A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 2014. november 3-i ülésén megvitatta a Szakmai Bizottság fenti tárgyú előterjesztését.
A Szakmai Bizottság fenti tárgyban előzetesen többségi álláspontot alakított ki, és ezt terjesztette határozati javaslattal a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége elé.
A MÜK Elnöksége változtatás nélkül egyetértett a Szakmai Bizottság előterjesztésével és annak indoklásával, erre tekintettel - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - elfogadta az alábbi
2/2014. (XI. 3.) szakmai álláspontot
1. Az okiratszerkesztéssel összefüggésben általában kötelezően elvárható - adó- és illeték kötelezettséggel összefüggő - ügyvédi tájékoztatásnak igazolható módon ki kell terjednie - még az adó és illetékjog kiváltását megelőzően - a jogügylethez, jognyilatkozathoz kapcsolódó adónemekre, az adó- és illetékkedvezmény igénybevehetőségére, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, de kifejezetten erre vonatkozó megbízás hiányában nem kell kiterjednie az adó és illeték mértékére, továbbá a kifejezetten adótanácsadó feladatkörébe tartozó tevékenységre, adóoptimalizációra.
2. Általában nem tesz eleget az okiratszerkesztő ügyvéd az Ügyvédi Törvényből fakadó kötelezettségeinek, ha az általa szerkesztett szerződésben vagy más jognyilatkozatban mindössze formálisan arra utal, hogy „az adó és illetékekre vonatkozó kioktatást a felek tudomásul vették”, mert bár különbséget kell tenni az adótanácsadói, és az okiratszerkesztő ügyvédi feladatok között, de - különösen akkor, ha nincs, vagy erre nem tér ki a külön írásba foglalt, tárgyra vonatkozóan pontosabb eligazítást nyújtó ügyvédi megbízási szerződés - szerződéses korlátozás hiányában érvényesülni fog az ügyvédi hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6. fejezet 1. pontja és a 7. fejezet 5. pontja, miszerint az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről.
3. A részletes tájékoztatás ennek megfelelően elsősorban abban az esetben maradhat el,
- ha a megbízási szerződésben vagy másutt a figyelemfelhívás kellően részletezett és figyelemfelkeltő, a megbízás ellátását ezen a téren kizáró rendelkezést tartalmaz,
- a konkrét ügy tényállásától függően, ha a megbízás kifejezetten és félreérthetetlenül kizárólag okiratszerkesztésre vonatkozik (ebben az esetben a megbízás tárgyához kapcsolódóan ezáltal is teljesülhet az Etikai Szabályzat 7. fejezet 5. pontjában írt követelmény),
- ha a megbízó az okiratszerkesztéssel összefüggő ügylethez kapcsolódó adó- és illeték vonatkozásában más szakértőt vett igénybe vagy maga is adózás illetve illeték területén működő szakember (szakcég), különösen, ha erre tekintettel kifejezett nyilatkozatával lemond a tájékoztatásról,
- ha az okirathoz kizárólag egyszerű, széles körben közismert közteherviselési kötelezettség társul.
Abban a Szakmai Bizottság minden tagja egyetértett, hogy
- lényeges kérdésről van szó, ami nagy odafigyelést érdemel mind a megbízó, mind a megbízott részéről, ami a feleknek még a szerződéskötési szándékára is kihathat, az ügyvéd tekintetében pedig az elvárható tájékoztatás elmulasztása fegyelmi és kártérítési felelősségét is megalapozhatja,
- ezért a mindössze formális utalás arra, hogy „az adó és illetékekre vonatkozó kioktatást a felek tudomásul vették” általában nem elegendő,
- különbséget kell tenni az adótanácsadói, és az okiratszerkesztő ügyvédi feladatok között,
- különösen akkor értelmezhető szélesebb körben is kiterjesztően az ügyvéd megbízása az adó- és illetékkérdésekre, ha nincs külön írásba foglalt, tárgyra vonatkozóan pontosabb eligazítást nyújtó ügyvédi megbízási szerződés,
- egyes esetekben jelentősége lehet a megbízó, illetve a szerződésben érintett fél szakmai jártasságának.
Nyilvánvaló, hogy tárgyi tekintetben is irányadó az ügyvédi hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6. fejezet 1. pontja, miszerint „Az ügyvéd a megbízó megbízása alapján, vagy a hatóság kirendelése alapján jár el”. Ebből az következik, hogy a megbízott feladatait elsősorban a megbízási szerződés illetőleg a hatóság kirendelő határozata határolja be, ugyanakkor irányadó ugyanezen szabályzat 7. fejezet 5. pontja, miszerint „Az ügyvéd a megbízás során köteles megbízóját kioktatni a szerződéssel kapcsolatos minden lényeges körülményről és feltételről”.
Fentiekből következik, hogy:
- egyrészt a megbízási szerződés tartalmának pontos meghatározása elemi érdeke a megbízottnak, hiszen ha ez egyértelmű, akkor a többségi álláspont szerint ez leggyakrabban minden vitát kizárhatóvá tesz,
- másrészt alapkérdés az is, hogy mi minősül lényeges körülménynek, és feltételnek egy adott szerződéssel kapcsolatban, megjegyzendő, hogy nemcsak a szerződésekre, hanem az egyoldalú nyilatkozatokra is azonos követelmények támaszthatóak az okirat szerkesztővel szemben.
Az Etikai Szabályzat 7.5 szerinti tájékoztatási kötelezettség mellett is kizárható a megbízási szerződésben az adó és illeték, vagy pl. szocpol. támogatásra vonatkozó tájékoztatás kötelezettsége, viszont ennek érvényessége szempontjából jelentősége van annak is, hogy a megbízási szerződés ezen kizáró rendelkezése önmagában
- az ügylet tárgyához,
- az ügyfelek személyéhez,
- az ügyletkötés körülményeihez,
- a részleteiben fel nem tárt következményekhez,
- az erre vonatkozó figyelemfelhívás megtörténtének időpontjához, megjelenési módjához
képest tekinthető-e kellő súlyúnak, komolyságúnak, indokoltan figyelemfelkeltőnek ahhoz, hogy az a konkrét tájékoztatási kötelezettség elmaradása tekintetében elfogadható legyen.
Abban az esetben, ha a figyelemfelhívás ezen szempontokra tekintettel kellő súlyúnak, azaz kellően figyelemfelkeltőnek tekinthető, akkor ezáltal megvalósul az Etikai Szabályzat 7. fejezet 5. pontja arra nézve, hogy a lényeges körülményre nézve a tájékoztatás megtörtént. Az ügyvéd ugyanis úgy is eleget tehet az Etikai Szabályzat 7. fejezet 5. pontja szerinti tájékoztatási kötelezettségének, ha felhívja szerződő felek figyelmét arra, hogy az általuk megkötött ügylettel összefüggésben olyan adózási, illetőleg illetékfizetési kötelezettség keletkezhet, amely kifejezetten adószakértő vagy könyvvizsgáló igénybevételét teheti indokolttá, vagy ha a megbízás egyértelműen kizárólag okiratszerkesztésre vonatkozik, és abból kitűnik, hogy annak nem tárgya az adó és illetékfizetésre vonatkozó tájékoztatás.
Amennyiben ily módon szabályosnak tekinthető kizárás nem volt, vagy azzal azonos hatást kiváltó körülmény nem merült fel, akkor az okiratszerkesztéssel összefüggésben teljesített adó és illeték tájékoztatásnak igazolható módon - még az adó és illetékjog kiváltását megelőzően - kell kiterjednie a jogügylethez kapcsolódó adónemekre, az adó- és illetékkedvezmény igénybevehetőségére, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre, de nem kell kiterjednie az adó és illeték mértékére. Ingatlan vagyonszerzés esetén ezt jelentősen megkönnyíti B400 számú adatlapja a mentességeken és kedvezményeken ezen adatlap rovatait kitöltve végig lehet menni.
Fentiek mellett indokoltan merülhet fel, hogy adott esetben - különösen, ha a megbízási szerződés, illetve a megbízói nyilatkozat ebben a tekintetben nem kellően részletes - érdekfelmérési és felismerési kötelessége is lehet az okiratszerkesztő ügyvédnek, ezt két jogeset is alátámasztja:
LB-H-PJ-2008-173. Az okiratszerkesztő ügyvéd kártérítési felelősségét megalapozhatja az, ha ügyfeleit nem tájékoztatja megfelelő módon a vagyonszerzéssel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségről, feltéve, hogy ügyfelei a jogügyletet megfelelő tájékoztatás mellett eltérő tartalommal kötötték volna meg oly módon, hogy illetékfizetési kötelezettség egyáltalán ne keletkezzen vagy csak alacsonyabb összegben.
FIT-H-PJ-2008-133. I. Az ügyvéddel szemben a megbízási szerződés teljesítése körében támasztott elvárhatóság mértéke nem a kamarai előírásokhoz, hanem a Ptk. 474. § (1), (2) bekezdése, valamint az Üt. 3. § (2) bekezdése által meghatározott követelményekhez igazodik.
A tájékoztatás igazolhatóságának szerepét pedig a következő jogeset igazolja:
BH 2002.1.9 Az ügyvéd nem felel azért a kárért, amely abból származik, hogy ügyfele az egyértelműen megfogalmazott tájékoztatását figyelmen kívül hagyva nem hozta őt olyan helyzetbe, hogy ügyfele mulasztásának jogkövetkezményeit elháríthassa.