Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bek. i) pontjának azon rendelkezése, miszerint az ügyvéd az ellenérték fejében kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységeken kívül [Üt. 5. § (1) bek.] elláthatja a hivatalos közbeszerzési tevékenységet, feljogosítja az ügyvédeket (mind az ügyvédi irodai ügyvédeket, mind a nem irodai tag ügyvédeket is) arra, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységet - a jogszabályban írt előfeltételek teljesítése esetén - folytathassák.
Ügyvédek azzal a megkereséssel fordultak a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, hogy egyrészt kezdeményezzen törvénymódosítást, másrészt kerüljön közzétételre az ügyvédek részére olyan tájékoztatás, ami aktualizálja az Ügyvédi törvény szövegét, figyelembe véve a közbeszerzések terén 2015. november 2-án hatályba lépett módosításokat.
A megkeresés az Ütv. 5. § (3) bekezdése i) pontját, illetve a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról szóló 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet rendelkezéseit érinti, azokkal van összefüggésben, konkrétan azzal, hogy
- az Ütv. 5. § (3) bekezdés i) pontja olyan tevékenység folytatására jogosítja az ügyvédet (közbeszerzési, békéltetői tevékenység, illetve hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység), melyeket a hatályos Közbeszerzési törvény hosszabb-rövidebb ideje már nem is ismer,
- ugyanakkor az Ütv. nem tartalmazza a most hatályba lépett jogszabály által behozott új tevékenységi körrel (felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók) összefüggő kifejezett feljogosítást.
Az Ütv. tárgyi módosításának kezdeményezése nyilvánvalóan indokolt, erre a Szakmai Bizottság a MÜK Elnökség figyelmét felhívta.
Mivel
- a jogalkotó részéről az Ütv.-nek az új közbeszerzési jogszabállyal való összhangba hozatala elmaradt,
- azonban nem lehet kérdéses a törvényhozás azon szándéka, hogy az ügyvédek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység folytatására jogosultak,
- mert a most hatályba lépett Közbeszerzési törvény 187. §-ának (6) bekezdésében szerepel, hogy a hatóság a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetése során nyilván kell tartsa egyebek között azt is, hogy
„a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására”, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ügyvéd végezheti ezt a tevékenységet,
- ezért a fenti határozati javaslat arról szól, hogy - a fenti indokolás alapján - a MÜK Elnöksége nem tartja jogellenesnek, hogy azok az ügyvédek, akik a speciális jogszabályi feltételeknek egyébként megfelelnek, akkreditált közbeszerzési tanácsadói tevékenységet folytassanak addig is, amíg az Ütv. tárgyra vonatkozó módosítására sor nem kerül, mert ez következik az Üt. jelenleg hatályos szövegének és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szövegének egybevetéséből.
Felmerült az abból adódó aggály is, hogy az új szabályozás a regisztrációt kifejezetten természetes személyekre modellezte, így az említett MvM rendelet 1. § 2. pontja szerint kérelmező is csak természetes személy lehet, és a rendelet 2. § (1) bek., valamint (6) bek. is a regisztrációt természetes személyek tekintetében teszi lehetővé.
A MÜK Elnökségének az az álláspontja, hogy a fenti rendelkezések nem zárják ki, hogy - amellett, hogy a regisztráció természetes személyekre nézve történik - a tevékenységet az adott természetes személy az ügyvédi iroda tagjaként folytassa. Ilyen esetben az irodai tag tevékenysége révén a jogi személy ügyvédi iroda válik jogosítottá és kötelezetté, ezért nem tekintendő kizáró oknak az Ütv. 6. § (1) bekezdésében írt azon rendelkezés sem, ami kizárja a személyes közreműködéssel és korlátlan anyagi felelősségvállalással járó vállalkozási tevékenység végzését az ügyvéd részéről.