A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntettének bűnsegédként történő elkövetése miatt, miszerint közreműködött ingatlan jogellenes megszerzésében.
Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet a Kamarának megküldte.
A fegyelmi főmegbízott a rendelkezésére álló okiratok alapján összeállította az összefoglaló jelentést, amelyben indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, egyben annak felfüggesztését. A BÜK elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás mellőzésével hozott határozatával a fegyelmi eljárást - az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 62. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve - felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a bíróság I. fokú és a törvényszék II. fokú jogerős ítélete alapján megszűnt, a fegyelmi eljárás folytatásának akadálya elhárult.
A Fegyelmi Tanács a II. fokú felmentő ítéletre és a vezető fegyelmi biztos eljárás megszüntetésére tett indítványára figyelemmel az Üttv.-ben biztosított lehetőséggel élve tárgyalás mellőzésével folytatta a fegyelmi eljárást.
A tényállás:
Néhai B.I. tulajdonát képezte a [...] szám alatti felépítményes ingatlan 1/2 tulajdoni hányada. Az I. és II. r. vádlott 2005 nyarán rávette a sértettet, hogy életjáradéki szerződést kössön velük. Az I. fokú bíróság ítélete szerint az I. és II. r. vádlott a sértetett leitatta és így került sor 2005. szeptember 1-jén az életjáradéki szerződés megkötésére az eljárás alá vont ügyvéd (IV. r. vádlott) irodájában. A szerződés szerint - az egyébként tartásra nem szoruló - sértettnek havi 50.000 Ft összegű járadék megfizetését vállalták a tulajdonjog átruházása ellenében. A sértett a szerződésben hozzájárult ahhoz, hogy az eltartó vádlott az ingatlanba költözzön. Az I. és II. r. vádlott fizetési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő összegben tett eleget, de mindkét vádlott beköltözött az ingatlanba, végül a sértettet a pincébe költöztették, aki 2006-ban elhunyt.
Az I. fokú bíróság szerint a sértett az életjáradéki szerződést kényszer, fenyegetés és/vagy tudatmódosító szer hatása alatt írta alá, amelynek jelei az eljárás alá vont ügyvéd számára felismerhetőek voltak.
A büntető eljárásban meghallgatott tanúk vallomása szerint a sértett rendszeresen fogyasztott alkoholt, az ingatlant pedig el kívánta adni, életjáradéki szerződést nem volt szándékában kötni. Az eljárás alá vont ügyvéd pedig régebbről ismerte az I II. r. vádlottakat, így tudhatta, hogyan szereznek ingatlanokat. Az I. fokú bíróság megállapította, hogy a vádlottaknak nem volt szándékában a járadék folyósítása, sem pedig a sértett ellátása.
A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeképp arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el körültekintően, ezt a szerződéskötés körülményei támasztják alá. Az I. fokú bíróság álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek észlelnie kellett, vagy kellett volna a sértett alkoholos, vagy tudatmódosító szer alatti állapotát és azt is tudhatta, hogy az I. és II. r. vádlottnak nem volt szándékában az életjáradék megfizetése. Ezért az I. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek találta a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, ezért végrehajtásában 2 évre felfüggesztett 1 év szabadságvesztésre és 1 év ügyvédi foglalkoztatástól eltiltásra ítélte.
A II. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvéd felmentésre irányuló fellebbezését alaposnak találta. A II. fokú bíróság mellőzte annak tényként történt megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd számára felismerhető volt a sértett alkohol, vagy tudatmódosító szer hatása alatti állapota. Ezt a II. fokú bíróság a tanúk tárgyaláson tett vallomására alapította. A II. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadottakat elfogadta, ezen belül azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott az I. és II. r. vádlott teljesítési képességének hiányáról, ez nem volt bizonyítható, ezért az I. fokú bíróság ítéletének indokolása részben téves, részben iratellenes.
Fentieknek megfelelően a II. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvédet felmentette.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jelen ügyben az elkövetési idő 2005-2006 ennek megfelelően az ügyre az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv., mint anyagi jogszabály rendelkezései az irányadók. Az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha jogszabályban, vagy ügyvédi normában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a bíróságok vizsgálták és minősítették, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a bíróság ítélete alapján, a bűnösség megállapítása esetén lehetne csak megállapítani. Mivel a bíróság a büntető eljárásban felmentette az eljárás alá vont ügyvédet, a Fegyelmi Tanács - osztva a fegyelmi biztos indítványát - fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást megszüntette, az eljárás alá vont ügyvéd nem merítette ki az Üt. 37. § a) pontjában megfogalmazott tényállást.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint az eljárási jogra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó.
A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás bíróság által megállapított volt, a büntetőeljárásban felmentő ítélet született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 21. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2010. F. 295.)