12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat

a kamarai hatósági eljárásokról * 

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya IV.20. pont 42. alpontja,

az 1.1. pont tekintetében az Üttv. 173. § (1) bekezdése,

a 2.1. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 4. pontja,

a 2.2. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 23. pontja,

a 2.7. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 34. pontja,

a 2.8. és a 2.9. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 35. pontja,

a 2.10. pont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 19. pontja,

a 2.10.3. pont tekintetében az Üttv. 188. § (5) bekezdés b) pontja

és 208. § (21) bekezdése alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot hozza:

1. Általános rész

1.1. Kivétel a kötelező elektronikus ügyintézés alól

1.1.1. Kamarai hatósági eljárásban az elektronikus kapcsolattartás kötelező, azzal, hogy

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kamarai hatósági eljárás ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem szereplő résztvevője,

b) a külföldi jogi tanácsadó,

c) * 

nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani.

1.2. A beadványok előterjesztése

1.2.1. Ha a Magyar Ügyvédi Kamara vagy a területi ügyvédi kamara a kamarai hatósági eljárásban a kérelem vagy más beadvány előterjesztésére formanyomtatványt vagy elektronikus űrlapot rendszeresít és azt a honlapján kitölthető és letölthető formátumban közzéteszi, a kérelmet vagy más beadványt e formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni.

1.2.2. Ha a beadvány előterjesztésére nincs másik elektronikus űrlap rendszeresítve, vagy a rendszeresített űrlapon a beadványt nem lehet előterjeszteni, a beadvány elektronikus úton a Magyar Ügyvédi Kamara által rendszeresített és a honlapján közzétett szabad szöveges elektronikus űrlap útján terjeszthető elő.

1.2.3. A kérelemben fel kell tüntetni az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő kérelmező kamarai azonosító számát.

1.2.4. Az ezer fő taglétszámot elérő területi ügyvédi kamara az ügyintézésre nyitva álló helyiségében segítséget nyújt, az ezer fő taglétszámot el nem érő területi kamara segítséget nyújthat az elektronikus úton elvégzendő eljárási cselekmények teljesítésében.

1.3. A kérelem visszautasítása

1.3.1. A kamara a kamarai hatósági eljárásban a kérelmet különösen akkor utasítja vissza, ha

a) az ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

c) jogszabály vagy kamarai szabályzat a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,

d) változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló korábban már érdemben elbírált újabb kérelmet nyújtottak be,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy

f) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

1.4. Megkeresés

1.4.1. Az ügyvédi kamarák egymás közötti megkeresésük során bármilyen célszerű kapcsolattartási mód alkalmazható.

1.5. A döntés

1.5.1. A kamarai hatósági ügyben hozott határozat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tartalmazza

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, ügyintézőjének és a felelős választott tisztségviselő nevét,

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és - amennyiben adatvédelmi rendelkezés mást nem ír elő - lakcímét, irodáját vagy székhelyét, az ügyfél kamarai azonosító számát, ennek hiányában az általa a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részt,

e) a határozat indokolását,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának a nevét, hivatali beosztását,

g) ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását,

h) elektronikus kapcsolattartás kivételével a döntés kiadmányozójának aláírását és az ügyvédi kamara bélyegzőlenyomatát.

1.5.2. A rendelkező rész tartalmazza

a) a kamara döntését,

b) a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,

c) szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,

d) az ügyintézési határidő túllépése esetén az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél részére történő visszafizetéséről való döntést,

e) az eljárási költségek megállapítását és az azok viseléséről való döntést, annyiban amennyiben arról korábban nem született döntés,

f) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit,

g) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a jogorvoslati illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének módjairól szóló tájékoztatást.

1.5.3. Az indokolás tartalmazza

a) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,

b) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

c) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,

d) szakhatósági közreműködés esetén a szakhatósági állásfoglalás indokolását,

e) az ügyintézési határidő túllépése esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást,

f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a kamara a határozatot hozta,

g) a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabály megjelölését.

1.5.4. A végzés tartalmazza az 1.5.1. pontban, a rendelkező részben az 1.5.2. pont a)-b) és f)-g) alpontjában, az indokolásban az 1.5.3. pont a)-c), f) és g) alpontjában meghatározottakat.

1.5.5. Az eljárást megszüntető végzés tartalmazza a rendelkező részben az 1.5.2. pont c) és e) alpontjában, az indokolásban az 1.5.3. pont e) alpontjában meghatározottakat is.

2. Különös rész

2.1. Tagfelvételi, nyilvántartásba vételi és az ügyvédi tevékenység folytatásának bejelentésével kapcsolatos eljárás

2.1.1. *  Ha a területi kamara az alapszabályában tagfelvételi bizottságot hoz létre, a tagfelvételi, nyilvántartásba vételi eljárásban, valamint az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságnak az ügyvédi tevékenység szüneteltetését követő folytatása kapcsán történő ellenőrzése során az elnökség a tagfelvételi bizottság véleményét kikérheti.

2.1.2. *  A tagfelvételi bizottság a véleményének kialakítása előtt megvizsgálja az előterjesztett kérelmet és mellékleteit, valamint szükség szerint

a) helyszíni ellenőrzés útján megvizsgálhatja az iroda, illetve fiókiroda jogszabálynak és kamarai szabályzatoknak való megfelelőségét,

b) meghallgathatja a kérelmezőt.

2.1.3. Ha a tagfelvételi, nyilvántartásba vételi eljárásban, valamint az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságnak az ügyvédi tevékenység szüneteltetését követő folytatása kapcsán történő ellenőrzése során az Üttv. szerinti összeférhetetlenségi ok merül fel, a területi ügyvédi kamara összeférhetetlenségi bizottságának az eljárását kell kezdeményezni.

2.1.4. Az összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalása az összeférhetetlenségi ok fennállása, illetve annak hiánya tekintetében köti az eljáró kamarai szervet.

2.1.5. *  Az Üttv.-ben előírt ügyvédi joggyakorlat ideje részmunkaidő esetében a teljes munkaidő és a részmunkaidő egymáshoz való arányában meghosszabbodik.

2.2. A külföldi ügyvédi joggyakorlat elfogadásának feltételei

2.2.1. A külföldi joggyakorlati időnek ismerhető el:

a) az Európai Gazdásági Térség bármely tagországának vagy ezen tagországokkal azonosan minősülő ország ügyvédi kamarájának tagjaként folytatott ügyvédi gyakorlat,

b) az Európai Gazdásági Térség bármely tagországának vagy ezen tagországokkal azonosan minősülő ország ügyvédi kamarájában regisztrált ügyvédjelöltként folytatott joggyakorlatnak a Magyar Ügyvédi Kamara Akkreditációs Bizottsága által beszámíthatónak ítélt része vagy egésze,

c) az a) és b) pontban nem említett országokban olyan ügyvédi kamara tagjaként vagy az ügyvédi kamara által regisztrált ügyvédjelöltként folytatott joggyakorlat azon része vagy egésze, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara, az adott külföldi kamarával megkötött megállapodása tartalmaz,

d) Európai Unió valamely intézményénél, vagy olyan nemzetközi szervezetnél jogi képesítéshez kötött munkakörben vagy ilyen képzettséget igénylő ösztöndíjasként folytatott joggyakorlat, melynek Magyarország is tagja,

e) külföldi közigazgatási szerv vagy gazdálkodó szervezet jogi képviseletét ellátó szervezeti egységénél folytatott joggyakorlatnak Magyar Ügyvédi Kamara Akkreditációs Bizottsága által beszámíthatónak ítélt része vagy egésze,

2.3. Tagsági jogviszony megszüntetése és az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés iránti eljárás

2.3.1. Az ügyvédi kamarai tagság megszüntetésére vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésre okot adó körülmény megszüntetésére irányuló felszólítást végzés formájában kell kibocsátani. Az e pont szerinti végzésnek tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést is.

2.4. Ügyvédi iroda és európai közösségi jogászi iroda nyilvántartásba vétele és változásbejegyzése

2.4.1. A Magyar Ügyvédi Kamara által rendszeresített és a honlapján közzétett alapítóokirat-minta szerinti alapító okirattal rendelkező ügyvédi iroda és európai közösségi jogászi iroda nyilvántartásba vétele iránti és változásbejegyzési eljárásában az ügyintézési határidő 15 nap, ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elő.

2.5. Változásbejelentés

2.5.1. Ha az ügyvédi iroda létszáma egy főre csökken, az ügyvédi iroda tagja a helyettes ügyvédet tizenöt napon belül köteles bejelenteni.

2.6. Fiókiroda létesítése és megszüntetése

2.6.1. A kizárólag fiókiroda létesítése vagy megszüntetése bejelentésére irányuló eljárásban hozott bejegyző és törlő határozatot - ügyvédi iroda esetén a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat másolatával együtt - az ügyvédi tevékenység gyakorlója irodája szerint illetékes területi kamarával is közölni kell.

2.6.2. A fiókiroda létesítése vagy megszüntetése bejelentésére irányuló kérelem más változásbejelentésre irányuló kérelemmel együtt az ügyvédi tevékenység gyakorlója irodája szerint illetékes területi kamaránál is előterjeszthető, amely az általános közigazgatási rendtartásnak a kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályai szerint jár el.

2.7. Ügyvédi kamarai nyilvántartás

2.7.1. *  Ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult vagy ilyen alkalmazottat foglalkoztató ügyvéd, tagságával működő vagy ilyen alkalmazottat foglalkoztató egyszemélyes ügyvédi iroda helyettese csak olyan ügyvéd vagy ügyvédi iroda lehet, aki, illetve amely vagy akinek, illetve amelynek tagja vagy alkalmazottja ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult.

2.7.2. Az adat ügyvédi kamarai nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló határozatot a kérelmet elektronikus úton előterjesztő ügyfél részére - eltérő rendelkezése hiányában - papír alapú kiadmányként is kézbesíteni kell. Elektronikus kapcsolattartás esetén a határozat közlésének a napja a határozat elektronikus úton való közlésének a napja.

2.7.3. *  Tagfelvételi, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételi, valamint a helyettes ügyvéd bejegyzésével, annak módosításával járó eljárásban a területi kamara vizsgálja a 2.7.1. pontban, az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.8. pont b) alpontjában, valamint a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 7.5. pontjában foglaltakat.

2.8. Kamarai azonosító szám képzése

2.8.1. A kamarai azonosító szám egy 36-tal kezdődő, és ezt követően további hat számjegy alapján kiosztott egyedi azonosító, amely az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szereplő természetes személyt egyedileg azonosítja, a nyilvántartott működési formájától és a nyilvántartó területi kamarától függetlenül.

2.9. Ügyvédkereső

2.9.1. Az ügyvédkeresőt a Magyar Ügyvédi Kamara működteti.

2.9.2. Az ügyvédkeresőt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján az engedély nélküli csoportos adatlekérdezést megakadályozó módon kell nyilvánosságra hozni.

2.10. Kamarai hatósági ellenőrzés

2.10.1. Az ügyvédi kamara az éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző november 30. napjáig teszi közzé a honlapján.

2.10.2. Az ellenőrzési terv tartalmazza legalább a tárgyévre tervezett ellenőrzések tárgyát, ütemezését, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzés eszközét és szempontrendszerét.

2.10.3. Nem alkalmazható az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 188. § (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés, ha az ellenőrzés alapján

a) fegyelmi vétség elkövetésének a gyanúja,

b) az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését vagy az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést megalapozó körülmény vagy

c) összeférhetetlenségi ok

merül fel.

2.10.4. *  Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának bármely hatósági ellenőrzése során a területi kamara - amennyiben az értelmezhető - vizsgálja

a) a 2.7.1. pontban,

b) az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.8. pont b) alpontjában, valamint

c) a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 7.5. pontjában

foglaltakat.

3. Záró rendelkezések

3.1.1. Ez a szabályzat 2018. január 1-jén lép hatályba.

3.1.2. * 

3.1.3. * 


  Vissza az oldal tetejére