A Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .............. ellen indult F–4/2008. számú fegyelmi ügyben 2023. március 17. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi határozatokat.
I. sz. HATÁROZAT
Fegyelmi Tanács a 2009. október 6-án kelt határozattal felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását rendeli el.
II. sz. HATÁROZAT
Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ............. eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A tárgyalás tartása nélkül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
Ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Ha tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a határozat ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A FESZ 42.7. pontja alapján 2020. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek, amennyiben a fél elektronikus kapcsolattartásra köteles.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Eljárás alá vont a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2008. június 4. napján érkezett beadványában jelezte, hogy a Szegedi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 238. § (1) bekezdésébe ütköző, bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettében.
A Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke 2008. június 4. napján kelt határozatával a fenti bejelentésre figyelemmel, hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot az eljárás alá vont személlyel szemben. Az elrendeléskor hatályos jogszabály és fegyelmi szabályzat alapján eljáró fegyelmi főmegbízott 2008. június 18. napján kelt összefoglaló jelentésében indítványozta fegyelmi eljárás lefolytatását.
A Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke 2008. június 18. napján kelt határozatával az Üt. 37. § a) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el.
Fegyelmi főmegbízott felhívására eljárás alá vont személy 2008. október 14. napján kelt igazoló jelentésében előadta, hogy álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.
Fegyelmi Tanács 2008. november 14. napján tartott fegyelmi tárgyalást. Eljárás alá vont fenntartotta az igazoló jelentésben leírtakat. Véleménye szerint nem követett el bűncselekményt. A tanú meghallgatáson csak a tanú mellet ült, nem befolyásolta a tanút. Nem volt tudomása róla, hogy a tanú hamis vallomást tett. Előadta, hogy még az eljárás nyomozati szakban van, vádemelés nem történt. Fegyelmi Tanács a tárgyalást elhalasztotta, a nyomozó hatóság megkeresését rendelte el.
A Csongrád Megyei Főügyészség 2009. február 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamarához érkezett átiratában megküldte a vádirat 1 példányát, mely szerint eljárás alá vontat 1 rb. a Btk. 238. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (4) bekezdés I. fordulat szerint minősülő büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének bűnsegédi bűnrészességével vádolta meg.
Eljárás alá vont 2009. május 27. napján kelt indítványában – melyhez tetemes mennyiségű iratot csatolt – kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését, és amennyiben nem függesztik fel az eljárást, tanúk meghallgatását indítványozta.
Fegyelmi Főmegbízott eljárás alá vonttal egyetértve 2009. augusztus 12. napján az eljárás felfüggesztésére tett indítványt.
Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást 2009. október 6. napján kelt határozatával felfüggesztette az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi eljárás alapját adó bűntető ügyben a Makói Városi Bíróság elsőfokú ítéletének kihirdetése 2012. március 8. napját történt, majd fellebbezés folytán az ügy a Szegedi Törvényszékre került, ahol eljárás alá vont elfogultsági kifogást jelentett be. Így a másodfokú eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszék került kijelölésre, mely a 2014. február 5. napján kelt végzésében az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A Kecskeméti Járásbíróság az új eljárásban 2018. február 20. napján hozott ítéletét a Kecskeméti Törvényszék 2020. január 21. napján hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Ez ellen a végzés ellen eljárás alá vont fellebbezést jelentett be, mely folytán a Szegedi Ítélőtábla 2020. szeptember 8. napján hozott végzésével a Kecskeméti Törvényszék végzését hatályon kívül helyezte és új eljárására utasította a Kecskeméti Törvényszéket. A Kecskeméti Törvényszék 2021. május 11. napján hozott 2. Bf....... számú ítéletében a Kecskeméti Járásbíróság 2018. február 20. napján hozott ítéletét megváltoztatta és eljárás alá vont bűnösségét megállapította bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettében, ezért megrovásban részesítette. Az ítélet ellen eljárás alá vont fellebbezést jelentett be. A Szegedi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.II.428/2021/12. számú végzésével eljárás alá vontra vonatkozóan a másodfokú ítéletet helybenhagyta, azzal, hogy eljárás alá vont bűncselekményének jogszabályi alapja helyesen: 1978. évi IV. törvény 38. § (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés 1. tétel.
A Magyar Ügyvédi Kamara 2022. február 10-én érkezett átiratában csatolta a harmadfokú jogerős ítéletet. Eljárás alá vont pedig 2022. február 14-én érkezett beadványához csatolta a harmadfokú ítélet, kérte tárgyalás tartását, és az eddig előadott bizonyítási indítványait fenntartotta.
A büntetőeljárás jogerős befejezésére tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás folytatásáról rendelkezett.
Tényállás:
A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy nyilatkozatai, beadványai, valamint a Csongrád Megyei Főügyészség által rendelkezésre bocsátott vádirat, a Kecskeméti Járásbíróság, a Kecskeméti Törvényszék, valamint a Szegedi Ítélőtábla első-, másod-, és harmadfokú ítéletei, a Szegedi Ügyvédi Kamara határozatai, az eljárás alá vont személy adatlapja alapján az alábbi tényállást állapította meg a Fegyelmi Tanács:
A Kecskeméti Törvényszék ........... számú, 2021. május 11. napján kelt ítélete és az azt helybenhagyó Szegedi Ítélőtábla ............ számú, 2022. január 6. napján kelt végzése az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét megállapította bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettében, ezért megrovásban részesítette.
A rendelkezésre álló ítélet, illetve a harmadfokú bíróság azt helybenhagyó döntése részletes tényállást tartalmaz, ezért ezek a fegyelmi eljárásban megállapított tényállás alapjait képezik.
Eszerint ............ 2.000.000. Ft kölcsönt vett fel .............tól, mely kölcsönnek csak egy pontosan meg nem határozható részét fizette vissza. 2007. március 21. és 2007. április 10. napja közötti – pontosan meg nem határozható – időpontban ............. felkereste ................t, magával vitte eljárás alá vont ügyvédi irodájában – eljárás alá vont tudtával – az ügyvéd alkalmazottja, ......... által készített, 2007. március 13. napjára visszadátumozott megállapodást. A megállapodás tartalma szerint ........... a ..................tól kapott 2.000.000 Ft tartozást részletekben már megfizette, az utolsó részlet a megállapodás kelte időpontjában. Az iraton szándékosan nem a tényleges kelte szerinti időpont, hanem egy korábbi dátum, 2007. március 13. napja került feltüntetésre. Ezt a megállapodást ............. elvitte ............ kölcsönadóhoz és felszólította, hogy a valótlan tartalmú okiratot írja alá, mert annak alapján megszüntetik a vele szemben a kölcsön vissza nem fizetése okán, csalás miatt indult büntetőeljárást, és így a felfüggesztett szabadságvesztését nem kell letöltenie. Fenyegetés hatására ............ a megállapodást aláírta. Ezt követően .............. arra is felhívta ..........t, hogy ugyanilyen tartalmú vallomást kell tennie a nyomozóhatóság előtt, ahova az ő ügyvédje – eljárás alá vont – fogja elkísérni.
............... volt házastársa, ............. által 2007. március 20. napján tett feljelentés alapján a Szegedi Rendőrkapitányságon csalás bűntette miatt indult nyomozás ............ellen. Ebben az ügyben ........... tanúként 2007. április 11. napján került kihallgatásra, meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselője, eljárás alá vont jelenlétében. ............ a kihallgatás során – a törvényes figyelmeztetést követően – valótlan tartalmú vallomást tett, és átadta a valótlan tartalmú okiratot. Az okirat kapcsán eljárás alá vont is tudta, hogy milyen jelentősége van annak, hogy az iraton milyen (még a ............. elleni feljelentés kelte előtti) keltezés szerepel. A tanúkihallgatáson jelenlévő eljárás alá vont tudtával és közreműködésével, szándékos támogatásával került benyújtásra és felhasználásra a nyomozás során a ............... ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban a visszadátumozott, valótlan tartalmú okirat. Eljárás alá vont szándékosan segítséget nyújtott ............... hamis tanúvallomásának megtételéhez, amely magatartása megalapozta büntetőjogi felelőssége megállapítását bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettében.
Fegyelmi Tanács döntése meghozatalára irányadó jogszabályok
A vizsgálandó magatartás megvalósulásának időpontja 2007. április 11. napjára tehető, a fegyelmi eljárás 2008. évben indult.
A fegyelmi eljárásra irányadó jogszabályok tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
Az 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 208. § (22) bekezdése, valamint a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 42.1. pontja alapján 2019.02.04. napját (regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának napja) követően már az Üttv. és a FESZ rendelkezései szerint kell folytatni a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat azzal, hogy a korábbi Üt. és a 3/2018. (VI. 27.) fegyelmi szabályzat alapján már teljesített vagy folyamatban volt eljárási cselekmények is hatályosnak tekintendők. (FESZ 42.3.)
A FESZ 41.1. pontjára is figyelemmel tehát jelen fegyelmi eljárásban irányadó eljárásjogi szabályok az Üttv. és a FESZ.
A fegyelmi felelősség – eljárás alá vont személy magatartásának anyagi jogi – elbírálása szempontjából irányadó jogszabály tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Így az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.) rendelkezései, valamint az érintett időszakban hatályos kamarai szabályzatok, így a régi, MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata alapján kell elbírálni a cselekményt.
Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Üt. 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi,
Üt. 3. § (2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt követett el, melyet bíróság jogerős határozatával megállapított.
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítéletéhez a FESZ 27.2./A. pontja szerint kötve van Fegyelmi Tanács, azt tényszerűen kellett megállapítani, hogy eljárás alá vont az általa tanúsított magatartásával bűncselekményt, bűnsegédként elkövetett hamis tanúzás bűntettét valósította meg. Így Fegyelmi Tanács mind a bűnösséget, mind a tényállást a jogerős végzésben rögzítettel egyezően állapította meg.
A bűncselekmény, és ezáltal a fegyelmi vétség elkövetését eljárás alá vont nem elismerte el, azonban a fent hivatkozott előírásra tekintettel Fegyelmi Tanács eljárás alá vont védekezését nem tudta figyelembe venni határozata meghozatalánál.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Fegyelmi Tanács, mivel a büntetőbíróság jogerős ítéletéhez kötve van, az ügyet egyszerű megítélésűnek találta.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetőeljárás és a fegyelmi eljárás tizenöt éves időtartamát, továbbá azt, hogy a jogerős büntetőhatározat becsatolása és a fegyelmi eljárás folytatásának elrendelése között több mint egy év telt el.
Így Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását elégségesnek tartotta.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A fellebbezés lehetőségét a fegyelmi biztos részére az Üttv. 127. §-a biztosítja. Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján jogosult tárgyalás tartását kérni, amely esetben a jelen határozat hatályát veszti.
JOGERŐS: 2023. 05. 02.