Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F-13/2018. határozata

költségvetési csalás alapos gyanúja miatti pénzbüntetés kiszabásáról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ................. szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év március hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. .................

eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft azaz Kettőszáz ezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 200.000 Ft pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

Eljárás alá vont ügyvédet...... lajstromszám alatt ............... év ........... hó ........napján jegyzeték be a Szegedi Ügyvédi Kamara névjegyzékébe.

Személyi körülményeiről a megelőző eljárásban tett nyilatkozata szolgál, miszerint:............... Ellene a megelőzően F-....../20... számon folyt fegyelmi eljárásban ....... Ft pénzbüntetésben részesült

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Bűnüldözési Osztálya 2018. szeptember 25. napján kelt 61003/420-199/2016.bü. számú átiratéban értesítette a Szegedi Ügyvédi Kamarát, hogy dr. ................... ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének alapos gyanúja miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezt a tényt a Szegedi Ügyvédi Kamarához ugyanaznap kelt levelében megerősítette.

A bejelentésre a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke F-13/2018/3 számú határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának Elnöke az eljárás lefolytatásra a II. számú Fegyelmi Tanácsot jelölte ki.

Az eljáró tanács a fegyelmi eljárást - a 2018. október 26. napján meghozott - intézkedésével a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Fegyelmi Tanács elnökének megkeresésére a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség megküldte a Szegedi Ügyvédi Kamara részére az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni 2019. február 4. napján jogerőre emelkedett, az eljárás megszüntetéséről szóló határozatot, ebben az ügyvéddel szemben alkalmazott megrovás büntetés kiszabásáról.

A fegyelmi eljárás ezt követően folytatásra került, minek során a Szegedi Ügyvédi Kamara II. számú Fegyelmi tanácsa 2019. május 29. napján - elírás folytán - F-10/2015/13 ügyszámon határozatot hozott, amelyben egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 200.000 Ft pénzbírságot szabott ki, és 60.000 Ft átalányköltség megfizetésre kötelezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd részéről a határozattal szemben -az enyhítés érdekében - benyújtott fellebbezésének elbírálása során a Magyar Ügyvédi Kamara másodfokú fegyelmi tanácsa megállapította, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara II. számú Fegyelmi tanácsának határozata nem szabályszerű eljárásban született, mert 2019. február 4. napját követően valamennyi határozatot figyelemmel a Üttv. 208. § (22) bek. rendelkezéseire - a a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Tanácsainak kell meghoznia.

Az elsőfokú fegyelmi tanácsot egyben új eljárás lefolytatásra utasította.

Ezt követően a Szegedi Regionális fegyelmi Bizottság Elnökhelyettese 2020.január 29.napján jelölte ki az eljáró fegyelmi tanács elnökét és nevezte meg a delegált tagját.

Az új eljárásban 2020. március 13. napján került sor tárgyalás megtartására.

A Fegyelmi Tanács a nyomozati szakban született határozati tényállást vette alapul, miután az eljárás alá vont ügyvéd nem tett önálló nyilatkozatot.

A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd a ................ Kft. f.a. munkavállalói, mint hitelezők 2013 évben megbízták, hogy képviseletükben eljárva az elmaradt munkabérek, az állásidőre járó alapbérük, valamint azok kamatainak megfizetése iránt hitelezői igényüket érvényesítse a társaság ellen indult felszámolási eljárásban.

A hitelezői igénybejelentésnek megfelelően a Bérgarancia Alapból 23 munkavállaló részére összesen 15.847.672 Ft került kifizetésre Dr. ................. letéti számlájára, amely összegből az eljárás alá vont ügyvéd összesen 8.697.537 Ft sikerdíjat tartott vissza a saját részére, amellyel szemben mindössze 460.000 Ft ügyvédi díjról bocsátott ki számlát.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen cselekedetével a 2014. évre vonatkozó, és 2015. évben benyújtott bevallásával személyi jövedelemadó adónemben 678.074 Ft vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat szerint Dr.................... folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásán a bűncselekmény elkövetését beismerte, és a vádemelés előtt a vagyoni hátrányt megtérítette. Így 1 rendbeli nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és1 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt részesült megrovásban.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, fegyelmi felelősségéről ezen eljárássorán nem tett külön nyilatkozatot.

A Vezető fegyelmi biztos végindítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjában írt fegyelmi vétséget megvalósította a megbízási díj elszámolásakor és valótlan tartalmú bevallás benyújtásával. A fegyelmi vétségét szándékosnak minősítve pénzbírság kiszabását indítványozta.

A Vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

A több időpontban hatályosuló, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba.

A jelen fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt, 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására -jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában -a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy megbízóinak a tényleges sikerdíjhoz képes kisebb értékű megbízási díj számlát bocsátott ki, megsértette 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 6.10. pontjában írt elszámolási, továbbá az ehhez kötődő SZJA bevallási kötelezettségét. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel-a maximálisan kiszabható 1.000.000 Ft összegű pénzbírság alapulvétele mellett - a rendelkező rész szerint állapította meg, annak mértékét a középmértéket meg nem haladó összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, az ügyvédi hivatás tekintélyének a jogszabályok betartására vonatkozó csorbítását.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, ténybeli elismerését és a költségvetést ért hátrány megtérítését.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

JOGERŐS: 2020. 05. 08.


  Vissza az oldal tetejére