Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.262/14. határozata

büntetőeljárásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés

A kerületi rendőrkapitányság átiratában arról tájékoztatta a fegyelmi bizottságot, hogy eljárást folytat eljárás alá vont ügyvéddel szemben a 2012. évi C. törvény 178. § (6) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer fogyasztásával csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából megszerzésével, tartásával elkövetett kábítószer birtoklás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

Az átirat alapján a BÜK elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.

Az előterjesztett összefoglaló jelentés alapján a BÜK elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.

A BÜK Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Fegyelmi Bizottságot, hogy az ellene folyamatban volt eljárást szabálysértési eljárás keretében lefolytatták, amelyben 50.000 Ft szabálysértési bírság megfizetésére kötelezték. Csatolta a szabálysértési hatóság jogerős határozatát.

A Fegyelmi Tanácsa megállapította, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt és kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.

A tényállás

A Fegyelmi Tanács a szabálysértési hatóság jogerős határozatában foglaltakkal egyezően, az alábbi tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvédet rendőri intézkedés alá vonták, vele szemben jármű, ruházat, illetve csomag átvizsgálást foganatosítottak. Az átvizsgálás során az eljárás alá vont ügyvédnél csekély mennyiségű etil-hexedron hatóanyagot tartalmazó új pszichoaktív anyagot találtak.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a rendőrkapitányság eljárást kezdeményezett a 2012. évi C. törvény 178. § (6) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer fogyasztásával csekély mennyiségű kábítószer fogyasztás céljából megszerzésével, tartásával elkövetett kábítószer birtoklás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A nyomozó hatóság feljelentése alapján a kerületi rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság jogerős határozatával az eljárás alá vont ügyvédet új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett.

A fegyelmi biztos végindítványa

A fegyelmi biztos a szabálysértési hatóság határozatára tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartás elbírálása során a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy új pszichoaktív anyagnak számító szert birtokolt, ügyvédi tevékenységen kívüli fegyelmi vétséget követett el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat Preambuluma rögzíti, hogy a magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az európai Ügyvédi Kamarák Tanács által elfogadott európai jogi hivatás chatráját, a hivatás alapelveit és alapértékeit, melynek d) pontja: A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jóhírneve.

A szabálysértési hatóság jogerős határozatában megállapított tényállás a Fegyelmi Tanácsot köti, így a tényállást a jogerős szabálysértési határozatban foglaltakkal egyezően állapította meg. Sem az itt rögzített alapelvvel, sem az általános közfelfogással nem egyeztethető össze az, hogy az ügyvéd új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértést kövessen el. Ez a következetes fegyelmi gyakorlat szerint is csorbítja és súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét.

Az Üttv. 107. § kimondja:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy új pszichoaktív anyagnak számító szert birtokolt, amely cselekménye jogszabályba ütköző, így az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, ami a törvény szerint fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel egy alkalommal történt szabályszegés, egy cselekmény vonatkozásában született határozat vele szemben. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a határozatban írtak szerint szándékosnak minősült és ezzel a Fegyelmi Tanács is egyetértett.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács a pénzbírság mértékét, mely az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján akár egymillió forintig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, valamint az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletére figyelemmel a rendelkező rész szerint állapított meg.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 23. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 262.)