A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa Dr. ... volt szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő – megismételt – fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 22. napján tartott tárgyaláson meghozta, és szóban kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ......
eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint 10 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
8 évre szóló
az Üttv. 108. § e) pontja szerint kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vontat, hogy fizessen meg 80.000 Ft azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – átutalással – a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámla számára, az ügyszámra való hivatkozással.
Ezen határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított 15 napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be, melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú
Az eljárás alá vont Dr. ... az ....-től ....-ig tartó ügyvédjelölti idejét követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában .... napjával.... lajstromszám alatt nyert ügyvédi bejegyzést, míg saját kérelmére ..... napján a névjegyzékből törölték.
Személyi körülményei: ........
Dr... ügyvéd ellen a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke – a saját, és a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztályának bejelentése ,ill. a Fegyelmi Főmegbízott indítványa alapján – 2015. december 11. napján kelt F–23/2015/7. számú határozatával fegyelmi eljárást rendelt el. A Fegyelmi Bizottság Elnöke 2016. január 16. napján kelt átiratában az eljárás lefolytatására a Szegedi Ügyvédi Kamara II. számú Fegyelmi Tanácsát jelölte ki.
A rendelkezésére álló dokumentumok tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd ellen sikkasztás büntette miatt indult .... számú eljárásban 2015. november 18. napján ügyészi jelenlét mellett az ügyvédi irodájában házkutatásra került sor.
A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya a 2015. november 19-i tájékoztatása szerint a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5)bekezdés b) pontja szerint minősülő 3 rendbeli sikkasztás, továbbá a Btk. 378. § (1) bek. b) pontjába ütköző és aszerint minősülő 1 rendbeli jogtalan eltulajdonítás vétség elkövetésével gyanúsítva hallgatták ki nevezettet. A cselekményeket az ügyvédi tevékenységével összefüggésben követte el.
Az eljáró fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást 2016. február 4. napján kelt F–23/2015/10. számú határozatával felfüggesztette az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A fegyelmi tanács vezetőjének időközi, nyomozóhatósági és bírósági megkereséseire adott tájékoztatások szerint a Csongrád Megyei Főügyészség dr. .... ügyvéddel szemben a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, 5 rb. a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, valamint 1 rb. a Btk. 378. § (1) bekezdésébe b) pontjába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő jogtalan elsajátítás vétsége miatt a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség a Szegedi Járásbírósághoz vádiratot nyújtott be.
A Szegedi Járásbíróság ítéletében dr. .... vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb., ebből 3 rb. folytatólagosan elkövetett – sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) bek., (4) bek. a) pont,) 5 rb – ebből 3 rb. folytatólagosan elkövetett – sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) bek. (3) bek. a) pont) és jogtalan elsajátítás vétségében (Btk. 378. § (1) bek. b) pont), ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 4 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata – annak végrehajtása esetén – börtön, amelyből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlottat az ellene sikkasztás bűntette (Btk. 372. § (1) bek (2) bek. bc) alpont, (5) bek. b) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 40.086 Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak.
Az elsőfokú ítélet ellen a kölcsönösen bejelentett fellebbezések folytán másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék 2021. május 19. napján kihirdetett .... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a vádlottat bűnösnek mondta ki további 1 rb. folytatólagosan elkövetett, a Btk. 372. § (1) bek. ütköző és a (2) bekezdés bc) alpontjára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében. Ezen túlmenően a vádlott terhére megállapított sikkasztás bűntetti cselekményeket 10 rb. – 5 esetben folytatólagosan elkövetett – sikkasztás bűntettének (Btk. 372§ (1) bek. (2) bek. bc) alpont 4 esetben (5) bek. b) pont, 6 esetben(4) bek. b) pont) minősítette. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát 8 évre súlyosította.
Ezen túlmenően a vádlottat 350 napi tétel, napi tételenként 3 000 Ft, összesen 1.050.000 Ft pénzbüntetésre is ítélte és rendelkezett ennek meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Egyebekben a Szegedi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú ítélet ellen kölcsönösen benyújtott fellebbezésekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Be. 623. § alapján a Szegedi Törvényszék másodfokú ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a vádlott terhére megállapított – a másodfellebbezéssel nem érintett – 10 rb. sikkasztás büntetésből helyesen 6 rb. a folytatólagosan elkövetett.
A bűnössége megállapítása mellett az ítélet szerint végrehajtásában felfüggesztett, 2 év börtön büntetésre, valamint 8 évre ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélték el.
A dr. ... szemben a Szegedi Járásbíróságon ..... számon indult büntetőügy a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság ..... számú végzésével jogerősen 2022. október 06. napján befejeződött, így a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatására került sor.
A Szegedi, Bács-kiskun- és Békés Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke – a tisztújító közgyűlést megelőzően elrendelt fegyelmi ügyekben eljárt, korábban be nem fejezett ügyekben eljáró fegyelmi bizottság – fegyelmi tanács elnökét és tagjait 2023. február 6. napján jelölte ki.
Az újonnan megalakított fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás folytatására 2023. március 10. napjára tűzött ki tárgyalást, ahova az eljárás alá vont ügyvédet – elérhetősége hiányában – irodagondnoka útján idézte meg.
A tárgyalás megnyitásakor vélelmezte, hogy fegyelmi eljárás folytatásáról és tárgyalás időpontjáról az eljárás alá vont ügyvéd mindenképp értesült, mert miután az irodagondnok 2023. február 22. napján cégkapujáról letöltötte a dr. ... nevére szóló idézést, maga a fegyelmi eljárás alá vont volt ügyvéd pedig a 2023. február 27-i e-mailjében tájékoztatta a Szegedi Ügyvédi Kamarát, hogy az ellene a Szegedi Járásbíróságon lefolytatott büntetőeljárás jogerősen befejeződött, és ő maga közölte a bűnössége megállapítása melletti ítélet rendelkezéseit.
A fegyelmi tanács a 2023. március 10. napjára tűzött ki tárgyalást a fenti módon idézett eljárás alá vont ügyvéd távollétében megtartotta, és 10 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítása mellet 10 évre szóló kizárás büntetés kiszabásáról hozott határozatot.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa F23/2015/40. számú határozata ellen fellebbezést nyújtott be, annak hatályon kívül helyezést kérve a szabálytalan idézés miatt. Az eljárási szabályszegésen túl a fegyelmi büntetés kiszabásakor – az időmúlásra és az általa megtérített károkra figyelemmel – értékelendő enyhítő tényezők figyelembe vételének hiányát sérelmezte. A súlyosító körülményeknél számba vett, ellene folyt korábbi fegyelmi eljárások bejelentőinek a büntetőügyek sértettjeinek való összevetése szerinte kétszeres elbírálást jelentenek.
Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa .... számú 2023. június 21. napján kelt észrevételére az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy a 2023. március 10. napján meghozott F–23/2015/40. számú határozata jogszabálysértő, miután – lakcím ismerete hiányában – az eljárás alá vont volt ügyvédet a tárgyalásra irodagondnoka útján a tanács nem szabályszerűen idézte meg, így a az Üttv. 132. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a FESZ 28.2. f) pontja alapján a határozatot visszavonta.
A megismételt eljárásban új határnapot tűzött ki tanács, ahová lakcímtudakozvány szerint lakcíméről az eljárás alá vont volt ügyvédet megidézte.
A fegyelmi tanács rendelkezésére továbbra is csak a Szegedi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítélet áll.
Az elsőfokú ítélet, mely a részletes tényállást tartalmazhatja nem elérhető, ill. erre vonatkozó nyilatkozatot a tárgyaláson személyesen megjelent, eljárás alá vont volt ügyvéd sem tett.
Az ítéletekből kitűnően:
Dr. ... vádlott hosszabb ideje üzleti kapcsolatban és bizalmi viszonyban állt az ... Kft. ügyvezetőjével, .... Az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédként járt el az ... Kft., mint eladó és a ... Kft. mint vevő között létrejött ingatlan adásvételi szerződés elkészítése során. A szerződő felek megállapodása alapján a kölcsönösen kialkudott 30 millió Ft vételárból mindösszesen 26 000 000 Ft összeget utalt át a ... Ügyvédi Iroda letéti számlájára. A letét jogosultja az ... Kft. volt. Dr. ... az ügyvédi iroda letéti számláján jóváírt összesen 26.000 000 Ft összegből mindösszesen 14 400 000 Ft-ot készpénzben felvett, és 8.000 000 Ft-ot a jogosult javára használt fel a jogosult rendelkezése alapján, további 10 700 000 Ft összeget azonban az ügyvédi pénzletét kezelésére vonatkozó szabályok megszegésével a letét céljától eltérően használt fel, és mint rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonított. A letéti összeg jogtalan eltulajdonításának leplezése céljából az eljárás alá vont ügyvéd valótlan tartalmú átvételi elismervényt íratott alá a jogosulttal, és egy szintén valótlan tartalmú írásbeli kölcsönszerződést készített. Az eljárás alá vont ügyvéd az ... Kft. sértettnek 10 700 000 Ft összegű kárt okozott, amely az eljárás során nem térült meg.
.... és .... között folyamatban volt házassági bontóperben hozott ítélet alapján 6 000 000 Ft összeg jóváírás érkezett a ... Ügyvédi Iroda letéti számlájára. A letét célja a házassági vagyonmegosztási megállapodás teljesítése volt. A letéti összeg esedékességkor nem állt rendelkezésre az eljárás alá vont ügyvéd letéti számláján, azonban ezen kár utóbb részben ismeretlen forrásból megtérült.
.... és ... között folyt házassági bontóperben hozott ítélet alapján a .... Kft. bankszámlájáról 13 300.000 Ft került jóváírásra a .... Ügyvédi Iroda letéti számlájára. Ezen összegből a letevő tudta és beleegyezése nélkül dr. ... 9 500 000 Ft összeget a letét céljától eltérően felhasználva jogtalanul eltulajdonított. Ezen vádlott által okozott kár utóbb ismeretlen forrásból eszközölt átutalás útján megtérült.
.... által megvásárolni kívánt ingatlan vételárának kiegyenlítése és tehermentesítése céljából letétbe helyezett összesen 5 200 000 Ft letéti összeget a vádlott szintén céljától eltérően felhasználva, jogtalanul eltulajdonította.
Az eljárás alá vont ügyvéd .... sértett javára kifizetett 1 000 000 Ft biztosítási összegből, a vádlottat megillető 200 000 Ft összegű munkadíja levonását követően a sértett hozzájárulása nélkül 800 000 Ft összeget a letétet céljától eltérően, ismeretlen célra fordítva eltulajdonította.
.... vevőként a vádlott letéti számlájára utalt 3 500 000 Ft-ot a vádlott a sértett hozzájárulása nélkül a letétet céljától eltérően kezelte.
Az eljárás alávont ügyvéd a fegyelmi eljárás során a tényszerű adatközlésen túl észrevételt nem tett, az ügyfeleivel kapcsolatos ügyellátásáról dokumentumokat: így megbízási vagy letéti szerződést nem csatolt, nem terjesztett elő védekezést csupán a büntető ítélet áll rendelkezésre.
A fegyelmi biztos fegyelmi tárgyaláson tett indítványa szerint a rendelkezésre álló III. fokú döntésre is figyelemmel, a kamarai fegyelmi gyakorlat teljesen következetes abban, hogy nem lehet más a fegyelmi büntetés, mint kizárás az adott tényállás mellett. Kérte a fegyelmi tanácsot, hogy értékelje mindazokat az enyhítő körülményeket, amelyek az eljárás alá vont ügyvéd javára szolgálnak, így egyrészt a károk megtérültek, .. kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, az elkövetés óta jelentős időtartam telt el. Terhére indítványozta értékelni, hogy a hasonló jellegű bűncselekmények az elmúlt legalább 10 évben jelentősen elszaporodtak.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások (2015 évben) elkövetési időpontjában (2018. január 1-ig) az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
– a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
– b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fegyelmi vétség elkövetésekor hatályban volt „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata, melynek a Preambulum az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez es a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja es tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
1. Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
2. Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget
3. Különböző ügyfelek között, illetve a ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
4. A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve
5. Az ügyfél iránti hűség
6. Tisztességes díjak megállapítása
7. Az ügyvéd szakmai hozzáértése
8. Kollegák tisztelete
9. A jogállam és a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete
10. A jogászi hivatás önszabályozása”
A fenti rendelkezésekből a 4. pont emelendő ki a jelen fegyelmi vétség elbírálása szempontjából:
„A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve”
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az elkövetéskor hatályban volt, az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat előírásait, továbbá „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata preambulum 4. pont előírásait, továbbá azzal, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnökének a felhívására észrevételt nem tett, ill. megbízási és letéti szerződést nem csatolt, megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és az elvárhatóságról szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/2. pontja szerinti kötelezettségét, mely szerint az ügyvéd köteles a kamara részére az ellene indult panasz- ill. fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni.
Ezáltal 10 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, melyből 6 rendbeli letétkezelési szabályok megsértése: ... Kft, .... és ...., ...., ...., ...., .... Kft sértettek kárára, 1 rendbeli valótlan tartalmú átvételi elismervény,1 rendbeli valótlan tartalmú kölcsönszerződés, mindkettő utóbbi a .... Kft sérelmére, 1 rendbeli etikai szabályzat megsértése,1 rendbeli iratcsatolás elmaradása.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e.) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg a cselekmény elkövetésekor még időtartamban nem meghatározotthoz képest 8 éves mértékben.
A Fegyelmi Tanács értékelhető enyhítő körülménynek tekintette az elkövetés óta eltelt időt valamint, hogy az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint is- a büntető eljárás meginduláskor az ügyfeleknek okozott kárt megtérítette, továbbá, hogy kiskorú gyermek tartására kötelezett. Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédi hivatásba vetett bizalom megingására alkalmas cselekmény az ügyvédi letétkezelés szabályainak megszegése, és a volt ügyvéddel szemben már született, nem a büntető ügyek sértettjeivel azonos személyek terhére elkövetett vétségek miatt több marasztaló fegyelmi határozat.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Jogerős: 2023. november 23.