Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.245/12. határozata

büntetőeljárásról (hamis magánokirat felhasználásáról)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. október 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az ügyészség 2018. május 11. napján érkezett átirattal tájékoztatta a Kamarát arról, hogy a 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználásnak vétsége miatt az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen büntetőeljárás indult.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2018. május 22. napján hivatalból elrendelte az előzetes fegyelmi vizsgálatot.

Az eljáró fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, egyúttal indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését is a büntetőügy jogerős befejezéséig.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2018. október 15. napján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A Fegyelmi Tanács a határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.

Az ügyészség a büntetőeljárást az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben megszüntette, mivel a rendelkezésére álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát az indítványa megtételére.

A tényállás:

Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2015. július 8. és 2015. augusztus 12. napja között jogi képviselőként eljárva önkormányzati lakáscsere eljárást kezdeményezett az önkormányzatnál. Ennek keretében a [...] szám alatti ingatlanra vonatkozó ismeretlen személy által készített hamis tartalmú környezettanulmányt nyújtott be az eljárásban. Az önkormányzat munkatársai az iratok ellenőrzése során észlelték a környezettanulmány hamis voltát. Az eljárás során a nyomozó hatóság minden fellelhető okiratot beszerzett, valamint tanúként kihallgatta az ügyben érintett két önkormányzat annak idején eljáró munkatársait, továbbá az ingatlanügyletekben érdekelt személyeket.

Az ügyészség megállapította, hogy a beszerzett adatok alapján bűncselekmény kétséget kizáró megvalósulása nem bizonyítható. A határozat megállapítja továbbá, hogy az ügyben nem állapítható meg hamis magánokirat felhasználása vétségének az elkövetése, ezért az eljárását megszünteti.

Az ügyészség megszüntető határozata jogerőre emelkedett. A határozat megállapítja, hogy 2021. december 7. napjától további jogorvoslattal a határozat nem támadható meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárásban együttműködő volt, az ügyben keletkezett tanúkihallgatásról készült iratokat csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a Kerületi Ügyészség jogerős megszüntető határozatára alapítottan a fegyelmi eljárást szüntesse meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2015-ös elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A Fegyelmi Tanács az ügyészség jogerős határozatában rögzített tényállás alapján hozta meg határozatát.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. december 7. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2018. F. 245.)