Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.235/23. határozata

büntetőeljárásról (vesztegetés hatósági eljárásban)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. május 2. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A jelen fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéd saját bejelentése alapján indult, mely bejelentés 2018. június 22. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához.

Bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy őt az Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 295. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2018. július 4. napján az előzetes vizsgálatot, majd az annak eredményeként készült összefoglaló jelentés alapján 2018. szeptember 19. napján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást az Ügyészség előtt folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A felfüggesztés időtartama alatt – 2019. szeptember 26. napján – érkezett a Törvényszék átirata, melynek mellékleteként megküldte a fegyelmi hatóság részére az Ügyészség vádiratát, amely vádiratban az Ügyészség az eljárás alá vont ügyvédet 2 rb., a Btk. 295. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével vádolta meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. február 2. napján tájékoztatta a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságot arról, hogy a Törvényszék ítéletével az ellene emelt vád alól felmentette. Bejelentéséhez csatolta az elsőfokú bíróság írásba foglalt ítéletét.

A Törvényszék átiratával tájékoztatta a Fegyelmi Bizottságot arról, hogy az elsőfokú ítélet – ügyészi fellebbezés folytán – nem emelkedett jogerőre, és az iratok felterjesztésre kerültek az Ítélőtáblára.

Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűntettében és ezért őt – halmazati büntetésül – 1 (egy) év szabadságvesztésre és 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és a szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) év próbaidőre felfüggesztette. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 300.000 Ft összegre vagyonelkobzást rendelt el, egyúttal kötelezte őt a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az eljárás alá vont ügyvéd határidőben fellebbezést nyújtott be, így az ügy a Kúria, mint harmadfokú bíróság elé került.

A Kúria, mint harmadfokú bíróság végzésével az Ítélőtábla ítéletét helyben hagyta. A végzés záradéka rögzíti, hogy az Ítélőtábla ítélete a Kúria végzése folytán 2022. január 25. napján jogerőre emelkedett és – a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kivételével – végrehajthatóvá vált.

A Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2022. március 9. napján kelt átiratával felhívta a Magyar Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó adatokat jegyezze be a nyilvántartásba.

Mivel a büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el, majd az ügyben 2022. május 2. napjára tárgyalást tűzött.

Tényállás:

A Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályán eljárás indult szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt J.Zs. ellen, akinek védelmét – meghatalmazott védőként – az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Ezen büntetőeljárás során kk. G.E. sértettet 2016. október 17-én tanúként hallgatták ki, amelyen védőként az eljárás alá vont ügyvéd is részt vett. A kihallgatást követően az eljárás alá vont ügyvéd a Rendőr-főkapitányság épülete előtt kk. G.E.-vel és az ügyben ugyancsak tanúként szereplő barátjával, S.J.-vel beszélgetésbe elegyedett, majd végül telefonszámot cseréltek.

Ezt követően 2016. november 21. és 2016. december 9. között az eljárás alá vont ügyvéd többször felhívta S.J.-t, míg végül megbeszélték, hogy találkoznak a McDonald’s étteremben, mely találkozóra 2016. november 24. napján került sor. A találkozón jelen volt kk. G.E. sértett is.

A találkozón az eljárás alá vont ügyvéd 300.000 vagy 400.000 Ft-ot ajánlott fel kk. G.E.-nek és S.J.nek, hogy a védencére vonatkozó tanúvallomásukat oly módon változtassák meg, hogy J.Zs. kk. G.E.-t nem erőszakkal kényszerítette a szexuális együttlétre, hanem abba kk. G.E. önként ment bele.

A fenti tényállás alapján a bíróság jogerős ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet 2 rb. vesztegetés hatósági eljárásban bűntettében mondta ki bűnösnek, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, e mellett az ügyvédi foglalkozástól 5 évre eltiltotta.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos a 2018. szeptember 18. napján kelt összefoglaló jelentésben foglaltakat kiegészítette és előadta, hogy az összefoglaló jelentés óta eltelt időszakban a büntetőeljárás befejeződött és a bíróság jogerősen az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét megállapító határozatot hozott. A fegyelmi biztos előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett bűncselekmény az igazságszolgáltatás rendje elleni súlyos bűncselekmény, mely cselekmény nem méltó az ügyvédi hivatáshoz. Mindezek alapján kizárás fegyelmi büntetésre tett indítványt, a kizárás időtartamát a maximális 10 évben kérte megállapítani.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, védekezést nem terjesztett elő.

A fegyelmi tanács döntése:

A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2016 évben valósította meg, így az anyagi jogi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.). és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése alapján az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani, míg a (3) bekezdés szerint az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

Az Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, míg az Üttv. 107. § a.) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A fegyelmi vétség fogalma a két jogszabályban lényegében azonos tartalmú, azonban a FESZ 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, így a jelen ügyben elsődlegesen az Üt. szabályai irányadók.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a büntető bíróság bűnösségre vonatkozó megállapítása köti a fegyelmi hatóságot, így a büntető bíróság által széles körű bizonyítást követően megállapított tényállást a Fegyelmi Tanács határozatának alapjául elfogadta, amelyet mindössze azzal egészített ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét is megállapították és szankcionálták.

A jelen ügyben tehát jogerős büntető ítélet állapította meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – meghatalmazott védőként eljárva – egy folyamatban lévő büntetőeljárásban pénzt ajánlott fel a tanúknak azért, hogy a védencére terhelő vallomásaikat utólag megváltoztassák. Ez a magatartás – amellett, hogy a vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének törvényi tényállását kimeríti – súlyosan sérti az Üt. fent hivatkozott rendelkezéseit, így ez a magatartás az Üt. 37. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd egy megbízással (J.Zs. védelmének ellátása) összefüggésben valósította meg a cselekményét, így a Fegyelmi Tanács 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg, függetlenül attól, hogy a büntetőbíróság a cselekményt 2 rendbeli bűntettnek minősítette, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény két tanú (kk. G.E., S.J.) vonatkozásában valósult meg.

A Fegyelmi Tanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenysége gyakorlása körében (védőként eljárva) követte el a fegyelmi vétséget, így az Üt. 37. § a) pontja irányadó a jelen eljárásban.

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy az ügyvédségbe vetett bizalmat erőteljesen megrendíti minden olyan eset, amikor egy ügyvédet – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt – a bíróság jogerősen elmarasztal. A jelen ügy azonban kiemelkedő tárgyi súllyal bír, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd védőként eljárva tanúkat kívánt befolyásolni, amely semmilyen körülmények között nem megengedhető magatartás egy ügyvéd részéről.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett – igazságszolgáltatás rendje elleni – bűncselekmény az ügyvédségbe vetett bizalmat és az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan rombolja.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát, míg enyhítő körülményként értékelte az időmúlást és – kisebb súllyal – azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jelen ügy elbírálásáig nem részesült fegyelmi elmarasztalásban. Itt kívánja megjegyezni a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2015 májusa óta ügyvéd, az említett vesztegetés pedig ügyvédi bejegyzése utáni évben (2016.) történt, így nyomatékos enyhítő körülményként a fegyelmi előéletet nem lehetett figyelembe venni.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd méltatlanná vált az ügyvédi hivatás gyakorlására – amelyet a büntetőbíróság is ekként értékelt, amikor 5 évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától – így a fegyelmi büntetés kiszabása során a kizárás fegyelmi büntetés az egyetlen szankció, amely arányban áll az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelenleg hatályos Üttv. enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé a kizárás fegyelmi büntetés esetében azáltal, hogy annak jogszabályban előírt tartamának meghatározását – a minimális 3 év és a maximális 10 év közötti időtartamban – a fegyelmi tanácsra bízza. A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetést az eljárás alá vont ügyvédre kedvezőbb Üttv. 108. § e) pontja alapján alkalmazta, melynek mértékét az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel – a cselekménynek az ügyvédi kar tekintélyét csorbító tárgyi súlyára, de a fokozatosság elvét is szem előtt tartva – a bíróság ítéletében megállapított 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltás időtartamával egyezően, szintén 5 (öt) évben állapította meg.

A Fegyelmi Tanács észlelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bíróság által jogerősen kiszabott foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kamarai foganatosítása folyamatban van, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a jelen határozat meghozatalának időpontjában a közhiteles kamarai nyilvántartás szerint még aktív ügyvéd, így a Fegyelmi Tanácsnak az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése alapján rendelkeznie kellett az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésről.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyfélszolgálatán – a jelen határozat elleni fellebbezésre tekintet nélkül – haladéktalanul adja le.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, így a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 24. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2018. F. 235.)