A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. november 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az ügyészség a 2016. március 21. napján kelt átiratában értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a jelentős kárt okozó csalás bűntettének kísérlete miatt az eljárás alá vont ügyvéd vádlottal szemben vádiratot nyújtott be a bírósághoz. A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2016. április 7-én az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte és erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. A fegyelmi főmegbízott felhívására az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a gyanúsítotti jegyzőkönyvet és az észrevételeit.
A fegyelmi főmegbízott 2016. június 1-jén kelt összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő, jelentős értékre elkövetett csalás bűntette kísérletének bűntette, továbbá a Btk. 342. § (1) c) pontjába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználásának vétsége – bizonyítottsága esetén – szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, valamint indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntető eljárás jogerős befejezéséig. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2016. június 6-án a fegyelmi eljárást elrendelte, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A fegyelmi tanács a 2016. június 13-i határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig. Az eljárás alá vont ügyvéd folyamatosan tájékoztatta a fegyelmi tanácsot a büntető eljárás állásáról, majd 2022. október 12-én bejelentette, hogy az ügyében jogerős felmentő ítélet született. Csatolta a bíróság elsőfokú ítéletét és a törvényszék másodfokú – az elsőfokú felmentő ítéletet helybenhagyó – végzését. A fegyelmi tanács elnöke 2022. október 18-án a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg.
A tényállás:
Sz.D. 2013-ban az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele volt. A [...] hrsz. alatt felvett belterületi ingatlan az 1990-ben elhunyt Sz.B. tulajdona volt. Az ingatlan Sz.B. halálát követően nem került felvételre a hagyatéki leltárba, így az átadásra sem került az örökösöknek, közöttük Sz.G-nek sem.
Sz.D. a 2013. április 19-én kelt és 2013. június 28-án módosított adásvételi szerződéssel 7.300.000 Ft-ért megvásárolta az ingatlant. Az adásvételi szerződés megkötésekor a közhiteles nyilvántartásban az ingatlan tulajdonosaként Sz.B. volt – további adatok nélkül – feltüntetve.
Az ingatlan eladójaként egy Sz.B-ként bemutatkozó férfi jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd irodájában, aki állítása szerint francia állampolgár volt és a személyazonosságát francia útlevéllel és személyi igazolvánnyal igazolta, amelyekről az eljárás alá vont ügyvéd fénymásolatot készített. Mivel a tulajdoni lapon az ingatlan tulajdonosaként feltüntetett Sz.B. néven kívül más adat nem volt, így az eljárás alá vont ügyvéd édesapja a fia kérésére a KEKKH-nél Sz.B. adatainak ellenőrzése érdekében egyedi adatszolgáltatást kért, azonban a hatóság arról tájékoztatta, hogy az adatok régiek, nem szerepelnek a nyilvántartásban. Az eljárás alá vont ügyvéd a Sz.B-ként bemutatkozó személy képviseletében és általa aláírt meghatalmazással adóazonosító jel igénylése céljából kérelmet nyújtott be a NAV-hoz, amely alapján a hatóság kiállította Sz.B. részére az adóazonosító jelről az igazolást és az adókártyát.
A Sz.D. Sz.B-vel megkötött szerződését, majd annak módosítását az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte, a vételárat a szerződés aláírásakor a vevő készpénzben kifizette. A 2013. április 19-én kelt adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd az illetékes földhivatalhoz a tulajdonjog bejegyzése iránt előterjesztette. A földhivatal hiánypótlásban az eladót nyilatkozattételre hívta fel, majd a hatóság a 2013. június 28-án kelt adásvételi szerződést módosító okirat és eladói nyilatkozat, valamint egyéb, az ügyintéző által – a személyes ismeretei miatt – az ingatlan-nyilvántartásban felkutatott korabeli iratok alapján megállapította, hogy a közhiteles nyilvántartás tévesen tüntette fel Sz.B-t 1/1 tulajdonosként, amely névelírást Sz.B.1-re javította és Sz.D. tulajdonjog-bejegyzési kérelmét elutasította. A néhai hagyatékát a közjegyző átadta az örökösök részére, közöttük Sz.G. részére is, aki feljelentést tett. Az örökösök tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte.
A feljelentés alapján lefolytatott büntetőeljárás eredményképpen a bíróság ítéletével Sz.D. I. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete, felbujtóként elkövetett közokirat hamisítás és egyéb bűncselekmények miatt emelt vád alól felmentette. Az eljárás alá vont ügyvéd II. r. vádlottat az ellene társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373. § (1) és (4) bek. a) pont), 2 rb. közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 342. § (1) bek. c) pont) és 2 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól szintén felmentette. Az eljárásban nem volt megállapítható, hogy a Sz.B. névaláírások kitől származnak. Az eljárás során ismeretlenül maradt a magát Sz.B-nek állító személy kiléte, aki kihasználta azt a körülményt, hogy az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartás elírás folytán a tulajdonos nevét helytelenül tartalmazta. Az ítélet indokolása tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eladó azonosításakor nem járt el megfelelő gondossággal és nem tett meg mindent a megbízó személy azonosítása érdekében, azonban ezen mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt nem követett el, az ezzel kapcsolatos megállapítás vagy felelősségre vonás az ügyvédi kamara hatásköre. Az elsőfokú ítéletet a törvényszék helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban előadta, hogy nem követett el bűncselekményt, vitatta fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos a 2022. október 20-án kelt végindítványában a 2016. június 1-jén kelt összefoglaló jelentésben foglaltakat azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az elkövetéskor hatályos ügyfél-azonosítási szabályokat és ezzel 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg. Indítványozta a középmértéket nem meghaladó mértékben pénzbírság kiszabását és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárással felmerült átalányköltség megfizetésére kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a fegyelmi felelősségét változatlanul vitatta, előadta, hogy az ügyvédek részére nyitva álló azonosítási lehetőségeket kimerítette és további iratokat csatolt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2013-i elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.). A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) módosításáról 5/2008. (XI. 27.) MÜK szabályzat 7/6. Az ügyvéd köteles a szerződő felek személyazonosságáról megfelelő módon meggyőződni.
Az Etikai Szabályzat kiegészítéséről szóló 1/2011. (VI. 17.) MÜK szabályzat (CCBE)
3.1.1. Az ügyvéd minden indokolt erőfeszítést köteles megtenni, hogy a megbízó személyt vagy szervet azonosítsa, meggyőződjön annak jogosultságáról és felhatalmazásáról, amennyiben a körülmények alapján a megbízó azonossága, jogosultsága, vagy felhatalmazása kétséges.
A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus használatával kapcsolatos feladatokról 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat
3.2. Az okiratszerkesztő ügyvéd az ügyfelek személyazonosságát a személyazonosításra szolgáló okmány alapján köteles megállapítani. Az ügyvéd köteles az okmányokban rögzített adatokról másolatot készíteni, amelyhez csatolni kell a félnek az adatkezeléshez adott írásbeli hozzájárulását. Ha az ügyfél a másolatkészítéshez nem járul hozzá, az adatokat más módon kell rögzíteni.
11. Az ügyvéd a fenti tevékenységek végzéséhez szükséges adatazonosítást, ellenőrzést a következő okmányok felhasználásával végzi: a) természetes személy esetén
a1. magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
a2. külföldi természetes személy útlevele, vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
a3. 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítóját és lakcímét tartalmazó hatósági igazolványa, vagy az útlevele és a lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
11.1. A személyazonosság igazolására felhasznált okmány érvényességének ellenőrzésére az ügyvéd nem köteles, kivéve, ha
a) az ügyvéd a személyazonosítás során szokatlan körülményt észlel,
b) kétség merül fel a korábban kapott ügyfél-azonosító adatok valódiságáról vagy megfelelőségéről.
Az eljárás alá vont ügyvédet jogerős ítélettel a bíróság az ellene emelt vád alól felmentette. A jogerős ítélet indokolásának az a megállapítása, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd az eladó beazonosítása, adatainak ellenőrzése során a tőle elvárható szakmai figyelmet és körültekintést elmulasztotta, a fegyelmi tanácsot nem köti. Az adásvételi szerződés megkötésekor az eljárás alá vont ügyvéd közhiteles nyilvántartási adatokkal rendelkezett, a tulajdoni lapon tulajdonosként Sz.B. volt feltüntetve. Az előtte eladóként bemutatkozó Sz.B. francia útlevelét és francia személyi igazolványát lemásolta, azok eredetiségével kapcsolatban nem merült fel kétség. A KEKKH-nél adatigénylést is kért, amit a hatóság nem tudott teljesíteni. Eljárt a NAV-nál az eladó adóazonosító jelének kiadása iránt, amelyet a NAV, mint minden közhiteles nyilvántartáshoz hozzáférő hatóság kiállított – mint később a büntetőeljárás során kiderült, a nem létező – Sz.B. részére. Ez szintén megerősítette az eljárás alá vont ügyvédet az adatok valódiságában.
A fegyelmi tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd – az ügyvédek részére fennálló eszközökkel élve és a vonatkozó szabályzatokban foglaltaknak is megfelelően – a külföldi állampolgárra vonatkozó azonosítási kötelezettségének eleget tett.
Nem nyert tehát bizonyítást az, hogy a fegyelmi biztos végindítványában a terhére rótt cselekményt az eljárás alá vont ügyvéd elkövette és ezáltal a fegyelmi felelőssége fennállna.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd Üt. 37. § a) pontjába ütköző vétkes magatartását. Mivel a fegyelmi biztos kizárólag az ügyfél-azonosítási kötelezettség megsértésével kapcsolatosan terjesztette elő végindítványát és az eljárás alá vont ügyvéd ezen indítványra tette meg a vitató nyilatkozatát, így a fegyelmi tanács az okiratszerkesztés egyéb körülményeit nem vizsgálta.
A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratokban foglaltakra figyelemmel az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2016. F. 216.)