalon az úttesten megállt, és a buszsofőrt trágár hangnemben kiabálva röviden számonkérte a korábbi, az eljárás alá vont személy szerint rá nézve veszélyes közlekedési szituáció miatt. Ezt követően az eljárás alá vont személy a személygépkocsijával 7 óra 18 perc 43 másodperckor az eredeti haladási irányában tovább közlekedett, majd mintegy 200 méter megtételét követően a Boróka utcában a Jázmin utca 2. számú ingatlan előtti útszakaszon a menetiránya szerinti jobb oldalra lehúzódva megállt úgy, hogy a járműve jobb oldali kerekei ekkor a füves útpadkán voltak.

A Boróka utcának a Jázmin utca 2. számú ingatlan előtti útszakasza sík felületű, hosszan egyenes vonalvezetésű, az 5,5 méter széles úttestje irányonként egy-egy forgalmi sávból áll, amelyek terelővonallal elválasztva nincsenek. Ekkor nappali, jó látási viszonyok voltak, az úttest aszfalt felülete száraz, a járműforgalom gyér volt, az útszakaszon megengedett maximális haladási sebesség 60 km/óra.

Az eljárás alá vont személy megvárta, amíg az autóbusszal a buszsofőr 7 óra 19 perc körüli időben a járműve közelébe ért, majd ekkor hirtelen kormánymozdulattal a járművét balra, a 44 km/óra körüli sebességgel érkező autóbusz elé kormányozta azzal a céllal, hogy a járművet vezető a buszsofőrt fékezésre kényszerítve megleckéztesse a korábbi, az eljárás alá vont személy által sérelmezett közlekedési szituáció miatt.

A buszsofőr sértett az eljárás alá vont személy váratlan manővere miatt 7 óra 19 perc 04–05 másodperckor az autóbuszt az összeütközés elkerülése érdekében hirtelen olyan intenzíven kényszerült lefékezni, hogy a vészfékezés végén a két jármű között mindössze 1–2 méter távolság volt.

A fékezés hatására az autóbuszon a középső ajtónál álló, leszállásra készülő --- – annak ellenére, hogy a kezével a kapaszkodórudat fogta – az utastérben előre zuhanva elesett, és a fejének hátsó részét a vezetőülés mögötti üléssor kiemelt talapzata sarkának ütötte, emiatt az eszméletét veszítette.

A többi, ülve utazó sértett az üléseikből kimozdulva, az előttük levő üléseknek zuhantak.

A baleset során --- sértett több, együttesen 7 nap tényleges gyógytartamú sérüléseket szenvedett.

Az eljárás alá vont személy azzal, hogy a járművével az úttest széléről úgy indult el és kezdett megfordulást, hogy az úttesten közlekedő autóbusz számára továbbhaladási elsőbbséget nem biztosított, megszegte a KRESZ 24. § (1) bekezdése szerinti szabályt, amelynek lényege szerint az úttest széléről elinduló jármű vezetőjének az úttesten haladó járművek részére elsőbbséget kell adni. Az eljárás alá vont személy e szabályszegésével a sértettek testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, --- sértettnek pedig nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott.

Az eljárás alá vont személy azzal, hogy ezt megelőzően a Harangvirág utcai autóbuszöbölnél szabálytalanul, az autóbusz bal oldala mellett az úttesten a személygépkocsijával megállt, megszegte a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti szabályt, amely szerint a járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. E szabályszegés az eljárás alá vont személy által előidézett veszélyhelyzettel nem állt okozati összefüggésben. Az eljárás alá vont személy e szabályszegésével a sértettek testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, --- sértettnek pedig nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott.

Az autóbusz állóra fékezését követően az eljárás alá vont személy a személygépkocsival a Jázmin utca 2. számú ingatlannal szemben levő gépkocsibeálló hídra felhaladt, majd onnan hátramenetben az úttestre visszahaladva megfordult – az autóbusz mellett 7 óra 19 perc 17 másodperckor haladt el –, és a 67-es főút irányába visszafelé tovább közlekedett anélkül, hogy az autóbuszon utazó sértettek állapotáról meggyőződött volna, a sérült személy részére tőle telhető segítséget nyújtott volna.

Az eljárás alá vont személy azzal, hogy a baleset helyszínét segítségnyújtás nélkül elhagyta, megszegte a KRESZ 58. § (1) és (2) bekezdésében írt szabályokat, amelyeknek lényege szerint a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, továbbá, ha a baleset személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni kell, a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.

A bíróság bizonyítékként értékelte --- munka- és szervezetszakpszichológus igazságügyi szakértő szakértői véleményét, amelyben a szakértő az eljárás alá vont személyt a személyiségjegyei, így egocentrikussága, alacsony frusztrációtűrése és agresszív fenyegető cselekedetekre irányuló hajlama miatt a gépjárművezetésre alkalmatlannak minősítette azzal, hogy az eljárás alá vont személy vonatkozásában a gépjárművezetői alkalmassága minimum 1–2 év önfejlesztést követően vizsgálandó.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont személy elismerte, hogy a büntetőítéletben foglalt tényállást megvalósította és azt is, hogy ezzel az ügyvédi hivatás tekintélyét „valószínűleg” veszélyeztette. A fenti tényállás szerinti cselekmények elkövetését a tárgyaláson elhangzottak értelmében mélyen megbánta.

Bizonyítási indítvánnyal sem az eljárás alá vont személy, sem a fegyelmi biztos nem élt.

A fegyelmi biztos és az eljárás alá vont személy indítványai:

Az írásban előterjesztetteknek megfelelően a fegyelmi biztos a tárgyaláson 2. r. szándékos, az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget rótt fel. Pénzbírság kiszabását indítványozta, középmérték szerint, „kicsivel alatta”.

A fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont személy a következő nyilatkozatot tette:

Valószínűleg alkalmas volt az ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására a cselekményem. Kérem, hogy a pénzbírság legyen alacsonyabb, ez az időszak nem könnyű a pénzkeresés szempontjából, illetve kérem, hogy vegyék figyelembe, hogy januárban gyermekem születik. Remélem, hogy a tanács úgy látja, hogy nem egy szörny áll előttük, hanem egy esendő ember, aki bízik a megértésükben. Nagyon sajnálom a történteket. --- bácsit, aki megsérült, sajnálom a legjobban. Amikor felvettem vele a kapcsolatot (kertszomszédját ismertem az önkénteskedős időszakból, ő hozta létre a kapcsolatot), mellbevágott, hogy --- bácsi vigasztalt. Olyan nagyon rendes ember volt és pont egy ilyen jó embernek okoztam sérülést. Nagyon bánom természetesen, hogy a többieket is veszélybe sodortam. Ha van isten, akkor ő látja a lelkem, hogy csak a fesztültséget akartam kiadni magamból és elhajtani, nem akartam senkit veszélyeztetni. Rossz érzés, hogy az ügyvédi kamara előtt is így mutatkoztam be.”

A fegyelmi tanács által levont ténybeli és jogi következtetés, az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése

Az Üttv. 1. § (3) bek. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok, különösen a büntetőjogi szabályok megtartásával kell gyakorolni. Ezek a jogszabályi elvárások az ügyvédi tevékenység gyakorlásán kívül is zsinórmértékként szolgálnak az ügyvédekre nézve, akkor is, ha nem ügyvédként járnak el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) preambuluma értelmében az ügyvédi kar az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között tartja számon a jogászi hivatás méltóságát és becsületét, valamint az ügyvéd feddhetetlenségét és jó hírnevét. A közúti veszélyeztetés és segítségnyújtás elmulasztása súlyos bűncselekmények, amelyek bármely személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják. Különösen igaz ez, ha az elkövető ügyvéd, márpedig a fenti bűncselekmények elkövetésével az eljárás alá vont ügyvéd a saját feddhetetlenségét és jó hírnevét kérdőjelezte meg, ezáltal ügyvédi hivatás tekintélyét is veszélyeztetve.

A fegyelmi tanács fontosnak tartja leszögezni, hogy az ügyvédi hivatás az ügyfelek iránti hűségen, az ügyfelek ügyvédekbe vetett bizalmán, a hatóságokkal, kollégákkal, harmadik személyekkel szembeni tiszteleten alapuló, segítő szakma. Azáltal, hogy az eset nyilvánosságra került, megállapíthatóvá vált az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetése, hiszen ha a közbeszéd tárgya (akár városi szinten) az, hogy az ügyvéd közúti veszélyeztet, majd még segítséget sem ad, az alapot adhat arra, hogy az ügyfelek szélesebb körének bizalma rendüljön meg az ügyvédek feddhetetlenségében, bizalomra alkalmasságában.

Az eljárás alá vont ügyvéd bírói ítéletben, szakvélemény alapján rögzített személyiségjegyei, így az egocentrikusság, alacsony frusztrációtűrés és agresszív hajlam – önfejlesztés nélkül – megkérdőjelezik az eljárás alá vont személy gépjárművezetésre való alkalmasságát. Az eljárás alá vont személy személyiségjegyei nem képezik a jelen határozat alapjául szolgáló eljárás tárgyát, de ha egy ügyvéd nem képes felelősen és biztonságosan gépjárművet vezetni, az az ügyfelek és kollégák számára is aggodalomra adhat okot.

Azzal, hogy az eljárás alá vont személy – büntetőbíróság által megállapítottan – segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét követte el, magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, így megvalósította az Üttv. 107. § (b) pontja szerinti egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget.

Azzal, hogy az eljárás alá vont személy – büntetőbíróság által megállapítottan – közúti veszélyeztetés bűntettét követte el, magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, így megvalósította az Üttv. 107. § (b) pontja szerinti egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget.

Súlyosító körülmények

A fegyelmi tanács a pénzbüntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy a médiában számos helyen megjelent a bűncselekmény elkövetésének a ténye és bár a cikkek explicite nem tértek ki az elkövető ügyvédi hivatására, az eljárás alá vont személy a tárgyaláson elismerte, hogy Kaposváron széles körben ismert volt, hogy a bűncselekményt ügyvédként követte el.

Média megjelenések példálózó felsorolása:

https://tv2play.hu/tenyek/tenyek_teljes_adas_2022._junius_1._szerda

https://hvg.hu/itthon/20220601_gyalogos_buntetofekezes_busz

https://www.kapost.hu/buntetofekezes-kaposvar/

https://telex.hu/belfold/2022/06/01/kaposvar-busz-auto-buntetofekezes-vademeles

https://24.hu/belfold/2022/06/01/duheben-kocsiba-pattant-majd-buntetofekezett-a-busz-elott-videoval/

Enyhítő körülmények

A fegyelmi tanács a pénzbüntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a következőket:

– a fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint két év eltelt;

– a fegyelmi vétség elkövetését az eljárás alá vont személy tevékenyen megbánta;

– az eljárás alá vont személy komolyan megbánta azt, hogy magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette;

– az eljárás alá vont személy személyi körülményeiben hamarosan beálló változást, azaz, hogy a felesége várandós.

A határozat alapjául szolgáló jogszabályok, egyéb jogi normák megjelölése

A FESZ 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétségeket 2021 évben követte el, a fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács az Üttv. és a FESZ szerinti fegyelmi eljárásban állapította meg, míg a felelősség vonatkozásában az Üttv. és az Etikai Szabályzat rendelkezéseit alkalmazta.

A fegyelmi tanács az eljárása során a fent megjelölt jogszabályokon túl az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit is alkalmazta.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, illetve a FESZ 40.2 a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. §-a teszi lehetővé.

A fegyelmi tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az e-mail üzenet nem minősül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kapcsolattartásnak.

Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2023. augusztus 28.

A határozat – jogorvoslati kérelem hiányában – 2023. december 07. napján jogerőre emelkedett.