5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat
az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól *
A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. pont tekintetében a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya IV.20. pont 2. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
valamint az Üttv. 208. § (21) bekezdése alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot hozza:
1. Általános elvek
1.1. Jelen szabályzat alkalmazása során érvényesülnie kell a névvalódiság, valamint a névkizárólagosság követelményeinek.
1.2. A névvalódiság követelménye értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlása során használt elnevezésben (a továbbiakban: kamarai névben) nem szerepelhet olyan kifejezés, amely az ügyvédi tevékenység gyakorlója személyét, működési formáját vagy tagját illetően megtévesztésre alkalmas.
1.3. A névkizárólagosság követelménye értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója kamarai nevének más, korábban Magyarország területén ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett kamarai névtől – a kamarai név ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésétől számított hat hónapig – olyan mértékben különböznie kell, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Eltérő írásmód és azonos kiejtés esetén sem sérül a névkizárólagosság elve.
1.4. * E szabályzatot – a 6.5.1., 6.5.2. és a 6.6. pontban foglalt kivétellel – a kamarai jogtanácsosokra és a jogi előadókra nem kell alkalmazni.
1.5. E szabályzat rendelkezéseit a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokkal együtt, azokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
2. A természetes személy kamarai neve
2.1. A természetes személy kamarai neve tartalmazza
a) amennyiben azzal rendelkezik, doktori címét, valamint
b) választása szerint a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő családi és utónevét vagy születési családi és utónevét.
2.2. Ha a 2.1. pont b) alpontja szerinti név használata a névkizárólagosság követelményébe ütközne, a területi kamara csak a 2.3. pont alkalmazásával képzett kamarai név használatát engedélyezheti.
2.3. A területi ügyvédi kamara a 2.1. pont b) pontja szerinti név használata helyett – ha annak indokait a kérelmező legalább valószínűsíti – engedélyezheti:
a) a bejegyzéskor vagy a névhasználat engedélyezéskor hatályban lévő jogszabályok szerint felvehető bármely házassági név,
b) az ügyvéd anyjának leánykori vezetékneve és saját utóneve,
c) további utónév felvétele vagy elhagyása mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név,
d) megkülönböztető helyiségnév vagy a vezetéknevet közvetlenül megelőzően vagy követően megkülönböztető betűtoldat mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név vagy
e) a személyazonosításra alkalmas igazolványában szereplő tudományos fokozat feltüntetése mellett a 2.1. pont b) pontja szerinti név
használatát, ha az nem ütközik a névvalódiság és a névkizárólagosság elvébe.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő névviselés során az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a formájára hivatkozni kell, és nem hivatkozható rendfokozat, nemesi, egyéb rang vagy cím.
2.5. Az ügyvédjelölt és az alkalmazott ügyvéd kamarai nevének a doktori cím nélkül is különböznie kell más, korábban Magyarország területén ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett ügyvéd, alkalmazott ügyvéd és ügyvédjelölt kamarai nevétől.
3. Az ügyvédi iroda névhasználata
3.1. Az ügyvédi iroda neve tartalmazza
a) egy vagy több tagjának
aa) a jelen szabályzat alapján használható, a 2.1. pont b) pontja vagy 2.3. pontja szerint engedélyezett nevét vagy
ab) viselt vagy születési családi nevét, valamint
b) az „ügyvédi iroda”, kizárólag európai közösségi jogászokból álló ügyvédi iroda esetén az „európai közösségi jogászi iroda” kifejezést.
3.2. Az ügyvédi iroda neve a 3.1. pont a) pont aa) alpontja szerinti név előtt tartalmazhatja a doktori címet. A doktori cím feltüntetése nem minősül megkülönböztető jelzésnek a névkizárólagosság szempontjából.
3.3. * Társas ügyvédi iroda neve a 3.1. pont a) és b) pontja szerinti elemek között tartalmazhatja a „társa”, „társuk”, „társai” vagy „társaik” kifejezést.
3.4. Többszemélyes ügyvédi iroda jogosult kizárólag a tagjai kamarai nevében feltüntetett vezetéknevek kezdőbetűiből képzett mozaikszóból, valamint az „ügyvédi iroda” kifejezésből álló rövidített név használatára.
3.5. Az ügyvédi iroda tagváltozás esetén jogosult megtartani a korábban jogszerűen használt nevét, kivéve, ha
a) az a korábbi tag, akinek a neve szerepelt az ügyvédi iroda nevében, más ügyvédi irodában vagy más működési formában folytatja ügyvédi tevékenységét,
b) a korábbi tag vagy halála után az örökösei a névhasználat ellen tiltakoznak, vagy
c) * az a 3.6. vagy a 3.7. pontba ütközik.
3.6. Az ügyvédi iroda a vagyoni taggá váló tag nevét akkor használhatja, ha
a) a vagyoni tag ügyvédi tevékenységet ügyvédként nem folytat, vagy
b) az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja működési formaváltása vagy egyéni ügyvéddé válása miatt válik vagyoni taggá, mindaddig, amíg ismételten ügyvédi iroda tagjaként nem folytatja ügyvédi tevékenységét.
3.7. * Ügyvédi iroda nevében nem szerepelhet olyan korábbi vagy vagyoni tagjának a neve,
a) aki kizárás vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
b) akinek az ügyvédi kamarai tagságát a területi kamara – cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerülés kivételével – megszüntette, vagy
c) akit a területi kamara az Üttv. 177. § (1) bekezdés e)–g), i) vagy j) pontjában meghatározott okból törölt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból.
3.8. * Nem kell alkalmazni a 3.7. pontot, ha a korábbi tag ügyvédi kamarai tagságának a megszüntetésére, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésére az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt került sor, de ezt követően a korábbi tag a fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
4. A külföldi jogi tanácsadói, európai közösségi jogászi, alkalmazott európai közösségi jogászi tevékenységgel kapcsolatos névhasználat
4.1. A külföldi jogi tanácsadó tevékenysége során – a külföldi jogi tanácsadói minőségére utalással – a bejegyzésének államában nyilvántartott formában használhatja a saját nevét és külföldi ügyvédi irodája nevét.
4.2. Az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász az Üttv. 77. § (1) bekezdése szerinti szakmai megnevezését működési forma megjelölése mellett vagy helyett szerepeltetheti, és ezt követően kell feltüntetnie az Üttv. 77. § (1) bekezdése szerinti további elemeket.
4.3. Az alkalmazott európai közösségi jogász kamarai nevének a doktori cím nélkül is különböznie kell más, korábban Magyarország területén ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász kamarai nevétől.
4.4. * Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a külföldi együttműködő partner ügyvédi irodájának (a továbbiakban: partner iroda) nevét akkor használhatja, ha a partner irodával együttműködési szerződést kötött, és azt a kamarának bejelentette.
4.5. Annak az ügyvédi irodának a neve, amelynek európai közösségi jogász tagja van vagy vele együttműködésben áll, tartalmazhatja az európai közösségi jogász nevét, vagy annak a valamely EGT államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amellyel az ügyvédi irodának együttműködési szerződése áll fenn, és amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyvédi irodával együttműködő vagy abban tag európai közösségi jogász.
4.6. Annak az ügyvédi irodának a neve, amely alkalmazott európai közösségi jogászt foglalkoztat, tartalmazhatja annak a valamely EGT államban bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyvédi iroda által foglalkoztatott alkalmazott európai közösségi jogász, és amellyel az ügyvédi irodának az együttműködési szerződése áll fenn.
5. Névhasználat ügyvédi társulás esetén
5.1. Az ügyvédi társulás nevére e szabályzatnak az ügyvédi iroda nevére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy
a) az „ügyvédi iroda”, illetve az „európai közösségi jogászi iroda” kifejezés helyett az „ügyvédi társulás” kifejezést kell alkalmazni, továbbá
b) az ügyvédi társulás, illetve az ügyvédi iroda nevének az „ügyvédi társulás”-ra, „ügyvédi irodára”, illetve „európai közösségi jogászi irodára” való utalás nélkül is különböznie kell a már korábban ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett ügyvédi iroda, illetve ügyvédi társulás nevétől.
5.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi tevékenység gyakorlása során kamarai neve – ügyvédi irodai tagság esetén az ügyvédi iroda neve – feltüntetése mellett feltüntetheti fennálló ügyvédi társulási tagságát.
5.3. Az ügyvédi társulási tagság feltüntetése nem minősül megkülönböztető jelnek a névkizárólagosság szempontjából.
5.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi társulási tagsága megszűnését követően nem kelthet magatartásával vagy mulasztásával ezzel ellentétes látszatot.
6. Ügyvédi tábla, névjegy, levélpapír és bélyegző használata
6.1. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda működési helyét (az irodahelyiség megfelelőségéről szóló szabályzatban meghatározottak szerint) névtáblával köteles megjelölni. A névtábla nem lehet megtévesztő.
6.2. Az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda névtábláján feltüntethető:
6.2.1. ügyvédi (vagy ügyvédi irodai) minőség, az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda által használt, a hivatáshoz méltó logó, illetve a paragrafusjel, ügyvédi iroda esetén a tagok neve,
6.2.2. szakmai specializációja,t
6.2.3. irodája, alirodája, fiókirodája címe, elérhetőségei és félfogadási ideje, valamint weboldala,
6.2.4. azzal a területi kamarával fennálló tagsági viszony, amelynek az ügyvéd tagja, a területi kamara hivatalos címere,
6.2.5. külföldi jogi tanácsadóval, illetve külföldi jogi tanácsadó irodájával való együttműködés, továbbá európai közösségi jogász alkalmazása, illetve európai közösségi jogásszal vagy irodájával való együttműködése esetén e külföldi kapcsolat léte,
6.2.6. az ügyvédi társulási tagság.
6.3. Ügyvédi névjegyen a névtáblán feltüntetett adatok, az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda adószáma és bankszámlaszáma közölhetőek.
6.4. Az ügyvédi levélpapíron és a honlap impresszumában a névtáblán feltüntetett adatok közölhetőek, valamint megállapodás alapján az együttműködő, illetve társult belföldi ügyvédi irodák neve, címe és telefonszáma, továbbá az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda adószáma, bankszámlaszáma.
6.5. Ügyvédi nedves bélyegzőn az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda kamarai bejegyzése szerinti neve, címe tüntethető fel, de feltüntethető az ügyvédi iroda rövidített neve, az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda telefonszáma, bankszámlaszáma, e-mail-címe, adószáma, valamint az ügyvéd kamarai azonosító száma vagy az ügyvédi iroda kamarai nyilvántartási száma is.
6.5.1. * Ügyvédi tevékenység során használt nedves bélyegzőn kamarai jogtanácsoson kívül az ügyvédi tevékenységet az Üttv. 70. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban folytató személy neve nem szerepelhet.
6.5.2. * A kamarai jogtanácsoson kívül az ügyvédi tevékenységet munkaviszonyban gyakorló személy
a) ügyvédi tevékenysége során a saját nevében iratok aláírására nem jogosult, és
b) az aláírása fölött az általa helyettesített nevét, a helyettesként való eljárásra való utalást, illetve az aláírása alatt a kamarai nevét, a működési formáját és a kamarai azonosító számát köteles feltüntetni.
6.5.3. * Az alkalmazott ügyvéd akkor használhat nedves bélyegzőt, ha azon szerepel
a) az alkalmazott ügyvéd neve, kamarai azonosító száma és e minősége,
b) a munkáltató, illetve helyettesített ügyvéd, illetve ügyvédi iroda neve és irodája címe, valamint
c) a helyettesítésre utaló kifejezés.
6.6. * Az ügyvédi kamara az ügyvéd, illetve a kamarai jogtanácsos (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) részére szárazbélyegzőt bocsát rendelkezésre.
6.6.1. A szárazbélyegző kliséjén az ügyvéd nevét, az ügyvédi tevékenység gyakorlásának formáját, a jelen szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott ügyvédi jelvényt, továbbá az ügyvéd kamarai azonosító számát kell országosan egységes formátumban feltüntetni.
6.6.2. Az ügyvéd részére egyidejűleg legfeljebb két, egymástól megkülönböztethető nyomattal rendelkező szárazbélyegző klisé bocsátható rendelkezésre.
6.6.3. Ha az ügyvéd a szárazbélyegző használata során az ügyvédi kamara által rendszeresítettől eltérő bélyegzőházat kíván használni, az ahhoz szükséges klisét – ha az aránytalan nehézséggel nem jár – az ügyvédi kamara a rendszeresített bélyegzőházhoz használt kliséjével azonos lenyomattal rendeli meg.
6.6.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultság megszűnése, felfüggesztése vagy szünetelése, továbbá kamarai formaváltás esetén az ügyvéd a szárazbélyegzőnek legalább a kliséjét köteles az ügyvédi kamarának haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül átadni. A 6.6.3. pont szerinti bélyegzőház átvételére az ügyvédi kamara nem köteles.
6.6.5. A szárazbélyegző kliséjének elvesztését, megrongálódását vagy megsemmisülését az ügyvéd haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni, amely esetben az ügyvédi kamara megkülönböztető jelzéssel rendelkező szárazbélyegző-klisét bocsát az ügyvéd rendelkezésére.
6.6.6. Az ügyvéd részére az ügyvédi kamara által rendszeresített első bélyegzőház, illetve az első klisé rendelkezésre bocsátása, valamint működési formaváltásnál egy új klisé rendelkezésre bocsátása díjtalan.
6.7. Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója vagy annak valamely tagja az Üttv. 3. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására jogosult, az e szabályzat szerinti névhasználata során jogosult e tevékenységére utalni.
7. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
7.1. Ez a szabályzat 2018. január 1-jén lép hatályba.
7.2. Az ügyvédi kamara által engedélyezett ügyvédi névnek kell tekinteni az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a jelen szabályzat hatálybalépése napján ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett nevét. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a jelen szabályzat hatálybalépése napján ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett nevét, valamint az ügyvédi társulás a jelen szabályzat hatálybalépésekor a bejelentett társulási megállapodásában szereplő nevét – a 7.3. pontban meghatározott kivétellel –, ha az megfelel a névvalódiság követelményének, változtatás nélkül jogosult tovább használni, azonban a név bármilyen a hatálybalépést követő módosítására a jelen szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell.
7.3. Az az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy, akinek ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett kamarai neve azonos valamely ügyvédi kamarai nyilvántartásba korábban bejegyzett ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személy kamarai nevével, a kamarai neve megváltoztatásáig választása szerinti megkülönböztető település- vagy megyenevet köteles használni, kivéve, ha az érintett ügyvédi tevékenység gyakorlók erről eltérően állapodnak meg.
7.4. * A
a) jelen szabályzat 6.6.1–6.6.6. pontja a hivatkozott pontok hatályba lépését megelőzően rendelkezésre bocsátott,
b) kamara elnevezésének megváltozása a kamara korábbi elnevezését tartalmazó
szárazbélyegző érvényességét, használhatóságát nem érinti.
7.5. * Az az ügyvédi iroda, amelynek a neve nem felel meg a 3.7. pontnak, a 3.7. pont hatálybalépését követő hat hónapon belül köteles a nevét e szabályzatnak megfelelően megváltoztatni.
1. melléklet a 5/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzathoz *
A szárazbélyegzőn feltüntetendő ügyvédi jelvény
