A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr..... volt szegedi ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. június 2. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 9 rendbeli – ebből egy 1 rb. folytatólagosan elkövetett – fegyelmi vétséget követett el, ezért az Üttv. 108. § b) pontja szerinti
300.000 (Háromszázezer) forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
Kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy fizessen meg 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül banki utalással a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára.
Kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül banki utalással a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 számú bankszámlájára.
A határozat ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Eljárás alá vont személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Ügyvédjelölti idejének kezdő időpontja: 2015. szeptember 1.
Törölve: 2020. március 2.
Személyi körülményei:
............................................................................................................
A fegyelmi eljárás fontosabb eseményei, időpontok
Az ügyvédjelöltet alkalmazó ................ 2017. november 27. napján kelt, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2017. november 28. napján érkezett levelében tájékoztatta a kamarát, hogy dr. .........., az iroda ügyvédjelöltje 2017. november 27. napján kelt levelében értesítette az Ügyvédi Irodát arról, hogy ellene büntető eljárás van folyamatban.
A Kamara Elnökének 2017. november 28. napján e-mail-ben küldött felhívására .............. Iroda még aznap, ugyancsak e-mail-ben bejelentette, hogy az ügyvédjelölt ellen a NAV Délalföldi Bűnügyi Igazgatósága Békéscsaba előtt 743/2013. ügyszám alatt folyik büntető eljárás a Btk. 345. § és a Btk. 6. § (2) bekezdésében, valamint a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjában és a Btk. 14. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
A bejelentésre tekintettel a Kamara Elnöke 2017. december 4. napján kelt F–14/2017/4. számú határozattal, a Fegyelmi Szabályzat 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el.
A Kamara Fegyelmi Bizottsága Elnöke 2018. január 13. napján kelt, a kamarához 2018. január 16. napján érkezett levelében kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot.
Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül 2018. április 25. napján kelt fegyelmi intézkedéssel a büntető eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette.
A Fegyelmi Tanács Elnöke 2019. február 15. napján kelt megkeresésére NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Békés Megyei Vizsgálati Osztály II. 2019. március 19. napján kelt, a kamarához 2019. március 20. napján érkezett ......... ügyszámú átiratában tájékoztatta a kamarát, hogy eljárás alá vontat gyanúsítottként hallgatta ki, és vádemelési javaslattal a Gyulai Járási Ügyészségnek megküldte az iratokat.
A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. február 5. napján kelt levelével kamarai tisztújító közgyűlésen történt változás miatt, új fegyelmi tanácsra szignálta át a fegyelmi ügyet.
Fegyelmi Tanács Elnökének 2023. március 6. napján kelt megkeresésére a Gyulai Járási Ügyészség 2023. március 16. napján kelt, a kamarához 2023. március 21. napján érkezett levelében értesítette a kamarát, hogy a büntető eljárásban a Gyulai Járásbíróság ........ szám alatt hozott ítéletét eljárás alá vont megfellebbezte, ennek folytán a Gyulai Törvényszék ........... szám alatt hozott ítéletet 2021. június 16. napján.
Fegyelmi Tanács Elnökének 2023. március 28. napján kelt megkeresésére a Gyulai Járásbíróság 2023. április 5. napján kelt levelével megküldte az első-, másodfokú ítéleteket a kamarának.
A Gyulai Járásbíróság a ......... szám alatti ítéletével eljárás alá vontat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont), folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont), 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont). Ezért a bíróság eljárás alá vontat halmazati büntetésül, 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette.
A Gyulai Törvényszék ...... számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, eljárás alá vonttal szemben kiszabott börtönbüntetés végrehajtása felfüggesztése próba idejének tartalmát 2 évre enyhítette. Az ítélet 2021. június 16. napján jogerőre emelkedett.
Fegyelmi Tanács 2023. április 28. napján kelt idézővel idézte eljárás alá vontat a 2023. június 2. napjára tűzött tárgyalásra. Az idézőben értesítette eljárás alá vontat, hogy Fegyelmi Tanács elrendelte a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását.
Eljárás alá vont meghatalmazottja a postaúton küldött idézőt 2023. május 5. napján vette át.
Fegyelmi Tanács 2023. június 2. napján tartott tárgyalást és hozott határozatot.
Tényállás:
A fegyelmi eljárásban a Gyulai Járásbíróság elsőfokú, a Gyulai Törvényszék másodfokú ítéletei alapján az alábbi tényállást állapította meg a Fegyelmi Tanács.
Eljárás alá vont és társai elhatározták, hogy az állami költségvetésből igényelhető normatíva megtévesztés útján történő jogtalan megszerzése érdekében a valóságban nem, csak papíron létező családi napköziket hoznak létre.
2011. május 26. napja előtti – pontosan nem ismert időpontban – elhatározták, hogy egy olyan közhasznú nonprofit gazdasági társaságot alapítanak, amelyet kizárólag az állami támogatás – megtévesztés útján történő – megszerzése érdekében működtetnek, és elhatározták, hogy más cégek felett is tényleges irányítást szereznek annak érdekében, hogy az ezen gazdálkodó szervezetek nevében kiállított bizonylatokkal támasszák alá a szervezet törvényes működésének látszatát.
A költségvetési csalás megvalósítása érdekében a gazdasági társaságokban betöltött irányító szerepüket és a kilétüket el akarták rejteni a hatóságok elől. Ennek érdekében a befolyásuk alatt álló szervezetek vezető tisztségviselői pozícióiba olyan személyeket jegyeztetnek be a közhiteles cégnyilvántartásba, akik a vezetői döntések meghozatalában nem vesznek részt. A napközik működésének látszatát emellett eljárás alá vont és társai fiktív helyiségbérleti szerződések megkötésével is igyekeztek alátámasztani.
Eljárás alá vont az állami normatíva igényléséhez és az elszámoláshoz szükséges okiratok beszerzésében-elkészítésében játszott döntő szerepet. Ezen túlmenően megszervezte és előkészítette a legális működés látszatát alátámasztani hivatott cégekkel kapcsolatos teendőket, így különösen elkészítette a fiktív változásbejegyzési kérelmekhez szükséges valótlan tartalmú okiratokat, valamint gondoskodott az ezen cégek nevében a nonprofit Kft. részére történő bizonylat, számla kibocsátásról.
Eljárás alá vont vállalta magára annak megszervezését, hogy a nonprofit cég és a partnercégek – összesen négy esetben – ügyvezetőinek olyan személyeket jegyezzenek be a közhiteles cégnyilvántartásba, akik a működésre nem bírnak rálátással és ráhatással. Eljárás alá vont három alkalommal részt vett az elektronikus cégeljárás előkészítésében, a valótlan tartalmú okiratok szerkesztésében és beszerzésében, és azokat ismerős ügyvéd közreműködésével az illetékes cégbírósághoz benyújtotta bejegyzésre.
Eljárás alá vont és társai 2011–2013. években– egymás szándékáról tudva, a cselekményüket közösen megvalósítva – összesen 13.070.417 forint összegű vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Szándékuknak megfelelően 2012. szeptemberében – meg nem állapítható kilétű személyek – 3.459.480 forint, és 3.461.004 forint összegben valótlan tartalmú számlákat állítottak ki azért, hogy a bűncselekményt leplezzék.
Eljárás alá vont az okozott vagyoni hátrányt részben megtérítette azzal, hogy 2020. január 28. napján 2.600.000 forintot a Gyulai Törvényszéken elnöki letétbe helyezett a Magyar Államkincstár részére.
Eljárás alá vont előadása
Eljárás alá vont a fegyelmi eljárás során sem szóban, sem írásban nem tett nyilatkozatot.
Vezető fegyelmi biztos végindítványa
Indítványozta a fegyelmi ügy tényállásának a jogerős büntető ítélet tartalma szerinti megállapítását, az ítéletben foglalt bizonyítékokra alapozva. Indítványozta eljárás alá vont fegyelmi felelősségének megállapítását az Ütv. 37. § b) pontja alapján, 9 rb. – ebből egy rendbeli folytatólagosan elkövetett – szándékos fegyelmi vétségben, és az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását.
Fegyelmi Tanács döntése meghozatalára irányadó jogszabályok
A vizsgálandó magatartás megvalósulásának időpontja 2011. – 2013. év közé tehető.
A fegyelmi eljárásra irányadó jogszabályok tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
A 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 208. § (22) bekezdése, valamint a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 42.1. pontja alapján 2019.02.04. napját (regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának napja) követően már az Üttv. és a FESZ rendelkezései szerint kell folytatni a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat azzal, hogy a korábbi Üt. és a 3/2018. (VI. 27.) fegyelmi szabályzat alapján már teljesített vagy folyamatban volt eljárási cselekmények is hatályosnak tekintendők. (FESZ 42.3.)
A FESZ 41.1. pontjára is figyelemmel tehát jelen fegyelmi eljárásban irányadó eljárásjogi szabályok az Üttv. és a FESZ.
A fegyelmi felelősség – eljárás alá vont magatartásának anyagi jogi – elbírálása szempontjából irányadó jogszabály tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Így az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.) rendelkezései, valamint az érintett időszakban hatályos kamarai szabályzatok, így a régi, MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata alapján kell elbírálni a cselekményt.
Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Fegyelmi Tanács a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítéletéhez a FESZ 27.2./A. pontja szerint kötve van, erre tekintettel Fegyelmi Tanács mind a bűnösséget, mind a tényállást a bírósági jogerős határozattal egyezően állapította meg.
Az Üt. 37. § b) pontja szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az Üt. 66. § (1) bekezdése szerint: „E fejezet (VI. Fegyelmi felelősség) rendelkezéseit (...) az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.”
Fentiekre tekintettel Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont – azzal, hogy társaival az állami költségvetésből történő normatíva megtévesztés útján történő megszerzése céljából papíron létező családi napköziket hoztak létre és azokat közösen, egymás tevékenységéről tudva működtették, és ezzel a költségvetésnek 13.070.417 forint összegű vagyoni hátrányt okoztak – az Üt. 37. § b) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont azzal, hogy a költségvetési normatíva megállapítása iránti kérelmek és elszámolások benyújtása során hamis magánokiratokat használt fel, az Üt. 37. § b) pontjába ütköző 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont azzal, hogy rábíró magatartásának következményeként a közhiteles cégnyilvántartásba három Kft. vonatkozásában valótlanul került bejegyzésre az ügyvezető, az Üt. 37. § b) pontjába ütköző 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont azzal, hogy négy esetben valótlan tartalmú ügyvezetői elfogadó nyilatkozaton alapuló változásbejegyzési kérelmet az illetékes cégbírósághoz egy ismerős ügyvéd útján nyújtotta be, az Üt. 37. § b) pontjába ütköző 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Büntetéskiszabás, enyhítő és súlyosító körülmények
Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, valamint – az elsőfokú ítéletben rögzített – eljárás alá vont személyi körülményeit, hogy elvált, 2 gyermek után fizet tartásdíjat, vagyona nincsen, albérletben lakik. 2016-ban sclerosis multiplex és autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála, amely betegségek miatt rendszeresen orvosi kontrollra jár. Továbbá – ugyancsak az elsőfokú ítéletben rögzített – azt a tényt, hogy a büntető eljárás során eljárás alá vont bűnösségét elismerte. Nyomatékosan vette figyelembe Fegyelmi Tanács azt, hogy az okozott vagyoni hátrányt eljárás alá vont részben megtérítette. Kisebb súllyal értékelte enyhítő körülményként azt, hogy eljárás alá vonttal szemben ezt megelőzően nem volt fegyelmi eljárás.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe Fegyelmi Tanács a több rendbeliséget, az egyik vétsége kapcsán a folytatólagos elkövetést, továbbá azt, hogy eljárás alá vont terhére a bíróság bűncselekmény elkövetését állapított meg, ez pedig alkalmas arra, hogy az ügyvédi hivatásrendet kedvezőtlen színben tüntesse fel, ezáltal az ügyvédi kar tekintélyét csorbítsa.
Fegyelmi Tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelve a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A fellebbezésre vonatkozó rendelkezés az Üttv. 135. § (1)–(4) bekezdésén alapul.
JOGERŐS: 2023. 07. 08.