Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.90/2018. határozata

fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztásáról, ügyvédi mulasztás peres eljárásban

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2019. év május hó 31 napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ................... születési hely és idő:

anyja neve:

lakcíme:

irodája neve és címe:

eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint összegű pénzbírság

fegyelmi büntetést szab ki.

Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg, melyet az eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére köteles megfizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsához fellebbezéssel élhet.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok: 2009.03.01-től folytat ügyvédi tevékenységet.

Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai: fegyelmi eljárás F.48/2010 számon folyt ellene, ami pénzbírság kiszabásával zárult.

II.

Az eljárás fontosabb eseményei, időpontok:

1. 2018.12.04. napján érkezett a Pest/Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarához a bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta. A panaszos sérelmezi, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevél alakszerűségeinek betartása tekintetében nem kellő körültekintéssel járt el. Álláspontja szerint az elutasítás és visszautasítás nem azonos a per érdemi elvesztésével. Kiemelte, az eljárás alá vont ügyvéd megfelelő odafigyelés mellett alakilag helyes keresetlevelet tudott volna összeállítani.

2. 2018.12.17.-én a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el. 2018.12.17.-én az eljárás alá vont ügyvéd felhívása megtörtént az igazoló jelentésének a 8 napon belüli megküldésére.

3. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívás ellenére nem terjesztette elő az igazoló nyilatkozatát és nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

4. 2019.02.25. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben az alábbiak kerültek kifejtésre:

A fegyelmi biztos szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az Eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről; továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjának rendelkezését és 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint.

Lényegében a panaszos szerinti tényállás került megállapításra az alábbi lényeges adatok kiemelésével:

1. A Fővárosi Törvényszék a panaszhoz csatolt Budapesten, 2018. év január hó 26. napján kelt 32.G.44.390/2017/2. sorsz. végzés szerint a keresetlevél nem felelt meg a korábbi Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában írt kötelezettségnek. Az elutasító végzés utolsó előtti bekezdése tartalmazza azt a felhívást, mely szerint amennyiben a felperesek a keresetlevelet ezen elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerűen benyújtják, úgy a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak. (Pp. 132. § (1) bekezdés.)

A PKKB. 6.P.50.599/2018/6. sorsz. a visszautasító végzés az új Pp. 170. § (3) bekezdés d) és e) pontjaira hivatkozott és tartalmazza azt is, a keresetlevél előterjesztésének joghatásai változatlanul fennmaradnak, ha a felperesek a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjesztik.

A kifogásolható ügyvédi magatartások:

- Az iratokból az állapítható meg, hogy a panaszos által jelzett gondossági kívánalmon túlmenően a panaszolt ügyvéd további fegyelmi vétséget követett el.

- Mindkét végzés egyértelműen tartalmazta azt a perrendtartási szabályt, mely szerint a végzésben megjelölt hiányosságok 30 napon belüli kiküszöbölését követően a keresetlevél eredeti beadásának időpontjára visszaható hatállyal beáll a perfüggőség. A panaszolt ügyvéd - a rendelkezésre álló iratok alapján - az elutasító, visszautasító végzésekkel szemben fellebbezéssel nem élt, a végzések jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a hiányokat nem pótolta, így a panaszost időlegesen a jogérvényesítéstől elzárta.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a panaszolt ügyvédnek mindent meg kellett volna tenni annak érdekében, hogy akár az első, akár a második keresetlevelének bíróság által jelzett hiányosságait a perrendtartás szabályai szerint pótolja.

Mivel ezt nem tette meg, ez önálló fegyelmi vétséget valósít meg és mivel két esetben mulasztott, ez 2 rb. a jelen határozatban megjelölt Üttv. §-ban rögzített fegyelmi vétséget valósít meg.

A fentiek alapján az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az Üttv. 124. § (1) bekezdése alapján ezen határozatot megküldte a területi kamara elnökének, egyben az Üttv. 125. § (1) bekezdése alapján jelen határozatot és az ügy iratait megküldte a regionális fegyelmi bizottság elnöke részére.

5. 2019.03.05.-én a fegyelmi tanács kijelölése megtörtént.

6. 2019.03.18.-án a Fegyelmi tanács elnökének előterjesztése:

A Regionális Fegyelmi Tanács elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendelte el figyelemmel az Etikai Szabályzat 12.3 pontjára - fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztása - és kérte a büntetés kiszabására irányuló indítvány megtételét is.

7. 2019.04.15-én a fegyelmi biztos határozat kiegészítése:

Megállapításra került, hogy az előzetes vizsgálat kiegészítésére vonatkozó indítvány alapos tekintettel arra, hogy a panaszolt ügyvéd - felhívás ellenére - nem csatolta a fegyelmi eljárással érintett ügy iratait, ami önálló fegyelmi vétségként értékelendő. A panaszolt ügyvéd erre írásban a Budapesten, 2018. év december hó 17. napján kelt levélben felszólításra került

Mindezek alapján a panaszolt ügyvéd 3 rb. fegyelmi vétséget követett el.

Indítványként szerepel, hogy a Regionális Fegyelmi Tanács a panaszolt ügyvéddel szemben pénzbírságot szabjon ki, egyben kötelezze az eljárással okozott költségek viselésére.

8. A kiegészített határozat 2019.04.15.-én a panaszolt ügyvédnek megküldésre került, majd 2019.05.02.-án idézések a panaszosnak és a panaszolt ügyvédnek.

9. A Fegyelmi Tanács 2019.05.31.-ére tűzte ki a fegyelmi tárgyalást:

Az eljárás alá vont ügyvéd és a panaszos is megjelent a tárgyaláson. Az eljárás alá vont ügyvéd az összefoglaló jelentés ismertetése után a Fegyelmi Tanács elnökének kérdésére előadta, hogy nem elismeri a fegyelmi felelősségét és ekkor csatolta az igazoló jelentését és az iratokat.

A panaszos is részletesen meghallgatásra került és a panaszában előadottakat megismételte.

A fegyelmi megbízott végindítványában előadta: az Eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről; továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjának rendelkezését és 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint, további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a meghatározott időben nem nyújtotta be a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére az üggyel kapcsolatos iratokat, ezért a pénzbírság kiszabása iránti indítványát fenntartotta.

III.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai és a tanúként meghallgatott bejelentő vallomása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

A Panaszos az OTP Bank Nyrt. és, az OTP Jelzálogbankkal szemben kívánt pert indítani és így Érden ügyvédi megbízást adott az Eljárás alá vont ügyvéd részére 2017.12.07 én. A megbízás az OTP Bank Nyrt. I. rendű, az OTP Jelzálogbank Zrt. II. rendű és az OTP Faktoring Követeléskezelés Zrt. III. rendű alperesek ellen kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindítására vonatkozott.

A panaszolt ügyvéd 2017. év december hó 18-i keltezéssel ellátott keresetlevelet elektronikusan benyújtotta a Fővárosi Törvényszékhez. A keresetlevél tartalmazta azt a panaszosi kérést is, mely szerint teljes személyes költség-, és illetékmentességet kérnek. A Fővárosi Törvényszék Budapesten, 2018. év január hó 26. napján kelt 32.G.44.390/2017/2. sorsz. végzésében a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, ezzel egyidejűleg elutasításra került a költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem is és 36.000 Ft peres illeték megfizetésére kötelezte a panaszost.

Az elutasító végzés utolsó előtti bekezdése tartalmazza azt a felhívást, mely szerint amennyiben a felperesek a keresetlevelet ezen elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerűen benyújtják, úgy a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak. (Pp. 132. § (1) bekezdés.)

A panaszost az ügyvédi iroda az elutasító végzés kézhezvételét követően arról tájékoztatta, ne nyújtsanak be fellebbezést a végzéssel szemben, hanem újra nyújtsák be a keresetet immár a 2018. év január hó 1. napjától hatályos új perrendtartás szabályai szerint. A panaszos, mint laikus személy ezt tudomásul vette.

A panaszolt ügyvéd az elutasító végzéssel szemben fellebbezéssel nem élt, a végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a keresetlevél hiányait nem pótolta az idézés kibocsátása nélküli elutasító végzésben foglaltak szerint.

A panaszolt ügyvéd a keresetlevelet 2018.02.13-ai keltezéssel azonban ismételten benyújtotta, ezúttal a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A PKKB. 6.P.50.599/2018/4. sorsz. végzése az I. és II. rendű felperes, így panaszos részére is személyes illetékmentességet engedélyezett 2018.07.20-án.

A panaszos az ügyvédi megbízást 2018. októberében visszavonta, melyet az Eljárás alá vont ügyvéd 2018. október 11.-én kapott kézhez és október 15.-én ügyvédi megbízása megszűnését bejelentette a bíróságra.

A PKKB. 6.P.50.599/2018/6. sorsz. 2018. év november hó 5. napján kelt végzés a felperesi keresetet visszautasította a keresetlevél hiányosságai miatt és az illetékmentességet megvonta. Így a panaszos ismételten 36.000 Ft peres illetéket fizetett meg 2018.11.24 én.

Ez a végzés is egyértelműen tartalmazta azt a perrendtartási szabályt, mely szerint a végzésben megjelölt hiányosságok 30 napon belüli kiküszöbölését követően a keresetlevél eredeti beadásának időpontjára visszaható hatállyal beáll a perfüggőség.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2018.12.17-ei keltezésű felhívás ellenére nem küldte meg az ügyben keletkezett iratokat és igazoló jelentést sem terjesztett elő, ezen kötelezettségének csupán a 2019.05.-ei fegyelmi tárgyaláson tett eleget.

IV.

Bizonyítékok - eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, általa csatolt iratok tartalma; bejelentő, tanúk nyilatkozatai, egyéb okiratok tartalma

1. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte abban, hogy a fegyelmi eljárás megindítása után a felhívás ellenére nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat és az igazoló jelentést. „Benyújtottam volna határidőben, de december 20-án vettem kézhez. Jöttek az ünnepek. Elutaztam a családommal. Vállalom ezért a felelősséget,”

A másik két esetben a felelősségét vitatta és előadta, hogy az első keresetet elutasító határozat ellen a panaszos nem akart fellebbezni, azonban kijelentette, hogy „nem foglaltam írásba, hogy a panaszos közölte nekem, hogy nem szeretne fellebbezni.”

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratokból megállapítható volt, hogy az ügyvédi megbízása a panaszos visszavonása miatt 2018. októberében megszűnt és így a 2018.11.06-ai visszautasító végzés meghozatalakor már nem volt a panaszos jogi képviselője.

2. A bejelentő előadásai:

A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadásában az írásbeli panaszát fenntartotta azonban előadta, hogy nem ő döntött arról, hogy fellebbezni nem kíván, hanem az ügyvéd úr alkalmazottja azt mondta neki, hogy a PKKB jó lesz neki. Előadta azt is, hogy 2018. október hónapban visszavonta az ügyvédi meghatalmazást, mert nem haladt előre az ügy. Kérdésre elmondta, hogy az Eljárás alá vont ügyvéd 2018. október 24-i levelét megkapta postai úton, talán email formájában is és az ügyvéd úr megküldte a részére az elutasító határozatot is.

3. A becsatolt iratok:

Az ügyvédi megbízás igazolja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mire kapott megbízást.

A csatolt Fővárosi Törvényszék 32.G.44.390/2017/2. sorsz. végzése igazolja, hogy a keresetlevél nem felelt meg a korábbi Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában írt kötelezettségnek és így a keresetlevél idézés kibocsájtása nélkül elutasításra került; valamint azt a felhívást, mely szerint amennyiben a felperesek a keresetlevelet ezen elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt szabályszerűen benyújtják, úgy a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak. (Pp. 132. § (1) bekezdés.)

A PKKB. 6.P.50.599/2018/6. sorsz. a visszautasító végzés az új Pp. 170. § (3) bekezdés d) és e) pontjaira hivatkozott és tartalmazza azt is, a keresetlevél előterjesztésének joghatásai változatlanul fennmaradnak, ha a felperesek a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjesztik.

Az ügyvéd és megbízó közötti levelezés igazolja, hogy az ügyvédi megbízás 2018. októberében lezárult.

4. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta és így előadta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az Eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről; továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjának rendelkezését és 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbiak szerint, további 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a meghatározott időben nem nyújtotta be a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére az üggyel kapcsolatos iratokat. A panaszolt ügyvéd - a rendelkezésre álló iratok alapján - az elutasító, visszautasító végzésekkel szemben fellebbezéssel nem élt, a végzések jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a hiányokat nem pótolta, így a panaszost időlegesen a jogérvényesítéstől elzárta.

Önálló fegyelmi vétséget valósít meg és mivel két esetben mulasztott, ez 2 rb. a jelen határozatban megjelölt Üttv. 107 §-ban rögzített fegyelmi vétséget valósít meg, továbbá azzal, hogy nem nyújtotta be az igazoló jelentését 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. A szándékos fegyelmi vétség során sem enyhítő, sem súlyosító körülményt nem találtam, ezért a középmértéket határozom meg. PKKB elutasító végzését az eljárás alá vont már nem vehette át, azt intézni nem tudta, mert a panaszos visszavonta az ügyvédi meghatalmazását.

5. Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában vitatta 2 rb. elkövetést és a felelősségét és a tárgyaláson tett nyilatkozatát fenntartotta.

V.

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást a becsatolt ügyvédi megbízási szerződés, a felek közötti levelezés, a csatolt végzések és a meghallgatott felek előadása alapján állapította meg.

A fegyelmi tanács megállapította, hogy a bejelentő beadványát és tanúvallomását a fegyelmi eljárás során becsatolt iratok alátámasztották, a tanúvallomását következetesnek, hitelt érdemlőnek találta és elfogadta.

A fegyelmi tanács a bejelentő nyilatkozatát fogadta el a körben is, hogy a Fővárosi Törvényszék keresetet elutasító határozatával szembeni fellebbezés, illetve a keresetnek a joghatásai fenntartásával történő újbóli beadása illetve annak elmaradása a bejelentő vagy a panaszolt ügyvéd döntése volt-e. A megbízó szándéka, érdeke egyértelműen az volt, hogy minél előbb tárgyalják az ügyét, és a bíróság végzésében foglalt felhívás mellőzése miatt, éppen annak a lehetősége veszett el a számára, hogy a régi Polgári Perrendtartás szerint, és a lehető leggyorsabban lehessen folytatni a peres eljárást.

Panaszolt ügyvéd nem tudta bizonyítani az eljárás során azt a nyilatkozatát, hogy a panaszos kifejezett kérésére került sor a Fővárosi Törvényszék helyett, az új Pp. szerint a PKKB-n új perként a keresetlevél benyújtása.

Az ügyvédi megbízás megszűnésének módjáról és idejéről a felek egyező előadást tettek és így a második elutasító határozat elleni fellebbezés illetve a keresetnek a 30 napon belüli beadására az eljárás alá vont ügyvédnek már nem volt lehetősége így ott mulasztás már nem terhelte.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék 32.G.44.390/2017/2. sorsz. végzése ellen - amennyiben azzal nem értett egyet - nem fellebbezett, illetve a keresetet ezen elutasítás után 30 napon belül nem nyújtotta be újra, a panaszost időlegesen a jogérvényesítéstől elzárta, és ezzel az ügyvédi megbízástól eltérően cselekedett.

Eljárás alávont ügyvéd elismerte, hogy az előzetes vizsgálati eljárásban nem csatolta az üggyel kapcsolatos iratokat.

A Fegyelmi Tanács nem találta megállapíthatónak a fegyelmi vétség elkövetését a PKKB-hoz benyújtott keresetlevél visszautasítása miatt, tekintettel arra, hogy a visszautasításról szóló végzés meghozatala és kézbesítése előtt az eljárás alá vont ügyvéd megbízása az ügyben már megszűnt. Így a végzés kézbesítése is már a panaszosnak történt, és eljárás alá vont ügyvéd megbízás hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy a hiányok kiküszöbölését követően újból beadja a keresetet a panaszos érdekében.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a Fővárosi Törvényszék 32.G.44.390/2017/2. sorsz. végzése ellen nem élt fellebbezéssel, illetve ezen elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt nem nyújtotta be szabályszerűen a keresetlevelet újra, megszegte egyrészt az Üttv. 28. § (3) bekezdésében írtakat -, mely szerint a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár - másrészt az Üttv. 39. § (3) bekezdésében írtakat, mely szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a meghatározott időben nem nyújtotta be a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére az üggyel kapcsolatos iratokat megszegte Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai Szabályzat, vagy ÜESZ) 12.3 pontjában írt szabályt. E rendelkezés szerint 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult- köteles becsatolni.

Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, egyenes szándékkal sértett szabályt, mert az előírások ismeretében, azokkal ellentétes magatartást tanúsított. Egyrészt tudta, hogy az ügyfél érdekében a keresetlevél újbóli benyújtása az ügyvédi megbízás szerint is kötelessége - a régi Pp. alkalmazhatósága végett is -, másrészt azt is tudta, hogy a felhívásra az üggyel kapcsolatos iratokat csatolnia kell, de ezen kötelezettségének a meghatározott határidőn belül nem tett eleget.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 2 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket nem meghaladó összegben meghatározva.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt az ügyben nem talált.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit - orvosi kezelés alatt és gerincműtét előtt áll - másrészt azt, hogy részben elismerte fegyelmi felelősségét, és az üggyel kapcsolatos iratokat a fegyelmi tárgyalásra csatolta.

A keresetlevél 30 napon belüli újbóli beadásának elmulasztásánál enyhítő körülményként vehető figyelembe a fegyelmi tanács álláspontja szerint az új Polgári perrendtartással kapcsolatos, kétség kívül fennálló jogértelmezési problémák, illetve az, hogy a keresetlevelet az ügyvéd az új Pp. szerint, új keresetként beadta.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Záradék:

A határozat 2020. 04. 04. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére