A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ..........ügyvéd ellen a fenti számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év április hó 14. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr.........................................
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos és 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 40.9/C. pontja alapján az eljárási költség összegét 50.000,- Ft-ra mérsékeli, és kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizesse azt meg a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–1908204036000001 bankszámlaszámára történő átutalással, a fegyelmi eljárás ügyszámára való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
.............................................................................
– bejelentés érkezése: 2017. március 14.
– előzetes vizsgálat elrendelése: 2017. április 10.
– fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2017. augusztus 7.
2017. március 14. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához ......, ............. és ................ bejelentők 2017. március 12. napján kelt beadványa, amelyben az eljárás alá vont személynek a Közlekedési Biztosító Egyesülettel (a továbbiakban: KÖBE) szembeni kártérítési igényük előterjesztésével kapcsolatos magatartását kifogásolták, az alábbiak szerint.
2009. június 11. napján .......... közlekedési balesetet szenvedett, melynek következtében 2010. január 11. napján elhalálozott. A balesetért a bejelentők előadása szerint felelős személy, .......... bűnösségét a Szegedi Városi Bíróság nem állapította meg, figyelemmel arra, hogy nevezett a büntetőeljárás folyamatban léte alatt, 2010. december 21. napján elhalálozott, ezért a Szegedi Városi Bíróság a 12.B......./2010/6. számú végzésével a ........................ ellen folyamatban volt büntetőeljárást 2011. január 17. napján megszüntette.
........... szülei, ......... és ........... a KÖBÉ-vel szemben – Dr. .............. meghatalmazott jogi képviselő útján – kárigényt terkjesztettek elő, amely kárigény alapján részükre 2013. évben kártérítés megfizetésére került sor.
Ezt követően, .......... testvérei, ............. és ................, valamint nagyszülője, ............... is kártérítési igényt kívánt érvényesíteni a KÖBÉ-vel szemben, amely eljárásban képviseletükkel a 2014. febuár 21. napján kelt meghatalmazással az eljárás alá vont személyt bízták meg. A meghatalmazás arra vonatkozott, hogy az eljárás alá vont személy a KÖBÉ-nek kártérítés megfizetésére vonatkozó felszólító levelet küldjön, annak sikertelensége esetén pedig pert indítson. A nagymama idős korára, valamint a testvérek budapesti tartózkodási helyére figyelemmel, az eljárás alá vont személlyel történő kapcsolattartásra az elhalálozott ......... szülőjét, ..........t jelölték meg.
A bejelentésben előadottak szerint,............. számtalan alkalommal kereste az eljárás alá vont személyt telefonon, legtöbbször azonban eredménytelenül, mert vagy nem vette fel a telefont, vagy nem hívta vissza. Amikor pedig sikerült az eljárás alá vont személlyel felvenni a kapcsolatot, különböző indokokra hivatkozott, de minden esetben biztosította .............t arról, hogy a felszólító levelet még az elévülési időn megküldte a biztosítónak, és intézi az ügyet.
Végül hosszas várakozás után, 2015. decemebre 14. napján a bejelentők írásban jelezték az eljárás alá vont személynek, hogy tőle a meghatalmazást megvonják, és bár a bejelentők levelét az eljárás alá vont személy 2016. január 5. napján átvette, arra válasz részéről nem érkezett. Végül az eljárás alá vont személy 2016. március 10. napján postázta a nála lévő iratanyagot, valamint megküldte 3 db, 2014. május 27. napján kelt, .........., ...... és .......... képviseletében írt levél másolatát, melyet eljárás alá vont személy a bejelentők tudomása szerint a KÖBE részére megküldött.
Ilyen előzmények után, a bejelentők új jogi képviselője, dr. ...........ügyvéd 2016. november 22. napján ismételten megküldte a KÖBÉ-nek a felszólító levelet, hivatkozva az eljárás alá vont személy által a bejelentők képviseletében a KÖBÉ-nek korábban megküldött levelekre, egyúttal csatolva is azokat.
A KÖBE 2016. december 12. napján egyezségi megállapodást küldött, amelyben a kártérítés végleges rendezésére felajánlott ............ részére 1.000.000,- Ft-ot, ............. részére 1.000.000,- Ft-ot, .............. részére pedig 500.000,- Ft-ot. A felajánlott kártérítés összegét a bejelentők elfogadták, és az általuk aláírt egyezséget 2017. január 4. napján postázták a KÖBE részére.
Ezt követően azonban, 2017. január 10. napján a KÖBE jelezte, hogy az egyezségi ajánlatot visszavonja, mert a hivatkozott, 2014. május hóban keletkezett, az eljárás alá vont személy által megküldött levelek nem érkeztek meg a biztosító részére, azokat az iratanyagban nem találták, erre figyelemmel pedig a bejelentők követelése elévült.
Ezt követően a bejelentők az eljárás alá vont személyhez fordultak azzal a kéréssel, hogy új jogi képviselőjük részére küldje meg a hivatkozott felszólító leveleknek a KÖBE részére postai úton történt megküldését igazoló okiratokat. A bejelentők kérték továbbá azt is, hogy amennyiben az eljárás alá vont személy nem tett az ügyükben érdemi intézkedést, és az elévülés emiatt az ő magatartására visszavezethetően következett be, utaljon át a biztosító korábbi egyezségi ajánlatában foglalt összeggel megegyező összeget, azaz 2.500.000,- Ft-ot a bejelentők bankszámlájára.
Az eljárás alá vont személy a részére a fenti tartalommal megküldött felszólító levelet 2017. január 31. napján átvette, arra azonban nem reagált, a bejelentők új jogi képviselője részére semmilyen iratot nem küldött és a kért összeget sem fizette meg a bejelentőknek.
A bejelentők beadványukhoz mellékelten csatolták a KÖBE által részükre megküldött 3 db egyezségi megállapodás, és az ezen ajánlatok visszavonása tárgyában megküldött levél másolatát, valamint az eljárás alá vont személy részére általuk megküldött felszólító levél és az annak feladását és átvételét tanúsító tértivevény másolatát.
2017. április 10. napján Bp.71/2017/3 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke az eljárás alá vont személlyel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozat indokolásában kifejtettek szerint, az eljárás alá vont ügyvéd a 2017. március 17. napján kelt levélben hozzá intézett, arra vonatkozó felszólításnak, hogy észrevételeit tegye meg és az ügyben keletkezett dokumentumok listájáról a kamara elnöke részére adjon tájékoztatást, nem tett eleget, ezért a kamara elnöke a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés és a tudomására jutott tények alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont személy a 2017. április 19. napján kelt, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2017. április 20. napján érkezett beadványában, az üggyel összefüggésben az alábbiakat adta elő, illetve a bejelentők beadványában foglaltakra az alábbi észrevételeket tette:
Előadta, hogy megfelel a valóságnak, miszerint a bejelentők a részére meghatalmazást adtak a kártérítési igényük érvényesítésére. A meghatalmazás létrejöttének körülményeivel kapcsolatban előadta, hogy őt az ügyben dr. .............. ügyvéd kereste meg azzal, hogy elvállalja-e a bejelentők jogi képviseletét, tekintettel arra, nevezett ügyvéd ..................t és ...............t az ügyben már képviselte, a bejelentők képviseletét azonban nem vállalta.
Előadta továbbá, hogy az ügyben tényvázlatot nem vett fel, figyelemmel arra, hogy korábban az ügyben dr. ................ ügyvédnél a felek részéről a tényállás már rögzítésre került, melynek keretében a meghatalmazók már részletes kioktatást kaptak a kártérítés mértékére, érvényesítésére vonatkozóan, melyet nevezett ügyvéd az ügy egyéb irataival együtt átadott részére. Eljárás alá vont személy úgy ítélte meg, hogy a dr. ................ által készített tényvázlatban rögzített adatok az általa lefolytatott eljárás keretei között is felhasználhatóak.
Előadása szerint, a meghatalmazásban foglaltaknak megfelelően, írásban felszólította a KÖBÉ-t a kárösszeg megfizetésére, azonban többszöri telefonos megkeresésére a biztosító azt a választ adta, hogy írásban válaszolnak a megkeresésben foglaltakra.
Vitatta a bejelentők azon állítását, miszerint ............. bármikor is rákérdezett volna arra, hogy az elévülési időn belül elküldte-e a biztosítónak a felszólítást, az észrevételében előadottak szerint, sem ..............., sem hozzátartozói soha, így a meghatalmazás aláírásakor sem említették, hogy az ügy sürgős, mert ők az elévülési idő eltelte előtt néhány hónappal keresték fel az eljárás alá vont személyt.
Eljárás alá vont személy előadta továbbá, hogy a megbízásnak a bejelentők általi felmondását követően, ő kiadta részükre a részére korábban átadott iratokat, valamint az általa a bíztosítónak elküldött felszólításokat, a feladóvevénnyel együtt. Mindezeket, előadása szerint postai úton küldte meg, 2016. március 10. napján. Észrevételéhez csatolt egy tértivevényt, melyen feladóként az eljárás alá vont személy, címzettként pedig .............. bejelentő szerepel. A postára adás napja 2016. március 10. napja, míg az átvétel napja 2016. március 11. napja, megállapítható továbbá, hogy a küldeményt a címzett személyesen vette át.
Előadta, hogy a biztosítónak a bejelentők felé tett egyezségi ajánlat visszavonására vonatkozó nyilatkozatát részére egyik fél sem küldte meg, annak tartalmát korábban nem ismerte. Jogi álláspontja szerint a biztosító egyoldalú visszavonó jognyilatkozata nem hatályos a másik féllel szemben, a biztosító nem jogosult tévedésre hivatkozással az egyezség megtámadására, a megállapodások megszüntetésére, a hivatkozott megállapodások álláspontja szerint most is érvényesek és hatályosak.
Megjegyezte, hogy furcsának és életszerűtlennek tartja továbbá, hogy a bejelentők a megbízási jogviszony felmondását követő több mint egy éven túl tettek ellene bejelentést, ahelyett, hogy az egyezségbe foglalt követelésüket bírósági úton érvényesítenék.
Álláspontja szerint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzatban foglalt egyik rendelkezést sem szegte meg, megjegyzi, hogy a bejelentők sem hivatkoztak konkrét rendelkezésre.
A fegyelmi főmegbízott 2017. július 17. napján terjesztette elő az ügyben összefoglaló jelentését, melyben a következő álláspontra helyezkedett: az eljárás alá vont személy azzal a magatartásával, hogy a megbízásban vállaltakat nem teljesítette, és neki felróható okból évült el a bejelentők követelése, minek folytán az igényérvényesítésüktől elestek, kötelezettségét vétkesen megszegte, amely 1 rb. szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget valósít meg. A fegyelmi főmegbízott álláspontja szerint megállapítható továbbá, hogy az eljárás alá vont személy az Üt. 23. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségét – a megbízást írásba kell foglalni, sem teljesítette, amely ugyancsak 1 rb. szándékos elkövetésű fegyelmi vétség. Az eljárás alá vont személy magatartása az Üt. 37. § a) pontjában írtakat valósítja meg, 2 rb. szándékos elkövetésű fegyelmi vétség róható a terhére, ami alapján fegyelmi eljárás lefolytatását indítványozta az eljárás alá vont személlyel szemben.
2017. augusztus 7. napján meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi eljárást elrendelte, arra figyelemmel, hogy a fegyelmi főmegbízottal egyező álláspontja szerint az eljárás alá vont személy magatartásával 2 rb. szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget valósított meg.
Az ügyben elsőként kijelölésre került Fegyelmi Tanács 2017. november 3. napjának 11 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont személyt, 2017. október 24. napján postára adott levélben megidézte, az eljárás alá vont személy azonban, a tárgyalás időpontját követően visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint, az idézést csak 2017. november 9. napján vette át, a tárgyaláson nem jelent meg, így a Fegyelmi Tanács a tárgyalást elhalasztotta.
Ezt követően, az ügyben másik Fegyelmi Tanács került kijelölésre, amely 2019. március 7. napjának 13 órájára, 2019. május 8. napjának 14 órájára, illetőleg 2019. június 19. napjának 9:30 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyekre az eljárás alá vont személyt, illetőleg a 2019. június 19. napjára kitűzött fegyelmi tárgyalásra a bejelentőket is megidézte, ezen fegyelmi tárgyalások azonban – a fegyelmi eljárás irataiból meg nem állapítható okból – nem kerültek megtartásra.
Ezt követően, 2019. szeptember 18. napjának 14 órájára a korábban eljárt Fegyelmi Tanács újabb fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre megidézte az eljárás alá vont személyt, valamint tanúként idézte dr. .............. ügyvédet, aki azonban a fegyelmi tárgyaláson egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudott, távolmaradását előzetesen, alapos okkal kimentette.
Ezért, a korábban eljárt Fegyelmi Tanács újabb fegyelmi tárgyalást tűzött 2019. november 22. napjának 10 órájára, melyre ismételten megidézte az eljárás alá vont személyt, valamint dr. ................. ügyvédet tanúként. A fegyelmi tárgyalás érdemben nem került megtartásra, mert azon az eljárás alá vont személy ugyan megjelent, a tanúként idézett dr. ........... ügyvéd azonban távolmaradását előzetesen ismét kimentette, beadványában arra hivatkozott, hogy a fegyelmi tárgyalás időpontjában éppen az ügyben bejelentőként szereplő ügyfeleivel a KÖBÉvel történő egyeztetésre megy, tekinttel arra, hogy a MÜBSE felszólítására a KÖBE ismét megindította az eljárást.
A tanú által közölt ezen információ alapján, a korábban eljárt Fegyelmi Tanács a 2019. november 22. napján meghozott, F–7/2017/19. számú határozatával a fegyelmi eljárást a KÖBE eljárásának befejezéséig felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a KÖBE előtti eljárás kimenetele befolyással lehet a fegyelmi ügy érdemi eldöntésére.
2022. június 8. napjának 10 órájára a korábban eljárt Fegyelmi Tanács az eljárás folytatására fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont személyt megidézte. Az eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása a KÖBE előtti eljárás kimeneteléről, a MÜBSE őt több évvel korábban csak arról tájékoztatta, hogy a felelősségbiztosítási eljárást kifizetés nélkül megszüntette.
Erre tekintettel a vezető fegyelmi biztos a tárgyaláson indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a bejelentőket nyilatkoztassa a KÖBE előtti eljárás eredményére vonatkozóan.
Ezt követően, a Fegyelmi Tanács a bejelentőket írásban nyilatkoztatta arról, hogy a KÖBE előtti kártérítési ügy milyen eredménnyel zárult, került-e sor a biztosító részéről kifizetésre.
A bejelentők a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2022. július 7. napján érkezett beadványukban arról tájékoztatták a korábban eljárt Fegyelmi Tanácsot, hogy a KÖBE előtti kártérítési ügy lezárult, melynek eredményeként, a 2019. november 30. napján aláírt egyezségi megállapodás alapján ............ és ............ részére 500.000–500.000,- Ft,.......... részére pedig 250.000,- Ft kártérítési összeg került kifizetésre.
A jelen Fegyelmi Tanács a fegyelmi ügy folytatására a Szegedi Ügyvédi Kamara, BácsKiskun Megyei Ügyvédi Kamara, Békés Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2023. február 6. napján érkezett átiratban került kijelölésre. A Fegyelmi Tanács az ügyben, késedelem nélkül, a lehető legközelebbi időpontra, 2023. április 14. napjának 10 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont személyt a cégkapujára 2023. február 28. napján megküldött idézéssel megidézte. Az eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent és az üggyel kapcsolatos álláspontját személyes meghallgatásán előterjesztette.
Eljárás alá vont személy a fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatásán személyi körülményei tekintetében előadta, hogy ............. július 11-én jegyezték be ügyvédnek a Szegedi Ügyvédi Kamarába, azóta tevékenységét nem szüneteltette, és nem is szüntette meg ügyvédi kamarai tagságát. .........................................................................................................................
Az ügy érdemét érintően előadta, hogy korábbi nyilatkozatait fenntartja, korábban már mindent elmondott, amire emlékezett. Minden okiratot megküldött a megbízóinak, a fegyelmi eljárásban pedig már minden, rendelkezésére álló iratot csatolt.
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentők az eljárás alá vont személyt a 2014. február 21. napján kelt ügyvédi meghatalmazással azzal bízták meg, hogy hozzátartozójuk, ................ halálát eredményező közlekedési balesettel összefüggésben a Közlekedési Biztosító Egyesülettel szemben, a nevükben és képviseletükben eljárva, kártérítési igényt érvényesítsen, ennek érdekében a biztosítónak kártérítés megfizetésére irányuló felszólító levelet küldjön, ennek eredménytelensége esetében pedig a kárigény érvényesítése iránt pert indítson.
Eljárás alá vont személy a bejelentők által adott meghatalmazás elfogadásakor a megbízást nem foglalta írásba, tényvázlatot, megbízási szerződést az ügyben nem készített.
Eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás során nem tudta igazolni, hogy a megbízásban vállaltakat a kárigény elévülési határidején belül teljesítette, ám az a fegyelmi eljárásban nem volt megállapítható, hogy az elévülési határidő az eljárás alá vont személy magatartására visszavezethetően, neki felróható okból telt volna el, és a bejelentőket ezzel összefüggésben, az eljárás alá vont személy magatartására visszavezethetően érte volna kár.
A Fegyemi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, és döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
Az eljárás alá vont személy a bejelentők által kifogásolt magatartással kapcsolatos fegyelmi felelősségét a fegyelmi eljárás során nem ismerte el, a 2017. április 20. napján előterjesztett igazoló jelentésében, valamint a 2023. április 14. megtartott fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatásán egyező tartalommal nyilatkozott, miszerint a meghatalmazásban foglaltaknak megfelelően, írásban felszólította a KÖBÉt a kárösszeg megfizetésére, azonban többszöri telefonos megkeresésére a biztosító azt a választ adta, hogy írásban válaszolnak a megkeresésben foglaltakra. Előadta, hogy a megbízásnak a bejelentők általi felmondását követően, ő kiadta részükre a részére korábban átadott iratokat, valamint az általa a biztosítónak elküldött felszólításokat, a feladóvevénnyel együtt. Mindezeket, előadása szerint postai úton küldte meg, 2016. március 10. napján. Észrevételéhez csatolt egy tértivevényt, melyen feladóként az eljárás alá vont személy, címzettként pedig ............. bejelentő szerepel. A postára adás napja 2016. március 10. napja, míg az átvétel napja 2016. március 11. napja, megállapítható továbbá, hogy a küldeményt a címzett személyesen vette át.
A fegyelmi eljárásban csak azon postai küldemény tértivevénye került becsatolásra, illetve állt rendelkezésre, amelyet az eljárás alá vont személy a megbízás felmondása nyomán, 2016. március 10. napján ................ bejelentőnek küldött. Ezen küldemény az eljárás alá vont személy nyilatkozata szerint ugyan tartalmazta az általa a biztosítónak a bejelentők képviseletében megküldött felszólító levelekkel együtt az azok postai úton történt megküldését igazoló tértivevényt is, a bejelentők azonban a fegyelmi eljárásban ezzel ellentétes tényt állítottak, miszerint az eljárás alá vont személy részükre a hivatkozott felszólító leveleket ugyan valóban megküldte, az azok postai úton történt feladását igazoló tértivevényt azonban nem bocsájtotta rendelkezésükre.
Erre tekintettel, a Fegyelmi Tanácsnak a bejelentők előadását kellett elfogadnia arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont személy őket ugyan arról tájékoztatta, hogy az ügyvédi megbízásban foglaltakat teljesítette és a kérdéses felszólító leveleket postai úton megküldte a KÖBE részére, az ezt igazoló tértivevényt azonban, sem a bejelentők kérésére, sem a fegyelmi eljárásban nem tudta rendelkezésre bocsájtani.
Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárásban nem vitatta, hogy az Üt. 23. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesítette, a megbízást nem foglalta írásba, mivel úgy ítélte meg, hogy korábban az ügyben dr................. által készített tényvázlatban rögzített adatok az általa lefolytatott eljárás keretei között is felhasználhatóak.
A Fegyelmi Tanács az ügyben a bejelentők személyes meghallgatását, valamint dr. ................ ügyvéd tanúkénti meghallgatását szükségtelennek tartotta, mivel a tényállás a bejelentők által a beadványaikban előadottak, az eljárás alá vont személy nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható volt, különös tekintettel a felszólító leveleknek eljárás alá vont személy által a KÖBE részére történt feladását igazoló tértivevény hiányára.
A kamara elnökének a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontja az alábbiak szerint – részben – alapos.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás elrendelésének időpontjában (2017. augusztus 7. napján) hatályban volt, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) alapján bírálta el a fegyelmi ügyet:
Az Üt. vonatkozó rendelkezései szerint:
37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
23. § (2) A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont személy a tényállásban részletezett magatartásával megszegte az Üt. 23. § (2) bekezdésben írt, a megbízás írásba foglalására vonatkozó kötelezettségét, és bár azt nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a megbízás teljesítését elmulasztotta volna, azonban azt hitelt érdemlő módon igazolni nem tudta, mely magatartása alkalmas volt a részére ügyvédi meghatalmazást adott bejelentők ügyvédségbe, és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmának veszélyeztetésére, ezért magatartása sértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 13.10. pontjában írt rendelkezést is.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont személy a tényállásban részletezett magatartásával, azaz azzal, hogy a bejelentők által részére adott megbízásban foglaltak teljesítését, a Közlekedési Biztosító Egyesületnek címzett felszólító levelek postai úton történt megküldését hitelt érdemlő módon, okirattal nem tudta igazolni, valamint hogy a bejelentők által adott ügyvédi meghatalmazás elfogadásakor megbízási szerződést nem készített, 2 rb., az Üt. 37. § a) pontjában meghatározott, egy esetben – a kamara elnökének a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontjával szemben a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint – gondatlanul elkövetett, egy esetben pedig szándékos elkövetésű fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során, az eljárás alá vont személlyel szemben az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi vétség elkövetése óta bekövetkezett jelentős időmúlást, azt, hogy az eljárás alá vont személy a fegyelmi felelősségét részben, a megbízás írásba foglalásának elmulasztása vonatkozásában elismerte, azt, hogy korábban nem indult vele szemben fegyelmi eljárás, valamint azt, hogy két kiskorú gyermek eltarásáról köteles gondoskodni.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyát is figyelembe véve, az enyhítő körülményekre, és különösen a jelentős, több éves időmúlásra tekintettel úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a legenyhébb fegyelmi büntetés, írásbeli megrovás kiszabása is megfelelően szolgálja az azzal elérni kívánt célokat.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére. Annak a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2.a) pontja szerinti összegét azonban – elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 forint – a Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9/C. pontja alapján, méltányolható okból, az eljárás alá vont személy jövedelmi viszonyaira tekintettel mérsékelte, és őt a rendelkező részben foglaltak szerint, 50.000 forint megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személy figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
JOGERŐS: 2023. 08. 11.