A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság II. sz. Fegyelmi Tanácsa dr. ... szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2024. május 17. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
HATÁROZATOT.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ...
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A tárgyalás tartása nélkül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Ha tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a határozat ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2020. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek, amennyiben a fél elektronikus kapcsolattartásra köteles.
A tárgyalás tartása iránti kérelmet a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül kell előterjeszteni úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
...
A bejelentő jogi képviselője útján előterjesztett beadványa és mellékletei, 2023. december 13. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés alapján a Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2023. december 21. Bp.272/2023/2. számú határozattal, az Üttv. 119. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont ügyvéd 2024. január 17. napján kelt, és a kamarához ugyanaznap érkezett észrevételt és mellékleteit csatolt.
A Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2023. december 8. napján kelt Bp. 272/2023/6. számú határozattal az előzetes vizsgálat határidejét az Üttv. 122. § (2) bekezdésre hivatkozva meghosszabbította.
2024. április 30. napján kelt RFSZ–5/2024/7. számú határozattal a Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa a hivatalból elrendelt előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottsága Elnöke 2024. április 30. napján kelt, a Regionális Fegyelmi Bizottság Elsőfokú Fegyelmi Tanács Elnöke által 2024. május 3. napján átvett átiratában rendelkezett az eljáró fegyelmi tanács kijelöléséről.
A Fegyelmi Tanács 2024. május 17. napján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot.
A fegyelmi eljárásban a bejelentő beadványa és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele és mellékletei, a Szegedi Ügyvédi Kamara határozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg a Fegyelmi Tanács.
A bejelentő az ... Kft. (...), mint kölcsönadó 2022. augusztus 11. napján kölcsönszerződést kötött az ... Kft. (...) kölcsönvevővel, mely okiratot Dr. ... ügyvéd (...) készített és ellenjegyzett.
A kölcsönszerződés előzménye az volt, hogy felek közt vállalkozási szerződés készült a ... üzletház szerkezetkész kivitelezésére, építési munkákra, mely okiratban kölcsönvevő a kivitelező Kft., kölcsönadó pedig a megrendelő/bejelentő. A munkálatok befejezése előtt az ... Kft. likviditási problémával küzdött, adótartozása volt és a bejelentőtől kért segítséget a tartozásai rendezésére. Mivel az építkezés még tartott és a bejelentő szerette volna, ha rendben befejeződnek a munkálatok, így abban állapodtak meg, hogy 5.000.000 forintot kölcsönad bejelentő a kivitelező Kft. részére. A kölcsön feltétele az volt, hogy a kivitelező Kft. ügyvezetője kezességet vállal a kölcsön visszafizetésére és ingatlanfedezetet nyújt a kölcsönre, melyet jelzáloggal biztosítanak.
Az ... Kft. ügyvezetője által felajánlott ingatlan a saját 1/1 arányú tulajdonát képező, ... alatti ingatlan lett volna, ennek tulajdoni lapját elküldték a bejelentő részére, hogy megbizonyosodjon róla, hogy az valóban az ügyvezető tehermentes tulajdonát képezi, így fedezetként elfogadható.
A bejelentő és az ... Kft. megbízták Dr. ... ügyvédet a kölcsönszerződés elkészítésével és ellenjegyzésével. Az okirat aláírását megelőzően e-mail útján egyeztették annak tartalmát, mely levelezésben az ... Kft. kifejezetten kérte, hogy a kezesség és a fedezet szerepeljen az okiratban és egy másik levelezésben külön rá is kérdezett, hogyan valósulna meg a fedezetből a kifizetés, ha nem történik önkéntes teljesítés. Erre írásos válasz a bejelentő szerint már nem érkezett, hanem úgy tájékoztatta az ügyvéd, hogy az elkészített okirat alkalmas arra a célra, amire készült.
A kölcsönszerződés aláírása és kölcsön kifizetése után kölcsönvevő nem teljesített, a bejelentő hiába próbálta elérni, elérhetetlenné vált. Az ... Kft. lassan egy éve próbálkozott behajtani a követelését, majd bízva abban, hogy az okirat alkalmas arra, hogy jelzálogjogot jegyeztessen be a fedezeti ingatlanra megkereste a bejelentést előterjesztő jogi képviselőt, akinek szakmai véleménye szerint az okirat erre alkalmatlan, mert abból az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas elemek teljesen hiányoznak, pl. az „akár jelzálog bejegyzését is köteles tűrni” nem minősül hozzájáruló nyilatkozatnak a jelzálogjog alapításhoz.
A kölcsönszerződésből a jelzálog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas elemek hiányoznak, a szerződés nem a bejelentő kérésének megfelelően került megszerkesztésre és ellenjegyzésre, ezáltal a bejelentőt kár érte. A kölcsönvevő cég telefonon, e-mailen, postán elérhetetlen, az ügyvezető nem reagált a megkeresésekre, az azóta eltelt időben 5 végrehajtási eljárás indult a cég ellen és az ügyvezető üzletrésze is foglalás alatt áll
Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta azt, hogy fegyelmi vétséget követett volna el, az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a történtek csak részben egyeznek meg a bejelentésben foglaltakkal.
Nem tette vitássá azt, hogy a bejelentő és az ... Kft. között a bejelentés szerinti kölcsönszerződést ő szerkesztette és ellenjegyezte. Előadta, hogy az elkészült szerződés tervezetét e-mailben elküldte bejelentőnek.
Azt azonban vitatta, hogy megbízást mindkét féltől kapott volna, és azt is, hogy a bejelentő elvárása az volt, hogy a kölcsönvevő ügyvezetője ingatlanfedezetet adjon a kölcsön visszafizetésére.
Arról volt szó, hogy amennyiben kölcsönbe vevő 15 napon belül nem teljesít, akkor kerül sor akár közjegyzői, akár ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat elkészítésére. Arról sem volt szó, hogy egy olyan szerződés készüljön, amely alapja lehet egy ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításának. Arról nem volt tudomása, hogy a felek egymás között mit egyeztettek, a tárgyalások későbbi szakaszairól is csak részleges ismeretekkel bír. Álláspontja szerint a bejelentő tőle csupán annyit kért, hogy a kölcsönvevő gazdasági társaság ügyvezetője kezesi felelősséget vállaljon a kölcsön visszafizetésére, ezt a szerződés tartalmazza is.
A Vezető Fegyelmi Biztos indítványa szerint eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a megbízás okiratba foglalását elmulasztotta, valamint azzal, hogy nem adott igazolható módon megfelelő tájékoztatást a megbízónak az ügyében tett intézkedésekről, a jogszabályok tartalmáról és az ügy jogi kockázatairól, és az eljárás alá vont általa készített szerződés a célzott joghatás kiváltására alkalmatlan, fegyelmi vétséget követett el.
Fentiekre tekintettel a Vezető Fegyelmi Biztos indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos és 1 rendbeli – több tényállási elemű – gondatlan fegyelmi vétségben.
A Vezető Fegyelmi Biztos indítványozta továbbá, hogy az eljáró fegyelmi tanács az Üttv. 127. § alapján tárgyaláson kívül hozza meg határozatát.
A Vezető Fegyelmi Biztos indítványa alapos.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2022. augusztusában került sor, így mind az anyagi jogi normák, mind az eljárás tekintetében a 2017. évi LXXVIII. sz. az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) és a 20/2018. MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló ... személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)”
A jelen fegyelmi ügyben egyik érintett sem csatolt tényvázlatot/megbízási szerződést, ezért a Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem készített ügyvédi megbízási szerződést. Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogi tanácsadást meghaladó ügyvédi tevékenységet végzett, okiratot szerkesztett, s azt ellenjegyzéssel látta el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem készített megbízási szerződést, megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írtakat, mely szerint „A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával az Üttv. 107. § a) pontja szerinti 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt szerb nyelvű szerződést a Fegyelmi Tanács megbízási szerződésként nem tudta értékelni, az részletes adatokat, tájékoztatást nem tartalmaz, azt a kölcsönadó törvényes képviselője nem írta alá, annak tartalma és a kölcsönszerződés tartalma egymással összhangba csak részben hozhatóak.
Az Üttv. 29. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a „megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.” A (3) bekezdés rögzíti, hogy az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
A megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása miatt a Fegyelmi Tanács a megbízás tartalmára a szerződésből, valamint a felek által előadottakból és a benyújtott egyéb iratokból vont le következtetéseket. A fegyelmi gyakorlat következetes abban, hogy – ellentétes bizonyíték hiányában – a bejelentő által előadottakat valónak kell elfogadni.
A fentiekre is tekintettel, a rendelkezésre álló előadásokból és okiratokból az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kölcsönadó és a kölcsönvevő együttes képviselőjeként kölcsönszerződés szerkesztésére és ellenjegyzésére vállalt kötelezettséget, mely szerződés teljesítésének biztosítékaként a kölcsönbe vevő Kft. képviselőjének kezességvállalása és a kizárólagos tulajdonát képező ... alatti ingatlanra bejegyzett jelzálogjog szolgált. Bejelentő előadása szerint rákérdezett, hogy hogyan valósulna meg a fedezetből a kifizetés, ha nem történik önkéntes teljesítés, erre azonban írásos választ nem érkezett, hanem eljárás alá vont ügyvéd úgy tájékoztatta, hogy az elkészített okirat alkalmas arra a célra, amire készült.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a kölcsönadó Kft. képviselője az eljárás alá vont ügyvédtől a kölcsönszerződés tartalmát illetően milyen tájékoztatást kapott, tényvázlat/szerződés és egyéb okirat hiányában nem igazolható.
Továbbá a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett szerződés a zálogjog alapítására alkalmatlan, hiszen a szerződés nem tartalmazza a zálogkötelezett személyi adatait, az ingatlan részletes adatait, melyek az ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez szükségesek. Valamint a 8. pontba foglalt „akár jelzálog bejegyzését is köteles tűrni” kikötés nem minősül feltétlen és visszavonhatatlan hozzájáruló nyilatkozatnak a zálogkötelezett részéről. A kölcsönszerződés nem tartalmaz rendelkezést a földhivatali bejegyzéssel kapcsolatban, vagy a földhivatali eljárásra vonatkozó meghatalmazást.
Az Üttv. 41. § (4) bekezdése szerint „az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.”
Az Üttv. 42. § (4) bekezdése előírja, hogy „Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.” A (6) bekezdés szerint „Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a fent idézett jogszabályi előírások megszegésével az Üttv. 107. § a) pontja szerinti 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy mindkét féltől kapott volna megbízást. A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd ezen védekezését. Ha csak az egyik féltől kap meghatalmazást az eljáró ügyvéd, akkor az Üttv. 43. § (5) bekezdése szerint kell eljárnia, mely kimondja „Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre.”. Mivel eljárás alá vont ügyvéd ilyen írásos tájékoztatást nem csatolt, a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – mint ahogyan az bejelentő előadásából is következik – mindkét fél részéről megbízást kapott.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen közel 20 éves ügyvédkedése során még nem volt fegyelmi eljárás, továbbá a részbeni gondatlan elkövetést.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a részbeni szándékos és a több tényállási elemet felölelő elkövetést.
A Fegyelmi Tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelve a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását tartotta arányosnak.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”
A FESZ 22.1. pontja értelmében: „A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, ...”
A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek, a tényállást és a fegyelmi felelősséget a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapíthatónak találta, így tárgyalás tartása nélkül hozta meg határozatát.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az Üttv. 127. § (3) és (4) bekezdésén alapul.
Jogerős: 2024. június 04.