A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... kiskunhalasi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év október hó 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ....... (szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ....)
eljárás alá vont ügyvéd
4 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (azaz Háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot valamint 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok (a ... által 2023. március 23-án előterjesztett bejelentés és mellékletei (mentés sikertelen telefonhívásokról, SMS üzenetekről, az eljárás alá vont ügyvéd által ... 2023. január 31-én írt levél, az eljárás alá vont ügyvéd által 100.000 Ft átvételéről kiállított átvételi elismervény, dr. Baksa Erika fegyelmi biztosnak a bejelentőhöz intézett, 2023. március 16-án kelt felhívása, dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. április 19-én kelt határozata az előzetes vizsgálat elrendeléséről és tájékoztatás, dr. Szász Attila 2023. április 20-án kelt, a bejelentőnek címzett tájékoztatása az előzetes vizsgálat elrendeléséről, az eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 15-én kelt nyilatkozata, dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. május 23-án kelt fegyelmi eljárást kezdeményező, P.169/2023. számú határozata, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnökéhez és a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyetteséhez valamint a bejelentőhöz ugyanezen napon címzett értesítés a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettesének 2023. június 14-én kelt, RFK5/2023/1 számú intézkedése a Fegyelmi Tanács kijelöléséről, a Fegyelmi Tanács elnökének 2023. június 23-án kelt intézkedése szóbeli tárgyalás kitűzéséről, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd idézése a szóbeli fegyelmi tárgyalásra, a bejelentő 2023. október 12-én kelt bejelentése a tárgyalásról történő távolmaradásról és a 2023. október 26-án tartott fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyve) alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1999. december 1-től a Kecskeméti Ügyvédi Kamara (korábbi néven: Bács- Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara) bejegyzett tagja. Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban 5 (öt) alkalommal indult fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács minden alkalommal pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte az eljárás során felmerült költségek megtérítésére.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.
2023. március 15-én e-mail-ben érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentő „dr. ... ügyvéd feljelentése” elnevezésű bejelentése. A bejelentő Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos felhívására a bejelentést 2023. március 23-án írásban megismételte.
A bejelentő dr. ...... ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásolta egy általa orvosi műhiba perben adott ügyvédi megbízás teljesítésével kapcsolatosan. A bejelentő előadása alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 2-án elvállalta a bejelentő képviseletét orvosi műhibaperben, átvett tőle 100.000 Ft (százezer forint) ügyvédi munkadíj előleget, ezt követően azonban nem történt előrelépés az ügyben. A bejelentő a megbízást 2023. február 17-én felmondta és kérte az ügyre vonatkozó iratainak a részére történő megküldését és a 100.000, Ft (százezer forint) felvett előleg visszafizetését az eljárás alá vont ügyvédtől. A bejelentő kifogásolta, hogy az ügy elvállalásától a megbízás felmondásáig terjedő időszakban az eljárás alá vont ügyvéddel nehezen tudott kapcsolatot tartani, nem kapta meg tőle a kellő tájékoztatást az ügy állásáról. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnését követően az ügyre vonatkozó iratokat a bejelentőnek megküldte, de a 100.000 Ft (százezer forint) munkadíj előleggel nem számolt el.
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2023. április 19-én hivatalból elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot személyesen folytatja le. Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 (nyolc) napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Szász Attila, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke 2023. április 20-án tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 (három) hónap, ami további 3 (három) hónappal meghosszabbítható.
Dr. ........ eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 15-én kelt nyilatkozatában a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, de az eljárás során keletkezett iratait – felhívás ellenére – nem csatolta a fegyelmi eljárás anyagához.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában előadta, hogy az orvosi műhiba perben egy orvosszakértő ismerőse segítségével szeretett volna eljárni, és – a bejelentő hozzájárulásával – meg is küldte neki az orvosi iratokat, de hosszú idő eltelte után sem kapta meg tőle azt az anyagot, amire a keresetlevelet alapozni tudta volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy a bejelentővel az eltelt időszak alatt folyamatosan kommunikált, tájékoztatta arról, hogy őt az orvosszakértő „cserben hagyta”, a keresetlevelet nincs mire alapoznia.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatában kijelentette: „Ami kárt okoztam, illetve vétség szankcióit vállalom.”
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. május 23-án – az előzetes vizsgálat eredményeként – fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint a fegyelmi biztos az alábbi kötelezettségszegéseket rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére:
– Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízását nem foglalta írásba, ezzel megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 29. § (1) bekezdés rendelkezését.
– Az eljárás alá vont ügyvéd nem állított ki számlát az általa átvett 100.000 Ft (azaz százezer forint) ügyvédi munkadíj előlegről, ezzel megszegte az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban ÁFA törvény) 159. § rendelkezését, melynek értelmében az adóalany köteles a szolgáltatásnyújtásról a szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni.
– Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a 6/2008. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 13.10. pontját, melynek alapján az ügyvéd a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmát nem veszélyeztetheti.
– Az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Etikai Szabályzat 6.10. pontját, melynek alapján az ügyvéd a megbízás megszűnése esetén köteles a már átvett megbízási díjjal elszámolni.
Dr. Nagy Imre, a Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a rendelkezést 2023. június 19-én, az ügy iratait 2023. június 23-én átvette, az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá tanúként a bejelentőt, megidézte.
A Fegyelmi Tanács 2023. október 26-án tartott tárgyalást az ügyben.
A 2023. október 26-án tartott fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem a bejelentő.
A bejelentő távolmaradását 2023. október 12-én írásban kimentette.
A Fegyelmi Tanács a 2023. október 26-án tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A bejelentő 2021. szeptember 2-án ügyvédi megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek ügyvédi műhibaperben történő képviseletére. A megbízásra egy ...... szám 3. emelet alatti irodában került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás elvállalásakor 100.000 Ft (azaz százezer forint) ügyvédi munkadíj előleget vett át a bejelentőtől, melyről átvételi elismervény készült. Az eljárás alá vont ügyvéd az orvosi műhiba perben a keresetlevelet egy igazságügyi orvosszakértő ismerősének a szakmai segítségével szerette volna elkészíteni. A bejelentő hozzájárulásával az orvosi papírokat az ismerősének megküldte. Az ismerős szakértő nem készítette el a kért szakmai anyagot az eljárás alá vont ügyvéd részére, aki így a keresetlevelet nem tudta elkészíteni. Az eljárás alá vont ügyvéd eleinte, 2021. év második felében és 2022. év első felében azzal nyugtatta a bejelentőt, hogy készül az orvosszakértői vélemény és türelmét kérte, később 2022. második felében nehezen volt telefonon elérhető, 2023. január 25-én pedig kifejezetten elzárkózott a bejelentővel történő érdemi kommunikációtól. A bejelentő 2023. február 27-én a megbízást felmondta, iratai visszaküldését, és a kifizetett ügyvédi munkadíj előleg visszafizetését kérte. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó orvosi iratokat a megbízónak visszaküldte, a felvett 100.000 Ft (százezer forint) ügyvédi munkadíj előleggel azonban nem számolt el.
A Fegyelmi Tanácsnak a tényállás megállapításához a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata, továbbá a bejelentő által becsatolt okirati bizonyítékok álltak a rendelkezésére.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem foglalta írásba. Ez nem érinti a megbízás érvényességét, de az Üttv. 29. § (2) bekezdése szerint azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a megbízás tartalmát a megbízottnak, jelen esetben az eljárás alá vont ügyvédnek kell bizonyítania. A Fegyelmi Tanács a megbízás tartalmát a bejelentő – eljárás alá vont ügyvéd által nem vitatott – előadása alapján állapította meg. A Fegyelmi Tanács a megbízás teljesítésének a módja vonatkozásában elfogadta az eljárás alá vont ügyvédnek azt a nyilatkozatát, hogy az orvosi műhiba perben igazságügyi orvosszakértő bevonásával kívánta a keresetlevelet elkészíteni. Tényként volt megállapítható az ügyben az is, hogy az orvosszakértői vélemény nem készült el. Ellentétesen nyilatkozott a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatási kötelezettségének a tárgyában. A Fegyelmi Tanács ebben a tárgyban a tényállást a bejelentő által becsatolt telefon mentések és SMS üzenetváltás alapján állapította meg, lényegében a bejelentő által előadottakkal azonosan.
A Fegyelmi Tanács a megbízás megszűnésére vonatkozóan szintén a bejelentő által előadott és SMS üzenettel alátámasztott – az eljárás alá vont ügyvéd által nem vitatott – tényállást fogadta el. Tényként állapítható meg ebben a tárgyban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat a bejelentőnek visszaküldte, de az átvett pénzzel nem számolt el.
A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, és 4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.
A fegyelmi biztos végindítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd a kötelezettségszegéseket azzal követte el, hogy a megbízást nem teljesítette, nem állított ki számlát a munkadíjról, a megbízás megszűnését követően a megbízójával nem számolt el és az ügyféllel a kapcsolatot nem megfelelően tartotta.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § szerint:
„Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
1. Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint:
„A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte.
Az eljárás alá vont ügyvédnek a megbízás elfogadásakor, az ügyvédi munkadíj előleg átvételekor a megbízást írásba kellett volna foglalnia.
A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
2. Az ÁFA törvény 159. § (1) bekezdése szerint:
„Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti
termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”
Az ÁFA törvény 159. § (2) bekezdés a) pontja szerint:
„Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;”
Az ÁFA törvény idézett rendelkezései alapján számlaadási kötelezettség áll fenn abban nemcsak a teljesített szolgáltatás, hanem a felvett előleg vonatkozásában is.
A kötelezettség azt a személyt terheli, aki az általános forgalmi adó alanya.
A fegyelmi eljárás anyagában nem áll rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ÁFA alany vagy sem.
Az eljárás alá vont ügyvéd átvételi elismervényt adott a bejelentőnek az általa átvett ügyvédi munkadíj előlegről.
A fegyelmi eljárás anyagában nem áll rendelkezésre adat arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd milyen további bizonylatot állított ki az általa átvett előlegről.
A számlaadási kötelezettség körében – kétséget kizáró bizonyítottság hiányában – nem állapítható meg fegyelmi vétség az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
3. Az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont ügyvéd az általa 2021. szeptember 2-án elvállalt ügyben 2023. február 27. napjáig bizonyítottan nem tett érdemi intézkedést a bejelentő igényének az érvényesítésére. Az eljárás alá vont ügyvédnek ezen időtartam alatt (sőt ennél lényegesen rövidebb idő alatt is) gondoskodnia kellett volna a keresetlevél benyújtásáról, azt megelőzően ahhoz megfelelő orvosszakértői vélemény beszerzéséről. Az általa ismert szakértő túlterheltsége esetén ehhez más szakértőt kellett volna bevonnia, illetőleg arról és a lehetőségekről egyeztetnie kellett volna a bejelentővel.
Az ettől eltérő magatartás mintegy másfél év elteltével a megbízás teljesítésének az elmulasztásaként minősül.
A bejelentő másfél év időtartamon keresztül történő nyugtatgatása, türelem kérése nem felel meg a megfelelő kapcsolattartás követelményének.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása oda vezetett, hogy a megbízó bizalmát elveszítette, melynek következtében a megbízó a megbízást felmondta.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a saját megbecsülésén kívül az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát is veszélyeztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd e körben értékelt magatartása 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
4. Az Etikai Szabályzat 6.10. pontja szerint:
„Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízás megszűnésekor a megbízóval nem számolt el írásban, az elszámolásra vonatkozó kötelezettségét megszegte. A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
5. Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi ügyben – dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2023. április 19-én kelt felhívása alapján – 2023. 05. 15-én élt a nyilatkozattétel lehetőségével, azonban nem tett eleget az ügyre vonatkozó 8 (nyolc) napon belüli iratcsatolási kötelezettségének.
A mulasztás 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) alacsonyabb összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nem állapított meg súlyosító körülményt az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a megbízás nem teljesítése vonatkozásában elismerte. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy a mulasztás oka az ügy eredményes ellátásához szükséges orvosi szakkérdésre vonatkozó megfelelő szakértői anyag hiánya volt.
Az ügyvéddel szemben az eljárása során követelmény, hogy a jogszabályi rendelkezéseket és az irányadó bírói gyakorlatot ismerje, ez azonban nem terjed ki a speciális orvosi szakterületre, az ahhoz kapcsolódóan felmerülő kérdésekre.
A Fegyelmi Tanács a megbízás nem teljesítését és az elszámolás elmaradását nagyobb súllyal, az ügyvédi megbízás írásba foglalásának a hiányát és az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását enyhébb súllyal értékelte.
A Fegyelmi Tanács ezért az eljárás alá vont ügyvéd terhére a középmértéknél alacsonyabb összegű, az irányadó fegyelmi eljárási gyakorlathoz viszonyítva, méltányos mértékű pénzbírságot szabott ki.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a Fegyelmi Tanács a bejelentőnek az eljárás alapját képező polgári jogi ügyben történő igényérvényesítési lehetősége (esélye) vonatkozásában valamint az eljárás alá vont ügyvéd által az időmúlásra tekintettel a bejelentőnek okozott esetleges kár vonatkozásában (az ügyre vonatkozó iratok hiányában) nem áll módjában állást foglalni, és ez a fegyelmi eljárás tárgyát nem is képezheti.
A Fegyelmi Tanács ezért azt rögzíti, hogy a fegyelmi eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségszegése folytán a bejelentőt kár érte.
A Fegyelmi Tanács a bejelentőt tájékoztatja arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgya az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi kötelezettségszegése. A Fegyelmi Tanács az ügyben ezt vizsgálta és ennek alapján szabott ki fegyelmi büntetést az eljárás alá vont ügyvédre.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közötti, az ügyvédi munkadíj előlegre vonatkozó elszámolás a fegyelmi eljárásnak nem tárgya, arra a Fegyelmi Tanács nem rendelkezik hatáskörrel.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a kifizetett munkadíj előleggel kapcsolatos elszámolást – a jelen határozat figyelembevételével – az eljárás alá vont ügyvédtől közvetlenül kérheti peren kívüli egyeztetés útján vagy a megfelelő külön jogi eljárás (fizetési meghagyás, polgári peres eljárás) igénybe vételével.
A fegyelmi tanács határozata 2024. 01. 04. napján jogerős és végrehajtható.