3/2017. (XII. 18.) MÜK elnökségi szakmai álláspont

az ügyvédi székhelyszolgáltatási tevékenység folytathatóságáról

1. Új ügyvédi székhelyszolgáltatási megállapodás megkötésére sem az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, sem a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet szerint 2018. január 1-jét követően továbbra sincs lehetőség.

2. A 2012. március 1. előtt megkezdett és azóta folyamatosan folytatott ügyvédi székhelyszolgáltatási tevékenység 2018. január 1-jét követően tovább folytatható, amennyiben az a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet szabályainak is megfelel.

Indokolás

Az elmúlt időszakban több megkeresés is érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához az ügyvédi székhelyszolgáltatással kapcsolatosan, amelyek közül az egyik kérdésfeltevés szerint:

Abban az esetben, ha ügyvédi iroda kizárólagos tulajdonában álló ingatlannal rendelkezik, székhelyszolgáltatási tevékenység folytatásának van-e jogi akadálya az új szabályozás alapján?

A válaszadás során indokolt differenciálni a már meglevő, és a most létesítendő ügyvédi székhelyszolgáltatási szerződés között.

Az előbbi (az új, most létesítendő) ügyvédi székhelyszolgáltatási szerződés tekintetében a most (2017. december 31-ig) hatályos törvényi rendelkezések alapján arra szükséges utalni, hogy

- a most hatályos, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2012. március 1. óta nem teszi lehetővé új ügyvédi székhelyszolgáltatási szerződés megkötését,

- mert az Üt. korábbi, a székhelyszolgáltatást engedélyező 25/A. §-a 2012. március 1-től kezdve hatálytalan.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) az ügyvédi székhelyszolgáltatást 2018. január 1-től ugyancsak nem teszi lehetővé, mert

- 3. § (1) bekezdése felsorolja, hogy a klasszikus ügyvédi tevékenységeken kívül az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében milyen további tevékenységek gyakorlása folytatható kiegészítő jelleggel,

- és miután ez a felsorolás taxatív, és közötte a székhelyszolgáltatás nem szerepel,

- ebből az a következtetés adódik, hogy az Üttv. rendelkezései alapján az ügyvéd székhelyszolgáltatási tevékenységet általában nem folytathat, ilyen jogviszonyt nem létesíthet.

Miután ez a szabályozás valamennyi, az ügyvéd részéről folytatott (folytatható) tevékenységre vonatkozik, ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az ügyvéd a tevékenységet a saját tulajdonú vagy más jogcímen a használatában levő irodában folytatná.

Kérdésként merül azonban fel a 2012. március 1. előtt már megkezdett, és azóta folytatott ügyvédi székhelyszolgáltatás tovább folytathatóságának problematikája.

Ebből a szempontból a kiindulás az kell legyen, hogy az ügyvéd a Cégtörvény (2006. évi V. törvény) értelmében 2017. december 31-ig az Üt. jelenleg még hatályos, egyébként általánosságban tiltó rendelkezés mellett is folytathatja a Cégtörvény egyedi rendelkezése alapján a 2012. március 1. előtt megkezdett, és azóta folyamatosan fennálló székhelyszolgáltatási tevékenységet.

Ennek jogszabályi alapját az adja, hogy

- a Cégtörvény 129. § (5) bekezdése szerint a 2011. évi CXCVII. törvény (a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról) 162. §-ának hatálybalépése (2012. március 1.) előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 2012. március 1. előtt hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni, ami a székhelyszolgáltatást szabályozta (megengedte),

- és ugyan 2017. július 1-jével hatályba lépett a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet, de az

= egyrészt nem disztingvál abból a szempontból, hogy a székhelyszolgáltatást ki nyújthatja, így nincs külön kizáró rendelkezés az ügyvédi székhelyszolgáltatás tekintetében,

= 7. §-ában pedig arról rendelkezik, hogy a „hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni.

= amiből az következik, hogy amennyiben az ügyvéd 2012. március 1. előtt egy adott céggel székhelyszolgáltatásban állapodott meg és ezt a tevékenységet azóta is folytatja, akkor a székhelyszolgáltatást az IM rendelet alapján nem kell megszüntetnie, hanem azt tovább folytathatja a rendelet idézett szakaszának betartása (módosítás, illetve írásba foglalás) mellett.

Miután tehát a 2012. március 1. előtt elkezdett, és jelenleg is folytatott ügyvédi székhelyszolgáltatás jogszabályi alapját 2017. december 31-ig sem az Üt., hanem a Cégtörvény jelentette, ezért nincs jelentősége annak, hogy a már megkezdett ügyvédi székhelyszolgáltatási tevékenység 2017. december 31-ét követően az Üttv. hatálybalépését követően is az Üttv. rendelkezései alapján folytatható-e lenne vagy sem, mert

- a Cégtörvény korábbi rendelkezése (129. § (5) bek.) továbbra is hatályban van,

- és a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet sem tartalmaz ellentétes rendelkezést.

Ezzel az értelmezéssel szemben felmerülhet elvileg, hogy a fent említett, a Cégtörvény 129. § (5) bekezdése szerinti kivétellel egybevetve hogyan értelmezendő az Üttv. záró rendelkezései sorában szereplő 208. § (16) bekezdése. Eszerint ugyanis „Az e törvény rendelkezései hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.” A szóba jöhető

- egyik lehetséges értelmezés összeférhetetlenségi okként értelmezné az Üttv. szerinti, a megengedett ügyvédi tevékenységre vonatkozó taxációt, vagyis csak 2018. június 30-ig tenné lehetővé a 2012. március 1. előtt megkezdett, és azóta folytatott ügyvédi székhelyszolgáltatás tovább folytathatóságát,

- a másik lehetséges - a Szakmai Bizottság álláspontja szerint helytálló - értelmezés szerint

= itt nem összeférhetetlenségi kérdésről van szó,

= hanem engedélyezett vagy tiltott kiegészítő ügyvédi tevékenységről,

= aminek a törvényi alapját a Cégtörvény megadja,

= azaz a 2012. március 1. előtt egy adott cégre nézve megkezdett és jelenleg is folytatott ügyvédi székhelyszolgáltatási tevékenység nem tartozik az Üttv. 208. § (16) bekezdése hatálya alá.


  Vissza az oldal tetejére