Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F. 347/25. határozata

büntetőeljárásról (garázdaság, könnyű testi sértés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 15. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Az ügyészség átiratával bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen nyomozás indult a 2012. évi C. törvény 339. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétsége, továbbá Btk. 164. § (2) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétségének gyanúja miatt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálati eljárást.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja összefoglaló jelentésével a fegyelmi eljárás megindítását indítványozta, amely fegyelmi eljárást a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró Fegyelmi Tanácsa határozatával az eljárást a büntető eljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.

A bíróság ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet, mint vádlottat bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, egyúttal az ellene testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az eljárás alá vont ügyvéd és védője jelentettek be fellebbezést. A fellebbezés folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene hozott garázdaság vétsége miatt emelt vád alól is felmentette.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát az indítványa megtételére.

A tényállás:

A bíróság ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében. Egyúttal az ellene testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A vádlottat megrovásban részesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az eljárás alá vont ügyvéd és védője jelentettek be fellebbezést bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében. A fellebbezés folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól is felmentette. Megállapította, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás valamennyi szakaszában együttműködő volt, az ügyben keletkezett iratokat csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletére alapítottan a fegyelmi eljárást szüntesse meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2016. február 09-i elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A Fegyelmi Tanács a bíróság jogerős ítéletében rögzített tényálláshoz kötve van.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 20. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 347.)