A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft, azaz Hatszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 50.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
Bejelentés és az előzetes vizsgálat:
1. sz. bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2016. évben a bejelentő felelős ügyvezető igazgatója terjesztett elő panaszt, előadva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége miatt piacfelügyeleti eljárást indított.
A panasz alapján a fegyelmi főmegbízott elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon kelt levelében értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, valamint a kereseti kérelem csatolásával igazolta, hogy a panaszos által hozott határozattal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő. Fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében a fegyelmi eljárás elrendelése mellett indítványozta az eljárás felfüggesztését a peres eljárás jogerős befejezéséig.
A [...] határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 20.000.000 Ft piacfelügyeleti bírságot szabott ki.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a bíróság előtt indult per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A határozat jogerőre emelkedett.
A panaszos beadványában tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy a törvényszék, mint elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd keresetét elutasította. Az ítéletet mind a panaszos, mind az eljárás alá vont ügyvéd csatolta.
A Fegyelmi Tanács határozatával az eljárást felfüggesztő határozatot hatályon kívül helyezte, majd a fegyelmi eljárást a folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítéletével a törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta.
2. sz. bejelentés:
A nyomozó hatóság tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 410. § b) pontjába ütköző és aszerint minősülő bennfentes kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet.
A fegyelmi főmegbízott felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a büntetőeljárásra tekintettel bejelentési és iratcsatolási kötelezettségének tegyen eleget. A felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd a kihallgatási jegyzőkönyv csatolásával eleget tett.
A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A határozat jogerőre emelkedett.
A törvényszék ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki bennfentes kereskedelem bűntettében, amelynek alapján őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 500.000 Ft-ban állapította meg. Kötelezte továbbá a bűnügyi költség megfizetésére.
A fellebbezés folytán eljárt ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlott terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 410. § a) pontja szerint minősítette, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 250.000 Ft-ra mérsékelte. Az értékpapír számlán nyilvántartott részvényeket elkobozta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd mindkét ítéletet csatolta. A Fegyelmi Tanács határozatával az ügyeket egyesítette.
Miután a büntetőeljárás jogerős befejezésével a felfüggesztés oka megszűnt, a Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását elrendelte.
A tényállás:
A [...] Zrt. és a [...] Kft. végrehajtást kérőknek a [...] adóssal szemben indított végrehajtási ügyében és a hozzá csatolt végrehajtási ügyben meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett Ügyvédi Iroda látta el a végrehajtást kérő2 jogi képviseletét.
A végrehajtás során az eljáró végrehajtó lefoglalta az adós tulajdonát képező 149.425 db, 200 forint névértékű, 29.885.000 forint becsértékű, a [...] Nyrt által kibocsátott dematerializált részvényt (továbbiakban: Részvénycsomag).
Az eljárás alá vont ügyvéd - mint magánszemély - a végrehajtó által lefoglalt Részvénycsomagot meg kívánta szerezni. Az általa vevőként a végrehajtást kérő2-vel és az adós társasággal kötött megállapodás alapján közösen kérték a végrehajtót a részvénycsomag árverésen kívül, de árverési vétel hatályával a részére történő értékesítésére, ehhez azonban a végrehajtást kérő nem járult hozzá.
A végrehajtó jegyzőkönyvben tájékoztatta a végrehajtásban részt vevő feleket, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 131. § (1) bekezdése szerint a részvénycsomag értékesítésével az [...] Zrt-t bízta meg, amely azonban a megbízást visszautasította. A végrehajtó ezért a jegyzőkönyvben nyilatkoztatta a feleket, hogy jelöljenek meg olyan befektetési szolgáltatót, amelynek megbízás adható a Részvénycsomag étékesítésére, illetve közöljék, hogy a Vht. 131. § (2) bekezdése szerint kérik-e az értékpapírok árverésen történő értékesítését. A jegyzőkönyvben ismertetésre került a Vht. 131. § (1)-(3) bekezdéseinek hatályos szövege.
A végrehajtó jegyzőkönyvben arról tájékoztatta a feleket, hogy a Részvénycsomag a végrehajtást kérő kérelmére Vht. 131. § (1) bekezdése értelmében a [...] befektetési szolgáltatón keresztül, tőzsdei aukció keretében kerül értékesítésre.
A 76. és 81. sorszámú jegyzőkönyvek az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájának - mint a végrehajtást kérő2 meghatalmazott jogi képviselőjének - is kézbesítésre kerültek, azok tartalmával az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt. A végrehajtás során a végrehajtást kérők a Vht. 131. § (2) bekezdése szerint nem terjesztettek elő kérelmet arra, hogy a Részvénycsomag árverésen kerüljön értékesítésre.
A végrehajtó 2015. január 10. napján megbízóként a bizományossal (befektetési szolgáltató) bizományosi szerződést kötött, melyben megbízta a befektetési szolgáltatót a Részvénycsomag tőzsdei ügylet, vagy tőzsdei ügyletek sorozata révén történő értékesítésével. A szerződés értelmében a bizományos 2015. február 16. napján a teljes részvénymennyiségre 610 forint részvényenkénti árfolyamon eladási „Limit Ajánlatot” visz be a Budapesti Értéktőzsde (továbbiakban: BÉT) kereskedési rendszerébe „Nap Ajánlat” formájában.
A végrehajtó jegyzőkönyvben a következő tájékoztatást adta a felek részére: „a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 131. § (1) bekezdése értelmében adós tulajdonában lévő, a [...] Nyrt. által kibocsájtott, korábban lefoglalt 149.425 db dematerializált értékpapír a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerében történő értékesítésére a befektetési szolgáltató cégnek megbízást adok 2015. február 16. napján.”
A 121. sorszámú jegyzőkönyv az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája részére 2015. január 19. napján került kézbesítésre. Mivel ebben az időpontban az eljárás alá vont ügyvéd külföldön tartózkodott, a jegyzőkönyv tartalmáról úgy szerzett tudomást, hogy arról a végrehajtási ügyben a helyettesítésére meghatalmazott ügyvéd telefonon értesítette a jegyzőkönyv kézbesítését követő napon.
A jegyzőkönyvben foglalt információ birtokában, azokat felhasználva az eljárás alá vont ügyvéd a Részvénycsomag értékesítésének napját megelőző tőzsdei kereskedési napon, 2015. február 13. napján 9:43 órakor, telefonon, 150.000 darab részvényre vonatkozó vételi megbízást adott a [...] B. Zrt-nek 540 Ft árfolyamon. A vételi ajánlat a Budapesti Értéktőzsde Zrt-nél vezetett ajánlati könyvben 2015. február 13. napján 9:43:19 időpontban rögzítésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően 2015. február 16. napján, az általa 8:11 órakor kezdeményezett telefonhívás alkalmával a részvényekre vonatkozó vételi ajánlatát úgy kívánta módosítani, hogy változatlan darabszám mellett a vételárat részvényenként 620 Ft-ra emelte volna. Ekkor a [...] B. Zrt. eljáró üzletkötője arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vételi ajánlat legmagasabb összege 612 Ft lehet részvényenként (ajánlattételi limit), mire az eljárás alá vont ügyvéd a vételi ajánlatát 612 Ft/db-ra módosította. E vételi ajánlatot 2015. február 16. napján 8:15:42 időpontban rögzítették az ajánlati könyvben.
2015. február 16. napján 9:28 órakor a befektetési szolgáltató üzletkötője a végrehajtóval kötött bizományosi szerződés alapján 149.425 darab részvényre vonatkozó eladási ajánlatot vitt be a BÉT kereskedelmi rendszerébe ugyancsak 612 Ft árfolyamon. Az eladási ajánlat 2015. február 16. napján 9:28:50 időpontban került rögzítésre az ajánlati könyvben. Az eljárás alá vont ügyvédhez köthető vételi- és a befektetési szolgáltató eladási ajánlatának párosítása révén 2015. február 16. napján 9:37:15 időpontban kötés született 149.425 darab részvényre vonatkozóan, 612 Ft árfolyamon, összesen 91.448.100 Ft értékben és a Részvénycsomagot tőzsdei vétel címén az eljárás alá vont ügyvéd [...] B. Zrt-nél vezetett értékpapírszámláján aznap jóváírták.
Az eljárás alá vont ügyvéd által adott vételi megbízások időpontjában az általa felhasznált információ még nem volt nyilvános, az azt tartalmazó jegyzőkönyvet az eljáró végrehajtó kizárólag a végrehajtásban résztvevő feleknek és érdekelteknek küldte meg, melynek tényét a jegyzőkönyvben is rögzítette. Az információt a befektetési szolgáltató eladási ajánlatának a BÉT kereskedelmi rendszerében (ajánlati könyvben) történő rögzítéséig (2015. február 16. napján 9:28:50 időpontig) nem hozták nyilvánosságra.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tőzsdei kereskedési szabályokkal a cselekmény elkövetésekor tisztában volt. Legkésőbb 2015. február 16. napján a [...] B. Zrt. üzletkötőjével 8:11 órától folytatott egyeztetése során, az üzletkötőnek a legmagasabb vételárra vonatkozó közléséből tudomást szerzett arról, hogy a Részvénycsomagot érintő kereskedésben a BÉT Általános Üzletszabályzatának (továbbiakban: ÜSZ) 13.3. pontjában szabályozott ajánlattételi limit alkalmazására kerül sor. Az eladási ajánlattétel időpontjának ismeretében, az azt megelőzően az ajánlattételi limitnek megfelelő vételár mellett adott vételi megbízással az eljárás alá vont ügyvéd kizárta annak lehetőségét, hogy a Részvénycsomag megvásárlása céljából árverseny alakuljon ki, illetve, hogy a Részvénycsomagot vagy annak egy részét más befektető vásárolja meg, az eljárás alá vont ügyvéd bennfentes információ felhasználásával kötött ügyletet.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a hivatkozott bírósági ítéletekkel egyezően állapította meg. Tekintettel arra, hogy a büntetőbíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás köti a Fegyelmi Tanácsot, a tényállás megállapítása körében a Fegyelmi Tanács a mérlegelést mellőzte.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésben foglaltakat a tényállás tekintetében a büntető ítélet tényállásával egészítette ki, utalva arra, hogy érdemben ugyanezen tényálláson alapul a kiszabott piacfelügyeleti bírság is. Miután az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét megállapították, fennáll fegyelmi felelőssége is. Megítélése szerint eldöntendő kérdés, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a cselekményt ügyvédi minőségében követte-e el, így az az Üt. 37. § a) vagy b) pontja szerint minősül-e. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben piacfelügyeleti bírságot, pénzbírságot és elkobzást szabtak ki. Ehhez mérten olyan szankció alkalmazása, amely az eljárás alá vont ügyvédet elzárja az ügyvédi tevékenység gyakorlásától a többszörös értékelés tilalmába ütközne. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, továbbá azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Nem indítványozta súlyosító körülményként figyelembe venni a korábbi fegyelmi büntetést, miután annak kiszabása óta 15 év telt el. Mindezekre figyelemmel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására és pénzbírság kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta: tisztában van azzal, hogy a Fegyelmi Tanácsot a büntetőbíróság jogerős ítélete köti. Fenntartotta ugyanakkor, hogy a bíróságok a jogszabályt tévesen értelmezték, amelyre tekintettel a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Megítélése szerint a cselekménynek már többszörösen megfizette az árát, karrierje kettétört, irodájának forgalma 10%-ára esett vissza.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az Üt. 37. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üttv. 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét jogerős ítélet állapítja meg, a Fegyelmi Tanácsnak is meg kell állapítania az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, miután bűncselekmény elkövetése egyben fegyelmi vétséget is képez.
A Fegyelmi Tanács megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd a cselekményt ügyvédi tevékenységi körén kívül követte el. Nem vitás, hogy a bennfentes információról az eljárás alá vont ügyvéd, mint jogi képviselő szerzett tudomást, de ezt követően magánszemélyként járt el.
E körben a már hivatkozott bírósági ítéletek azzal nyújtanak eligazítást, hogy azokban fel sem merül az eljárás alá vont ügyvéd foglalkozástól történő eltiltása, holott, ha a bíróság megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával követi el, legalább mérlegelte volna a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazását. Erre az ítéletekben még utalás sincs, amelyre tekintettel a Fegyelmi Tanács is akként foglal állást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a magatartást ügyvédi tevékenységén kívül követte el, így cselekménye az Üt. 37. § b) pontja szerint minősül.
[Rendbeliség]
A bíróság egyetlen bűncselekményben állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét, amelyre tekintettel a Fegyelmi Tanács is 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg. A kiszabott piacfelügyeleti bírság alapjául szolgáló magatartás érdemben azonos azzal, amelyre tekintettel a bűnösség megállapítása történt.
[Büntetéskiszabási szempontok]
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak -, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Állandó és következetes a Fegyelmi Bizottság gyakorlata abban a tekintetben, hogy amennyiben a bírósága az ügyvéd büntetőjogi felelősségét megállapítja, de az általa alkalmazott büntetés továbbra is lehetővé teszi az ügyvédi tevékenység gyakorlását, akkor a Fegyelmi Tanács sem alkalmaz olyan büntetést, amely az ügyvéd számára hivatásának gyakorlását nem teszi lehetővé. Ez alól csak az olyan cselekmények képeznek kivételt, amelyek kirívóan alkalmasak az ügyvédségbe vetett közbizalom csorbítására: letétkezelési szabálytalanság, ellenjegyzési szabálytalanság, ügyvédi titoksértés, megbízóval szembeni ténykedés. Jelen ügyben ilyen kivételek nem merültek fel, ezért a Fegyelmi Tanács - igazodva a bíróság ítéletéhez - pénzbírság büntetés kiszabásáról döntött.
Az elkövetés időpontjában a kiszabható legmagasabb pénzbírság mértéke 600.000 Ft volt, ennél alacsonyabb összegű bírság alkalmazására a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos által figyelembe venni indítványozott, és kétséget kizáróan fennálló enyhítő körülmények ellenére sem látott lehetőséget, miután nem hagyható figyelmen kívül, hogy jelentős tárgyi súlyú ügyben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt állapították meg az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.
[Költségek]
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére lenne köteles. Tekintettel azonban a jelentős időmúlásra és arra, hogy - az ítéletekből megállapíthatóan - az időmúlás nem az eljárás alá vont ügyvéd magatartásnak a következménye, a Fegyelmi Tanács az átalányköltség mértékét 50.000 Ft-ra mérsékelte.
[Jogorvoslat]
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
VII.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekményt megvalósító fegyelmi vétséget 2017. december 31. napját megelőzően követte el, arra az anyagi jogszabályok tekintetétben az Üt., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács. Az eljárási szabályok tekintetében egységesen a FESZ rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 12. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 367.)