Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.215/12. határozata

büntetőeljárásról (közokirat-hamisítás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt büntető eljárás indult ellene, mely bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.

A bejelentés alapján a kamara elnöke az előzetes vizsgálatot, majd a vizsgálati eljárást befejező összefoglaló jelentés alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács az indítványnak megfelelően a fegyelmi eljárást felfüggesztette az alapul fekvő büntető eljárás jogerős befejezéséig.

Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozatát. A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint az eljárást megszüntető határozat jogerős.

A büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a fegyelmi tanács az eljárás továbbfolytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött.

A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést követően előterjesztett indítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.

A tényállás:

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanúja miatt, mint bűnsegédet.

A gyanúsítás szerint az eljárás alá vont ügyvéd cégátruházások során a cégek magyar ügyvezetőinek kiközvetítésével [...], ugyancsak gyanúsítottként meghallgatott ügyvédnek szándékosan segítséget nyújtott.

A büntető eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szemben - a Be. 398. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel - megszüntetésre került, a megszüntető határozat jogerőre emelkedett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Figyelemmel arra, hogy a nyomozó hatóság az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult büntető eljárást jogerős határozatával megszüntette, a fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd terhére az Üttv. 107. §-ába ütköző szándékos vagy gondatlan kötelességszegést, fegyelmi vétség elkövetését, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

***---***

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 215.)