Mikor kell (lehet) a kamarai nyilvántartásból törölni az ügyvéd adatait kamarai tagságának megszűnése esetében?
A kamarai tagság megszűnéséről a kamara hatósági határozatot hoz, amennyiben a tagság megszűnésére az Ütv. 20. § (1) bek. a)-g) pontjaiban írt okból kerül sor. Ezekben az esetekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni * .
Az Ütv. 21. § értelmében a nyilvántartásból törlés és az ügyvédi igazolvány visszavonása a kamarai tagság megszűnésekor történik meg, tehát ezen intézkedéseket a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat végrehajtásának kell tekinteni. A Ket. szerint a határozat akkor hajtható végre, ha jogerős.
Az elsőfokú döntés
a) a közlés napjával emelkedik jogerőre, ha a fellebbezésről az érdemi határozat meghozatala előtt lemondtak, vagy a fellebbezést törvény kizárja;
b) a fellebbezési határidő utolsó napját követő napon emelkedik jogerőre, ha az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, és a jogosult e jogával nem élt;
c) a fellebbezési jogról történő lemondás hatósággal való közlésének napján áll be a jogerő, ha a lemondásra a döntés közlését követően, de a fellebbezési határidő lejárta előtt kerül sor;
d) a fellebbezést visszavonó nyilatkozatnak a hatósággal történő közlése napján áll be a jogerő, ha a fellebbezés visszavonására a másodfokú határozat meghozatala előtt sor kerül * .
A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá * .
A végrehajtás ebben a körben speciális, a jogerős határozatban foglaltak teljesítésére nem az érintett ügyvéd, hanem a kamara köteles * (és a törlés, illetve az igazolvány visszavonása időpontját a jogerős határozat tartalmazza is) a végrehajtást külön határozattal * nem kell elrendelni, a nyilvántartásból törlés és az igazolvány visszavonása (mint intézkedés) legkorábban a jogerőre emelkedés napját követő napon tehető meg, és a kamarát felelősség terheli abban a körben, hogy ezen a napon meg is történjen a nyilvántartásból törlés, és az igazolvány visszavonása. A határozat bíróság előtti megtámadása nem akadályozza meg a jogerő beálltát, és a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya * . De ha a kamara tudomására jut, hogy az ügyvéd a keresetlevél beadásával a végrehajtás felfüggesztését is kérte a bíróságtól, a végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntésig a végrehajtás (esetünkben a törlés) nem foganatosítható.
Ha a bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendeli, a bírósági eljárás jogerős befejezéséig a törlés/igazolvány visszavonás nem foganatosítható. Ha a bíróság a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasítja, a kamara ezen végzés jogerőre emelkedését követően foganatosíthatja az intézkedést, a nyilvántartásban a tagság megszűnésének eredeti napját kell feltüntetni.
Ha a törlés/igazolvány visszavonása azt megelőzően megtörtént, hogy a kamara tudomására jutott a végrehajtás felfüggesztés iránti kérelem előterjesztése, a kérelemről tudomásszerzés, vagy a bíróság erről rendelkező határozatának kézhezvétele után a kamara köteles bejelenteni a bíróságnak, hogy a jogerős határozatban foglalt intézkedések már foganatosítást nyertek, ezzel a végrehajtás befejeződött * .
Ha a per a kereset elutasításával zárul, a törlés a bírósági határozat jogerőre emelkedésével foganatosítható, mivel ebben az esetben már nem kell figyelemmel lenni arra, hogy a bíróság döntését az érintett ügyvéd mikor vette kézhez, ugyanis a végrehajtandó határozat az általa már átvett, jogerős közigazgatási döntés.
A törléskor a kamarai tagság megszűnése időpontjaként a jogerős határozatban rögzített időpontot kell a nyilvántartásba bevezetni.
Határozat születik a kamarai tagság megszűnéséről akkor is, ha a megszűnéshez az ügyvéd kizárása vezet. Ebben az esetben a kamara nem a Ket. szabályai alapján jár el * . Az Ütv. a határozat közléséről és jogerőre emelkedéséről nem rendelkezik, a Fegyelmi Szabályzat értelmében a szóban közölt határozat kihirdetésekor jogerőre emelkedhet, ha a jelenlévő fegyelmi megbízott, az ügyvéd és képviselője lemondtak a fellebbezési jogukról * , a fegyelmi határozatot írásban kézbesíteni kell * , a kézbesítésre a Fegyelmi Szabályzat 20. § (7) bekezdése az irányadó. Fellebbezésre a kézhezvételtől számított 15 napon belül kerülhet sor, a fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú * .
A másodfokú döntés a meghozatala napján jogerős és végrehajtható * . A jogerős fegyelmi büntetést az ügyvédi nyilvántartásban fel kell tüntetni * . Kizárás esetében a kamarai tagság megszűnésének napjaként a határozat jogerőre emelkedésének napját követő napot kell feltüntetni.
A kizárást kimondó határozat ellen is van helye bírósági megtámadásnak, a keresetlevél benyújtására már a közigazgatási perekre irányadó (fentebb részletezett) szabályokat kell alkalmazni.
Ha az elsőfokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya * .
Az ügyvédi tevékenység felfüggesztéséről rendelkező határozatra a fegyelmi határozatra írtak irányadók azzal, hogy a felfüggesztésről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek van helye, a fellebbezés a határozat végrehajtásra nincs halasztó hatállyal * , tehát a határozat a közléstől végrehajtható. A határozat ellen bírói jogorvoslatra nincs lehetőség * .