A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... ügyvéd ellen a fenti számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év november hó 10. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
FEGYELMI HATÁROZATOT.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy
dr. ...
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács 500.000 Ft pénzbírsággal sújtja, melynek végrehajtását 2 évre felfüggeszti.
Kötelezi a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 bankszámlaszámára történő átutalással, a fegyelmi eljárás ügyszámára való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
..................................................................................................................
– bejelentés érkezése: 2017. március 16.
– fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2017. március 17.
2017. március 16. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához a ... Ügyvédi Iroda részéről Dr. ... eljárás alá vont személy 2017. március 14. napján kelt bejelentése, mely szerint őt a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya .... sz. alatt eljárásban bélyeghamisítás bűntette ügyében 2017. március hó 09. napján gyanúsítottként hallgatta meg. Beadványában az eljárás alá vont személy kijelentette, hogy a terhére rótt cselekményt nem követte el, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
2017. március 17. napján F–5/2017/2 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke az eljárás alá vont személlyel szemben – az Üt. 37. § a) pontja, valamint a FESZ 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján – fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el.
Az ügyben elsőként kijelölésre került fegyelmi tanács a 2017. június 10. napján, tárgyalás mellőzésével meghozott, F–5/2017/5. számú határozatával a fegyelmi eljárást az Üt. 62. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ... számon indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, azzal, hogy amennyiben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üt. 54. §-ában írt feltételek bekövetkeznek, a felfüggesztésről szóló határozat hatályát veszti.
A határozat indokolása szerint, a fegyelmi eljárás felfüggesztésére azért került sor, mert a büntetőügyben megállapítandó tényállás és a hozandó határozat befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi eldöntésére.
A felfüggesztésről szóló határozatban a fegyelmi tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás alakulásáról 3 havonta – külön felhívás nélkül – tegyen jelentést, továbbá vádemelés esetén ennek tényét – a vádirat egyidejű megküldésével – ugyancsak jelentse be, az eljárás során hozott érdemi határozatokat – a határozatok egyidejű csatolásával – a fegyelmi tanáccsal közölje.
A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2018. április 03. napján érkezett átiratában arról tájékoztatta a Kamarát, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2018. március 9. napján ... szám alatt vádiratot nyújtott be a Szegedi Járásbírósághoz az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, és átiratának mellékleteként megküldte a vádirat egy példányát. A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség a hivatkozott számú vádiratával az eljárás alá vont személyt 1 rendbeli, a Btk. 391. § (2) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő, de az (1) bekezdés szerint büntetendő bélyeghamisítás bűntettével és 1 rendbeli, a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő kisebb értékre elkövetett lopás bűntettével vádolta. Vádiratában az ügyészség az eljárás alá vont személlyel szemben pénzbüntetés kiszabására, valamint vagyonelkobzás alkalmazására tett indítványt, 1.523.822 Ft összegre.
2019. április 18. napjának 11 órájára a fegyelmi ügyben másodikként kijelölésre került fegyelmi tanács az eljárás folytatására fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont személyt 2019. március 13. napján kiadott idézővel megidézte, az eljárás alá vont személy pedig az idézést a tértivevény tanúsága szerint 2019. március 25. napján át is vette, a tárgyaláson azonban a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Távolmaradását kimentette azzal, hogy a fegyelmi tárgyalás napján bírósági tárgyaláson kell megjelennie, előadta továbbá, hogy a büntetőügyben jogerős döntés még nem született.
Ezt követően, a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt 2022. június 17. napján kelt megkereséssel írásban nyilatkoztatta arról, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló bélyeghamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárás jogerősen befejeződött-e.
Az eljárás alá vont személy a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. június 21. napján érkezett beadványában arról tájékoztatták a korábban eljárt fegyelmi tanácsot, hogy a büntetőeljárás még nem fejeződött be, a Szegedi Törvényszék várhatóan 2022 őszén fog az ügyben tárgyalást tartani.
Ezt követően, a jelen fegyelmi tanács a 2023. február 1. napján megkereséssel fordult a Szegedi Járásbírósághoz, kérve a bíróság tájékoztatását arról, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben indult büntetőeljárás jogerősen befejeződött-e.
A Szegedi Törvényszék a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2023. február 17. napján érkezett átiratában arról tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben indult büntetőügyben a másodfokú eljárás folyamatban van.
Ezt követően, fegyelmi tanács 2023. augusztus 31. napján ismételt megkereséssel fordult a Szegedi Törvényszékhez, kérve a bíróság tájékoztatását arról, hogy a büntetőeljárás jogerősen befejeződött-e.
2023. szeptember 18. napján a Szegedi Ügyvédi Kamarához érkezett az eljárás alá vont személlyel szemben lopás bűntette és más bűncselekmény miatt indított büntetőügyben a Szegedi Járásbíróság 2020. november 16. napján kelt .... számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 2023. június 12. napján kelt és 2013. június 15. napján jogerőre emelkedett ... számú ítélete.
A fegyelmi tanács a fegyelmi ügy folytatását rendelt el, és 2023. november 10. napjának 12 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont személyt a cégkapujára 2023. szeptember 19. napján megküldött idézéssel megidézte. Az eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent és az üggyel kapcsolatos álláspontját személyes meghallgatásán előterjesztette.
Eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatásán személyi körülményei tekintetében előadta, hogy ... Nyilatkozata szerint nem emlékezett arra, hogy vele szemben korábban indult volna fegyelmi eljárás.
Az ügy érdemét érintően előadta, hogy bűnösségét sem a büntetőügyben nem ismerte el, és a jelen fegyelmi eljárásban sem ismeri el, de ezen túlmenően mást előadni nem kívánt, tekintettel arra, hogy a vele szemben meghozott ítélet jogerőre emelkedett.
A fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont személy, ismeretlen, szakértelemmel bíró személy közreműködésével a tulajdonát képező, és ő illetve családja által életvitelszerűen használt .... szám alatt található, részben alápincézett, tetőtéri beépítésű, 335 m2 alapterületű, kerti úszómedencés lakóingatlanban – pontosan meg nem állapítható időpontban – de még az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. sértett ellenőrzési csoportja által 2015. október 15. napján tartott helyszíni ellenőrzést megelőzően, a 2006. július 8-án hitelesített és 2006. október 10-én a pincében felszerelt ... gyári számú Actaris G4 RF1 típusú gázmérő óra számlálószerkezetébe fizikai erőbehatással beavatkozott, így a számlálószerkezet pontosan meg nem állapítható módon eszközölt jogellenes módosításával lehetősége adódott méretlen gázvételezésre.
Az eljárás alá vont személy ezt kihasználva, folyamatosan, 2010. november 25. napja és 2011. november 19. napja között 197.780,- Ft értékben 1.327 m3, illetve 2011. november 20. napja és 2013. január 16. napja között további 974.054,- Ft értékű, 6683 m3 gázt vételezett méretlenül, ily módon azt jogtalanul eltulajdonította.
Az eljárás alá vont személy tehát a 8013 m3 gázmennyiség eltulajdonításával összesen 1.171.834 Ft kárt okozott a sértettnek, illetve jogutódjának, az ENKSZ Észak-Dégáz Zrt-nek, mely a büntetőeljárás során nem térült meg, a sértett pedig az eljárás alá vont személy ellen folyamatban volt büntetőügyben polgári jogi igényt nem terjesztett elő.
A sértetti ellenőrök a 2015. október 15. napján tartott ellenőrzés során a gázmérő órán a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eredeti 76/06 jelzésű gázmérő plombája helyett, azt pótlandóan, egy attól eltérő, 06/B5 jelzésű ólomzárat találtak, ami így a mérésügyi hatóság által a mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására szolgálandóan hamis bélyegnek minősült.
Az eljárás alá vont személy a hamis hitelesítő plombát a gázmérő készülék 2015. október 15. napján történő ellenőrzése során, tudva annak hamis voltáról, felhasználta, mely plomba – mint bélyeg – értéke a hitelesítésért megfizetett díjban jelenik meg, amit a mérésügyi igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak megállapításáról szóló 78/1997. (XII. 30.) IKIM rendelet 3. § (2) bekezdésében megállapított normadíj mértéke és a melléklet 14000–14116 számjeleknél szabályozott szorzószáma alapoz meg, ami egyik esetben sem éri el a kisebb érték felső határát.
A gázmérő óra 2015. december 2. napján került leszerelésre.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, és döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárásban, és a fegyelmi eljárás iratanyagából megállapíthatóan, az ellene folyamatban volt büntetőügyben is következetesen tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, a fegyelmi eljárásban tett nyilatkozata szerint azonban a vele szemben hozott büntetőbírósági ítélet anyagi jogerejét maga is elismeri, erre tekintettel pedig a fegyelmi eljárásban az ügy érdemét érintően, a tagadáson túlmenően, további nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi eljárásban ugyanakkor rendelkezésre állt a Szegedi Járásbíróság 2020. november 16. napján kelt .... számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 2023. június 12. napján kelt és 2013. június 15. napján jogerőre emelkedett ... számú ítélete, mely ítéletekkel az eljáró első- és másodfokú bíróságok az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét megállapították a terhére rótt bűncselekményekben az alábbiak szerint:
A Szegedi Járásbíróság a 2020. november 16. napján kelt .... számú ítéletével az eljárás alá vont személyt bűnösnek mondta ki lopás bűntettében (Btk. 370. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja), és ezért őt a bíróság 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 3.000,- (háromezer) forintban állapítva meg. Rendelkezett a bíróság az így kiszabott összesen 600.000,- (hatszázezer) forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, továbbá az eljárás alá vont személlyel szemben 1.523.822,- (egymillió-ötszázhuszonháromezer-nyolcszázhuszonkettő) forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
A Szegedi Járásbíróság az eljárás alá vont személyt a bélyeghamisítás vétsége (Btk. 391. § (2) bekezdés 2. fordulat, (4) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette.
Az elsőfokú bíróság az eljárás alá vont személyt kötelezte továbbá 636.042,- (hatszázharminchatezer- negyvenkettő) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívása szerint.
A fegyelmi eljárás irataiból megállapíthatóan, az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor, az ügyészség az eljárás alá vont személy terhére, a bélyeghamisítás vétsége miatt emelt vád alól történt felmentése miatt, e körben a bűnösségének megállapítása, halmazati büntetés kiszabása és egyben a pénzbüntetés súlyosítása, az eljárás alá vont személy teljeskörű felmentés, valamint a vagyonelkobzás mellőzése, míg védője elsődlegesen a lopás bűntette miatt emelt vád alól történő felmentés és a vagyonelkobzás mellőzése, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a bejelentett fellebbezések folytán a Be. 590. § (1) és (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta, melynek eredményeként a 2023. június 12. napján kelt ... számú ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mert a tényállást részben hiányosan állapította meg, illetve a tényállás az elkövetési érték tekintetében mind a lopási, mind a vád tárgyát képező bélyeghamisítási cselekmény kapcsán részben felderítetlen maradt. A részbeni megalapozatlanságot eredményező tényállási hiányosságok és részbeni felderítetlenség a másodfokú eljárásban bizonyítás felvételével kiküszöbölhetőek voltak, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú bíróság ítéletét a felvett bizonyítás eredménye, valamint a rendelkezésre álló ügyiratok tartalma alapján kiegészítette és helyesbítette.
Mindezek alapján a Szegedi Törvényszék az elsőfokon eljárt Szegedi Járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, az eljárás alá vont személy bűnösségét bélyeghamisítás vétségében (Btk. 391. § (2) bekezdés 2. fordulat, (4) bekezdés) is megállapította, az eljárás alá vont személlyel szemben kiszabott pénzbüntetést halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, annak egy napi tétele összegét pedig 4.000 (négyezer) forintra súlyosította, megállapítva, hogy az eljárás alá vont személy az így kiszabott 800.000,- (nyolcszázezer) forint pénzbüntetést köteles megfizetni a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására, az ítélet jogerőre emelkedését követően.
A Szegedi Törvényszék az eljárás alá vont személlyel szemben a vagyonelkobzás elrendelését mellőzte, megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből 637.042,- (hatszázharminchétezer- negyvenkettő) forintot köteles megfizetni, kötelezte továbbá a másodfokú eljárásban felmerült 844.757,- (nyolcszáznegyvennégyezer- hétszázötvenhét) forint bűnügyi költség állam javára való megfizetésére.
Megállapította a Szegedi Törvényszék, hogy a másodfokú ítéletnek a vádlott bűnösségét megállapító és az azzal összefüggő rendelkezéseivel szemben az ügyész, a vádlott és a védő fellebbezéssel élhet.
A Szegedi Törvényszék ... számú ítéletét a másodfokú tanács elnöke 2023. június 20. napján jogerősítő záradékkal látta el, megállapítva, hogy az ítélet 2023. június 15. napján jogerőre emelkedett.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban volt büntetőügyben született, bűnösségét megállapító ítélet jogerőre emelkedett, ezért a fegyelmi tanács jelen fegyelmi eljárásban sem tudott tényállásában mást megállapítani, mint a Szegedi Járásbíróság fent hivatkozott számú, elsőfokú ítéletével megállapított, és a Szegedi Törvényszék előzőekben részletezett ítéletével kiegészített és helyesbített tényállást, figyelemmel arra, hogy a jogerős határozat rendes jogorvoslattal többé már nem támadható, véglegessé válik, tehát nem lehet megváltoztatni és végrehajtható, a benne foglaltak nemcsak a címzettekre, hanem mindenki másra nézve is kötelezőek, irányadóak, bizonyító erejük van és igaznak tekintendők.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás elrendelésének időpontjában (2017. március 17. napján) hatályban volt, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) alapján bírálta el a fegyelmi ügyet:
Az Üt. vonatkozó rendelkezései szerint:
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont személy a tényállásban részletezett magatartásával, a vagyon elleni bűncselekmény valamint a bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésével 1 rb., az Üt. 37. § b) pontjában meghatározott, szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során, az eljárás alá vont személlyel szemben az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A pénzbírság összege az Üttv. 109. (2) bekezdésében foglaltak alapján ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig terjedhet.
A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetés kiszabása, a büntetés nemének és mértékének meghatározása során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi vétség elkövetése óta bekövetkezett jelentős, több éves időmúlást, ezen belül azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont személy ezen hosszú időtartam jelentős része alatt büntetőeljárás hatálya alatt állt. továbbá azt, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben már más jogkövetkezményt is alkalmaztak, hiszen a Szegedi Törvényszék vele szemben jogerősen nagyösszegű pénzbüntetést szabott ki, és ezen túlmenően kötelezte a büntetőeljárás első- és másodfokú szakában felmerült jelentős összegű bűnügyi költség megfizetésére is.
Enyhítő körülményként értékelte továbbá a fegyelmi tanács azt, hogy az eljárás alá vont személy egy fő eltartására köteles, valamint egyetértett a fegyelmi biztos végindítványában kifejtettekkel abban a tekintetben, hogy bár a fegyelmi eljárás rendelkezései nem határozzák meg a fegyelmi büntetések jogkövetkezményei alóli mentesülés időpontját, nem indokolt azonban, hogy az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárás iratai között feltüntetett ... sz. fegyelmi ügyéről ennyi év távlatából számot kelljen adnia, ezért a fegyelmi tanács úgy tekintette, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben korábban nem volt folyamatban fegyelmi eljárás, és ezáltal enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont személy javára, hogy a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően 10 éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt ugyan nem észlelt, álláspontja szerint azonban eljárás alá vont személy tényállásban részletezett magatartása jelentősebb tárgyi súlyú, mivel az eljárás alá vont személy vagyon elleni és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményt megvalósító magatartása nagy mértékben alkalmas volt arra, hogy az ügyvédségbe, az ügyvédség működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse.
A fegyelmi tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát szem előtt tartva, a figyelembe vehető enyhítő körülmények, a jelentős, több éves időmúlás mellett sem látott lehetőséget az eljárás alá vont személlyel szemben pénzbírságnál enyhébb fegyelmi büntetés kiszabására, a pénzbírság mértékét az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyához illetve az eljárás alá vont személy fegyelmi eljárásban rögzített jövedelmi viszonyaihoz mérten határozta meg a rendelkező részben írt összegben, az összes körülmény, különösen a jelentős időmúlás figyelembevételével azonban úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért a kiszabott pénzbírság végrehajtását a fegyelmi tanács az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette, a felfüggesztés tartamát 2 évben meghatározva.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségfelszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Jogerős: 2024. január 05.