(2023. augusztus 29.)
Év: 2015. és 2023.
Típus: elsőfokú határozat, megszüntető
Jogkövetkezmény: megszüntetés
Jogerős: 2023. szeptember 16.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi eljárásban 2023. augusztus 29. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács elrendeli a felfüggesztett 62/2015. számú fegyelmi eljárás folytatását.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd elleni fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Kamara viseli.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti, a fegyelmi biztos fellebbezést terjeszthet elő. (Üttv. 127. § (2) bekezdése.
Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A vezető fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd elleni felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását, és annak eredményeként a fegyelmi eljárás érdemi megszüntetését.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbiakban állapította meg:
A Dabasi Járási Ügyészség képviseletében a járási vezető főügyész 2014. év július hó 17. napján terjesztette elő a Kamarához bejelentését, amelyben előadta, hogy a Dabasi Járási Ügyészség B.1541/2011/36. számon vádat emelt id. XY és társai ellen. Ebben az ügyben érintett volt vádlottként a panaszolt ügyvéd, akit a Járási Ügyészség 3. rb., a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette kísérletének elkövetésével, valamint a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó család bűntettének elkövetésével gyanúsította. Mindkét esetben a panaszolt ügyvéd bűnsegédként vett részt az ügyészség által vélelmezett bűnügyben. Ezen túlmenően a Járási Ügyészség 4 rb. a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat hamisítás bűntettének elkövetésével is gyanúsította a panaszolt ügyvédet.
A büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény bizonyítottsága esetén fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, ezért a fegyelmi eljárás elrendelésre került.
Az F.62/2015. számú fegyelmi eljárásban, az ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 3/1998. MÜK szabályzat alapján, az Üt. 54. § (1) bekezdése a) pontja és a (2) bekezdés alapján az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenysége felfüggesztésre került a büntető eljárás jogerős befejezéséig. Ugyancsak felfüggesztésre került a fegyelmi eljárás lefolytatása az Üt. 62. § alapján a büntetőeljárás jogerős befejezéséig azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három havonta köteles jelentést tenni az ügy állásáról.
Eljárás alá vont ügyvéd eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú fegyelmi határozat ellen fellebbezést nyújtott be, azonban a határozatot Magyar Ügyvédi Kamara Fellebbviteli Fegyelmi Tanácsa FF.001/2016. számú eljárásában, a 2016. március 1-én kelt határozatával II. fokon jóváhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 28. napján kérelemmel fordult a Pest Megyei Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságának elnökéhez, kérte az ügyvédi tevékenysége felfüggesztésének a megszüntetését, a kérelmét azzal indokolta, hogy a büntető ügyben a Dabasi Járásbíróság 6.B.110/2014/ 276. számon elsőfokú ítéletet hozott, amelyben a terhére rótt bűncselekmények jelentős része alól felmentették. Hivatkozott arra, hogy a bűnösségét megállapító rendelkezések ellen fellebbezéssel élt.
A Fegyelmi Tanács a kérelmet elutasította, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a felfüggesztés oka nem szűnt meg, mert nem fejeződött be a büntető eljárás, ezért nem tartotta magalapozottnak az eljárás alá vont ügyvéd kérelmét.
2021. 09. 30. napján a Fegyelmi Bizottság Elnöke felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Dabasi Járási Ügyészség B.1541/2011/36. sz. vádiratával indult ügy állásáról három havonta adjon tájékoztatást, illetve 8 napon belül jelentse be, amennyiben jogerős határozat születik.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelentéstételi kötelezettségének a felhívást követően eleget tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. 07. 22. napján bejelentette, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban Bfv.III.992/2022/10. szám alatt jogerős ítéletet hozott, elbírálta az eljárás alá vont ügyvéd védője által benyújtott indítványt, és a Dabasi Járásbíróság 6.B.1110/2014/276 számú és a Budapest Környéki Törvényszék 1.Bf.432/2020/55. számú ítéletét az eljárás alá vont ügyvéd mint IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, és eljárás alá vont ügyvéd IV. rendű terheltet a bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) bekezdés a) pontja) miatt emelet vád alól felmentette.
A vezető fegyelmi biztos a Budapesten 2023. augusztus 23. napján kelt határozatával a jogerős Kúriai ítéletben foglaltakra tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az FE 29.1 pontja alapján rendelje el az eljárás folytatását és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 127. § (1) bekezdése, valamint az FE 22.1 pontja alapján tárgyalás tartása nélkül állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el további, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget és erre tekintettel az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárást szüntesse meg. Indítványozta továbbá, hogy az FE 40.6 pontja alapján a fegyelmi eljárás költségeit a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara viselje.
A vezető Fegyelmi Biztos utalt arra, hogy a jogerős ítéleti tényállás tartalmazza, hogy eljárás alá vont ügyvéd „két szerződés megkötésekor felismerte, hogy azok egy ingatlancserét lepleznek, ugyanakkor nem lehetett bizonyítani az eljárás során, hogy tudomással bírt volna arról, hogy az ingatlanok vételára közötti különbözeti összegből a II. rendű terhelt egy lakóingatlan felépítését vállalta a sértett irányába, melynek nem fog eleget tenni. Felismerte a leplezett csere folytán azt, hogy tényleges pénzátadásra a felek között nem került sor, így a különbözeti 3,9 millió forint vonatkozásában azzal, hogy nem tisztázta annak jogi sorsát, nem képviselte megfelelően a sértett szerződő fél érdekeit.”
A Kúria megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd IV. rendű terhelt a tényállás alapján azzal a tudattal működött közre az adásvételi szerződések készítésekor, hogy azok valójában ingatlancserét lepleznek, azonban arra nem terjedt ki a tudata, hogy ezen okiratokkal a II. rendű terhelt számára a csalás bűncselekményének elkövetését teszi lehetővé, ahhoz nyújt segítséget.
A Fegyelmi Biztos rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvédet a két szerződéskötéskor elkövetett ügyvédi magatartása miatt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara az F. 14/2011. számú határozatában 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 300.000 forint pénzbírsággal sújtotta.
A Fegyelmi Tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntető eljárás jogerősen befejeződött, ezzel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének az alapja megszűnt, ezért a fegyelmi eljárás folytatását a jelen határozattal elrendelte.
A Kúria jogerős felmentő ítéletére tekintettel érdemben meg lehet szüntetni a fegyelmi eljárást, és megszűnt az indoka az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztésének is.
A Fegyelmi Tanács rámutat, hogy a fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg:
Üt. 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti
Az eljárás alá vont ügyvéd terhére a már korábban elbírált magatartáson túlmenően további szándékos szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást további fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások elkövetési időpontjában az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
Az Üt. kógens rendelkezése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése szükséges volt.
54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Továbbá előírja:
42.3. A fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat rendelkezéseit – ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik – a 42.1. pont szerinti időpontot megelőzően megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően is alkalmazni kell
42.6. A 42.1. pont szerinti időpontban már felfüggesztett fegyelmi eljárásokat a felfüggesztés okának megszűnését követően az Üttv. szerinti eljárási szabályok szerint kell folytatni.
A Fegyelmi Tanács mindezek figyelembevételével járt el és a fegyelmi biztos megalapozott indítványa szerint a fegyelmi eljárást tárgyaláson kívül megszüntette az Üttv. rendelkezései szerint.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor kiemeli a Kúria jogerős ítéletének indokolásából, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa is felismerten színlelt adásvételi szerződések készítésével és ellenjegyzésével megszegte az elkövetéskor hatályos, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) okiratok ellenjegyzésére vonatkozó szabályait.
Az Üt. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. A (3) bekezdés szerint az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
A Kúria rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó ezen általános szabályokat sértette meg.
A Kúria hivatkozott arra, hogy minden esetben önállóan kell vizsgálni azt, hogy a színlelt szerződést megkötő személyek magatartása a polgári jogi jogkövetkezmények mellett megvalósít-e bűncselekményt, amennyiben igen, büntetőjogi felelősségre vonásnak van helye.
A Kúria megállapította, hogy a tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti.
A Kúria megállapította, hogy a jelen esetben ez utóbbi történt, a jogerős tényállás ugyanis olyan tudati tényt rögzít, amely alapján egyértelmű az alanyi oldal hiánya. Következésképpen hiányzott az eljárás alá vont ügyvéd részesi magatartásának a tettesi alapcselekményhez kötődő szándékegységre vont jogi következtetés ténybeli alapja.
Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos megalapozott indítványa alapján a fegyelmi eljárást megszüntette.
Az eljárással felmerült költség a Kamara terhén marad.
A költségviselésre vonatkozó rendelkezés az FE 40.6. pontján alapul:
40.6. Az egyes fegyelmi ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Bizottság hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE)
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 3/1998. MÜK szabályzat
Írásba foglalva: Budapesten, 2023. augusztus 29.
Jogerőre emelkedett 2023. szeptember 16. napján.