A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy büntetőeljárás indult vele szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.
A kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján elrendelte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentésben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőügy jogerős befejezéséig.
Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárás felfüggesztését rendelte el a büntető eljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvédet a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozó hatóság által felvett jegyzőkönyv szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2016. [...] napján ittas állapotban vezette a személygépkocsiját, majd megállást követően a gépjárműből kiszállva azt észlelte, hogy a bal első és hátsó, valamint a jobb első kereke defektet kapott. Az esetet észlelő tanú, miután meggyőződött arról, hogy nem történt személyi sérülés, értesítette a rendőrséget, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd zavartan viselkedett, és a gépjárműben vele utazott a 3 éves kislánya is. A helyszínre érkező rendőrök az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 15 óra 42 perckor légalkoholmérőt alkalmaztak, amely 0,69 mg/l légalkohol-koncentrációt mutatott, ezért az eljárás alá vont ügyvédet előállították az orvosi ügyeletre, ahol vérmintát vettek tőle, amely kimutatta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szervezetében a cselekmény elkövetésekor 2,8128 g/l véralkohol-koncentráció volt. Az eljárás alá vont ügyvéd vezetői engedélyét a helyszínen elvették a rendőrjárőrök.
Fentiek miatt került sor az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítotti kihallgatására.
A kerületi bíróság ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet, mint vádlottat bűnösnek találta a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében, ezért őt a bíróság 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év 8 hónap „B” kategória hatálya alá tartozó közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A bíróság által kihirdetett ítélettel szemben sem az ügyész, sem a vádlott (eljárás alá vont ügyvéd), sem pedig a védő nem jelentett be fellebbezést, így az ítélet a kihirdetésének napján jogerős és végrehajtható.
Az eljárás alá vont az eljárás során semmilyen védekező iratot nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, valamint indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság kiszabását is az Üttv. 108. § b) pontja alapján, továbbá az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére vonatkozó kötelezést is indítványozott.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás (2016.08.29.) elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § b) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte Üttv. 107. § b) pontját, amellyel 1 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben - a jelen fegyelmi eljárást megelőzően - egy alkalommal volt folyamatban fegyelmi eljárás, amely megszüntetésre került, valamint bejelentését a szabályok betartásával, saját maga tette meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 6. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 123.)