A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. július 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft, azaz Kétszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a kamara elnökét arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 342. § (1) bek. c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat hamisítás bűntette miatt.
A kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra becsatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet. A Budapesti Ügyvédi Kamara kijelölt elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentésében indítványozta az eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A törvényszék ítéletével megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűnös 4 rb., a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamísítás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 250 napi tétel, a napi tétel összege 3.000 Ft, így mindösszesen 750.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az eljárás alá vont ügyvéd és védője által előterjesztett fellebbezés kapcsán az ítélőtábla ítéletével az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát 150 napban, az egy napi tétel összegét 2.000 Ft-ban határozta meg, a cselekményét gondatlannak minősítette.
A Fegyelmi Tanács elnöke elrendelte a felfüggesztett eljárás folytatását, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezve felhívta a vezető fegyelmi biztost – a hivatkozott bírósági ítéletekre figyelemmel – a végindítvány megtételére. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta az eljárás folytatásáról és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról, továbbá felhívta az esetleges észrevételeinek megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában hivatkozott arra, hogy az ítélőtábla lényegesen enyhítette a kiszabott büntetését, az általa elkövetett cselekményeket gondatlannak minősítette, továbbá hivatkozott sajnálatosan megváltozott családi körülményeire.
A tényállás:
2013. augusztus 13-i keltezéssel az eljárás alá vont ügyvéd (mint XXVIII. r. vádlott) által készített és ellenjegyzett alapító okiratot, tagjegyzéket, ügyvezetői nyilatkozatokat írt alá V.E. ukrán állampolgár, amelyek szerint létrehozta a M Kft-t, amelynek V.E. egyben ügyvezetője is lett.
A gazdasági társaság fő tevékenységi köreként vegyes termékkörű nagykereskedelem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. V.E-nek nem állott szándékában a cég működtetése és erre képes sem volt. Ezzel a ténnyel az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt. A V.E. által aláírt meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2013. augusztus 16-án nyújtotta be a cég iratait a cégbírósághoz, amely a valótlan tartalmú okiratok alapján elrendelte a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
A másodfokon eljáró ítélőtábla mellőzte a tényállásból annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy V.E-nek nem állt szándékában a M Kft. működtetése. Ehelyett viszont az ítélőtábla megállapította azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az akkor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegte, mert nem ellenőrizte le, hogy az általa ellenjegyzett okiratok megfelelnek-e V.E. akaratának.
2014. január 6-i keltezéssel az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett alapító okiratot, tagjegyzéket, ügyvezetői nyilatkozatokat írt alá M.G., amelyek szerint létrehozta az A Kft-t, amelynek M.G. egyben ügyvezetője is lett. A gazdasági társaság fő tevékenységi köreként vegyes termékkörű nagykereskedelem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba.
Az eljárás alá vont ügyvéd az Üt. 27. § (1) bek. a) és b) pontjában foglalt kötelezettsége ellenére olyan okiratokat ellenjegyzett, amelyeket nem az azokban nyilatkozóként megjelölt M.G. írt alá, ezért az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt az általa ellenjegyzett okiratok alaki hamisságával és valótlan tartalmával. A M.G. nevében ismeretlen személy által aláhamisított meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2014. január 17-én a valótlan tartalmú, alakilag hamis okiratokat benyújtotta a cégbírósághoz, amely azok alapján elrendelte a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
A másodfokon eljáró ítélőtábla mellőzte a tényállásból annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy az általa ellenjegyzett okiratokat nem az aláíróként feltüntetett M.G. írta alá, ekként azok hamisak és valótlan tartalmúak.
Az ítélőtábla megállapította azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az akkor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegte, mert nem ellenőrizte le a félként eljáró M.G. személyazonosságát, illetve azt, hogy az általa ellenjegyzett okiratok megfelelnek-e M.G. akaratának.
2014. augusztus 5-i keltezéssel az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett alapító okiratot, tagjegyzéket, ügyvezetői nyilatkozatokat írt alá M.H.F. ukrán állampolgár, amelyek szerint létrehozta az AS Kft-t, amelynek M.H.F. egyben ügyvezetője is lett A gazdasági társaság fő tevékenységi köreként vegyes termékkörű nagykereskedelem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. M.H.F.-nek nem állott szándékában a cég működtetése és erre képes sem volt. Ezzel a ténnyel az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt.
A M.H.F. által aláírt meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2013. augusztus 19-én nyújtotta be a cég iratait a cégbírósághoz, amely a kérelmet elutasította, így az eljárás alá vont ügyvéd 2014. szeptember 1-jén az iratokat ismételten benyújtotta a cégbírósághoz, azonban a visszadátumozott kézbesítési megbízási szerződést már nem az ukrán állampolgár írta alá. A cégbíróság elrendelte a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
A másodfokon eljáró ítélőtábla mellőzte a tényállásból annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy M.H.F-nek nem áll szándékában az AS Kft. működtetése. E helyett viszont az ítélőtábla megállapította azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az akkor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegte, mert nem ellenőrizte le, hogy az általa ellenjegyzett okiratok megfelelnek-e M.H.F. akaratának.
2014. augusztus 26-i keltezéssel az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett alapító okiratot, tagjegyzéket, ügyvezetői nyilatkozatokat írt alá S.Gy., amelyek szerint létrehozta a VS Kft-t, amelynek S.Gy. egyben ügyvezetője is lett. A gazdasági társaság fő tevékenységi köreként vegyes termékkörű nagykereskedelem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba. S.Gy-nek nem állott szándékában a cég működtetése és erre képes sem volt. Ezzel a ténnyel az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt, mert nem beszélt a cégalapítással kapcsolatban S.Gy-vel, aki a cégbejegyzéssel kapcsolatos iratokat sem előtte írta alá. A S.Gy. által aláírt meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2013. augusztus 16-án nyújtotta be a cég iratait a cégbírósághoz, amely a valótlan tartalmú okiratok alapján elrendelte a cég bejegyzését a cégjegyzékbe.
A másodfokon eljáró ítélőtábla mellőzte a tényállásból annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy S.Gy-nek nem áll szándékában a VS Kft. működtetése. Ehelyett viszont az ítélőtábla megállapította azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az akkor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegte, mert nem ellenőrizte le, hogy az általa ellenjegyzett okiratok megfelelnek-e S.Gy. akaratának.
A büntető eljárás során jogerősen megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd cselekvősége nem vitatható. A tényállásból megállapítható az elkövetéskor hatályos Üt. 27. § (1) bekezdésébe ütköző 4 rendbeli fegyelmi vétség.
Mivel a büntető eljárásban a másodfokú ítélet az eljárás alá vont ügyvéd cselekvőségét gondatlan magatartásként értékelte, a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás szempontjából is az eljárás alá vont ügyvéd magatartását gondatlan magatartásként értékelte.
A cselekmény elkövetésekor az 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt időközben hatályba lépett az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), továbbá a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ).
A FESZ 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 1.5. pontja értelmében amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
A FESZ 42.6 pontja szerint a 2019. január 1-jén, illetve a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásakor a már felfüggesztett eljárásokat az Üttv. rendelkezései szerint kell lefolytatni.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának nem látta akadályát. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat és ezzel négy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetese személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével összefüggő jogszabályba ütköző magatartását a büntető eljárás során hozott ítéletek teljes mértékben alátámasztják, így erre vonatkozóan további bizonyítás felvétele szükségtelen volt.
Az Üt. 27. § (okirati ellenjegyzés) szabályainak a büntető ítéletekkel érintett részét az Üttv. 44. §-a tartalmazza.
A vezető fegyelmi biztos indítványával egyetértve a Fegyelmi Tanács is az Üttv. rendelkezéseit alkalmazta, mivel az Üt. rendelkezéseivel szemben az Üttv. rendelkezései az enyhébb jogkövetkezmény alkalmazását teszik lehetővé.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét megállapították, enyhítő körülményként értékelte a cselekmények gondatlan minősítését, a cselekmények elkövetése óta eltelt hosszabb időt, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd által 2022. június 13-én érkeztetett beadványában felsorolt sajnálatos személyi körülményeit.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható volt, így a Fegyelmi Tanács kötelezte a FESZ 40.2.b. pontja alapján az átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § alapján a határozatot tárgyalás tartása nélkül hozta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, úgy a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszíti.
A vezető fegyelemi biztost az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján illeti meg a fellebbezéshez való jog.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2016. F. 126.)