A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa3 a [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 20. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az ügyészség átiratával tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt ellen közokirat-hamisítás bűntette miatt nyomozás van folyamatban, amelyben az ügyvédjelöltet gyanúsítottként hallgatták ki. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bejelentési kötelezettségének eleget tett, amelyhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvet.
A fegyelmi főmegbízott indítványára a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.
A Fegyelmi Tanács – helyt adva a fegyelmi főmegbízott indítványának – az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a fegyelmi eljárást.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének írásbeli megkeresésére válaszolva a bíróság megküldte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt elleni büntetőügyben meghozott első- és másodfokú határozatokat.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben a bíróság ítéletével megállapította, hogy az eljárás alá vont bűnös közokirat-hamisítás bűntettében és ezért a bíróság őt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egynapi tétel összegét 1.200 Ft-ban állapította meg. Az ítélet ellen a vádlott a felmentése érdekében nyújtott be fellebbezést, amelynek eredményeként a bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság indoklásában kifejtette, hogy az eljárás alá vont díjfizetős parkolóhelyen leparkolta a személygépkocsiját. A parkolást követően a szélvédő mögé jól látható helyre kihelyezte az édesanyja nevére kiállított, mozgásában korlátozott személy részére szóló parkolási igazolványt, azért, hogy így a parkolási díj megfizetésének kötelezettsége alól mentesüljön.
Ezt követően a közelben lévő üzletbe ment vásárolni. Megközelítőleg negyedóra múlva érkezett vissza a személygépkocsihoz, ekkor a járőrök igazoltatták, majd intézkedés alá vonták. Az intézkedés során megállapítást nyert, hogy az igazolvány jogosultja nem tartózkodott a vádlottal és nem is szállította a gépjárművel, továbbá a parkolás nem az ő érdekében történt, így a vádlott az igazolvány használatára nem volt jogosult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes tényállása és az abból levont okszerű jogi következtetése alapján hagyta helyben. A felmentésre irányuló fellebbezés a másodfokú eljárás során nem vezetett eredményre.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fentiek ismeretében indítványozta, a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta, hogy vele szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárás alá vontat az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelje, hogy az eljárás alá vont két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, továbbá azt, hogy betegsége miatt állandó kezelésre szorul.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács – egyezően a fegyelmi biztos indítványával – megállapította az eljárás alá vont fegyelmi felelősségét az Üttv. 107. § b) pontjában megfogalmazott kötelességszegés miatt.
A fegyelmi biztos indítványa a büntetés kiszabására vonatkozóan részben alapos. A pénzbírság kiszabása a fegyelmi vétség tárgyi súlyát tekintve indokolt lehetne, azonban az alábbiak mérlegelésével a Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerint határozott.
Hivatkozva a bíróságok által alkalmazott büntetéskiszabásra, a Fegyelmi Tanács is lényeges enyhítő körülménynek tekinti a jelentős időmúlást, az eljárás alá vont családi körülményeit és az eljárás alá vont beadványából megismerhető 48%-os egészségi állapotát. Figyelembe vette azt is, hogy a bíróság által meghatározott, „eltúlzottnak nem tekinthető” mértékű pénzbüntetésre adott részletfizetési határidő már eltelt, egy újabb fizetési kötelezettség méltánytalan lenne úgy, hogy az eljárás alá vontnak több mint két éve megszűnt a kamarai tagsága.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte 30.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 24. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2018. F. 201.)