A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. .... szám alatti székhelyű ügyvéd ellen a fenti számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2024. április 12. napján, tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
FEGYELMI HATÁROZATOKAT
A Fegyelmi Tanács a 9. számú határozattal felfüggesztett fegyelmi eljárás felfüggesztését megszünteti és az eljárást folytatja.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy
dr. ...
eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 bankszámlaszámára történő átutalással, a fegyelmi eljárás ügyszámára való hivatkozással.
A határozat ellen csak a fegyelmi biztos élhet fellebbezéssel, az eljárás alá vont személy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a tárgyaláson kívül hozott határozat ellen nem fellebbez, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be tárgyalás tartása iránti kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A tárgyalás tartása iránti kérelmét az elsőfokú fegyelmi bizottsághoz kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben ahhoz a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a határozatot hozták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a tárgyalás tartását kérő nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy tárgyalás tartása iránti kérelmét két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
...
– bejelentés érkezése: 2022. február 24.
– előzetes vizsgálat elrendelése: 2022. március 03.
– fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2023. június 06.
A Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdaságvédelmi Alosztályának vezetője 2022. február 24. napján kelt, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. február 25. napján érkezett bejelentésében arról értesítette a Szegedi Ügyvédi Kamarát, hogy a Rendőrkapitányság a 06010/1233/2021 bü. számon, Dr. ... ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárásban az eljárás alá vont személyt – mint cégiratok elkészítésével megbízott jogi képviselőt – 2022. február 23. napon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Eljárás alá vont személy a Szegedi Ügyvédi Kamarának 2022. március 1. napján megküldött e-mailben a Szegedi Rendőrkapitányság értesítésével azonos tartalmú bejelentést tett, azzal, hogy az ügyben nem érzi magát bűnösnek.
A Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2022. március 03. napján Bp.56/2022/3 számon meghozott határozatával az eljárás alá vont személlyel szemben az Üttv. 119. § (1) bek. b) pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, határozatában felhívta az eljárás alá vont személyt, hogy a FESZ 14.2. pont c) alpontja alapján az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül küldje meg a Kamarának, és gondoskodjék az ügy továbbiakban keletkező iratainak folyamatos megküldéséről is.
Az elrendelt előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont személy az ügy iratait nem csatolta, ezzel nem tett eleget a FESZ 14.2. pont c) alpontjában foglalt kötelezettségének, a büntetőeljárás további folyamatáról sem az elsődleges bejelentő Szegedi Rendőrkapitányságtól, sem az eljárás alá vont személytől nem érkezett adat.
2023. június 06. napján RFSZ–12/2023/5 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont személlyel szemben fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte, egyúttal indítványozta az eljáró fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Az ügyben kijelölésre került fegyelmi tanács a 2023. június 13. napján, tárgyalás mellőzésével meghozott, RFSZ–12/2023/9. számú határozatával az eljárás alá vont személy ellen indult fegyelmi eljárást az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Rendőrkapitányság előtt 06010/1233/2021 bü. számon indult büntetőeljárás – a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő – befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, vagy további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggesztette. A fegyelmi tanács a FESZ 29.2. pontjára figyelemmel felhívta az eljárás alá vont személyt, hogy a felfüggesztett fegyelmi eljárásban a büntetőeljárás – a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő – befejezéséről szóló határozatnak, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, vagy további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatnak a tartalmát a fegyelmi tanács részére annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül jelentse be, és a döntést tartalmazó okiratot a bejelentéséhez csatolja. A fegyelmi tanács felhívta az eljárás alá vont személy figyelmét, hogy a fentiek elmulasztása önálló fegyelmi vétséget valósít meg.
Az eljárás alá vont személy ezen felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, nem tájékoztatta az eljáró fegyelmi tanácsot a büntetőeljárás további alakulásáról, nem tett bejelentést annak mikénti befejezésről.
Ezért a fegyelmi tanács 2024. január 12. napján megkereséssel fordult a Szegedi Rendőrkapitánysághoz annak közlése érdekében, hogy a 06010/1233/2021 bü. számon indult büntetőeljárás – a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével – befejezésre került-e, illetve, hogy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, vagy további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozatalára sor került-e.
A Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya a 2024. január 31. napján kelt átiratában arról tájékoztatta az eljáró fegyelmi tanácsot, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban volt büntetőeljárást a Szegedi Járási Ügyészség 1.B.1691/2021/11. számú, 2022.03.24. napon kelt határozatával megszüntette és a gyanúsítottat megrovásban részesítette.
A fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
dr. ... szegedi lakos feljelentést tett volt férje, dr. ... szegedi lakos ellen, aki 2021. február és 2021. március hónap közötti időben a ... Kft. nevű cégét a tudta és beleegyezése nélkül bejegyeztette a szám alatti közös tulajdonú ingatlanukba. A feljelentő információi szerint a cégbejegyzési eljárás során dr. ... úgy nyilatkozott, hogy a .... sz. alatti ingatlan a saját, kizárólagos használatában van, ez azonban valótlan, mivel a kérdéses ingatlan 50–50%-os tulajdonosa dr. ... és dr. ....
A cégbejegyzési iratok elkészítése és cégbírósághoz való benyújtása során dr. ... ügyvéd, eljárás alá vont személy járt el.
A Szegedi Rendőrkapitányságon 06010/1233/2021 számon folyamatban volt nyomozati eljárásban az eljárás alá vont személyt – mint cégiratok elkészítésével megbízott ügyvédet – a Szegedi Rendőrkapitányság 2022. február 23. napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználásának vétsége megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
A Szegedi Járási Ügyészség a 2022.03.24. napon kelt 1.B.1691/2021/11. számú határozatával az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét megállapítva, vele szemben az eljárást megszüntette és az eljárás alá vont személyt megrovásban részesítette.
Az eljárás alá vont személy az előzetes vizsgálat során a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére nem tett eleget a FESZ 14.2. c) pontja szerinti kötelezettségének, a fegyelmi eljárás során pedig a fegyelmi tanács fegyelmi eljárás felfüggesztéséről szóló határozatában foglalt felhívás ellenére elmulasztotta a FESZ 29.2. pontjában írt kötelezettségének teljesítését.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, és döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
Az eljárás alá vont személy sem az előzetes vizsgálat során, sem a fegyelmi eljárás során nem tett eleget az iratcsatolásra vonatkozó kötelezettségének, fegyelmi felelősségével kapcsolatos álláspontja kizárólag a gyanúsítottként történt kihallgatásáról szóló bejelentéséből volt megállapítható annyiban, hogy az ügyben nem érezte magát bűnösnek, ennek indokát azonban nem fejtette ki, a fegyelmi eljárásban az ügy érdemét érintően, a tagadáson túlmenően, további nyilatkozatot nem tett.
Az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét tagadó nyilatkozatával szemben azonban a fegyelmi ügyben rendelkezésre állt a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának 2024. január 31. napján kelt átirata, melyben arról tájékoztatta az eljáró fegyelmi tanácsot, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban volt büntetőeljárást a Szegedi Járási Ügyészség 1.B.1691/2021/11. számú, 2022.03.24. napon kelt határozatával megszüntette és a gyanúsítottat megrovásban részesítette.
Fentiek alapján a fegyelmi eljárásban kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelőssége megállapításra került a vele közölt gyanúsításban terhére rótt bűncselekményben, azaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, és vele szemben a Szegedi Járási Ügyészség jogkövetkezményként megrovás intézkedést alkalmazott.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban volt büntetőügyben az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét a Szegedi Járási Ügyészség megállapította a gyanúsításban terhére rótt bűncselekmény elkövetésében, ezért a fegyelmi tanács jelen fegyelmi eljárásban sem tudott tényállásában mást megállapítani, mint a Szegedi Járási Ügyészség eljárást megszüntető határozatával megállapított tényállást, figyelemmel arra, hogy a jogerős határozat rendes jogorvoslattal többé már nem támadható, véglegessé válik, tehát nem lehet megváltoztatni és végrehajtható, a benne foglaltak nemcsak a címzettekre, hanem mindenki másra nézve is kötelezőek, irányadóak, bizonyító erejük van és igaznak tekintendők.
Az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont személy a tényállásban részletezett cselekvőségeivel, azaz egyrészről a közbizalom elleni bűncselekmény elkövetésével, másrészről azon mulasztásával, hogy az előzetes vizsgálat valamint a fegyelmi eljárás során nem tett eleget a FESZ 14.2. c) pontja és 29.2. pontja szerinti kötelezettségeinek, 2 rb., az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során, az eljárás alá vont személlyel szemben az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A pénzbírság összege az Üttv. 109. § (2) bekezdésében foglaltak alapján ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig terjedhet.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy bár a fegyelmi vétség elkövetése óta jelentős időmúlás következett be, ezt azonban a fegyelmi büntetés kiszabása, a büntetés nemének és mértékének meghatározása során nem tudta az eljárás alá vont személy javára enyhítő körülményként értékelni, az alábbiak miatt:
A fegyelmi eljárás iratanyagából, a Szegedi Rendőrkapitányság 2024. január 31. napján kelt átiratából megállapítható volt, hogy a büntetőeljárás az eljárás alá vont személlyel szemben már 2022. március 24. napján, tehát már a fegyelmi eljárás 2023. június 6. napján történt elrendelését, valamint annak a fegyelmi tanács 2023. június 13. napján meghozott határozatával történt felfüggesztését több mint egy évvel megelőzően megszüntetésre került, ez a körülmény azonban – az eljárás alá vont személy mulasztására visszavezethetően – sem a vezető fegyelmi biztos számára a fegyelmi eljárás elrendelése során, sem az eljáró fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás felfüggesztése során nem volt ismert, mivel az eljárás alá vont személy nem tett eleget sem a FESZ 14.2. c) pontja szerinti iratcsatolási, sem a 29.2. pontja szerinti bejelentési kötelezettségének. A fegyelmi vétség elkövetése óta bekövetkezett időmúlás jelentős részében tehát az eljárás alá vont személy saját mulasztására volt visszavezethető.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben korábban már két alkalommal is volt folyamatban fegyelmi eljárás, melyek megrovás alkalmazásával, valamint pénzbírság kiszabásával végződtek.
A fegyelmi tanács az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát szem előtt tartva, a pénzbírság mértékét arra is figyelemmel határozta meg a rendelkező részben írt összegben, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben korábban már két fegyelmi eljárás is volt folyamatban, melyek egyikében már kiszabásra került pénzbírság vele szemben, így jelen fegyelmi ügyben csak a korábbinál magasabb összegű pénzbírság kiszabása lehetett arányos.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3)–(4) bekezdésén alapszik.
Jogerős: 2024. június 21.