A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ... volt szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 22. napján tartott tárgyaláson meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr...
eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért végrehajtható
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartamát 10 évben határozza meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a 80.000,- Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
Tekintve, hogy a fellebbező nem aktív kamarai tag, korábban már törölt személy így fellebbezését két eredeti példányban – továbbra is postai úton – küldheti meg.
.................................................................................................................................
. / .
.................................................................................................................................
A panaszos, ... 2012. június 1. napján érkezett bejelentése szerint az adásvételi szerződés megkötéséhez kapcsolódóan általa ügyvédi letétbe helyezett ún.”szocpol” kedvezményt” kellett volna befizetni az Államkincstárnak, de erre nem került sor.
A Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 2013. jún. 14-i átiratában ugyancsak tájékoztatta a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökét, hogy dr. ... ügyvéddel szemben nagyobb értékre elkövetett csalás büntettének elkövetése miatt eljárást folytatnak ez ügyben. Ebben a tájékoztatásban szerepel még .... panaszosok biztosítási ügye is.
A 2013. nov. 11. napjára kitűzött fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg és észrevételt sem tett.
Ezt követően az F–38/2012. ügyszámú .... 1.200.000.- Ft Magyar Államkincstár javára szóló 1.200.000.- Ft tartozására szánt összeg elsikkasztása és az ... ügyszámú .... a ... BIZTOSÍTÓ általi 1.000.000.- Ft kártérítési összeg elsikkasztása miatt indult fegyelmi eljárások a 2013. november 13-i határozattal egyesítésre kerültek, és a továbbiakban F–38/2012. szám alatt lettek nyilvántartva azzal, hogy a fegyelmi eljárás a .... számon indult büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztésre kerültek.
A fegyelmi tanács elnökének megkeresésére rendelkezésre bocsátott, 2021. május 18. napján jogerőre emelkedett ... számú, Szegedi Törvényszék által hozott ítélet sértettjei közt ugyanazon panaszosok szerepelnek, kiknek bejelentése alapján már jogerősen lezárásra került a dr. ...elleni más korábbi fegyelmi eljárás.
Emiatt iratkezelési szempontból szükségessé vált a két fegyelmi eljárás elkülönítése és ezzel együtt a ... számon indult büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztett ... számú eljárás megszüntetésre került miután a ... számú 2021. május 18. napján jogerős büntető ítélet alapján már 2021 decemberében született kizárás fegyelmi büntetés dr. ... volt ügyvéd ellen a szintén egyesített .... számon. A fegyelmi tanács elnökének újabb ítélet kérési megkeresésre továbbra sem követhető, hogy ... panaszával összefüggően volt-e büntetőeljárás.
Büntető bírósági ítélet hiányában a fegyelmi eljárás a bejelentő szerinti panasz alapján folytatható le, és a tényállás tisztázására egyedül a volt ügyvéd személyes meghallgatása vezetne eredményre és zárná ki a kétszeres elbírálást, mert ... a bejelentése óta és az eljárás alá vont ügyvéd egyáltalán nem, a fegyelmi eljáráshoz iratot nem csatolt.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökhelyettese 2023. február 6. napján a Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsa és fegyelmi tanácsa elnökének kijelölésre tett intézkedést a dr. ... volt ügyvéd ellen indult ügyekben az előzményi hivatkozással.
Tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd okiratszerkesztőként közreműködött a ... eladó és ...vevő közötti adásvételi szerződésben. Tekintve, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatant a Magyar Állam javára szóló 1.200.000.-Ft jelzálog és ennek biztosítékául szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom terhelte, az eljáró ügyvédnél ezen összeg (a tehermentesítés, avagy a vásárolandó új ingatlanra történő átvezetés érdekében) ügyvédi letétbe került. Miután a vásárló nevére bejegyzésre került a tulajdonjog, ill. letelt az elidegenítési tilalom ideje, a letéti összeg visszajárt. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az összeget nem letétként kezelte, saját céljaira fordította, ill. többszöri felszólításra csak 200.000.- Ft-ot fizetett vissza belőle.
Az eljárás alá vont a fegyelmi eljárás során nem terjesztett elő védekezést, csupán a bejelentő panasza és a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának átirata áll rendelkezésre.
A 2023. szeptember 22. napján tartott tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos nyilatkozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg, amelyből 1 rb. a letétkezelési szabályok megsértése és 1 rb. a fegyelmi eljáráshoz iratok csatolásának a hiánya, ami önálló fegyelmi vétség. A rendelkezésre álló adatok alapján nem igazolható, hogy a bejelentő bejelentése valótlan lenne és azt az eljárás alá vont ügyvéd sem kifogásolta, ahogyan azt sem, hogy a bejelentésben megjelölt pénzösszeget átvette, vagy azt a rendeltetésének megfelelően kifizette volna. Az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a legsúlyosabb büntetés kiszabására tett indítványt.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások elkövetési időpontjában (2018. január 1ig) az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) van hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
– a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
– b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi
hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. §-a ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fegyelmi vétség elkövetésekor hatályban volt „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata, melynek a Preambulum az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság es a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert es tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez es a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja es tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit es alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
1. Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
2. Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget
3. Különböző ügyfelek között, illetve a ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
4. A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve
5. Az ügyfél iránti hűség
6. Tisztességes díjak megállapítása
7. Az ügyvéd szakmai hozzáértése
8. Kollegák tisztelete
9. A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete
10. A jogászi hivatás önszabályozása”
A fenti rendelkezésekből a 4. pont emelendő ki a jelen fegyelmi vétség elbírálása szempontjából:
„A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve”
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az elkövetéskor hatályban volt, az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat előírásait, továbbá „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata preambulum 4. pont előírásait, továbbá azzal, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnökének a felhívására észrevételt nem tett, ill. megbízási és letéti szerződést nem csatolt, megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és az elvárhatóságról szóló 5/2008 (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/2. pontja szerinti kötelezettségét, mely szerint az ügyvéd köteles a kamara részére az ellene indult panasz- ill. fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e.) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg, a cselekmény elkövetésekor még időtartamban nem meghatározotthoz képest kiszabható leghosszabb 10 éves mértékben.
A Fegyelmi Tanács értékelhető enyhítő körülményt nem talált különös tekintettel arra, hogy az ügyvédi hivatásba vetett bizalom megingására alkalmas cselekmény az ügyvédi letétkezelés, szabályainak megsértése.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy a volt ügyvéddel szemben már született kizárás határozat.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Jogerős: 2023. december 19.